Szólj hozzá te is!
Ez egy válasz lesz üzenetére () Mégsem
2015. 01. 04. vasárnap 12:25  #3
nobody42 nobody42 VIP

2014 szilveszter

Van egy két és fél éves és egy két hónapos gyermekünk. Az elmúlt két hónapban nem sok időnk jutott egymásra. A gyerekek minden iden időnket és energiánkat lekötik.
Szilvesztert a gyerekekkel itthon töltöttük. Szerencsére a nagyobbikn gyermek nagyszülőknél töltötte a napot, anya tudott egy jót aludni délután a picivel. Így reménykedve tekinthettem az éjszaka és az Újév felé. nyes

Gyerekeket megfürdettük. Megfürödtünk velük. Nagyobbik szereti, ha vele fürdünk. Lefektettük. Anya ott maradt még velük egy kicsit, míg elaludtak. Én

közben készítettem egy kis harapni valót, meg itókát. Elvégre szilveszter van. Nasit, meg itókát oda készítettem az éjjeli szekrényre.
Olvasgattam egy kicsit, míg anya is megérkezett.
Lefeküdt mellém az ágyra. Beszélgettünk, eszegettünk, iszogattunk, össsze bújtunk, símogattuk egymást. Néha alá merültem a takarónak.
Egy idő után már nem beszélgettünk, csak csipegettünk, simogattunk. Hallgattam kéjes szuszogását és tettem a dolgomat. Néha kicsit intenzívebben. Néha kicsit visszafogottabban. De nem hagytam abba. Egyszer csak eljött a pillanat, amikor egyre hevesebben szuszogott és én akkor már nem fogtam vissza magam.
Annyira szeretem nézni, hallgatni ahogy elélvez.
Igyekszik visszafogni magát, hisz a gyerekek a másik szobában alszanak és vékonyak a falak.
De az apró halk sikolyok.
A vonaglás
...
Gyönyörű


Arra a részre amikor én feküdtem hanyadt, már kevésbé emlékszem. nyes
Nem nagyon tudtam figyelni. Csak éreztem, élveztem az eseményeket nyes
2 hozzászólás, utolsó: X (2016. 08. 13. szombat 08:14)
2012. 12. 16. vasárnap 12:52  #2
nobody42 nobody42

KöKi Terminál

Tegnap délután sikeresen megszabadultunk babutól pár órára, így lehetőségünk nyílt karácsonyi bevásárlás és egyéb ügyek intézése érdekében kicsit kimozdulni itthonról. Írány a KöKi Terminál. Néhány ismeretlen ismerősnek is leadtuk a drótot, hogy megyünk plázázni. Több visszajelzést is kaptunk, hogy csatlakoznak. Telfonszám csere. Majd csörögnek, ha odaértek KöKi-re.
Nézegettük a kirakatokat, betértünk pár üzletbe, vásároltunk egy két dolgot...
Közben beszélgettünk. Vajon mejik fog tényleg eljönni? Beszélgettünk, h melyik kicsoda, honnan. Vajon milyen lehet az egyik, a másik, ... stb.
Telt múlt az idő. Egyre jobban belelovaltuk magunkat, hogy végre (oly sok idő után ismét) találkozunk valakivel.
De nem
A telefon csak nem csörög. Nekünk meg indulni kellett már hazafelé. Elindultunk a parkoló felé. Érezztük mindketten, h nem szabad úgy hazamenni, h ne történjen valami.
Csak csak addig hergeltük egymást, míg a mélygarázsba érve asszonnyal baugrottunk egy elhagyatottnak tűnő folyósószakaszra. Szatyrok egyebek a földön landoltak, asszonyt az ajtónak nyomtam és megcsókolltam. Hossszan, kélyesen Csókcsata közepette tipitapi, Kigomboltam a nadrágját és és végigsimítottam a nedvesedő alvázat. Símogattam, csókolgattam.
Asszony gondolt egyet és elémtérdelt. Elővette meredező szerszámom és hosszan, kélyesen a szájába vette. Játszadozott vele kicsit.
Nem sok időnk volt. Tudtuk, hogy akármikor jöhet valaki. És mennikéne haza.
Ki játszadozás után asszony felállt nadrágját kicsit lejjebb tolta és bepucsított. Farkam a bejárathhoz helyeztem, egy határozott lökéssel már bent is voltam. Nem tartott, nem tarthatott sokáig a menet. Gyorsan elmentem. Az utolsó lökéseknél már hallottuk hogy mindjárt jön valaki.
Éppen elmentem, mikor az ajton koppant valaki. Szerencsénkre nem sikerült elsőre kinyitnia, igy még volt annyi időnk, h a nadrágot felrántsuk. De a helyzet (a földre csöppent nyomokat is figyelembe véve) szerintem egyértelmű volt.
Nem néztünk oda, hogy ki jött át az ajtón. Igyekeztünk a llehető legkisebb feltűnést keltve rendezni a külsőnket. A folyosón távolodva három embert, egy női alakot, egy férfit és egy nem túl nagy gyerek azonosítottam. Nem láttam az arcukat.
Tőlük ezúton is elnézésüket kérnénk.
Összeszedtük magunkat és hazajöttünk.
A telefon azóta sem csörgött. Ez van. Megint belefutottunk néhány szájhősbe.
3 hozzászólás, utolsó: X (2014. 12. 25. csütörtök 02:54)
2012. 12. 16. vasárnap 12:17  #1
nobody42 nobody42

Előszó

Előfordulnak olyan helyzetek, h nincs kéznél fényképezőgép, vagy csak nincs mód fényképezésre az események megörökítése érdekében. Így ilyenkor maradnak csak a szép emlékek. De kár lenne ezeket veszni hagyni.
Ezért is gondoltam, hogy itt az ideje elkezdenünk egyfajta naplót írni. Pusztán a saját szórakoztatásunk, emlékeink megörökítése érdeklében.
G&S
1 hozzászólás, utolsó: mátrix25 (2013. 01. 22. kedd 16:31)
/ 2