Az első nyár (3. rész)

Ekkor már nem szégyelltük magunkat. Ami ezután következett, arra viszont nem számítottunk. Attilának három nővére van. Kettő idősebb és egy lány ikertestvére. Este 10 körül járt az idő ekkor. Ott ültünk a kis félhomályos nyári lakunkban, egy ágyon egymás mellett meztelenül és a faszunkat vertük. És ekkor kinyílt az ajtó és belépett Attila legidősebb nővére, az akkor 18 éves Mariann. Egy késői vonattal érkezett ő is Budapestről, hogy a hétvégét itt tölti nyaralással, de nem tudtunk az érkezéséről, nem számítottunk rá. Ott állt megdermedve az ajtóban, mi meg szintén megdermedve meztelenül az ágyon ülve. Még csak nem is kezdtem magam takargatni. A tenyerem szorosan markolta éppen a farkam és az vörös színben pompázva, erősen lüktetve ágaskodott az ölemben. Attila mellettem viszont majdnem azonnal elröhögte magát és lepuhult, de ő sem takargatta magát. Nyilván ennyi lánytesóval jobban hozzá volt szokva az ilyen rajtakapós történetekhez. Majdnem egy percig bámultuk így egymást Mariannal, közben az én farkam is puhulni kezdett, láttam, hogy sűrűn odapillantgat. Attila közben felállt és poénos megjegyzéseket tett: Na, ez a buli megdöglött! Ekkor már én is magamra kaptam az alsómat. Szia! – köszöntem. Öööö, hát sziasztok! - mondta és mást nem is mondott, csak becsukta maga mögött az ajtót. Hú, ez gáz volt! - mondtam Attilának. Ugyan már! Mindennapos eset. - válaszolt - Most majd legalább ő is tud mire gondolni masztizás közben! - vigyorgott és azzal lefeküdtünk. Reggel korán ébredtünk. Az udvarra a bejáratunk elé letett székekre egy gyerekfürdető műanyagkádba mertünk vizet a kútból és abban mosakodtunk. A nagymama akkor már rég nem volt otthon, Mariann a házban az egyik szobában kapott szállást. Meztelenre vetkőzve álltunk a kiskád mellett és úgy mertük magunkra a hideg vizet. Attila végzett hamarabb. Ő be is ment törölközni, öltözködni. Én még szappanoztam, öblítgettem magam. Ekkor nyílt a ház ajtaja és újra csak ott állt Mariann egy szál fürdőruhában. Én meg megint meztelenül és épp a farkam szappanozva, ami most kevésbé volt dicsőséges állapotban, mint előző éjjel.

Az első nyár (2. rész)

Attila, a barátom volt az első aki ez alkalommal pedzegetni kezdte a dolgot, hogy le kell vezetnie a feszültséget, melyet azért ebben a korban már rendszeresen "kezeltünk" mindketten. De soha ezelőtt még nem volt példa olyanra, hogy ezt közösen vagy akár egymás előtt tegyük. Hát én most nagyon kiverem! - jegyezte meg miközben az újságok között keresett egy megfelelőt, aztán az ágyba feküdt és félig ülő pozícióban láttam ahogy a paplan alatt leveszi a nadrágját. Te tök hülye vagy! - reagáltam le röhögve, pedig ugyanezt akartam csinálni, a hormonok ezt diktálták és valahogy jó ötletnek is tűnt, hogy nem magunkban, titokban fogunk rejszolni, ez már olyan volt, mintha igazi szex lenne, mert két ember szerepelt benne. Vártam pár percig aztán és is elkaptam egy jó kis német újságot és az ágyamra ültem, de úgy hogy nem bújtam a takaró alá, csak a hátam a falnak támasztottam és ahogy az elgyötört lapokat nézegettem, az alsónadrágon át kezdtem gyömöszölni a farkam. Másfél méterre volt egymástól a két ágy, fej-láb, láb-fej elhelyezésben. Ő a takaró alatt mozgatta a kezét és meg magamat nem takarva, ekkor már a nadrágomtól megszabadulva rángattam a pillanatok alatt megkeményedett farkam. Láttam, hogy először lopva oda-odapillant, aztán egyszer megszólalt: Nem semmi nagy faszod van! Pedig igazából nem volt, csak átlagos, de onnan ahonnan ő nézte optikailag előnyösebbnek tűnhetett, főként, hogy épp azzal játszottam, hogy a bőrt teljesen hátrahúzva a tövénél elszorítottam, hogy minél jobban megduzzadjon a makkom és az erek is kidagadjanak és így mozgattam büszkén, ahogy pucéran ültem az ágyon. Ekkor ő is felhajtotta a paplant és hozzám hasonlóan, szemben velem felült az ágyán. Valóban nagyobbnak tűnt a farkam mint az övé. Nekem ekkor már férfiasabb volt a szerszámom, az övé még gyérebben volt szőrös, ahogy a teste is kamaszosabb volt az enyémnél. Az újságokat ekkor már félredobtuk és egymás farkát néztük, ahogy a markunk fel-le jár rajta és gyűri a fitymát a fényesen feszülő makkjainkra. Az enyém vörösen lüktetve meredezett, a makkom megduzzadva sötétlila színű volt, az övé inkább rózsaszín, a farka vékonyabb, a makkja kisebb, más formájú, de ugyanúgy meredezett az ég felé mint az enyém. Versenyzünk? - kérdezte miközben le sem vettük a szemünk a másik faszt verő kezéről. Időben, vagy távolságban? - kérdeztem vissza. Ez azt jelentette, hogy az elsőként elélvező lesz a győztes vagy aki messzebbre spriccel. Legyen távolság! - mondta és átült közvetlen mellém az ágyra. Így folytattuk a hokizást egymás mellett, hol gyorsan húzogattuk, hogy csak elszorítottuk, hogy nagyobbnak tűnjön és így lássa a másik.

Az első nyár (1. rész)

