Szólj hozzá te is!
Ez egy válasz lesz üzenetére () Mégsem

A téma leírása

Bármilyen erotikus történet jöhet!
Akár igaz, akár nem, jelentősége nincs, sokkal lényegesebb az olvashatóság és a szórakoztatás.
Tartalmilag NEM lehetnek a történetek:
- kizárólag meleg témájúak,
- bármelyik nem számára durván megalázóak, véresek, vagy az emberi élet kioltására mutatóak,
- politikai és vallási vonalvezetésűek,
- faji hovatartozást feszegetőek.

Az eddigi hozzászólások

2014. 09. 29. hétfő 10:20  #474
Törölt felhasználó (926087)
Találkozás egy régi szerelemmel (4.rész)

És mikor már a szemembe nézett a láthatóan feltüzelt, kéjre vágyó szempár, határozottan és vadul, ahogy akartam is, ezt mondtam neki: Seggbe foglak kúrni! Nagyon meg foglak baszni! Egy nyögés közben válaszolt miközben egy harapással felérő csókot adott az ajkaimra: Gyerünk! Basszál meg! Basszál seggbe! Akarom! Ekkor kezeivel hátranyúlt és ő maga húzta szét nekem a popsiját, szétfeszítette, hogy minél könnyebben hozzáférjek. Ekkor én a nadrágom egyik szárát felhúzva vettem elő a farkam, ami már csöpögött a felizgultságtól. A mérete ahogy feszülve meredezett a felkínált kis segg előtt, sokkal nagyobbnak tűnt mint valójában. Imádtam nézni. Szétkentem rajta a nyúlós cseppeket, aztán egyet ráköpve és a tövénél erősen elszorítva a lukacskához igazítottam és a csípőm megfeszítve toltam belé. Hangos volt a reakció. A látvány és a hang együtt még vadabb kívánalmakat indított el bennem. Egyik tenyeremmel előre nyúlva a vékony pólót a nyakkivágásnál megfogva leszakítottam és megmarkoltam a hegyesedő pici melleket, melyeknek megváltozott már az esése egy évtized alatt, de így most még izgatóbb volt. A derekát fogva egyre mélyebben nyomtam a testébe, az apró szűk nyílásba a robbanásig keményedett farkam. Őrületes volt. Olyan tempóban basztam, amilyenre nem is tudtam, hogy képes vagyok. Mint egy vadállat. Közben a puncijára csúsztattam a kezem elölről. Éreztem, hogy nem csupasz. Ez még állatiasabb ösztönöket kapcsolt be. A szőrös dombocskát markolászva még mélyebbre döfködtem a popsijában. Ekkor már mindketten hangosak voltunk. Éreztem ahogy elélvez. A pumpálást a seggében csúszkáló farkamon is éreztem, de folytattam és közben ujjaimmal a csiklóján köröztem nem túl finomkodó mozdulatokkal. Néha meg is paskoltam. Aztán éreztem, hogy nem fogom tovább bírni. Előrántottam belőle a farkam és amennyire csak tudtam hátrahúztam a bőrt és így feszítettem miközben óriási töltetet spricceltem a derekára és a popsijára. Gyönyörű látvány volt a gecivel feldíszített pici kerek segg. Addig dörzsöltem hozzá a csupasz makkom, míg teljesen szét nem kentem a teljes adagot rajta. Azt akarom, hogy maradjon így reggelig! - mondtam neki szinte parancsoló hangon. Rendben! De reggel újabb adagot kell adnod rá! - válaszolta. A teljes hétvégét így töltöttük kettesben. Állatias, mocskos keféléssel. A második nap estéjén a teste minden porcikáját az ondóm nyomai borították. Egy nagy közös fürdéssel zártuk a vasárnapot. Évekkel ezelőtt történt. Azóta nem találkoztunk.

És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)
2014. 09. 29. hétfő 10:20  #473
Törölt felhasználó (926087)
Találkozás egy régi szerelemmel (3.rész)

Ki gondolta volna ugye, hogy egyszer egy ilyen helyzetben itt leszünk újra? - és az arcom oldalról az övéhez nyomtam. Érzelmektől vezérelt mozdulat volt, de nem szenvedély vagy szerelem diktálta, mint régen. A mellei alatt összekulcsolt alkaromra helyezte a karjait és így szorosan egymásba karolva álltunk és bámultunk kifelé a nyitott ablakon a sötét utcára, ahol csak az utcai lámpák fénye derengett. Niki sokkal vékonyabb volt már mint régen. Törékeny alkata szinte teljesen elveszett az ölelésemben. De kellemesen belefeküdt és éreztem, hogy ebben a pillanatban biztonságot kap tőle. Amiben már régóta nincs része az élet egyetlen területén sem. A szoros ölelésben, ahogy én kisebb terpeszben kellett hogy álljak, hogy lecsökkentsem a kettőnk testmagassága között különbséget, a vékony boxeralsóban nekem feszülő apró popsija közepébe illeszkedett az én egyre inkább domborodó nadrágom első fele. Jó érzés volt. Nem is szégyelltem odanyomni még jobban. Egészen mélyen belefúródtam a kis hézagba és ettől még izgatottabb állapotba kerültem. És a mellkasára pillantva tudatosult bennem, hogy őt sem hagyja hidegen a dolog. A mellbimbói megkeményedve emelkedtek ki a fehér pólón. Ekkor egyik kezemmel lecsúsztattam róla a nadrágot, az enyémet még magamon tartottam. Finom hümmögés és egy apró csók volt a jutalom részéről a mozdulatért. Már önkéntelenül mozgatta, dörzsölte táncoló mozdulatokkal csípőjét és így nyomta egyre erősebben az ölembe. Továbbra is ott álltunk és így játszottunk. Lepillantottam az apró barna popsira, melynek körvonalait az erős félhomályban csak alig láttam. Niki két kezével az ablakkeret belső felére támaszkodott, én tenyereimet a hívogató, izgató, pici női fenékre csúsztattam. Szinte elveszett a tenyeremben. Széthúztam még jobban és így nyomtam neki az ágyékom, mely még mindig takarva volt az alsónadrágommal. Leguggoltam és tenyereimmel széthúzva mohó nyaltam bele a frissen tusolt, jó illatú női testrészekbe. Halk szisszenésekkel élvezte. A nyelvem minden nyílásába bedugtam és közben tenyereimmel egyre vadabbul feszítettem szét a seggét és egyre nőtt bennem a kandüh, akartam látni ahogy a makkom ideillesztem a pici lukhoz és akartam látni ahogy belényomulok. Meg akartam baszni. És akartam, hogy ezt hallja: Felálltam és a nyakán finoman felcsúsztatva a tenyerem, az állát megfogva fordítottam az arcom felé a fejét.
2014. 09. 29. hétfő 10:20  #472
Törölt felhasználó (926087)
Találkozás egy régi szerelemmel (2.rész)

