Presser - Demjén - Katona Klári - A nagy találkozás <--itt tudod meghallgatni
K.K.:
Mennyi gond, mennyi nagy csodálkozás
elmúlt, mint egy szép kirándulás.
P.G.:
Mennyi csend, mennyi kezdő lázadás.
D.F.:
Elmúlt, mint egy gyermekkori láz.
K.K.:
De az összes zsebkendő eldobható a könnyeimmel.
D.F.:
És még minden távolság elérhető az életemmel.
Refrén:
K.K.:
Még vár a nagy találkozás.
Vár egy szép összetartozás.
Egy arc, mit csukott szemmel láttál,
s tudtad jól, hogy rátalálsz.
Úúúúú
D.F.:
És még vár a nagy találkozás.
Vár egy új rácsodálkozás.
K.K.:
Hát mért gúnyolodnak néha
Táguló csendjei, hogy nem is létezik.
Ó, sok-sok éven át visszavársz,
egy süllyedő csodát.
Hát mond mért sodorhat partra
szédszakadt álmokat az éjszaka?
P.G.:
Mégis várt.
Túl a bölcsességen mégis várt.
Minden szenvedélyben mégis várt.
Lásd a búcsúzásból, mégis várt.
Óóóó
Együtt:
Mégis vár, a nagy találkozás.
Bármilyen átkozott csendek hazudják,
hogy nincsenek csodák.
Mert még megtörténhet bármi,
ha nem hiszed, s nem hiszem,
nem felejted el.
Még nagy találkozás,
hogy csak volt, minden lázadás.
Hogy már arca nincs a sorsnak.
Hogy körbejársz, csak körbejársz,
nincs több új állomás.
K.K.:
Mennyi gond, mennyi nagy csodálkozás
elmúlt, mint egy szép kirándulás.
P.G.:
Mennyi csend, mennyi kezdő lázadás.
D.F.:
Elmúlt, mint egy gyermekkori láz.
K.K.:
De az összes zsebkendő eldobható a könnyeimmel.
D.F.:
És még minden távolság elérhető az életemmel.
Refrén:
K.K.:
Még vár a nagy találkozás.
Vár egy szép összetartozás.
Egy arc, mit csukott szemmel láttál,
s tudtad jól, hogy rátalálsz.
Úúúúú
D.F.:
És még vár a nagy találkozás.
Vár egy új rácsodálkozás.
K.K.:
Hát mért gúnyolodnak néha
Táguló csendjei, hogy nem is létezik.
Ó, sok-sok éven át visszavársz,
egy süllyedő csodát.
Hát mond mért sodorhat partra
szédszakadt álmokat az éjszaka?
P.G.:
Mégis várt.
Túl a bölcsességen mégis várt.
Minden szenvedélyben mégis várt.
Lásd a búcsúzásból, mégis várt.
Óóóó
Együtt:
Mégis vár, a nagy találkozás.
Bármilyen átkozott csendek hazudják,
hogy nincsenek csodák.
Mert még megtörténhet bármi,
ha nem hiszed, s nem hiszem,
nem felejted el.
Még nagy találkozás,
hogy csak volt, minden lázadás.
Hogy már arca nincs a sorsnak.
Hogy körbejársz, csak körbejársz,
nincs több új állomás.
Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!
Most jó, most várj
A sok a jóból rám fért már
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!
Baktatnak a limuzinok, unják magukat a milliomosok húúhh de durvák!
A fazonok ahogy ide-oda húzzák a csajokat mint egy Bermudát!
Ahogyan majd beveszik bel-Budát!
Na gyere hagyd ott a kopaszokat egy sem add nekünk mattot most!
Most már más vár, gyere és hangold rám a gitárt!
Töltsd poharamba az égő féket, felhő habot is kérek, és igyuk is meg! Legyen oda bent a szervezetembe, Azur ma hazur veled egyetembe. Uppss ez a szívbeli cucc nagyon is olds cool, na de ha ide beront egy front a donestól, túl hívhatod ezt barátságnak, de ha szerelem a neve gyere adj neki szárnyat!
Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!
Mondják kik a szívükön hordják, nem nagy csomag ami boldogság, csak egy foltos zsák! Belepakol az ember kacatot, tucatot, meg olyat ami tenger. Beteszem a napot a holdat is tutira, hogy legyen ami süssön a holnapi bulira!
Ha majd áttáncolnám, a haverok fújják rám a vihart!