A középiskolás éveim első felében történt. A második osztályt megelőző nyáron. Gyerekkori jóbarátommal, volt általános iskolai osztálytársammal töltöttünk három hetet a Velencei-tóhoz közeli kis községben, a nagyanyja házában. Akkoriban még mindketten teljesen tapasztalatlanok voltunk szexuális téren, de már jócskán kíváncsiak a csajokra. Persze a kíváncsiságunk, meg a szánk jóval nagyobb volt mint a bátorságunk. Ez általában így van ebben a korban. Nem az volt az első alkalom, hogy együtt jártunk ott, de az volt az első, hogy pár napnál tovább ott állomásoztunk. A nagymamája egyedül élt és nyugdíjasként egy boltban dolgozott a településen, vagyis kora reggeltől késő délutánig a miénk volt az egész ház, melynek mi egy a nyárikonyhából kialakított "vendégház" részében voltunk elszállásolva és így mivel egy külön házunk volt az házon és udvaron belül, még nagyobb szabadságunk volt, mintha csak egy szobát kaptunk volna a nagy házon belül. Bár a nagymama házában volt egy fürdőszoba, bojlerrel előállított melegvízzel, mi mégis inkább a nomád körülményeket részesítettük előnyben, mert az volt kalandosabb és kellemesebb is a nyári melegben, szóval a kútból húzott vízben fürödtünk, azt melegítettük magunknak ha épp kellett, hogy ezzel se kötődjünk a "luxushoz". A szállásunk tulajdonképpen egy pár négyzetméteres helyiség volt két ággyal, egy szekrénnyel meg egy asztalkával. Saját zárható ajtaja volt és egy kicsi, az udvarra néző ablaka. Úgy éltünk mint a királyok. Ha éhesek voltunk ettünk, ha mehetnékünk volt vagy gyalog, vagy bringával bementünk a faluba, vagy eltekertünk valamelyik közelibe, ha akartunk elmentünk a tóhoz és ott élveztük a nyarat, néztük a napozó csajokat és csorgattuk a nyálunk és persze soha nem mertük megszólítani egyiküket sem, de este mikor visszatértünk a szállásunkra órákig beszélgettünk róluk, vagy csendben fantáziáltunk a puha dunna alatt titokban magunkon babrálva. Persze pornóújságokat is vittünk magunkkal, a kornak megfelelő, a nyolcvanas évekből maradt, sok kezet megjárt felnőttmagazinokat és azokat bújtuk és cserélgettük így levezetve az ébredező vágyaink okozta feszültségeket. Azon a napon is a falu központjában voltunk és figyeltük a helyi csajokat. El is határoztuk, hogy a következő napon már hogy fogjuk bátran leszólítani és szexre csábítani őket. Persze röhej volt és tudtuk valahol mélyen, hogy ez nem fog bekövetkezni, de így működnek kanos tinédzserek. Aztán ilyen fantáziáktól felhergelve tértünk vissza estefelé a kuckónkba. Beszélgettünk, persze csak a csajokról és közben a lefekvéshez készülődtünk.

A családban marad (5. rész)

A reakció még hevesebb volt. Belekerült egy hullámba és szinte nem tudott lecsengeni az orgazmusa, mert lassan és őt őrülten kívánva ott tartottam folyamatosan a tetőpont közelében. Egyik ujjamat a popsijához illesztettem és ameddig csak tudtam belecsúsztattam. A teste egészen megfeszült. Közben az arcom mélyen az ölébe fúrtam, a borostám a bőrét dörzsölte, de ekkor már kezeivel még erősebben húzta oda a fejem. Legszívesebben belefulladtam volna. Amennyire csak tudtam belemélyesztettem a nyelvem, amely már úgy csúszott és siklott a nyál és az édes női nektár keverékében, hogy ez az érzés és az őrjítő illatok engem is valami extatikus, végtelen állapotba kerítettek. Azt akartam, hogy egyfolytában élvezzen és nem akartam, hogy véget érjen a pillanat. Nagyon sokáig nyaltam így. Éreztem ahogy fáradni kezd a teste és a zsibbadtságtól már nem is tudja hol tart éppen. Meg sem szólaltunk, csendben halkan sóhajtva és szuszogva élvezte, ahogy odaadja magát nekem és én nem eresztem. Végül felültettem és ugyanúgy kéjnedvektől maszatosan folyattuk a csókolózást. Az asztalon ült, combjai körémfonva ahogy előtte állok, a fejem, hajam simogatta, majd egyik kezével kettőnk közé nyúlt és a nadrágom kigombolva szabadította ki a farkam. A szemembe nézett egészen közelről, szinte a homlokunk is összeért, így igazította oda a makkom a nedves, remegő bejárathoz, majd a csípőmet megfogva húzott magába. Közben végig egymás szemébe néztünk, szinte pislogás nélkül. Már nem csókolóztunk, de nem vettük le szemüket a másik tekintetéről. Egyre gyorsuló tempóban, egyre fokozódó lélegzetvételek között, egymásba egyre mélyebben pillantva ringatóztunk. Tudtam, hogy nem akarom máshogy, csakis a testében akarok elélvezni és akarom, hogy érezzem a szorító lüktetést, amely az enyémmel szinkronban pulzál. Közeledett a pillanat. Egyszerre élveztünk el miközben a szemünket nem csuktuk be, hanem a másik tekintetébe, lelkébe pillantottunk bele, miközben a testrészeink émelyítő kéjben rángatóztak egymásban. Abban a pillanatban azt sem bántam volna, ha egy gyerekünk születik ebből az együttlétből, annyira szép és teremtő volt ez a pillanat. Biztosan szép gyermekek tudnak így megfoganni. Valami ősi dolog volt ez. Ekkor éltem át ilyen először. És nem számított, hogyan lett, vagy meddig tart, vagy tart-e majd egyáltalán valameddig, vagy csak egyetlen pillanat volt. Szavak nélkül tudtam, hogy ő is ugyanazt éli át, amit én. Ugyanezeket gondolja. Hosszan, egymást csókolva váltunk szét, ott az asztalon. Még sokáig ott maradtam. Megvacsoráztunk. A számítógépét is működőképessé tettem. Nem is beszéltünk szavakkal arról ami történt. Nem volt rá szükség. Tudtuk, hogy a családi összejövetelek ezentúl egy kicsit mások lesznek, mint eddig voltak. Az elmúlt tíz évben.

És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)

A családban marad (4. rész)