Kávéztunk, meséltünk, sétáltunk. Voltak azért kellemes részei is az életünknek és egymás számára ismeretlen vonulatok bőven, szóval első körben több mint 6 órát töltöttünk el együtt. Érdekes volt, de a régi érzelmektől már messze kerültünk. Én legalábbis ezer fényévnyire. Barátságról sem beszélhettünk. Ez egy beazonosíthatatlan kapcsolattípus volt és ugyanilyen emberi kontaktus, amit eddig nem ismertem, nem is tapasztaltam. Még kétszer találkoztunk így, hogy folytassuk a diskurzust, sok volt a sztori. Második alkalommal egy parkban sétálva csevegtünk. Aztán jött a harmadik alkalom. Nálam találkoztunk. A késő délutáni órákra időzítettünk. Szép rendet raktam. De egyébbel nem készültem. Ő régi fényképeket hozott, meg egy filmet. Amúgy a gyermeked apja nem hiányol ilyenkor otthon? - kérdeztem. Nem. - válaszolt tárgyilagosan - Évek óta semmilyen viszony nincs közöttünk a lakóközösségen kívül, de ezt már meséltem az első alkalommal is. A kicsi meg a nagyszülőknél nyaral éppen egy hétig. Jó, csak nem akartam, hogy emiatt valami kínos helyzetbe kerülj vagy magyarázkodásba, hazugságba kelljen keveredned a végén! - mondtam én, akinek ekkoriban nem volt senkije akinek magyarázkodnia kellett volna. Legfeljebb magamnak, hogy hogyan fordulhat elő, hogy a régi nagy ő, most újra itt sétálgat több, mint egy évtized elteltével és épp egy dvd-t helyez a lejátszó tálcájába, aztán visszaül mellém az ágyra. Ha nem gond párnának foglak használni - mondta Niki és azzal fejét már hajtotta is a mellkasomra így megtalálva fekvő jómagam mellett a legkellemesebb filmnéző pozíciót. Egy pillanatra még újra felkelt és a lámpát is lekapcsolta. Nem feszültem be, nem volt rossz érzés alapvetően. Furcsálltam, hogy ismerős érzésnek kellett volna lennie, de új volt, nem volt ott benne a szerelem, meg a leküzdhetetlen vágyakozás. A kezem a derekára tettem és miközben a filmet néztük simogattam a hátát, néha óvatosan a fenekéig csúsztatva a tenyerem, úgy hogy azért még az nem legyen a petting fogalmát kimerítő tevékenység. Másfél óra elteltével a film végén, nyújtózkodva emelkedtünk fel abból a pozícióból. Na, most már csak éjszakai járattal tudnál hazamenni! Szóval, megágyazok neked, jó? Én majd a fotelban pihenek. - mondtam Nikinek. Oké, de nem kell a fotelban szenvedned! A filmet is kibírtuk egymás mellett. És azzal kiment a fürdőszobába néhány alvós-ruhával a kezében, amit én adtam neki. Aztán ahogy bejött én mentem tusolni. Nem is gondolkoztam a helyzeten, valahogy természetes volt. Nem tudom miért, mert azért nem hétköznapi szitu ez. Mikor visszatértem a szobába pólóban és alsónadrágban, a lámpa már le volt kapcsolva, ő pedig háttal nekem az ablaknál állt az én ruháim közül válogatott laza, fehér pólóban és régi bőszárú boxeremben, mely pizsamának ideális. És egy ilyen pici, nagyhajú nőn elég szexi is. Odaálltam mögé és szeretettel átöleltem hátulról.
2014. 09. 29. hétfő 10:19  #471
Törölt felhasználó (926087)
Találkozás egy régi szerelemmel (1.rész)

Niki volt az első nagy igazi szerelmem. Ő volt az első lány akivel igazi férfi-nő kapcsolatban együtt is éltem szűk egy évig. Mikor megismerkedtünk én 17 éves voltam, ő másfél évvel fiatalabb. Testvérem osztálytársa volt a középiskolában. Nálam első látásra szerelem volt, nekem viszont többször el kellett mennem előtte, hogy nála is bekapcsoljon valami. A szimpátia azonban nála is rögtön megvolt. Erős baráti kapcsolatot tartottunk évekig, azzal a jelenséggel fűszerezve, hogy én időről-időre szerelmet is vallottam neki. Ezt ő ekkor még nem tudta viszonozni és egy-egy ilyen vallomás után mindig szünetet iktattunk a barátságunkba. Aztán végül mégis megint együtt lógtunk. Neki is jött egy srác az életébe akibe nagyon beleszeretett, meg azért, bár nehéz volt a szívem emiatt, engem is vitt magával az élet erre-arra. Végül én már 23 éves voltam, mikor egy közös bonyolult élethelyzetünk következményeként megint sok időt töltöttünk együtt és hogy, hogy nem, összejöttünk. Észre se vettük, természetes módon egyszer csak már szeretkező és együtt lakó barátok lettünk. Alig egy évig tartó, de intenzív és hullámzó érzelmekkel tarkított kapcsolat volt. Olyan amilyennek lennie kellett, belőle és belőlem fakadóan is. Aztán egy elkerülhetetlen és fájdalmas elválás. Ezt követően a baráti szálakat is elszaggatunk. Nem élte túl az emberi jó viszonyunk a férfi-nő románcunkat. Előfordul ilyesmi. Aztán eltelt 13 év. Mindkettőnknek saját élete, saját története, melyben a másik már nem szerepelt, csak régi emlékként. Neki két-három kudarcba fulladt kapcsolata után, a jelenlegi szintén boldogtalan élettársi viszonyából még gyereke is született. Nekem utódom még ugyan nem volt, de félresikerült kapcsolatokkal én is büszkélkedhettem. Az utolsó találkozásunk, az utolsó kép róla a fejemben, ahogy utoljára feltettem őt a buszra és megvártam míg elindul. Soha nem beszéltünk egymással, soha nem hívtuk egymást vagy nem írtunk egymásnak, de még csak véletlenül se találkoztunk az utcán, még nem is láttuk egymást messziről sem. De aztán egy közösségi oldalon írt nekem egy sort: Nem tudom jó ötlet-e, de nincs kedved beszélgetni velem? Én sem tudtam, hogy jó ötlet-e, de már rég túltettem magam a történteken, tulajdonképpen, már minden szempontból egy más ember voltam, ahogy ő is. Azt gondoltam ilyen még úgysem volt, legyen hát ebben is ő az első nekem, ha már ő volt az első igazi nagy szerelmem, nagyjából felnőtt fejjel. Furcsa volt az első pillanat, amikor megláttam őt ennyi idő után a köztéri szobor mellett ahová a találkozót megbeszéltük. Látszott rajta a boldogtalanság, amely egy halálos betegséghez hasonlóan lassan emészti fel és gyötri a gazdatestet amelyben kialakul. Tulajdonképpen mondania sem kellett volna semmit az érzelmi életéről vagy kapcsolatáról. Az arcáról, a szemeiből mindent kiolvastam öt másodperc alatt.
2014. 09. 27. szombat 00:10  #470
borisz226 borisz226
Szerintem: Tökéletes.
Köszönöm! smile
(Ez egy válasz X üzenetére (2014. 09. 26. péntek 21:55), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (926087)
2014. 09. 26. péntek 21:55
A szombati szeánsz (4.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