Egy forma a vegyforma, vagy csak a vércsoport sodor ma velem egy sorsba! Üzenet indul el szemből a szembe, berakod egy zsákba, vagy beteszed zsebbe! Kaptár csak a naptár mondod, jó lenne ha te is pont ott laknál, hogy súgjuk körbe mind a napokat, a méznyalásra ne keressünk okokat már!
Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!
Most jó, most várj
A sok a jóból rám fért már
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!
Télen-nyáron nyár - Gringo Sztár
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!
Most jó, most várj
A sok a jóból rám fért már
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!
Baktatnak a limuzinok, unják magukat a milliomosok húúhh de durvák!
A fazonok ahogy ide-oda húzzák a csajokat mint egy Bermudát!
Ahogyan majd beveszik bel-Budát!
Na gyere hagyd ott a kopaszokat egy sem add nekünk mattot most!
Most már más vár, gyere és hangold rám a gitárt!
Töltsd poharamba az égő féket, felhő habot is kérek, és igyuk is meg! Legyen oda bent a szervezetembe, Azur ma hazur veled egyetembe. Uppss ez a szívbeli cucc nagyon is olds cool, na de ha ide beront egy front a donestól, túl hívhatod ezt barátságnak, de ha szerelem a neve gyere adj neki szárnyat!
Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!
Mondják kik a szívükön hordják, nem nagy csomag ami boldogság, csak egy foltos zsák! Belepakol az ember kacatot, tucatot, meg olyat ami tenger. Beteszem a napot a holdat is tutira, hogy legyen ami süssön a holnapi bulira!
Ha majd áttáncolnám, a haverok fújják rám a vihart!
Egy forma a vegyforma, vagy csak a vércsoport sodor ma velem egy sorsba! Üzenet indul el szemből a szembe, berakod egy zsákba, vagy beteszed zsebbe! Kaptár csak a naptár mondod, jó lenne ha te is pont ott laknál, hogy súgjuk körbe mind a napokat, a méznyalásra ne keressünk okokat már!
Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!
Most jó, most várj
A sok a jóból rám fért már
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!
Télen-nyáron nyár - Gringo Sztár
Benkő Péter - Mondd, gondolsz - e rám?? <--itt tudod meghallgatni
Mikor egy Este,
otthon egyedül talál,
az ablakon kinézel, de semmit se látsz
mondd gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből
az idő elszivárog
és elfelejtett szavak után
nem fordulsz már vissza
mondd gondolsz-e rám?
Megteszel mindent úgy csinálsz, mintha élnél,
órádra nem nézel, elrohansz mielőtt sírásra
görbülne szád mondd gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól nem kapod ajándékba vissza
imád az égbe, hallgatásod földre száll
mondd gondolsz-e rám?
S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok
magadat a tükörben oly öregnek látod
mondd gondolsz-e rám?
Tested áruként a holnapnak kínálod és
napról-napra árulod el titkaid másnak
mondd gondolsz-e rám?
Mikor szerelmes kutyák vonyítanak az éjben
te egyedül gömbölyödsz fészkedbe
mondd gondolsz-e rám?
Pedig várod, hogy az élet újra rád találjon,
de legbensőbb titkaid nem érti új barátod
mondd gondolsz-e rám?
Egyszer majd tudod,
szép lesz újra minden.
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben
Igaz lesz minden szó
a csókok szívhez érnek
s a madarak a messzi délről
lassan hazatérnek
S én várni fogok, mert várni kell arra:
aki nem jön el.
Fáradt éjszakában tudod álmatlan a csend,
de hajnalban a derengés új reményt üzen.
Éhes madár a reggel, az emlék megpihen
akit az éjjel vártam nem jön ma sem el.
Mikor egy Este,
otthon egyedül talál,
az ablakon kinézel, de semmit se látsz
mondd gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből
az idő elszivárog
és elfelejtett szavak után
nem fordulsz már vissza
mondd gondolsz-e rám?
Megteszel mindent úgy csinálsz, mintha élnél,
órádra nem nézel, elrohansz mielőtt sírásra
görbülne szád mondd gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól nem kapod ajándékba vissza
imád az égbe, hallgatásod földre száll
mondd gondolsz-e rám?
S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok
magadat a tükörben oly öregnek látod
mondd gondolsz-e rám?
Tested áruként a holnapnak kínálod és
napról-napra árulod el titkaid másnak
mondd gondolsz-e rám?
Mikor szerelmes kutyák vonyítanak az éjben
te egyedül gömbölyödsz fészkedbe
mondd gondolsz-e rám?