Életemben nem kívántam így nőt. Élveztem ahogy csókol, élveztem a reakcióit, ahogy szempillantás alatt átadta magát ösztönből, és egy pillanat alatt megértettem, hogy ennek előzménye is volt bizonyára, hogy ő is gondolt már rám így az elmúlt években. Ettől a gondolattól még jobb lett az egész helyzet. Ugyanis soha nem gondoltam volna, hogy egyáltalán bármennyire is számításba jövök nála ilyen téren. Csak azt tudtam neki mondani, amit valóban éreztem és amit akartam, hogy halljon, bármennyire is egyszerűnek tűnt a mondanivalóm, szebben, jobban nem tudtam volna kifejezni. Nagyon kívánlak! Nagyon-nagyon kívánlak! - és olyan mohón csókoltam és érintettem a testét mindenhol, mintha valóban fel akarnám falni, mert csak így csillapodhatna az étvágyam. A laptopot az asztalról egy óvatos mozdulattal a pultra helyeztem és cserébe, ugyanolyan óvatos mozdulatokkal egy másik, ugyanolyan érzékeny szerkezetet, egy kéjre vágyó női testet ültettem fel rá. Szemben álltam vele, ahogy a pici asztalkán ült, combjaival átfogott miközben folyamatosan össze voltak tapadva az ajkaink. A pici nadrágocska már nem volt rajta, csak a póló, melyen keresztül láttam és kezeimmel is kitapinthattam az izgalmát, ahogy a tenyérbe simuló mellein szemtelenül, keményen meredeztek a mellbimbói. Lassan hanyatt döntöttem az asztalon és én visszaültem a székre, melyen az imént helyet foglalva még egy egészen másféle műszerre kellett gondot fordítanom. Az sima, bársonyos combjait simogattam, melyek testének minden porcikájához hasonlóan, feszesek és ingerlőek voltak. Combjai belső felületére csókolva, apró harapásokkal jutottam el a puncijáig, mely teljesen csupasz volt, mindössze egy apró csíkocska volt meghagyva a dombon, melynek bőre ugyanolyan alabástromszínű és szépségű volt, mint az egész testén mindenhol. Oda-vissza csókolgattam a combokat, miközben tenyereim kívülről tartották, markolták, simogatták őket, majd felülről puszilgattam körbe a pici csíkot, gondosan ügyelve, hogy bármennyire is kívánom az illatosan elém kínálkozó ajkakat, még ne érintsem meg őket, se nyelvvel, se az ujjaimmal. Körbeharapdáltam és nyaldostam mindenhol és az öléből felpillantva néztem, ahogy a kezei a pólót feltűrve masszírozzák a melleit, melyeket most először pillantottam meg és szinte féltékeny lettem a kezeire. Az egyik tenyerem felcsúsztattam a hasán és így beszálltam harmadik kézként a simogatásba. Egyre jobban akartam már érezni a puncija ízét, főként, hogy megláttam, hogy apró cseppecske jelent meg a szűken záródó ajkak között. De még mindig türtőztettem magam. De egyre közelebb köröztem a nyelvemmel és már a leheletem és lélegzetvételem is érezhette a feltüzelt, de érintést még nem kapó csiklóján. Egészen közel tettem az számhoz és lassan meleg levegőt fújtam rá. Dia ekkor elélvezett. Nem hagytam pár másodpercnél tovább ebben az állapotban, két ujjammal széthúztam a remegő és nedvektől csillogó puncit és mélyen belenyaltam.

A családban marad (3. rész)

Ma szerencsés napom van! - gondoltam magamban, mivel már testközelből folytathattam a kukkolást, úgy hogy ő nem látta, hogy az eszméletlenül kerek popsiját gusztálgatom a nagyon pici nadrágban és pontosan tudom, hogy a punciját bugyi nem takarja alatta. Direkt úgy helyezkedtem el az asztalnál, hogy a monitort és a fenekét egyszerre láthassam, persze arra hivatkoztam, azért ülök odébb, hogy elférjen tőlem főzőcskézés közben. Ezalatt azért végig diskuráltunk mindenféléről, szóval az agysejtjeimet csúcsra kellett járatnom, egyszerre figyeltem a tevékenységre amit a laptoppal csináltam, és nézegettem a testét, ügyelve arra, hogy ne bukjak le ha véletlenül hátrapillant és közben még a párbeszédünkben is jelen kellett lennem. Volt, hogy lehajolt az egyik alsó szekrényhez, hogy onnan vegyen elő egy edényt. Hát én teljesen kész voltam! Fel is szisszentem. Mi baj? Tönkrement valami? - kérdezett hátrafordulva. Semmi, semmi! Csak láttam valamit, ami gondot okozhat a későbbiekben... - mondtam sejtelmesen és kétértelműen - de megoldom a dolgot. Aztán ahogy a telepítő elindult és rám jópár percig nem volt szüksége a laptopnak, felálltam egyet nyújtózva és odaléptem a pulthoz. Na, milyen csoda dolgok vannak itt készülőben! - jegyeztem meg mosolyogva – Szeretem a csípőset, az is mehet bele bátran! Nagyon helyes! - nézett rám a vékonykeretes szemüveg mögül, melyet legtöbbször otthon hordott csak, pedig nagyon jól állt neki, most meg a fantáziálásomban is segített, mert egyszerre volt tanárnős és titkárnős tőle. Aztán olyan történt, ami addig velem soha nem fordult elő. Annyira kívántam már megérinteni és olyan hosszú időnek tűnt ez az alig egy óra mióta itt voltunk a lakásban és róla fantáziáltam, hogy a kezem önkéntelenül elindult és egyszerűen megmarkoltam a fenekét. Abban a pillanatban visszakézből csattant egy pofon az arcomon. Egy amolyan közepes erősségű. Azután egyszerre kezdtünk szabadkozni. Ne haragudj! Nem tudom miért... csak valahogy.. Ne haragudj, nem kellett volna... - makogtam. Mire ő: - Bocsánat, nem akartam... csak... nem értem... nem akartalak megütni... én… csak… És akkor már egyszerre néztünk egymás szemébe egyidejűleg ijedten és a felszabadított feszültségnek köszönhetően egyfajta nyugalommal. A következő pillanatban magamhoz húztam, szinte rántottam a derekánál fogva és vadul megcsókoltam. Azonnal viszonozta, szenvedélyesen, miközben a paprika és paradicsomszeleteléstől maszatos kezeivel az arcom simogatta. Az én kezem vadabb volt. A nadrágot, mely alatt a hely ahová vágyakoztam, bugyi nélkül várakozott rám, egy mozdulattal lerántottam a kerek popsiról. Egy hangos hümmögést kaptam cserébe a fülembe. Nem álltam meg itt, az ujjaim egyből a kemény domborulatok közé csúsztattam amilyen mélyen csak tudtam hátulról a puncijáig. Éreztem a selymes puhaságot az ujjaimon és aztán az ujjam továbbhúzva a résben a másik kívánt lukacskáig mozgattam, kicsit be is csúsztatva egy ujjpercem.

A családban marad (2. rész)