A két srác csak a hallás és tapintás képességére hagyatkozhatott. És kezeiket előrenyújtva meg is tették ezt és ki-ki a saját párja mellét markolta meg alulról. A két lány nagyon hasonló volt. Sportosan feszes testük, selymes tapintású bőrük, tenyérkitöltő melleik érintése egyre jobban begerjesztette a két ideiglenesen világtalan férfit, akik így kitapogatva fedezték fel azt is, hogy párjaik egymással csókolóznak. No, ezt most azért szívesen megnézném én is! - jegyezte meg Krisz, de tudta, hogy fegyelmeznie kell magát, így nem vette le a kendőt a szeméről. Aztán a lányok felálltak és a következő szám indulásáig egymást simogatva és csókolva táncoltak, miközben a srácok az elképzelt látványra a markukban lüktető faszukat húzogatták. Ahogy a következő dal indult, újra a fiúkhoz léptek és háttal az ölükbe ültek, de most már cserélve. Dóri Krisz ölébe csúszott, Bea pedig Tamáséba. A két feszes popsit markoló négy tenyér hamar rájött a turpisságra, de ettől csak jobban beindulva, szinte abban a pillanatban erőteljesen húzták magukra a két nőt, aztán csípőjüket megemelve kezdték farkukat az új helyre beengedni. Kezeik a lányok hasán és mellein indultak felfedezőútra, az idegen női illat és az új punci ismeretlen ölelése hangos nyögésekkel volt csak kifejezhető. A lányok is ugyanígy élvezték az őket kitöltő új formákat. Önfeledten lovagoltak. Aztán újra felálltak mindketten és a kanapéra ültek az új párcserés felállásban, kívülről. Bea Tamással smárolt vadul, cuppogva, Dóri apró száját pedig Krisztián vastag ajkai harapdálták. Ekkor Bea keze megfogta Tamás csuklóját és a férfias tenyeret így, lassú, de határozott mozdulattal Krisz farkára tette. Egy pillanatig megrökönyödést érzett, de ezt feloldandó, ő is otthagyta a kezét és Tamás farkat markoló kezét körülfogva együtt kezdte verni vele Krisz vastag dákóját. A másik lány ezt meglátva ugyanezt tette Krisz kezével viszont. Aztán a lányok elengedték a két férfi kölcsönösen egymást kényeztető kezeit és tovább csókolóztak velük. Fokozódó szuszogások jelezték, hogy közeledik a fiúk csúcspontja, ekkor a lányok újra eléjük térdeltek és kölcsönösen egymást hátulról ujjazva kezdték szopni az egymást a csúcsra juttató párjaikat. A négy ember egyszerre élvezett el. A lányok a szájukba kapták az idegen spermát nagy adagokban, melyet épp saját párjuk keze fejt le nekik és közben ők egymás puncijában mélyre csúsztatott ujjakkal ziháltak az események végkifejletében. Addig csókolták és simogatták egymást, míg mindőjük teste teljesen meg nem nyugodott.

Kár lett volna ma otthon maradnom kicsim! - mondta Tamás ahogy az autót indította - Lehet, hogy többször is átjöhetnénk, olyan kevés az a havi egy szombat...

És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)
2014. 09. 26. péntek 21:55  #469
Törölt felhasználó (926087)
A szombati szeánsz (4.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

A két srác csak a hallás és tapintás képességére hagyatkozhatott. És kezeiket előrenyújtva meg is tették ezt és ki-ki a saját párja mellét markolta meg alulról. A két lány nagyon hasonló volt. Sportosan feszes testük, selymes tapintású bőrük, tenyérkitöltő melleik érintése egyre jobban begerjesztette a két ideiglenesen világtalan férfit, akik így kitapogatva fedezték fel azt is, hogy párjaik egymással csókolóznak. No, ezt most azért szívesen megnézném én is! - jegyezte meg Krisz, de tudta, hogy fegyelmeznie kell magát, így nem vette le a kendőt a szeméről. Aztán a lányok felálltak és a következő szám indulásáig egymást simogatva és csókolva táncoltak, miközben a srácok az elképzelt látványra a markukban lüktető faszukat húzogatták. Ahogy a következő dal indult, újra a fiúkhoz léptek és háttal az ölükbe ültek, de most már cserélve. Dóri Krisz ölébe csúszott, Bea pedig Tamáséba. A két feszes popsit markoló négy tenyér hamar rájött a turpisságra, de ettől csak jobban beindulva, szinte abban a pillanatban erőteljesen húzták magukra a két nőt, aztán csípőjüket megemelve kezdték farkukat az új helyre beengedni. Kezeik a lányok hasán és mellein indultak felfedezőútra, az idegen női illat és az új punci ismeretlen ölelése hangos nyögésekkel volt csak kifejezhető. A lányok is ugyanígy élvezték az őket kitöltő új formákat. Önfeledten lovagoltak. Aztán újra felálltak mindketten és a kanapéra ültek az új párcserés felállásban, kívülről. Bea Tamással smárolt vadul, cuppogva, Dóri apró száját pedig Krisztián vastag ajkai harapdálták. Ekkor Bea keze megfogta Tamás csuklóját és a férfias tenyeret így, lassú, de határozott mozdulattal Krisz farkára tette. Egy pillanatig megrökönyödést érzett, de ezt feloldandó, ő is otthagyta a kezét és Tamás farkat markoló kezét körülfogva együtt kezdte verni vele Krisz vastag dákóját. A másik lány ezt meglátva ugyanezt tette Krisz kezével viszont. Aztán a lányok elengedték a két férfi kölcsönösen egymást kényeztető kezeit és tovább csókolóztak velük. Fokozódó szuszogások jelezték, hogy közeledik a fiúk csúcspontja, ekkor a lányok újra eléjük térdeltek és kölcsönösen egymást hátulról ujjazva kezdték szopni az egymást a csúcsra juttató párjaikat. A négy ember egyszerre élvezett el. A lányok a szájukba kapták az idegen spermát nagy adagokban, melyet épp saját párjuk keze fejt le nekik és közben ők egymás puncijában mélyre csúsztatott ujjakkal ziháltak az események végkifejletében. Addig csókolták és simogatták egymást, míg mindőjük teste teljesen meg nem nyugodott.

Kár lett volna ma otthon maradnom kicsim! - mondta Tamás ahogy az autót indította - Lehet, hogy többször is átjöhetnénk, olyan kevés az a havi egy szombat...

És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)
2014. 09. 26. péntek 21:55  #468
Törölt felhasználó (926087)
A szombati szeánsz (3.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