Pedig várod, hogy az élet újra rád találjon,
de legbensőbb titkaid nem érti új barátod
mondd gondolsz-e rám?
Egyszer majd tudod,
szép lesz újra minden.
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben
Igaz lesz minden szó
a csókok szívhez érnek
s a madarak a messzi délről
lassan hazatérnek
S én várni fogok, mert várni kell arra:
aki nem jön el.
Fáradt éjszakában tudod álmatlan a csend,
de hajnalban a derengés új reményt üzen.
Éhes madár a reggel, az emlék megpihen
akit az éjjel vártam nem jön ma sem el.
Oroszlán Sz. Varga Zs. Pély B. - Vetkőzés <--itt tudod meghallgatni
Még magamon tartom kicsit a ruhát
még nyújtsuk a percet
hadd várjak, hogy várd.
Még nyújtod a percet
még nyújtod a szót
még semmi sem teljes
még magam vagyok.
Egy semmiséget mondj még nekem
azután bármi lehet, legyen!
Egy semmiséget mondj még nekem
és jöhet bármi, lehet, legyen.
Még valami kell egy semmiség csak, mitől megváltozunk.
Mondj nekem valamit, hogy attól legyen, legyen!
Egy semmiség, lehet mozdulat is, mitől megváltozik valami,
valami, és aztán legyen, legyen.
Még magamon tartom addig a ruhát,
míg valami nem visz
egy határon át.
Még beszéljünk félre, nyújtsuk csak el
egy kicsikét várj még
még valami kell.
Egy semmiséget, mondj még nekem,
Azután bármi, legyen, legyen!
Egy semmiséget, mondj még nekem,
És jöhet bármi, legyen, legyen!
Még semmi sem teljes,
még valami kell,
már magam sem értem,
hol döntöttem el.
Úgy kellett még volna
egy semmiség,
úgy kellett még volna
egy valami még.
Nem nyújtom a percet,
nem nyújtom a szót,
már semmi sem teljes
és magam vagyok.
Már semmi sem teljes
és magam vagyok,
és magam vagyok,
és magam vagyok...
Még magamon tartom kicsit a ruhát
még nyújtsuk a percet
hadd várjak, hogy várd.
Még nyújtod a percet
még nyújtod a szót
még semmi sem teljes
még magam vagyok.
Egy semmiséget mondj még nekem
azután bármi lehet, legyen!
Egy semmiséget mondj még nekem
és jöhet bármi, lehet, legyen.
Még valami kell egy semmiség csak, mitől megváltozunk.
Mondj nekem valamit, hogy attól legyen, legyen!
Egy semmiség, lehet mozdulat is, mitől megváltozik valami,
valami, és aztán legyen, legyen.
Még magamon tartom addig a ruhát,
míg valami nem visz
egy határon át.
Még beszéljünk félre, nyújtsuk csak el
egy kicsikét várj még
még valami kell.
Egy semmiséget, mondj még nekem,
Azután bármi, legyen, legyen!
Egy semmiséget, mondj még nekem,
És jöhet bármi, legyen, legyen!
Még semmi sem teljes,
még valami kell,
már magam sem értem,
hol döntöttem el.
Úgy kellett még volna
egy semmiség,
úgy kellett még volna
egy valami még.
Nem nyújtom a percet,
nem nyújtom a szót,
már semmi sem teljes
és magam vagyok.
Már semmi sem teljes
és magam vagyok,
és magam vagyok,
és magam vagyok...
Szulák Andrea - Szerelemez <-- itt tudod meghallgatni
Csak nevetek a szerepemen,
hogy én vagyok, aki hívogat téged.
Csak epedek újabb terepeken,
az ágyamból írok neked.
Ha csak egy éj, nekem az is elég,
vagy legyen egy hét a Paradicsomban.
Szabadon élj, ahogy sohase még,
majd súgok, hogy megtudd, hogyan.
Refr. Gyere át és legyen egy kis őrültség!
Gyere át, itt nagyon nagy a készültség!
Nem jön ma senki, sose félj!
Nem kell a jelmez sem, ha közeleg az éj.
Gyere át, én akarom, hogy őrült légy!
Gyere át, itt akad egy kis édesség!
Dúdol a testem, ne beszélj!
Nem kell a jelmez sem, ha közeleg az éj.
Majd beteszek egy szerelemezt,
egy jó zenét, és lássuk a medvét!
Vagy lehet csend, ahogy szereted ezt,
de nincs is, mit meg nem tennék.