Miután kitöltött nekem egy tonicot, kihozta a laptopot és a szükséges lemezeket. De be is mehetünk a szobába, ott kényelmesebb! - mondta. Egyelőre jó lesz itt, majd kicsit később - válaszoltam - két órát úgyis elpepecselek vele mire minden progid visszakerül. Oké, de én átöltözöm itthoniba, érezd otthon magad! - mondta és azzal a fürdőszoba felé indult, melynek bejárata épp szemközt van a bejárati ajtóval és én a konyhából kicsit kihajolva, kipillantva éppen ráláttam. Miközben a géppel bíbelődtem, arra gondoltam, ezt most kár lenne kihagyni, hátha csak megpillantom ruha nélkül, már megérte idejönni… és ezzel a gondolattal kicsit kihajoltam a konyhaajtón. A fürdőszoba ajtaja csak félig volt behajtva. Körben belül a falak tükörrel borítottak így mandinerből épp hátulról láttam őt, de ő nem láthatta, hogy leskelődöm. Egy pillanat alatt izgalom töltött el ahogy láttam, hogy lekerül a felsője és azonnal a melltartóját is kapcsolni kezdi. Nagyon szép volt, bár a melleit nem láthattam. Nem vette fel azonnal az otthoni felsőjét. Kibújt a fekete szövetnadrágból amiben a popsija eddig is szuperül mutatott és végre megláthattam milyen ha csak egy apró fekete bugyi takarja. Kész voltam a látványtól és hálás voltam, hogy nem kapkodja el a dolgot. Egy pillanatra megijedtem, mert megfordult és keresni kezdett valamit a pipereholmijai között a polcon, de nem vett észre. Azután ahogy visszafordult a bugyit is lecsúsztatta. Nem számítottam erre, de élveztem, hogy megtörténik. Ekkor olyasvalami történt amire nem számítottam. Az otthoni rövidnadrágot úgy vette fel, hogy nem vett alá bugyit. Azután valamivel bekrémezte a melleit és a felsőtestét és kicsit várva vette fel az otthoni pólót, melltartó nélkül. Ekkor visszaültem a kis asztalhoz, hogy ne bukjak le, de gondolatban már izgatott a tudat, hogy végig úgy fogok rá nézni majd, hogy tudom, hogy bugyi nélkül van és ő ezt nem tudja. Elég felhergelő volt a gondolat és nem maradt testi reakció nélkül a nadrágomban. Visszajött a konyhába miután egy-két holmit a szobába vitt. Na, megmenthető? - kérdezte a gép felé biccentve. Mindenképpen. Nincs semmi baja fizikailag, csak újra kell telepíteni az operációs rendszert, meg a progikat amiket még használsz. Nyugi az adataid megmaradnak! - válaszoltam Vágási Ferit megszégyenítő szakértelemmel, de valamiért alig mertem felpillantani rá. Nem vagy éhes? Összedobok valamit két személyre, mert én mindjárt éhen halok. - folytatta és közben már a pulton pakolászott és végzett előkészületeket nekem háttal, egy méterre tőlem. Elfogadtam a vacsorameghívást.

A családban marad (1. rész)

Már több mint tíz éve ismerem őt, mióta a tesóm és a párja megismerkedtek, ők ma már házasok, gyerekekkel. Dia tulajdonképpen az első sógornőm életem során. Négy évvel fiatalabb nálam. Bár ritkán találkozunk, igazából csak a családi összejövetelek alkalmával, de olyankor mindig megtaláljuk a közös hangot. Külsőre első látásra talán nem olyan, akire rögtön felfigyeltem volna, ha mondjuk az utcán pillantom meg, de rövid idő elteltével felismertem, hogy nagyon erős, női és szexuális energiákat sugároz. Nem tudom, hogy mennyire lehet tudatos ez, igazából gondolom semennyire, mert akiknél ez ennyire erős vonzó hatást fejt ki, azok valahogy mindig tök természetesen, magától értetődően élik meg magukat. Dia vékony lány, de testén nagyon látszik, hogy gyerekkora óta folyamatosan sportol. Pici melleinek látványa és ahogy a feneke a farmerban gömbölyödik, okozott már nekem zavarba ejtő pillanatokat egy-egy karácsonyi vagy szülinapi családi bulin. Ezekben a pillanatokban jöttem rá mennyire kívánatos nő. Sokszor fantáziáltam róla azokban a hónapokban mikor semmilyen nagybetűs ünnep nem volt a láthatáron. Azon a napon mikor ez a sztori indul, véletlenül, az utcán futottunk össze a belvárosban. Még sosem fordult ilyen elő, hogy mi ketten, csak kettesben beszélgettünk volna, csak maximum öt perc erejéig, régebben, mikor még én is dohányoztam és együtt álltunk ki pöfékelni az erkélyre. No, szia! Micsoda kellemes véletlen! - köszöntöttem puszikkal - Sietsz? Nem iszunk meg egy kávét itt valahol? Nem sietek, mára vége a melónak. Épp hazafelé indultam, szóval ráérek. Mehetünk. - és már andalogtunk is egy közeli kávézó irányába. Elmesélte, hogy két nappal azelőtt valami történt a számítógépével és ideges, hogy otthon nem tud netezni míg a szervizbe be nem viszi, meg amíg meg nem csinálják. Felajánlottam, ha elfogadja a segítségem, egy-két óra alatt rendbe rakom a dolgot, ugyanis ilyesmi a foglalkozásom, nem okoznak gondot az a számítástechnikai eszközök és így akár már ma este bújhatja a kedvenc szexoldalait. Ahogy ezt viccesen megjegyeztem felnevetett és háláját előre kifejezte, ha ezt megtenném a kedvéért. A lakása ismerős volt a számomra, bár mióta ő lakik benne nem jártam ott, de korábban egy ideig tesómék éltek benne. Kérsz valamit inni? - kérdezte miközben a cipőinket rúgtuk le magunkról. Egy üdítőt kértem és a konyhában ültem le egy kisebb kétszemélyes étkezőasztal mellett. Szép lett a lakás Dia! Rég jártam itt. Látom még a kezem munkája is jelen van a hétköznapjaidban. - és a padlóburkolatra mutattam, amelynek lerakását évekkel azelőtt még én követtem el.

Találkozás egy régi szerelemmel (4.rész)

És mikor már a szemembe nézett a láthatóan feltüzelt, kéjre vágyó szempár, határozottan és vadul, ahogy akartam is, ezt mondtam neki: Seggbe foglak kúrni! Nagyon meg foglak baszni! Egy nyögés közben válaszolt miközben egy harapással felérő csókot adott az ajkaimra: Gyerünk! Basszál meg! Basszál seggbe! Akarom! Ekkor kezeivel hátranyúlt és ő maga húzta szét nekem a popsiját, szétfeszítette, hogy minél könnyebben hozzáférjek. Ekkor én a nadrágom egyik szárát felhúzva vettem elő a farkam, ami már csöpögött a felizgultságtól. A mérete ahogy feszülve meredezett a felkínált kis segg előtt, sokkal nagyobbnak tűnt mint valójában. Imádtam nézni. Szétkentem rajta a nyúlós cseppeket, aztán egyet ráköpve és a tövénél erősen elszorítva a lukacskához igazítottam és a csípőm megfeszítve toltam belé. Hangos volt a reakció. A látvány és a hang együtt még vadabb kívánalmakat indított el bennem. Egyik tenyeremmel előre nyúlva a vékony pólót a nyakkivágásnál megfogva leszakítottam és megmarkoltam a hegyesedő pici melleket, melyeknek megváltozott már az esése egy évtized alatt, de így most még izgatóbb volt. A derekát fogva egyre mélyebben nyomtam a testébe, az apró szűk nyílásba a robbanásig keményedett farkam. Őrületes volt. Olyan tempóban basztam, amilyenre nem is tudtam, hogy képes vagyok. Mint egy vadállat. Közben a puncijára csúsztattam a kezem elölről. Éreztem, hogy nem csupasz. Ez még állatiasabb ösztönöket kapcsolt be. A szőrös dombocskát markolászva még mélyebbre döfködtem a popsijában. Ekkor már mindketten hangosak voltunk. Éreztem ahogy elélvez. A pumpálást a seggében csúszkáló farkamon is éreztem, de folytattam és közben ujjaimmal a csiklóján köröztem nem túl finomkodó mozdulatokkal. Néha meg is paskoltam. Aztán éreztem, hogy nem fogom tovább bírni. Előrántottam belőle a farkam és amennyire csak tudtam hátrahúztam a bőrt és így feszítettem miközben óriási töltetet spricceltem a derekára és a popsijára. Gyönyörű látvány volt a gecivel feldíszített pici kerek segg. Addig dörzsöltem hozzá a csupasz makkom, míg teljesen szét nem kentem a teljes adagot rajta. Azt akarom, hogy maradjon így reggelig! - mondtam neki szinte parancsoló hangon. Rendben! De reggel újabb adagot kell adnod rá! - válaszolta. A teljes hétvégét így töltöttük kettesben. Állatias, mocskos keféléssel. A második nap estéjén a teste minden porcikáját az ondóm nyomai borították. Egy nagy közös fürdéssel zártuk a vasárnapot. Évekkel ezelőtt történt. Azóta nem találkoztunk.