A lányok odabent susmorgásba fogtak. Ugye jól sejtem mire készültök? - faggatta Dóri a barátnőjét, aki már a második pohár bort kortyolgatta. Nem tudom mit sejtesz, de tudom, hogy te is ugyanúgy szeretnéd, mint én! És azt hiszem, mint bármelyikünk itt a lakásban, csak van aki még nem tudja... - válaszolt mélyen a szemébe nézve Bea és a hallgatás ami ezután következett felért ezer hangos igenléssel. Ahogy a srácok visszajöttek a szivarfüsttől mámorosan, a lányok leültették őket a kanapéra, kezükbe egy-egy poharat adtak a finom borral aztán mögéjük lépve, a nyakkendőjüket kibontották, amit a fiúk örömmel vettek, aztán szinte szinkronúszókat megszégyenítő összhangban ki-ki a saját párja szemeit kötötte be vele. Hűha, mi lesz itt! Félünk a sötétben - viccelődtek – Ja, meg nem is tudjuk így jól a szánkhoz emelni a borocskát. - és bekötött szemmel szürcsöltek az üvegpoharakból. Bea megszűntette a fényáradatot és a fali hangulatfényeket kapcsolta be, azután egy szexi mozdulattal a távkapcsolóval halk, erotikusan lüktető zenét indított el. Oh, Toni Braxton - emlékszel kicsim, erre csináltuk először a... – kezdte volna Tamás, de szájába ekkor valaki, akit nem látott, puha textildarabot nyomott. Egy apró bugyi volt... és nem Dóráé. A lányok ekkor már teljesen meztelenül ringatóztak a bekötött szemekkel a kanapén bort iszogató férfiak előtt, akik közül Krisz nyilván már beavatottként élvezte a helyzetet, Tomi meg csak most kezdte felismerni. De nem tiltakozott ellene. A két lány a szintén afrodiziákumként ható zene halk hömpölygése közepette egymásra pillantott, majd odaléptek a kanapéhoz és cseréltek. Dóri Krisz elé térdelt le, Bea pedig Tamás elé. Aki ebben a pillanatban olyan mozdulatot tett, mintha meg akarna szabadulni a szemét takaró nyakkendőtől. Dóri ezt észrevette és villámgyors mozdulattal odahajolva akadályozta meg: - Ez ma a szemeteken marad drágám! Aztán újra felálltak a lányok és "újrakeverve" a leosztást ezúttal saját párjaik elé térdeltek és végül így kezdődtek el az események. Az övek csattantak és halk sussanással kerültek le a nadrágok. Krisz farka vastag volt, metélt és kicsivel nagyobb, mint Tamásé, neki viszont átlagos hosszúságú de a makkja irreálisan nagy volt felizgult állapotban. A lányok vágyakozva gusztálgatták egymás kezében az idegen, először látott farkakat, aztán oldalra fordított fejjel, egymásra nézve kezdték szopni párjaikat. Aztán eljött a pont, amikor a két nő, ahogy egymás szemébe nézve szoptak, egyszerre kiengedték szájukból a férfiakat és megcsókolták egymást. Régóta vágyom erre! - mondta halkan Dóri - Akkor most te is úgy élvezed mint én - szuszogta félig a szájába Bea.
2014. 09. 26. péntek 21:54  #467
Törölt felhasználó (926087)
A szombati szeánsz (2.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

Másnap: Jó leszek így? - kérdezte Dóri Tamástól, miközben egy nagyon extra, kisestélyinek beillő ruhát igazgatott magán a tükör előtt. Hogy jó-e? - Így Tamás - Egész éjjel gyötörni fog egyrészt a féltékenység, hogy Krisz is láthat téged így, másrészt a türelmetlenség, hogy mikor érünk már haza és vehetem le rólad! Bea és Krisz kapcsolata régebb óta tartott. Krisztián szintén egy középiskolába járt a lányokkal, ott mélyült el kettejük viszonya, de igazából végül csak érettségi után jöttek össze. Viharosabban éltek, bár nagyon szerették egymást. Sokszor heves viták után szakítottak, de azután, mikor újra rájöttek, hogy egymás nélkül nem megy, vagy ha megy is, de minek... akkor újra összejöttek. Így csiszolódtak össze az évek alatt. Mostanra már az ilyen nagy amplitúdók elmúltak. Meglettek a bevált megoldások a problémák ellen. Sziasztok! - köszöntötte őket Bea, aki már a kinti folyosón várta őket a kaputelefon csörgése óta. Szervusz Tomi, ugye nem vagy durci-murci? - adta a puszikat nevetve Tamásnak is - Ma igazán nem lesz rá okod, azt hiszem! - folytatta sejtelmesen. Milyen gyönyörű vagy Dorcika! - fogadta őket Krisz a szoba közepén, a megterített asztal mellett - Vigyázz nehogy lecsapjam a kezedről cimbora! - csapott Tamás tenyerébe és megölelték egymást. A vacsora is olyasmi volt, amivel az elmúlt években még soha nem találkoztak ezeken az összejöveteleken. Mi ez a sok első osztályú finomság Bea? Ennek még a nevét sem tudom, de látom, hogy valami exkluzív... Mmm, az íze is az! - kérdezősködött és nyammogott Tamás. Köszi, ma estére direkt úgy válogattam és készítettem az ételeket, hogy emlékezetesebb maradjon, mint általában. Egyébként, ezek nagy százalékban afrodiziákumok... állítólag. - válaszolt a szintén kihívóan és feltűnően szexi ruhában parádézó Bea. Nofene, mire készülünk? - szúrta közbe álnaiv vigyorral, a tekintetét a tányérjából fel sem emelő Krisz, mint aki valóban ártatlan kérdést tesz fel, mit sem sejtve. Igen, az osztrigáról és is tudtam, hogy vágykeltő, de ez az egyetlen amit itt felismerek az asztalon... - próbálta a pici beálló csendet megtörni Dóri, akinek lassan kezdett leesni a tantusz, nem úgy mint Tamásnak. Hú, micsoda finom bort hoztatok! - és Krisz már csavarta is a dugót védő fóliát ahogy a nagy puha kanapéra telepedtek az asztaltól mind a négyen. Ez valóban nagyon finom, bár nem vagyok egy borszakértő! - mondta Bea - És azt hiszem, ezzel a korttyal együtt nekem már hatnak is az ételek. - folytatta és megcsókolta Kriszt. A két srác ekkor a házigazda invitálására az erkélyre indult: Ezt figyeld Ombre! Echte kubai! A nagybátyámtól van. Füstöljünk egyet! Na, ez aztán a dolce vita! - lelkendezett Tamás, aki az estének ezen a pontján már nagyon szeretett itt lenni, nyoma sem volt a tegnapi kirohanását okozó hangulatának.
2014. 09. 26. péntek 21:54  #466
Törölt felhasználó (926087)
A szombati szeánsz (1.rész)

(borisz226 alapötlete nyomán)

De a hónap utolsó szombatjának estéi mindig közösek voltak eddig drágám! Három éve, hacsak nem volt valami kivételes történés ami közbejött, mindig Beáékhoz mentünk! - mondta fennhangon, közelgő veszekedést sejtető indulatokkal Dóri és közben Tamásra, akinek előbbi mondata ezt a harag-cunamit indította el benne, rá sem nézett, csak dobálta befelé a szépen összehajtott ruhákat a szekrénybe, amik ezután már nem voltak olyan szépen összehajtva. De igenis, így gondolom és kész! Nem kell egy életen át minden utolsó szombaton náluk lennünk! - replikázott Tamás - Mindig ugyanaz a nóta: "Sziasztok.. jajj de jó, hogy vége ennek a hónapnak, alig vártuk... jajj képzeljétek mit mondott anyám... jajj a főnököm mekkora idióta... jajj megint egy kilót híztunk... vegyél még nyugodtan... azért csináltam mert a kedvenced!" - adott elő kisebb egyszemélyes színdarabot Tamás - Úúúúúristen! Hiszen mindig ugyanazt zabáljuk! És soha semmi nem történik! És mégis mindig odamegyünk szinte már kötelező jelleggel! Elég volt! Rám most ne számíts! Majd ha lesz miért, akkor találkozunk! És ha te kicsim nem érted ezt meg, akkor te is gondold át, miért is kellene nekünk mindig odamenni unos-untalan! - és azzal becsapta maga mögött az ajtót és elviharzott. Dóri az idegességtől elsírta magát és arcát kezeibe temetve a fotelba rogyott. Aztán félóra elteltével felhívta Beát. Elmondta mi történt. Megtehette, hisz ők ketten régi barátnők voltak, a legjobb barátnők a középiskola óta, vagyis már vagy 15 éve. Hm. - gondolkodott el Bea a vonal másik végén - Szóval unatkozik urad és parancsolód - mondta szándékos szarkazmussal a hangjában – na, akkor ez alkalommal kicsit feldobjuk majd a szeánszot! Most már csak el kell érni valahogy, hogy mégis odajöjjön! Mire gondolsz pontosan? - kérdezte szemeit törölgetve Dóri a telefont vállával szorítva a füléhez, miközben az iménti indulattól szétzilált ruhákat hajtogatta újra. Azt neked is elég lesz megtudnod majd holnap! - válaszolta Bea, majd egy-két szó és elköszönés után lerakták a telefont. Tamás csak két óra múlva jött haza. Lehiggadva kért bocsánatot a kiabálásért. Nem akartalak megbántani, tudom, hogy neked fontos, tudom, hogy milyen jóban vagytok Beával. Én is bírom Kriszt, csak jó lenne, ha nem mindig ugyanaz és ugyanaz történne hónapról-hónapra. Ez az amibe belefáradtam - mondta már kedves hangon Dóri fejét simogatva, ahogy magához ölelte. Beszéltem Beával, azt mondta ez most egy különleges alkalom lesz, de nekem sem árult el semmit - mondta el neki Dóri, aztán megvacsoráztak és egy film után ágyba bújtak.
2014. 09. 26. péntek 13:19  #465
borisz226 borisz226
Szia! Nagyon jók a történeteid, pont megfelelő körítéssel. smile
Egy ötlet: Két harmincas évieben járó, pár év ismeretséggel rendelkező heteronak gondolt, többes-szűz pár, közös vacsora, iszogatás, oldódó hangulat, játékként mindenkinek bekötik a szemét, lekerülnek a ruhadarabok...
Gondolom szépen ki tudnád színezni, kerekíteni a történetet. smile Köszi
(Ez egy válasz X üzenetére (2014. 09. 24. szerda 10:59), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (926087)
2014. 09. 24. szerda 10:59
És így most, a mai második feltöltött kis novella után, egy időre szünetet tartok.