Csak gyere fel, tudom neked is kell
egy igazi nő egy igazi csókkal.
Ez nem egy csel, ez egy igazi jel,
ha nem jönnél, az volna baj.
Refr.
Vár ránk az éjjel édes bűnt ajánl,
éget a vágytól éhes tűz.
Tudd azt, hogy nálam régen jó vagy már,
nagy lesz, ha mellém leülsz!
Refr.
Csak nevetek a szerepemen,
hogy én vagyok, aki hívogat téged.
Csak epedek újabb terepeken,
az ágyamból írok neked.
Ha csak egy éj, nekem az is elég,
vagy legyen egy hét a Paradicsomban.
Szabadon élj, ahogy sohase még,
majd súgok, hogy megtudd, hogyan.
Refr. Gyere át és legyen egy kis őrültség!
Gyere át, itt nagyon nagy a készültség!
Nem jön ma senki, sose félj!
Nem kell a jelmez sem, ha közeleg az éj.
Gyere át, én akarom, hogy őrült légy!
Gyere át, itt akad egy kis édesség!
Dúdol a testem, ne beszélj!
Nem kell a jelmez sem, ha közeleg az éj.
Majd beteszek egy szerelemezt,
egy jó zenét, és lássuk a medvét!
Vagy lehet csend, ahogy szereted ezt,
de nincs is, mit meg nem tennék.
Csak gyere fel, tudom neked is kell
egy igazi nő egy igazi csókkal.
Ez nem egy csel, ez egy igazi jel,
ha nem jönnél, az volna baj.
Refr.
Vár ránk az éjjel édes bűnt ajánl,
éget a vágytól éhes tűz.
Tudd azt, hogy nálam régen jó vagy már,
nagy lesz, ha mellém leülsz!
Refr.
Ossian:Hiszek abban
Hiszek abban, hogy nekünk itt helyünk van
Nem csak vagyunk a Világban
Hiszek abban, hogy létezik barátság
Nem csak érdek és aljasság
Hiszek abban, hogy létezik bizalom
Nem csak gyanú az arcokon
Hiszek abban, hogy létezik igazság
Nem csak mese és hazugság
Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk
Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll
Hiszek abban, hogy nem élünk hiába
Ez nem a törtetők hazája
Hiszek abban, hogy nem hiszik el soká
Hamis prróféták hazug, hazug szavát
Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk
Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll
Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk
Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll
Hiszek abban, hogy nekünk itt helyünk van
Nem csak vagyunk a Világban
Hiszek abban, hogy létezik barátság
Nem csak érdek és aljasság
Hiszek abban, hogy létezik bizalom
Nem csak gyanú az arcokon
Hiszek abban, hogy létezik igazság
Nem csak mese és hazugság
Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk
Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll
Hiszek abban, hogy nem élünk hiába
Ez nem a törtetők hazája
Hiszek abban, hogy nem hiszik el soká
Hamis prróféták hazug, hazug szavát
Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk
Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll
Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk
Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll
Nem tudok mindent,
s amit tudok azt sem értem.
Meghalt a mesemondó bennem
rövidre szabott időben.
Pedig a végtelenbe születtünk,
hol galambok szállnak az égbe,
Amiért könnyezünk,
az magunk temetése.
Melléd ül egy angyal,
de elmenekülsz buta érveléssel.
Félsz érinteni szárnyát,
mert a múlt csontig éget.
Énekelsz, beszélsz, vitatkozol,
mondod, csak mondod
a félkrajcárt sem érő bölcsességet.
Nem veszed fel a telefont,
Ez az istálló kiégett.
A paripák messze futottak,
Ki a szabad térbe.
Vakon botorkálsz utánuk
Lenézel a mélybe,
Csak egy lépés hiányzik,
Az utolsó...
Egy kéz hiányzik,
Pedig száz nyúlna érted...
Új kunyhót építeni félsz,
fészked eddig védett.
Csodákról szólnak álmaid,
a semmiről írsz meséket.
Azt hitted tudsz mindent,
most mégsem érted.
Meghalt a mesemondó benned
rövidre szabott idejében.
Pedig aznap este hullott az első hó,
jégkristályok készítettek koronát neked,
A forralt bort, kenyeres lángos illata,
a vásár forgataga volt az áldás.
Veled
Aztán a csend. Aztán a félelem.
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.
És nem hallod azóta a cipőd alatt
a ropogó havat.
És nem látod azóta a rügyező fákat
az ölelő napsugarat.