És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)

Találkozás egy régi szerelemmel (3.rész)

Ki gondolta volna ugye, hogy egyszer egy ilyen helyzetben itt leszünk újra? - és az arcom oldalról az övéhez nyomtam. Érzelmektől vezérelt mozdulat volt, de nem szenvedély vagy szerelem diktálta, mint régen. A mellei alatt összekulcsolt alkaromra helyezte a karjait és így szorosan egymásba karolva álltunk és bámultunk kifelé a nyitott ablakon a sötét utcára, ahol csak az utcai lámpák fénye derengett. Niki sokkal vékonyabb volt már mint régen. Törékeny alkata szinte teljesen elveszett az ölelésemben. De kellemesen belefeküdt és éreztem, hogy ebben a pillanatban biztonságot kap tőle. Amiben már régóta nincs része az élet egyetlen területén sem. A szoros ölelésben, ahogy én kisebb terpeszben kellett hogy álljak, hogy lecsökkentsem a kettőnk testmagassága között különbséget, a vékony boxeralsóban nekem feszülő apró popsija közepébe illeszkedett az én egyre inkább domborodó nadrágom első fele. Jó érzés volt. Nem is szégyelltem odanyomni még jobban. Egészen mélyen belefúródtam a kis hézagba és ettől még izgatottabb állapotba kerültem. És a mellkasára pillantva tudatosult bennem, hogy őt sem hagyja hidegen a dolog. A mellbimbói megkeményedve emelkedtek ki a fehér pólón. Ekkor egyik kezemmel lecsúsztattam róla a nadrágot, az enyémet még magamon tartottam. Finom hümmögés és egy apró csók volt a jutalom részéről a mozdulatért. Már önkéntelenül mozgatta, dörzsölte táncoló mozdulatokkal csípőjét és így nyomta egyre erősebben az ölembe. Továbbra is ott álltunk és így játszottunk. Lepillantottam az apró barna popsira, melynek körvonalait az erős félhomályban csak alig láttam. Niki két kezével az ablakkeret belső felére támaszkodott, én tenyereimet a hívogató, izgató, pici női fenékre csúsztattam. Szinte elveszett a tenyeremben. Széthúztam még jobban és így nyomtam neki az ágyékom, mely még mindig takarva volt az alsónadrágommal. Leguggoltam és tenyereimmel széthúzva mohó nyaltam bele a frissen tusolt, jó illatú női testrészekbe. Halk szisszenésekkel élvezte. A nyelvem minden nyílásába bedugtam és közben tenyereimmel egyre vadabbul feszítettem szét a seggét és egyre nőtt bennem a kandüh, akartam látni ahogy a makkom ideillesztem a pici lukhoz és akartam látni ahogy belényomulok. Meg akartam baszni. És akartam, hogy ezt hallja: Felálltam és a nyakán finoman felcsúsztatva a tenyerem, az állát megfogva fordítottam az arcom felé a fejét.

Találkozás egy régi szerelemmel (2.rész)

Kávéztunk, meséltünk, sétáltunk. Voltak azért kellemes részei is az életünknek és egymás számára ismeretlen vonulatok bőven, szóval első körben több mint 6 órát töltöttünk el együtt. Érdekes volt, de a régi érzelmektől már messze kerültünk. Én legalábbis ezer fényévnyire. Barátságról sem beszélhettünk. Ez egy beazonosíthatatlan kapcsolattípus volt és ugyanilyen emberi kontaktus, amit eddig nem ismertem, nem is tapasztaltam. Még kétszer találkoztunk így, hogy folytassuk a diskurzust, sok volt a sztori. Második alkalommal egy parkban sétálva csevegtünk. Aztán jött a harmadik alkalom. Nálam találkoztunk. A késő délutáni órákra időzítettünk. Szép rendet raktam. De egyébbel nem készültem. Ő régi fényképeket hozott, meg egy filmet. Amúgy a gyermeked apja nem hiányol ilyenkor otthon? - kérdeztem. Nem. - válaszolt tárgyilagosan - Évek óta semmilyen viszony nincs közöttünk a lakóközösségen kívül, de ezt már meséltem az első alkalommal is. A kicsi meg a nagyszülőknél nyaral éppen egy hétig. Jó, csak nem akartam, hogy emiatt valami kínos helyzetbe kerülj vagy magyarázkodásba, hazugságba kelljen keveredned a végén! - mondtam én, akinek ekkoriban nem volt senkije akinek magyarázkodnia kellett volna. Legfeljebb magamnak, hogy hogyan fordulhat elő, hogy a régi nagy ő, most újra itt sétálgat több, mint egy évtized elteltével és épp egy dvd-t helyez a lejátszó tálcájába, aztán visszaül mellém az ágyra. Ha nem gond párnának foglak használni - mondta Niki és azzal fejét már hajtotta is a mellkasomra így megtalálva fekvő jómagam mellett a legkellemesebb filmnéző pozíciót. Egy pillanatra még újra felkelt és a lámpát is lekapcsolta. Nem feszültem be, nem volt rossz érzés alapvetően. Furcsálltam, hogy ismerős érzésnek kellett volna lennie, de új volt, nem volt ott benne a szerelem, meg a leküzdhetetlen vágyakozás. A kezem a derekára tettem és miközben a filmet néztük simogattam a hátát, néha óvatosan a fenekéig csúsztatva a tenyerem, úgy hogy azért még az nem legyen a petting fogalmát kimerítő tevékenység. Másfél óra elteltével a film végén, nyújtózkodva emelkedtünk fel abból a pozícióból. Na, most már csak éjszakai járattal tudnál hazamenni! Szóval, megágyazok neked, jó? Én majd a fotelban pihenek. - mondtam Nikinek. Oké, de nem kell a fotelban szenvedned! A filmet is kibírtuk egymás mellett. És azzal kiment a fürdőszobába néhány alvós-ruhával a kezében, amit én adtam neki. Aztán ahogy bejött én mentem tusolni. Nem is gondolkoztam a helyzeten, valahogy természetes volt. Nem tudom miért, mert azért nem hétköznapi szitu ez. Mikor visszatértem a szobába pólóban és alsónadrágban, a lámpa már le volt kapcsolva, ő pedig háttal nekem az ablaknál állt az én ruháim közül válogatott laza, fehér pólóban és régi bőszárú boxeremben, mely pizsamának ideális. És egy ilyen pici, nagyhajú nőn elég szexi is. Odaálltam mögé és szeretettel átöleltem hátulról.