Már több mint 10 írásom található itt fenn, szóval van mit böngészni! Olvasgassátok, ha tetszik, vagy ajánljátok mások, vagy egymás figyelmébe, ha gondoljátok! Esetleg jelezzétek, ha tetszik, azt se tartsátok magatokban, ha nem!

A tegnapi felajánlásom az idegen saját ötletekre vonatkozó dologgal kapcsolatban természetesen továbbra is érvényes! Ezt, a tegnapi napra "visszatekerve" elolvashatja bárki. Majd benézek időnként és ha lesz érdeklődés, akkor folytatom.

Mit Großen Respekt:

Stefan Derrick, Oberinspektor
2014. 09. 24. szerda 10:59  #464
Törölt felhasználó (926087)
És így most, a mai második feltöltött kis novella után, egy időre szünetet tartok.

Már több mint 10 írásom található itt fenn, szóval van mit böngészni! Olvasgassátok, ha tetszik, vagy ajánljátok mások, vagy egymás figyelmébe, ha gondoljátok! Esetleg jelezzétek, ha tetszik, azt se tartsátok magatokban, ha nem!

A tegnapi felajánlásom az idegen saját ötletekre vonatkozó dologgal kapcsolatban természetesen továbbra is érvényes! Ezt, a tegnapi napra "visszatekerve" elolvashatja bárki. Majd benézek időnként és ha lesz érdeklődés, akkor folytatom.

Mit Großen Respekt:

Stefan Derrick, Oberinspektor
2014. 09. 24. szerda 10:58  #463
Törölt felhasználó (926087)
Lost in a fantasy (5. rész)

Négy méter magas, színizom, barnás-homokszínű bőrű, nem emberi arcú, mégis többnyire csak ahhoz hasonlítható, testén mindenhol csupasz lény lépett be. Léptei súlya tompa rengésekkel áradt szét a hirtelen csendben. Méltóságteljes mozdulattal az óriási trónszékbe ült, mely előtt szerelmem térdelve, sarkaira ülve, megbénulva figyelte minden mozdulatát. A lény testét semmi nem takarta, semmilyen ékszer sem díszítette. A fürkésző női tekintet számára így volt maga a tökély. Az arca erős, szigorú, határozott, a tekintete mégis biztonságot árasztott, ezért nem volt ijesztő, ahogy az erős vonások között, a hatalmas kopasz fej közepén nézte őt a szempár, ahogy előtte térdel. A teste masszív izom. Rajzolni lehet csak ilyet, a valóságban nem létezhet. Arányai emberiek és közben mégsem hasonlítanak egyetlen létező férfitestre sem. Minden óriási méretű rajta, de nem karikatúra szerűen eltúlzott, hanem hatalmas és tekintélyt parancsoló. Ahogy a combjai között lassan az ég felé mutató szerve is. Mely kis híján akkora volt, mint szerelmem testmagassága. Oszlopként, rendületlenül meredt végül a magasba. A tetején fényesen díszelgő makk kupolaként borította a fatörzs nagyságú, lassú lüktetéssel rengő falloszt, melyeken az erek lüktetése, a bennük áramló és pulzáló vér tódulása szemmel is tisztán látszott. Óriási felfoghatatlan méret volt. Gyere ide hozzám! - intett aztán szerelmem felé. Ő szinte megbabonázva mindezen látványok egymást követő sorozatától, felegyenesedett és közel lépett a hatalmas óriáshoz. A combjára ült. Kisebbnek tűnt, mint egy felnőtt ölében ülő apró gyermek. Aztán a lény intett a teremben résztvevők felé és az orgia folytatódott. Szerelmem a szemébe nézett és ő pedig vissza őrá. Köszöntelek újra itt! Jó, hogy eljöttél! - mondta neki az óriás szelíd hangon...

Jó reggelt kicsim! Láttam valami szépet álmodtál, már félórája mosollyal az arcodon szunyókáltál! - köszöntöttem a lassan nyíló szemeit törölgető szerelmem.

Igen - válaszolta lassan, nyújtózkodva - Csodaszép álmom volt! Különös álmom.


És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)
2014. 09. 24. szerda 10:58  #462
Törölt felhasználó (926087)
Lost in a fantasy (4. rész)