Nem ismered fel azóta
A belső hangokat.
csend van, félelem,
Mert kémeket küldött a gyáva értelem
Nem vetted észre,
Angyal szállta a válladra.
Szárnyával suhintott, nézz messzire,
S a pillanat volt a csoda, nem számítottál már semmire.
csend van, félelem
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.
Egy nap döntöttél,
Ne parancsoljon mélyre a sátán szava.
Megpróbáltál élni, házat bevakolni,
Hová hazatérhetsz, mi otthon, mi haza.
Aztán újra csend lett, újra a félelem.
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.
(Kormorán)
s amit tudok azt sem értem.
Meghalt a mesemondó bennem
rövidre szabott időben.
Pedig a végtelenbe születtünk,
hol galambok szállnak az égbe,
Amiért könnyezünk,
az magunk temetése.
Melléd ül egy angyal,
de elmenekülsz buta érveléssel.
Félsz érinteni szárnyát,
mert a múlt csontig éget.
Énekelsz, beszélsz, vitatkozol,
mondod, csak mondod
a félkrajcárt sem érő bölcsességet.
Nem veszed fel a telefont,
Ez az istálló kiégett.
A paripák messze futottak,
Ki a szabad térbe.
Vakon botorkálsz utánuk
Lenézel a mélybe,
Csak egy lépés hiányzik,
Az utolsó...
Egy kéz hiányzik,
Pedig száz nyúlna érted...
Új kunyhót építeni félsz,
fészked eddig védett.
Csodákról szólnak álmaid,
a semmiről írsz meséket.
Azt hitted tudsz mindent,
most mégsem érted.
Meghalt a mesemondó benned
rövidre szabott idejében.
Pedig aznap este hullott az első hó,
jégkristályok készítettek koronát neked,
A forralt bort, kenyeres lángos illata,
a vásár forgataga volt az áldás.
Veled
Aztán a csend. Aztán a félelem.
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.
És nem hallod azóta a cipőd alatt
a ropogó havat.
És nem látod azóta a rügyező fákat
az ölelő napsugarat.
Nem ismered fel azóta
A belső hangokat.
csend van, félelem,
Mert kémeket küldött a gyáva értelem
Nem vetted észre,
Angyal szállta a válladra.
Szárnyával suhintott, nézz messzire,
S a pillanat volt a csoda, nem számítottál már semmire.
csend van, félelem
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.
Egy nap döntöttél,
Ne parancsoljon mélyre a sátán szava.
Megpróbáltál élni, házat bevakolni,
Hová hazatérhetsz, mi otthon, mi haza.
Aztán újra csend lett, újra a félelem.
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.
(Kormorán)
Mikor nem látsz már színeket
Fáradtan induló reggelen
Hidd el, hogy én is érzem
S nekem te nem vagy idegen
Mikor nem látod már a célt
S tán a hited sem töretlen
Húzódj csak félre, és úgy gondold végig
Mitől jó élni és mitől nem
Refr.:
Mennyit ér, aki nem tud, csak tudni vél?
Mennyit ér, aki korlátok nélkül él?
Mennyit ér, aki úgy fordul, mint a szél?
Mennyit ér, aki kér csak, de adni fél?
Mikor győztesként veszítesz
S a "miért" könnyeit látom a szemedben
A válasz itt van, csak nem vetted észre
Vénülő fákban s porladó kövekben
Magad választod a nehezebb sorsot
És megbecsülöd az őszinte szót
Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni
És felismered a rosszat s a jót.
(Ismerős Arcok)
Fáradtan induló reggelen
Hidd el, hogy én is érzem
S nekem te nem vagy idegen
Mikor nem látod már a célt
S tán a hited sem töretlen
Húzódj csak félre, és úgy gondold végig
Mitől jó élni és mitől nem
Refr.:
Mennyit ér, aki nem tud, csak tudni vél?
Mennyit ér, aki korlátok nélkül él?
Mennyit ér, aki úgy fordul, mint a szél?
Mennyit ér, aki kér csak, de adni fél?
Mikor győztesként veszítesz
S a "miért" könnyeit látom a szemedben
A válasz itt van, csak nem vetted észre
Vénülő fákban s porladó kövekben
Magad választod a nehezebb sorsot
És megbecsülöd az őszinte szót
Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni
És felismered a rosszat s a jót.
(Ismerős Arcok)
Neoton - Kell, hogy várj! <-- ha oda katt. akkor megtudod hallgatni 
Szemedben könnyek,
haragszol rám.