Találkozás egy régi szerelemmel (1.rész)

Niki volt az első nagy igazi szerelmem. Ő volt az első lány akivel igazi férfi-nő kapcsolatban együtt is éltem szűk egy évig. Mikor megismerkedtünk én 17 éves voltam, ő másfél évvel fiatalabb. Testvérem osztálytársa volt a középiskolában. Nálam első látásra szerelem volt, nekem viszont többször el kellett mennem előtte, hogy nála is bekapcsoljon valami. A szimpátia azonban nála is rögtön megvolt. Erős baráti kapcsolatot tartottunk évekig, azzal a jelenséggel fűszerezve, hogy én időről-időre szerelmet is vallottam neki. Ezt ő ekkor még nem tudta viszonozni és egy-egy ilyen vallomás után mindig szünetet iktattunk a barátságunkba. Aztán végül mégis megint együtt lógtunk. Neki is jött egy srác az életébe akibe nagyon beleszeretett, meg azért, bár nehéz volt a szívem emiatt, engem is vitt magával az élet erre-arra. Végül én már 23 éves voltam, mikor egy közös bonyolult élethelyzetünk következményeként megint sok időt töltöttünk együtt és hogy, hogy nem, összejöttünk. Észre se vettük, természetes módon egyszer csak már szeretkező és együtt lakó barátok lettünk. Alig egy évig tartó, de intenzív és hullámzó érzelmekkel tarkított kapcsolat volt. Olyan amilyennek lennie kellett, belőle és belőlem fakadóan is. Aztán egy elkerülhetetlen és fájdalmas elválás. Ezt követően a baráti szálakat is elszaggatunk. Nem élte túl az emberi jó viszonyunk a férfi-nő románcunkat. Előfordul ilyesmi. Aztán eltelt 13 év. Mindkettőnknek saját élete, saját története, melyben a másik már nem szerepelt, csak régi emlékként. Neki két-három kudarcba fulladt kapcsolata után, a jelenlegi szintén boldogtalan élettársi viszonyából még gyereke is született. Nekem utódom még ugyan nem volt, de félresikerült kapcsolatokkal én is büszkélkedhettem. Az utolsó találkozásunk, az utolsó kép róla a fejemben, ahogy utoljára feltettem őt a buszra és megvártam míg elindul. Soha nem beszéltünk egymással, soha nem hívtuk egymást vagy nem írtunk egymásnak, de még csak véletlenül se találkoztunk az utcán, még nem is láttuk egymást messziről sem. De aztán egy közösségi oldalon írt nekem egy sort: Nem tudom jó ötlet-e, de nincs kedved beszélgetni velem? Én sem tudtam, hogy jó ötlet-e, de már rég túltettem magam a történteken, tulajdonképpen, már minden szempontból egy más ember voltam, ahogy ő is. Azt gondoltam ilyen még úgysem volt, legyen hát ebben is ő az első nekem, ha már ő volt az első igazi nagy szerelmem, nagyjából felnőtt fejjel. Furcsa volt az első pillanat, amikor megláttam őt ennyi idő után a köztéri szobor mellett ahová a találkozót megbeszéltük. Látszott rajta a boldogtalanság, amely egy halálos betegséghez hasonlóan lassan emészti fel és gyötri a gazdatestet amelyben kialakul. Tulajdonképpen mondania sem kellett volna semmit az érzelmi életéről vagy kapcsolatáról. Az arcáról, a szemeiből mindent kiolvastam öt másodperc alatt.

Szerintem: Tökéletes.
Köszönöm! (Ez egy válasz X üzenetére (2014. 09. 26. péntek 21:55), amit ide kattintva olvashatsz)

A szombati szeánsz (4.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

A két srác csak a hallás és tapintás képességére hagyatkozhatott. És kezeiket előrenyújtva meg is tették ezt és ki-ki a saját párja mellét markolta meg alulról. A két lány nagyon hasonló volt. Sportosan feszes testük, selymes tapintású bőrük, tenyérkitöltő melleik érintése egyre jobban begerjesztette a két ideiglenesen világtalan férfit, akik így kitapogatva fedezték fel azt is, hogy párjaik egymással csókolóznak. No, ezt most azért szívesen megnézném én is! - jegyezte meg Krisz, de tudta, hogy fegyelmeznie kell magát, így nem vette le a kendőt a szeméről. Aztán a lányok felálltak és a következő szám indulásáig egymást simogatva és csókolva táncoltak, miközben a srácok az elképzelt látványra a markukban lüktető faszukat húzogatták. Ahogy a következő dal indult, újra a fiúkhoz léptek és háttal az ölükbe ültek, de most már cserélve. Dóri Krisz ölébe csúszott, Bea pedig Tamáséba. A két feszes popsit markoló négy tenyér hamar rájött a turpisságra, de ettől csak jobban beindulva, szinte abban a pillanatban erőteljesen húzták magukra a két nőt, aztán csípőjüket megemelve kezdték farkukat az új helyre beengedni. Kezeik a lányok hasán és mellein indultak felfedezőútra, az idegen női illat és az új punci ismeretlen ölelése hangos nyögésekkel volt csak kifejezhető. A lányok is ugyanígy élvezték az őket kitöltő új formákat. Önfeledten lovagoltak. Aztán újra felálltak mindketten és a kanapéra ültek az új párcserés felállásban, kívülről. Bea Tamással smárolt vadul, cuppogva, Dóri apró száját pedig Krisztián vastag ajkai harapdálták. Ekkor Bea keze megfogta Tamás csuklóját és a férfias tenyeret így, lassú, de határozott mozdulattal Krisz farkára tette. Egy pillanatig megrökönyödést érzett, de ezt feloldandó, ő is otthagyta a kezét és Tamás farkat markoló kezét körülfogva együtt kezdte verni vele Krisz vastag dákóját. A másik lány ezt meglátva ugyanezt tette Krisz kezével viszont. Aztán a lányok elengedték a két férfi kölcsönösen egymást kényeztető kezeit és tovább csókolóztak velük. Fokozódó szuszogások jelezték, hogy közeledik a fiúk csúcspontja, ekkor a lányok újra eléjük térdeltek és kölcsönösen egymást hátulról ujjazva kezdték szopni az egymást a csúcsra juttató párjaikat. A négy ember egyszerre élvezett el. A lányok a szájukba kapták az idegen spermát nagy adagokban, melyet épp saját párjuk keze fejt le nekik és közben ők egymás puncijában mélyre csúsztatott ujjakkal ziháltak az események végkifejletében. Addig csókolták és simogatták egymást, míg mindőjük teste teljesen meg nem nyugodott.