Kérem, ne! - próbálta őket kérlelni szerelmem, de felismerte, hogy itt az emberi világban talán hatásos formák semmilyen módon nem lesznek hatásosak. Meg volt ijedve, nem akart fájdalmat és szenvedést és a kontraszt az előbbi ismeretlen gyönyör után még nagyobb volt így. Ekkor újra ébreszteni próbálta magát, de sikertelenül. Látta, hogy az egyik őt karjainál fogva vonszoló farkasszerű lény szerve a gyors menetelés közben merevedésnek indult. Ezt a másik is észrevette és hangosan kiáltotta társának az ijesztő, morgásnak tűnő hangon: Eszedbe nem jusson! Tudod, hogy akkor nekünk végünk! Az szúrós tekintettel nézett vissza rá, aztán beletörődően nézett újra előre és izgalma is elernyedt. Egy hatalmas kőépülethez értek, mely erődhöz volt hasonló. Fáklyák fényétől világos folyosón húzták őt befelé magukkal egy óriási, több emelet magas faajtó irányába. Erős karjaikkal belökték a láncokkal és vasalásokkal erősített súlyos kaput. Hatalmas terem látványa tárult szerelmem elé, ahol a külső folyosóhoz képest sokkal nagyobb volt a fény. Kőfalak, aranyozott keretű képekkel, több tucatnyi fáklya lobogott a falakra erősített díszes tartókba tűzve. A földön díszes, mintás, vöröses árnyalatú szőnyegek és szanaszét szórva selyem és bársony leplek. És a teremben mindenfelé soha nem látott lények szeretkeztek meztelen nőkkel, akiknek kéjes halk nyögései, sikolyai és sóhajai voltak az aláfestő zenéje a bizarr látványnak. A látványtól szerelmem kis híján sokkot kapott. Ismerte a látványt. Számtalanszor gondolt hasonló dolgokra, számtalanszor vitte fantáziája őt ebbe a terembe, amely nem létezik, mely a világon kívüli világban a perverz, bizarr gyönyörök szigete. Amely csak az övé. És csak ő tud róla. És most ott állt az egész közepén, karjainál vezetve, s bármerre nézett, egy-egy jelenetben, egy-egy korábbi fantáziaképe testesült meg. Valóságos volt. És egyben valószerűtlen. Az orgia közepén vezették őt a terem főhelyén elhelyezett, ott egyféle oltárként tornyosuló, színarany és vörös bársony trón elé, ahol a földre engedték. Ott térdelt egy puha szőnyegen, meztelenül, körülötte az izzó, ziháló, lüktető orgia, a meztelenül furcsa lényeken ringatózó megfeszült női testek, a morgó, hörgő, szuszogó hangok tengerében. Bármerre pillantott új és újabb kép vált valós látvánnyá, melyet eddig csak a gondolataiban őrizgetett. A trónus még üres volt. Majd mennydörgés szerű hanggal egy hatalmas ajtó nyílt meg oldalt és az orgiában résztvevők egyszerre csendesültek el és abbahagyva mindent a földre borultak, tekintetüket fel sem emelve.
2014. 09. 24. szerda 10:57  #461
Törölt felhasználó (926087)
Lost in a fantasy (3. rész)

Akarta az érintést, akarta érezni a védelmet és biztonságérzetet, melyet a harmóniát és erőt sugárzó, férfias, állatias lény sugárzott felé. Körülvette őt mindenhol ez az érzés. És odaadta magát. Csak az érintésektől soha nem tapasztalt gyönyörhullámok indultak el az idegpályáin és oda-vissza hömpölyögve lágy csúcsponton tartották. Hátrapillantva látta, hogy a lény teste alján lelógó hosszú szerv lassan dagadni kezd és karhosszúságú lőccsé növekszik. Meg akarta fogni. Tudni, hogy milyen érzés a lehetetlen. Lágyan kiszabadította magát a hátulról jövő ölelésből és az óriási vesszőhöz hajolt, mely sötét színű volt, fényesen feszült, ujjnyi vastag erek borították, nem volt emberi, de az energia ami a látványából áradt, a kíváncsi nő legmélyebb rejtett, állati szexuális vágyait kapcsolták be. Megérintette. A tapintása egyszerre volt lágy és dörzsölően érdes, a forrósága még jobban átmelegítette az ekkor már a vágyaitól felhevült testét. Megcsókolta. Két tenyerébe fogva masszírozta a több mint fél méteres, átfoghatatlanul vaskos merev húsoszlopot, melynek hegye a férfiak szervéhez hasonlóan érzékenyebb volt. Próbálta a szájába venni, de éppenhogy csak a végét sikerült. Inkább csak csókokkal halmozta el és nyelvével cirógatta és tenyereinek szorításával pumpálta egyre keményebbé, míg legvégül erős rángásokat érzett, s körötte a paták toporzékolni kezdtek nyugtalanul és kőkeménnyé változott rúdból óriási adagokban tört elő a hófehér tej, elképzelhetetlen mennyiségben. A lény hangja izgató volt, sóhajtott és szemeit behunyva az ég felé fordította az arcát miközben a gyönyört élte át. Ezután szerelmemhez fordult, lehajolva, átkarolva csókolta meg, majd ezt mondta: Így kezdődik. Ez csak az álmaid első fejezete! S ahogy ezt kimondta a közeli fák közül csörömpölő hangok hallatszottak és morogva közeledő, agresszív csörtetés. Két, felegyenesedve járó, két méter magas, farkasfejű lény közeledett fenyegetően, vicsorogva, a gyönyörtől még kábulatban lévő furcsa pár felé. Testüket vadállati, sűrű szőr borította, de emberéhez hasonlatos volt, csak görnyedtebben jártak. Kezeikben lándzsához hasonló szúróeszközt tartottak, melyekkel az útjukban álló növényeket hajtották és csapkodták. Őbelőlük is óriási erő áradt, amely azonban fenyegetőnek s veszélyesnek tűnt. Erőszakosnak és ellentmondást nem tűrőnek. Engedd el! - parancsolták a kentaurnak ijesztő mély, nem emberi hangon. Ő egy ideig védeni próbálta a félelemtől reszkető apró női testet, mely meztelenül szabad prédája volt minden vad pillantásuknak, aztán végül a karját megragadva elragadták tőle és közrefogva a fák között magukkal vitték.
2014. 09. 24. szerda 10:56  #460
Törölt felhasználó (926087)
Lost in a fantasy (2. rész)

És akkor pár méterre a ködfátyolból előbukkant egy szürke körvonal, mely közel fél méterrel magaslott szerelmem feje teteje fölé. Kentaur? - hangzott el a látványtól elhűlt, hitetlenkedő kérdés, mely egyszerre tűnt hangosnak a fejében és volt csak egy halk súgás ami az ajkait hagyta el. Kentaur volt. Egy félig ember, félig ló testű mitológiai lény. Jó, akkor ez már biztos, hogy nem a valóság! - nyugtatta meg magát, ahogy a lény lassan hozzá lépdelt De egyszerre öntötte el a félelem és feszültség, hogy nem tud felébredni és az izgatott kíváncsiság, mintha csak egy filmet nézne. Ekkor a lény mer előtte állt. Kékesszürke bőre valószerűtlen volt. Szálkásan izmos férfitest magasodott a szintén izmoktól duzzadó állati test folytatásában. Hosszú, csapzott haja, valóban inkább a lovak sörényéhez hasonlított. De az arca angyali volt. A tekintete olyan szelíd, amelyben szintén egyszerre keveredett egy szerelmes férfi pillantása egy okos ló megnyugtató tekintetével. Üdvözöllek! - szólalt meg nagyon kellemes férfihangon, elmosolyodva, miközben a négy pata pont úgy tipegett a földön, mint egy valódi lóé, mely épp megáll vagy indulni készül. Aztán lassan megállapodott egy helyben. - Már régóta vártunk rád. Szerelmem elkerekedett szemekkel, magát még mindig takargatni próbálta s végül csak ennyit mondott - Szia! Ilyen ugye nem történhet. Ez csak a sok film, meg könyv, meg fantáziálásom és most ezért álmodom ezt. De hogy lehet ennyire valóságos, hogy még a szellőt is érzem a bőrömön és egyszerre didergek a hűvöstől és az izgalomtól? - ilyen gondolatok pörögtek a fejében. Hogyan kerültem ide? - kérdezte az őrá kedvesen tekintő sötét szempárba nézve. Miért? Nem jó itt? Sokszor vágytál már ide. Hiszen tudod. Te tudod ezt a legjobban. - válaszolt a kentaur. És ez igaz volt. Valóban sokszor ábrándozott különös helyszínekről, vonzotta a sokak számára bizarrnak tűnő fantáziavilág. És valóban nem volt kellemetlen itt lenni. Nem kell takarnod a tested! - mondta neki ekkor határozottan a lény és kezeivel finom mozdulatokkal nyúlt szerelmem karja felé és vonta el azt a csodaszép mellei elől - Gyönyörű vagy! Nagyon fognak szeretni téged! Fognak? Kicsodák? - kérdezte szerelmem. Megtudod időben, de valójában tudod is, hiszen sokszor gondoltál már rájuk is, most megismerheted őket. Mindenkit, akikhez eddig csak gondolatban jutottál, akik eddig csak az álmaidban érintettek meg, akik csak fantáziaképekben éltek a fejedben. - mondta a félig állati lény és eközben körbesétált szerelmem körül és a testében gyönyörködött. Végül a háta mögött megállva, úgy hogy a testmelege védje szerelmem a hűvöstől didergő testét, magához húzta őt és kezeit előbb a vállaira helyezte, majd a meztelen mellekre csúsztatta és így indította el a képzelgésekből valósággá váló események áradatát. Szerelmem önkéntelenül adta át magát neki.
2014. 09. 24. szerda 10:56  #459
Törölt felhasználó (926087)
Lost in a fantasy (1. rész)

