Tegnap rá gondoltam,hiányzik. minden nap beszélgettünk iszogattunk tervezetűk a jövőt. Barát volt igaz barát.
Ahányszor motorozok, MINDIG eszembe fogsz jutni Felpa-Pa!!!
Szia! Katinka
Ez a legkevesebb amit tehetünk.......
Bár ne kelett volna....
De ha már így esett emlékezünk rá vidáman és jó kedvel amilyennek megismerhettük....
Bár ne kelett volna....
De ha már így esett emlékezünk rá vidáman és jó kedvel amilyennek megismerhettük....
Milyen érdekes dolog,ilyenkor az ember megáll,és elgondolkozik azon,hogy milyen kegyetlen is az élet! A legnagyobb dolog "jelen" lenni,és szeretetet adni-kapni,de az ember csak hajt,dolgozik,azt hiszem nincs is sok értelme! Sajnos mindenkinek eljön a vége előbb-vagy utóbb,de ha már jön,akkor gyorsan jöjjön nagyon! Szörnyű,ha bárki meghal,mert az az 1-dolog pótolhatatlan! Én hiszem,hogy az ember lelke tovább él,az nem halhat meg,habár én személy szerint a pokolra fogok kerülni,de csak egyben reménykedem,hogy ott árulni fognak majd sört,és nagyon bizom benne,hogy lessz majd ott is pár szép hőlgy is,jó nagy hülye vagyok hiszek még a mesékben,pedig ha eltávozunk,akkor nem lessz semmi,egyszerűen lehúzzák a redőnyt,és kikapcsolják a rádiót,és ennyi volt! Nem ide tartozik,de leirom,nekem meghalt tavaly a nagymamám 98-évesen,fogtam a kezét,és azt mondta,hogy nincs semmi baj kisfiam,és ezután azonnal meghalt,és nem tudtam segiteni neki,zokogtam,sirtam mint egy kisgyermek,ezzel csak azt akartam mondani,ha az ember 1000-évig élne akkor is fájna ha meghalna a hozzátartozója,meg akárki,szóval Felpa papa,te itt a Goldenen továbbra is élni fogsz,mert csak az hal meg akire már az utólsó ember sem emlékszik,ez egy indián közmondás,de szép!
Részvétem...
Jó utat, tavaly ősszel én is elveszítettem egy motoros barátot. nehéz túl lépni egy ilyenen. és igaz hogy a mindig a legjobbak mennek el hamarabb.
Tengermély tisztelet mindkettőjüknek!!!
Tengermély tisztelet mindkettőjüknek!!!
Eszembe jutsz minden nap Felpa papa,minden nap beirok ide jódarabig,legalább a topic-od had éljen! Meg észrevettétek már,hogy mindig a jóemberek halnak meg korán,és értelmetlenül,ez észbontó,és felfoghatatlan,és ha találkoznék az úristennel,akkor ezért nagyot kapna a jobbkezemtől!
Majdnem sirva értesültem ma,hogy elhunyt Felpa,nem néztem be ebbe a topicba,bár ne született volna meg ez a topic,szóval nagyon sajnállak barátom,és 1-et megigérek neked,hogy emlékezni fogok rád "sokáig" áldjon meg a jóisten,de ha lenne,akkor nem tette volna ezt veled,igy utólag is búcsúzom tőlled /Jonson/ te igy hivtál engem!
...és ha egyszer meghalok
A temetésre papot ne hívjatok.
Öntsetek a síromra
Egy jó nagy korsó sört.......
Ég veled Felpa Remélem neked már minden lámpa zöld..
A temetésre papot ne hívjatok.
Öntsetek a síromra
Egy jó nagy korsó sört.......
Ég veled Felpa Remélem neked már minden lámpa zöld..
További jó utat odafent Felpa!
Szia ment 1 privi.
(Ez egy válasz X üzenetére (2006. 04. 25. kedd 15:32), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
2006. 04. 25. kedd 15:32
2006.április 26.
________________
________________
2006.április 26.
________________ (Ez egy válasz X üzenetére (2006. 04. 25. kedd 15:31), amit ide kattintva olvashatsz)
________________ (Ez egy válasz X üzenetére (2006. 04. 25. kedd 15:31), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
2006. 04. 25. kedd 15:31
2006.április 25.
2006.április 25.
Elterül rajtam az idő
ódon súlyával,
rám nehezedő
lanka bújával,
s terelő
pásztorként,
lágy-terülő
álmok
és talányok
fövenyén
hajt,
maga mögött
hagyván port, ködöt
és zajt.
Emlékek peregnek,
magukhoz vonzanak,
nyomomba erednek,
karjaikba fonnak,
és fájó-rongyruháját
leveti ezernyi emlék,
majd felölti ünneplője
rezzenéstelen csendjét.
Valami messzi réveteg
nyugalom
telepszik meg a téveteg
tudaton.
Messzi is, szent is
a perc,
amely rám lel.
Mintha hulló, fénylő
arany konfetti képzete,
átható érzete
szólítana vissza,
abba a tiszta
megbocsátott légbe,
akár egy égbe
hullt
múlt
emléke.
.
.
.
S most, mintha
más létből
folyna ritka
fénye a térnek.
Fakó-tompa színében
égve
a kiáltó csöndben,
(és nem úgy mint eddig
a kínban, vagy közönyben),
a perc önmagába zár,
mint forró kvazár,
mely áttörhetetlen,
akár a halál.
Audrey & q.more.d
ódon súlyával,
rám nehezedő
lanka bújával,
s terelő
pásztorként,
lágy-terülő
álmok
és talányok
fövenyén
hajt,
maga mögött
hagyván port, ködöt
és zajt.
Emlékek peregnek,
magukhoz vonzanak,
nyomomba erednek,
karjaikba fonnak,
és fájó-rongyruháját
leveti ezernyi emlék,
majd felölti ünneplője
rezzenéstelen csendjét.
Valami messzi réveteg
nyugalom
telepszik meg a téveteg
tudaton.
Messzi is, szent is
a perc,
amely rám lel.
Mintha hulló, fénylő
arany konfetti képzete,
átható érzete
szólítana vissza,
abba a tiszta
megbocsátott légbe,
akár egy égbe
hullt
múlt
emléke.
.
.
.
S most, mintha
más létből
folyna ritka
fénye a térnek.
Fakó-tompa színében
égve
a kiáltó csöndben,
(és nem úgy mint eddig
a kínban, vagy közönyben),
a perc önmagába zár,
mint forró kvazár,
mely áttörhetetlen,
akár a halál.
Audrey & q.more.d
Részvétem
Öszinte Részvétem!
Részvétem.
Bár személyesen nem ismertem, de nagyon hiányozni fog innen. Ha meglátok egy sörös ikont a név előtt mindig rá gondolok. Sok szép motorozást és bexet kívánok Neki odafent