Kár lett volna ma otthon maradnom kicsim! - mondta Tamás ahogy az autót indította - Lehet, hogy többször is átjöhetnénk, olyan kevés az a havi egy szombat...

És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)

A szombati szeánsz (3.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

A lányok odabent susmorgásba fogtak. Ugye jól sejtem mire készültök? - faggatta Dóri a barátnőjét, aki már a második pohár bort kortyolgatta. Nem tudom mit sejtesz, de tudom, hogy te is ugyanúgy szeretnéd, mint én! És azt hiszem, mint bármelyikünk itt a lakásban, csak van aki még nem tudja... - válaszolt mélyen a szemébe nézve Bea és a hallgatás ami ezután következett felért ezer hangos igenléssel. Ahogy a srácok visszajöttek a szivarfüsttől mámorosan, a lányok leültették őket a kanapéra, kezükbe egy-egy poharat adtak a finom borral aztán mögéjük lépve, a nyakkendőjüket kibontották, amit a fiúk örömmel vettek, aztán szinte szinkronúszókat megszégyenítő összhangban ki-ki a saját párja szemeit kötötte be vele. Hűha, mi lesz itt! Félünk a sötétben - viccelődtek – Ja, meg nem is tudjuk így jól a szánkhoz emelni a borocskát. - és bekötött szemmel szürcsöltek az üvegpoharakból. Bea megszűntette a fényáradatot és a fali hangulatfényeket kapcsolta be, azután egy szexi mozdulattal a távkapcsolóval halk, erotikusan lüktető zenét indított el. Oh, Toni Braxton - emlékszel kicsim, erre csináltuk először a... – kezdte volna Tamás, de szájába ekkor valaki, akit nem látott, puha textildarabot nyomott. Egy apró bugyi volt... és nem Dóráé. A lányok ekkor már teljesen meztelenül ringatóztak a bekötött szemekkel a kanapén bort iszogató férfiak előtt, akik közül Krisz nyilván már beavatottként élvezte a helyzetet, Tomi meg csak most kezdte felismerni. De nem tiltakozott ellene. A két lány a szintén afrodiziákumként ható zene halk hömpölygése közepette egymásra pillantott, majd odaléptek a kanapéhoz és cseréltek. Dóri Krisz elé térdelt le, Bea pedig Tamás elé. Aki ebben a pillanatban olyan mozdulatot tett, mintha meg akarna szabadulni a szemét takaró nyakkendőtől. Dóri ezt észrevette és villámgyors mozdulattal odahajolva akadályozta meg: - Ez ma a szemeteken marad drágám! Aztán újra felálltak a lányok és "újrakeverve" a leosztást ezúttal saját párjaik elé térdeltek és végül így kezdődtek el az események. Az övek csattantak és halk sussanással kerültek le a nadrágok. Krisz farka vastag volt, metélt és kicsivel nagyobb, mint Tamásé, neki viszont átlagos hosszúságú de a makkja irreálisan nagy volt felizgult állapotban. A lányok vágyakozva gusztálgatták egymás kezében az idegen, először látott farkakat, aztán oldalra fordított fejjel, egymásra nézve kezdték szopni párjaikat. Aztán eljött a pont, amikor a két nő, ahogy egymás szemébe nézve szoptak, egyszerre kiengedték szájukból a férfiakat és megcsókolták egymást. Régóta vágyom erre! - mondta halkan Dóri - Akkor most te is úgy élvezed mint én - szuszogta félig a szájába Bea.

A szombati szeánsz (2.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

Másnap: Jó leszek így? - kérdezte Dóri Tamástól, miközben egy nagyon extra, kisestélyinek beillő ruhát igazgatott magán a tükör előtt. Hogy jó-e? - Így Tamás - Egész éjjel gyötörni fog egyrészt a féltékenység, hogy Krisz is láthat téged így, másrészt a türelmetlenség, hogy mikor érünk már haza és vehetem le rólad! Bea és Krisz kapcsolata régebb óta tartott. Krisztián szintén egy középiskolába járt a lányokkal, ott mélyült el kettejük viszonya, de igazából végül csak érettségi után jöttek össze. Viharosabban éltek, bár nagyon szerették egymást. Sokszor heves viták után szakítottak, de azután, mikor újra rájöttek, hogy egymás nélkül nem megy, vagy ha megy is, de minek... akkor újra összejöttek. Így csiszolódtak össze az évek alatt. Mostanra már az ilyen nagy amplitúdók elmúltak. Meglettek a bevált megoldások a problémák ellen. Sziasztok! - köszöntötte őket Bea, aki már a kinti folyosón várta őket a kaputelefon csörgése óta. Szervusz Tomi, ugye nem vagy durci-murci? - adta a puszikat nevetve Tamásnak is - Ma igazán nem lesz rá okod, azt hiszem! - folytatta sejtelmesen. Milyen gyönyörű vagy Dorcika! - fogadta őket Krisz a szoba közepén, a megterített asztal mellett - Vigyázz nehogy lecsapjam a kezedről cimbora! - csapott Tamás tenyerébe és megölelték egymást. A vacsora is olyasmi volt, amivel az elmúlt években még soha nem találkoztak ezeken az összejöveteleken. Mi ez a sok első osztályú finomság Bea? Ennek még a nevét sem tudom, de látom, hogy valami exkluzív... Mmm, az íze is az! - kérdezősködött és nyammogott Tamás. Köszi, ma estére direkt úgy válogattam és készítettem az ételeket, hogy emlékezetesebb maradjon, mint általában. Egyébként, ezek nagy százalékban afrodiziákumok... állítólag. - válaszolt a szintén kihívóan és feltűnően szexi ruhában parádézó Bea. Nofene, mire készülünk? - szúrta közbe álnaiv vigyorral, a tekintetét a tányérjából fel sem emelő Krisz, mint aki valóban ártatlan kérdést tesz fel, mit sem sejtve. Igen, az osztrigáról és is tudtam, hogy vágykeltő, de ez az egyetlen amit itt felismerek az asztalon... - próbálta a pici beálló csendet megtörni Dóri, akinek lassan kezdett leesni a tantusz, nem úgy mint Tamásnak. Hú, micsoda finom bort hoztatok! - és Krisz már csavarta is a dugót védő fóliát ahogy a nagy puha kanapéra telepedtek az asztaltól mind a négyen. Ez valóban nagyon finom, bár nem vagyok egy borszakértő! - mondta Bea - És azt hiszem, ezzel a korttyal együtt nekem már hatnak is az ételek. - folytatta és megcsókolta Kriszt. A két srác ekkor a házigazda invitálására az erkélyre indult: Ezt figyeld Ombre! Echte kubai! A nagybátyámtól van. Füstöljünk egyet! Na, ez aztán a dolce vita! - lelkendezett Tamás, aki az estének ezen a pontján már nagyon szeretett itt lenni, nyoma sem volt a tegnapi kirohanását okozó hangulatának.