Hűvöset érzett. A testét érintő és azt szokatlan módon simító fuvallatot. Ez ébresztette fel. Szerelmem mozdulatlan testtel feküdt, a szemeit így nyitotta fel. Aztán továbbra is mozdulatlanul, csak a tekintetével kezdte fürkészni az elé táruló látványt. Fák? - hasított belé a legelső gondolat és suttogta halkan, ahogy az ébredés zsibbadtsága közben lassan kapcsolta be az agya egyenként az alap audiovizuális és verbális funkciókat - Erdő? - forgatta szélesebb körben egyre ijedtebben tágra nyílt kékeszöld szemeit még mindig mozdulatlanul heverve. Hogy kerültem ide? - fogalmazódott meg az első mondat és indult el ezzel testének első mozdulata, majd jött a következő sokk - Meztelen vagyok? A magas, harmatcseppektől nyirkos vastag fűszálak között ahol teljesen pucéran feküdt eddig, az erdő hatalmas fáival körülvéve, melyek egyszerre susogtak megnyugtató és baljósló frekvenciákon, lassan magához tért és valóban semmit nem értett. Ez nem lehetséges! Nyilván álmodom! - jött az első megnyugtatást jelentő gondolat - Ez lehet az egyetlen magyarázat. És próbálta az álomból tudatosan ébreszteni magát a szemeit meresztgetve, majd erősen pislogva, végül aprókat csípve a combjába. Nem megy. - mondta ki hangosan - Nyilván ez is az álomban történik. És közben a kíváncsiság és izgalom funkciók is bekapcsoltak az ébredező elméjében. A végére akart járni, hogy mit kereshet itt. Lassan felállt miközben takargatni próbálta magát, aztán rájött, hogy egyedül van és felhagyott a felesleges álcázással. Utat, ösvényt nem látott, ezért a magas, puha fűszálak között lépdelve indult el az óriási ősfák között... nem tudta merre, egyszerűen választott egy irányt. A lombkoronák között felnézve az eget sem a megszokottnak látta, nem olyan volt, mint amit ismer. A színe szürkésebb volt, kicsit mint a vihar előtti égbolt. A fények is ehhez hasonlítottak, de mégis kevésbé volt fenyegető, mint a vihar előtti beborult égbolt. A fák között, foltokban ködszerű fátyol terjengett, mely se nem pára, se nem füst… valami ismeretlen anyag volt. Ismeretlen, mint az egész környezet melyben lépdelt óvatosan, lúdbőrző, meztelen testtel. Talán ez a ködfátyol ébresztett fel, ez simogatott meg? - gondolta magában. Az anyag, hol áttetsző volt, hol olyan sűrű, hogy fehér falként takarta el a mögötte vastagon és kérgesen nyikorgó fatörzseket. Léptek hallatszottak. Szerelmem rögtön megállt és egyik tenyerével a combja között, másik felkarját a melleire nyomva kezdte magát rejteni. Tompa trappolásnak hallatszó, de egyértelműen lassan közeledő léptek hangja volt ez. Nem emberi talpak nesze.
2014. 09. 24. szerda 06:54  #458
Törölt felhasználó (926087)
A fotózás (4. rész)

Aztán egy pillanatban leengedtem a kezem a fotómasinával - Nem gondoltam ezt jól át, otthon könnyítenem kellett volna magamon mielőtt idejövök - mondtam neki hallhatóan, mert valóban majdnem ott tartottam, hogy spontán a nadrágomba ejakulálok. És a fürdőszoba felé indultam. Ő elkerekedett szemmel és sokat sejtető mosollyal hallgatta a vallomásom. A fürdőszobában az ajtót csak behajtottam, a mosdó elé álltam, a nadrágom a combom közepéig letolva és lassan verni kezdtem a farkam. Muszáj volt, azt hittem megőrülök, ha nem élvezhetek el azon nyomban. Egy pár másodperc múlva nyílt az ajtó és úgy meztelenül ott állt mellettem az apró nő és természetes hangon megszólalt: Nem kell magadnak csinálnod, ne légy velem ilyen szemérmes, csak mondanod kell és itt vagyok! Nem vagyok már egy szűzlány és nem vagyunk 16 éves kezdők. Majd mellém szorította a meztelen forró testét, egyik kezével a derekam átölelte, a másikkal marokra fogta a kőkeményen feszesen pulzáló, a mosdókagylóra célzó faszomat. Fejét a mellkasomra oldalt ráhajtva kezdte masszírozni, a zacskóm is simogatni és közben beszélt hozzám és a farkamhoz is. Nagyon szép vagy! Jó kemény! Csak élvezd nyugodtan a helyzetet és is élvezem. Ki gondolta volna ugye, még a suliban, hogy egyszer megérintelek itt? És ugye milyen jó, hogy most megtörténik? Élvezd! Én megteszek mindent. És olyan finoman masszírozta ki belőlem, lágyan, erotikusan suttogva az ondót, ahogy még senki sem. Erős fröcsköléssel, sok adagban élveztem el. Az utolsó spriccek a farkamat markoló kézfejére mentek. A szájához emelte és a szemembe nézve nyalogatta le. És még ez is nagyon finom! Jóízű! Köszönöm! látod, így is hogy megértjük egymást, nem csak akkor ha viccelődünk! - mondta kedves hangon - Jól esett? Könnyebb már? Igen - mondtam és finoman megcsókoltam, aztán bementünk és fotóztunk még, már sokkal lazább hangulatban. Ezután sokszor találkoztunk még és még jobban elmélyültünk egymásban, de az már egy másik történet.