A szombati szeánsz (1.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

De a hónap utolsó szombatjának estéi mindig közösek voltak eddig drágám! Három éve, hacsak nem volt valami kivételes történés ami közbejött, mindig Beáékhoz mentünk! - mondta fennhangon, közelgő veszekedést sejtető indulatokkal Dóri és közben Tamásra, akinek előbbi mondata ezt a harag-cunamit indította el benne, rá sem nézett, csak dobálta befelé a szépen összehajtott ruhákat a szekrénybe, amik ezután már nem voltak olyan szépen összehajtva. De igenis, így gondolom és kész! Nem kell egy életen át minden utolsó szombaton náluk lennünk! - replikázott Tamás - Mindig ugyanaz a nóta: "Sziasztok.. jajj de jó, hogy vége ennek a hónapnak, alig vártuk... jajj képzeljétek mit mondott anyám... jajj a főnököm mekkora idióta... jajj megint egy kilót híztunk... vegyél még nyugodtan... azért csináltam mert a kedvenced!" - adott elő kisebb egyszemélyes színdarabot Tamás - Úúúúúristen! Hiszen mindig ugyanazt zabáljuk! És soha semmi nem történik! És mégis mindig odamegyünk szinte már kötelező jelleggel! Elég volt! Rám most ne számíts! Majd ha lesz miért, akkor találkozunk! És ha te kicsim nem érted ezt meg, akkor te is gondold át, miért is kellene nekünk mindig odamenni unos-untalan! - és azzal becsapta maga mögött az ajtót és elviharzott. Dóri az idegességtől elsírta magát és arcát kezeibe temetve a fotelba rogyott. Aztán félóra elteltével felhívta Beát. Elmondta mi történt. Megtehette, hisz ők ketten régi barátnők voltak, a legjobb barátnők a középiskola óta, vagyis már vagy 15 éve. Hm. - gondolkodott el Bea a vonal másik végén - Szóval unatkozik urad és parancsolód - mondta szándékos szarkazmussal a hangjában – na, akkor ez alkalommal kicsit feldobjuk majd a szeánszot! Most már csak el kell érni valahogy, hogy mégis odajöjjön! Mire gondolsz pontosan? - kérdezte szemeit törölgetve Dóri a telefont vállával szorítva a füléhez, miközben az iménti indulattól szétzilált ruhákat hajtogatta újra. Azt neked is elég lesz megtudnod majd holnap! - válaszolta Bea, majd egy-két szó és elköszönés után lerakták a telefont. Tamás csak két óra múlva jött haza. Lehiggadva kért bocsánatot a kiabálásért. Nem akartalak megbántani, tudom, hogy neked fontos, tudom, hogy milyen jóban vagytok Beával. Én is bírom Kriszt, csak jó lenne, ha nem mindig ugyanaz és ugyanaz történne hónapról-hónapra. Ez az amibe belefáradtam - mondta már kedves hangon Dóri fejét simogatva, ahogy magához ölelte. Beszéltem Beával, azt mondta ez most egy különleges alkalom lesz, de nekem sem árult el semmit - mondta el neki Dóri, aztán megvacsoráztak és egy film után ágyba bújtak.

Szia! Nagyon jók a történeteid, pont megfelelő körítéssel.
Egy ötlet: Két harmincas évieben járó, pár év ismeretséggel rendelkező heteronak gondolt, többes-szűz pár, közös vacsora, iszogatás, oldódó hangulat, játékként mindenkinek bekötik a szemét, lekerülnek a ruhadarabok...
Gondolom szépen ki tudnád színezni, kerekíteni a történetet. Köszi (Ez egy válasz X üzenetére (2014. 09. 24. szerda 10:59), amit ide kattintva olvashatsz)

És így most, a mai második feltöltött kis novella után, egy időre szünetet tartok.

Már több mint 10 írásom található itt fenn, szóval van mit böngészni! Olvasgassátok, ha tetszik, vagy ajánljátok mások, vagy egymás figyelmébe, ha gondoljátok! Esetleg jelezzétek, ha tetszik, azt se tartsátok magatokban, ha nem!

A tegnapi felajánlásom az idegen saját ötletekre vonatkozó dologgal kapcsolatban természetesen továbbra is érvényes! Ezt, a tegnapi napra "visszatekerve" elolvashatja bárki. Majd benézek időnként és ha lesz érdeklődés, akkor folytatom.

Mit Großen Respekt:

Stefan Derrick, Oberinspektor

Lost in a fantasy (5. rész)

Négy méter magas, színizom, barnás-homokszínű bőrű, nem emberi arcú, mégis többnyire csak ahhoz hasonlítható, testén mindenhol csupasz lény lépett be. Léptei súlya tompa rengésekkel áradt szét a hirtelen csendben. Méltóságteljes mozdulattal az óriási trónszékbe ült, mely előtt szerelmem térdelve, sarkaira ülve, megbénulva figyelte minden mozdulatát. A lény testét semmi nem takarta, semmilyen ékszer sem díszítette. A fürkésző női tekintet számára így volt maga a tökély. Az arca erős, szigorú, határozott, a tekintete mégis biztonságot árasztott, ezért nem volt ijesztő, ahogy az erős vonások között, a hatalmas kopasz fej közepén nézte őt a szempár, ahogy előtte térdel. A teste masszív izom. Rajzolni lehet csak ilyet, a valóságban nem létezhet. Arányai emberiek és közben mégsem hasonlítanak egyetlen létező férfitestre sem. Minden óriási méretű rajta, de nem karikatúra szerűen eltúlzott, hanem hatalmas és tekintélyt parancsoló. Ahogy a combjai között lassan az ég felé mutató szerve is. Mely kis híján akkora volt, mint szerelmem testmagassága. Oszlopként, rendületlenül meredt végül a magasba. A tetején fényesen díszelgő makk kupolaként borította a fatörzs nagyságú, lassú lüktetéssel rengő falloszt, melyeken az erek lüktetése, a bennük áramló és pulzáló vér tódulása szemmel is tisztán látszott. Óriási felfoghatatlan méret volt. Gyere ide hozzám! - intett aztán szerelmem felé. Ő szinte megbabonázva mindezen látványok egymást követő sorozatától, felegyenesedett és közel lépett a hatalmas óriáshoz. A combjára ült. Kisebbnek tűnt, mint egy felnőtt ölében ülő apró gyermek. Aztán a lény intett a teremben résztvevők felé és az orgia folytatódott. Szerelmem a szemébe nézett és ő pedig vissza őrá. Köszöntelek újra itt! Jó, hogy eljöttél! - mondta neki az óriás szelíd hangon...

Jó reggelt kicsim! Láttam valami szépet álmodtál, már félórája mosollyal az arcodon szunyókáltál! - köszöntöttem a lassan nyíló szemeit törölgető szerelmem.

Igen - válaszolta lassan, nyújtózkodva - Csodaszép álmom volt! Különös álmom.


És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)