És utószóként minden hirtelen felindulásból kommentelőnek, társkeresőnek és fényképkunyerálónak: A történet kitalált (lásd a topic címét!)
2014. 09. 24. szerda 06:54  #457
Törölt felhasználó (926087)
A fotózás (3. rész)

Nevettem, ahogy hallgattam, de izgatott is ezt megtudni, mert elképzeltem. Aztán fényképek kerültek elő a régi időkből, suliból is, meg aztán egy pár, amin meztelenül volt még korábban. Hűha, látom a melled! Meg a puncid is! - jegyeztem meg örömmel ahogy a képeket lapozgattam. Sanda mosollyal értékelte, hogy tetszik nekem a látvány. Vannak újak is a gépemen. Kár hogy olyan kicsi a mellem, megnézném milyen lenne ha kicsit nagyobbak lennének... - mondta. Ne viccelj! Ez pont így tökéletes! - válaszoltam azonnal és őszintén. Semmi bajom vele, nem műttetném magam vagy ilyesmi, csak érdekelne milyen lenne... - folytatta. Megcsináljam neked? - értetlenül nézett először - Úgy értem, jól kezelem és ismerem a fotószerkesztőket, meg tudom csinálni amit szeretnél ha adsz egy jó képet. Az kurva jó lenne! - lelkesedett és már mentünk is a géphez a másik szobába. Kiválasztottunk egy aktot, amit elküldött nekem, aztán még jó ideig beszélgettünk, hajnalban mentem csak haza. Másnap estére elküldtem neki a felturbózott fotót, ami nagyon jól sikerült. Nagyon tetszett neki, majd kibújt a bőréből. Pont ilyenre gondoltam! Kitaláltad a gondolataim! - örvendezett - Csinálhatnál rólam te is pár képet egyszer, előtted nem szégyellném ledobni a textilt egyáltalán! Nem tudnám visszautasítani, már amennyiben ez egy valódi felkérés volt, Andi! - mondtam. Pár nap múlva már újra nála voltam egy kölcsönkért profibb géppel. Kis beszélgetés után, meg némi helyszínrendezgetést követően szó nélkül bújt ki a ruháiból ott a szemem előtt és nem jött zavarba akkor sem, mikor látta, hogy milyen hatást vált ki belőlem a látvány. Kattintgatni kezdtem és helyeztem ilyen-olyan pozíciókba, instruáltam és ő szót fogadott.
2014. 09. 24. szerda 06:53  #456
Törölt felhasználó (926087)
A fotózás (2. rész)

Az apró cici egyfajta ártatlanságra emlékezteti a férfiakat valószínűleg, ami valamiért vonzó. És kihangsúlyozva teszem hozzá: az aprócska mell, csak és kizárólag nagykorú, felnőtt nőkön vonzó számomra! A beteg emberek orvoshoz forduljanak! Nos, ott állt ez a csodaszexi, hosszú fekete hajú, testén több helyen tetovált, rég nem látott lány, a laza atlétában hegyesedő, velem farkasszemet néző bimbókkal. Huh, szép vagy! És micsoda tetkók, nem semmi! - mondtam és az egyik kézfejét közelebb emeltem a szememhez és az azon lévő ábrát tanulmányoztam. Köszi! Te is megférfiasodtál! - viszonozta a bókot s eközben már a cipőm ledobva mentünk a szobájába. Meséltünk már egymásnak magunkról, hogy mi történt addig vagy éppen akkor milyen szituban voltunk kapcsolatilag, meg úgy egyáltalán. Ő egy fickóval élt pár év óta közös lakásban, aki odáig volt érte ugyan, de Andi csak a helyzetet kihasználva tartotta fenn vele a "talán egyszer lehet még valami" kapcsolatot, soha nem feküdt le vele, néha kapott egy csókot, a pali meg örült ennek. Nem tartatta el magát, volt keresete, csak kényelmes volt így lakni. Mellette volt egy-két állandó szertője. Én egyedül voltam akkor éppen még. A nappali közepén kinyitottuk a kanapéágyat és arra kényelmesen elhelyezkedve, csokit majszolva dumáltunk. Ő hanyatt feküdt és így a pici mellecskék, méginkább eltűntek, de ahogy a laza trikót tenyerével ide-oda csúsztatgatta magán, valami mennyei volt! Lábait felhúzva tartotta és így popsija alsó ívét is láthattam. Szép bőr, szép alak. Én törökülésben ültem a kettőnk között csokival feltankolt tányér másik oldalán. Hamar bejött a szex is mint téma, ő nem volt szívbajos e témát illetően sem. Épp mesélte, hogy az egyik férfi akivel lefekszik néha az ő lakásán, nem bírja hogy ő mindig hangosan élvezkedik kefélés közben, mert így szereti. Képzeld, a hülyéje majdnem a fejemre nyomta a párnát, hogy ne legyek olyan hangos, mert mi lesz ha a szomszédok meghallják! Ezt a faszt! - mondta - Én ha élvezem, akkor hangos vagyok, így szeretem és kész!
2014. 09. 24. szerda 06:53  #455
Törölt felhasználó (926087)
A fotózás (1. rész)

Andi az osztálytársnőm volt az általános iskolában. Vagány, fekete hajú, vékony testalkatú, nagy szemű, szép arcú lány volt. Barátnőjével ketten ők voltak a "szimatszatyros rockerlányok” az osztályban. Hozzám is ez az irányvonal állt közel zeneileg, sokkal inkább, mint a Modern Talking, de én a külsőségekre nem fordítottam figyelmet, sosem jártam magas szárú Pumában vagy nyomtatott pólóban. A nyolcvanas évekről beszélünk. '89-90-ben voltunk nyolcadikosok. Voltak osztálytársnőim akikbe plátói módon bele voltam zúgva mindig, s bár ő is tetszett, akkoriban róla is ábrándoztam, ez akkor még szigorúan elméleti szinten történt. 13-14 évesen még nem volt más. Csajozni már csak a középsuliban kezdtem. Több, mint 20 év telt el és bár egymástól 200 méter távolságra laktunk, ez idő alatt csak egyetlen egy alkalommal futottunk össze a kilencvenes években, mindössze egy rövid beszélgetés volt egy buszmegállóban. Már akkor kezdett igazi jó nővé alakulni. Aztán a kétezres évek első évtizedének második felében egy közösségi oldalon egymás ismerősei lettünk és egy napon valamiért levelezésbe kezdtünk, azt hiszem én dicsértem meg egy feltöltött fotóját, mert nagyon megváltozott mióta nem láttam, nagyon csinos volt, már felnőtt igazi nő, és én közöltem vele, hogy szép a látvány. Először MSN-en kezdtünk társalogni, aztán pár, esti órákra időzített csevej után számot cseréltünk és aztán egy telefonos beszélgetés alkalmával meginvitált az otthonába, amely már nem ugyanott volt, mint régen, de szintén a közelben. Már az esti beszélgetéseink alkalmával megállapítottuk, hogy milyen jól eldumálunk és mindketten mennyit változtunk jó irányba és hogy lehet az, hogy régen még gyerekként, alig váltottunk pár szót, pedig előtte ültem a padban. A vendégségbe egy üveg innivalóval meg némi jóféle csokoládéval érkeztem. Amikor a lakásba engedett, az első mondatom ez volt: Andi, de picike lettél! Vagy te nőttél azóta túl nagyra, nem? - felelte mosolyogva és már adtuk is a puszikat egymásnak. Valóban szokatlan volt annyira lehajolni, hisz a suliban még majdhogynem egymagasak voltunk. Na jó, huszonsok évvel azelőtt. Csak egy rövid bársonyos, vagy plüss-szerű (nem tudom az anyag nevét) sort volt rajta és egy direkt otthonra használatos, férfiatlétának tűnő, szexin lazán megnyúlt póló. Alatta semmi. Csak a nagyon picike cicik. Nem vagyok mellméret mániás, mint írtam már. A kisugárzott vagy gerjesztett szexuális energia nincs egyenes arányban a mell méretével. Andi extrém erős energiát sugárzott. Nem tök lapos mellkasról beszélünk, hanem nagyjából, mint Kate Hudson színésznő mellei. Pont olyanok. És ugyanaz az erős szex-erő ami belőle is árad. Nem hiszem, hogy lenne olyan férfi, akit nem indít be Kate Hudson.
/ 30