Hogy el kell menjek,
nem az én hibám.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt nekem.
Kiszáradt torkom és ég a szám,
Utolsó csókunk, gondolj majd rám.
Kell hogy várj...
Nevess, hisz így szeretlek,
Vidámnak és kedvesnek
Lássalak, ha nem leszel velem.
Nehéz most messze menni,
De könnyebb elviselni,
Ha rád majd így emlékezem.
Titokban sírhatsz egy kicsit még.
Na jól van most már, ennyi elég.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök hozzád.
Szemedben könnyek,
haragszol rám.
Hogy el kell menjek,
nem az én hibám.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt nekem.
Kiszáradt torkom és ég a szám,
Utolsó csókunk, gondolj majd rám.
Kell hogy várj...
Nevess, hisz így szeretlek,
Vidámnak és kedvesnek
Lássalak, ha nem leszel velem.
Nehéz most messze menni,
De könnyebb elviselni,
Ha rád majd így emlékezem.
Titokban sírhatsz egy kicsit még.
Na jól van most már, ennyi elég.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök hozzád.
Evanescence - My Immortal (Halhatatlan számomra)
Annyira belefáradtam az ittlétbe
Elfojtva gyerekes félelmeimet
És ha el kell menned
Bárcsak egyszerűen mehetnél
De szellemed még mindig itt lebeg
És nem akar egyedül hagyni
Ezek a sebek nem gyógyulnak
A fájdalom túl valódi
Ez túl sok, nem törölheti el az idõ
Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok
Elbűvöltél engem bájos fényeddel
De most bezártságot érzek a hátrahagyott életedtől
A te arcod az, ami kísérti
A kellemes álmaim
A te hangod az, ami elűzött
Minden józanságot belõlem
Ezek a sebek nem gyógyulnak
A fájdalom túl valódi
Ez túl sok, nem törölheti el az idő
Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok
Oly nagyon próbáltam elhitetni magammal hogy elmentél
És bár még mindig velem vagy
Továbbrais egyedül érzem magam.
Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok
Evanescence - My immortal
Annyira belefáradtam az ittlétbe
Elfojtva gyerekes félelmeimet
És ha el kell menned
Bárcsak egyszerűen mehetnél
De szellemed még mindig itt lebeg
És nem akar egyedül hagyni
Ezek a sebek nem gyógyulnak
A fájdalom túl valódi
Ez túl sok, nem törölheti el az idõ
Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok
Elbűvöltél engem bájos fényeddel
De most bezártságot érzek a hátrahagyott életedtől
A te arcod az, ami kísérti
A kellemes álmaim
A te hangod az, ami elűzött
Minden józanságot belõlem
Ezek a sebek nem gyógyulnak
A fájdalom túl valódi
Ez túl sok, nem törölheti el az idő
Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok
Oly nagyon próbáltam elhitetni magammal hogy elmentél
És bár még mindig velem vagy
Továbbrais egyedül érzem magam.
Mikor sírtál, letöröltem könnyedet
Mikor kiáltottál, elűztem félelmedet
Éveken át fogtam kezed
De én még mindig a tiéd vagyok
Evanescence - My immortal
Bródy János - Mit tehetnék érted
Nem születtem varázslónak,
csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted,
a jótündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról
az a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted,
hogy elűzzem a bánatod,
Hogy a lelked mélyén megtörjem
a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted,
hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem!
Nincsen varázspálcám,
mellyel bármit eltüntethetek,
És annyi minden van jelen,
amit megszüntetni nem lehet.
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted...
Nincsen hétmérföldes csizmám,
nincsen varázsköpenyem,
S hogy holnap is még veled leszek
sajnos nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról
az a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Hát mit tehetnék érted...
Nem születtem varázslónak,
csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted,
a jótündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról
az a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted,
hogy elűzzem a bánatod,
Hogy a lelked mélyén megtörjem
a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted,
hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem!
Nincsen varázspálcám,
mellyel bármit eltüntethetek,
És annyi minden van jelen,
amit megszüntetni nem lehet.
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted...
Nincsen hétmérföldes csizmám,
nincsen varázsköpenyem,
S hogy holnap is még veled leszek
sajnos nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról
az a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Hát mit tehetnék érted...
Mint hajótörött, úgy sodródom a lélek tengerében.
Egy álarc mögött, rejtem el a könnyem a világ elől.
Kárhozott vád, veled bűnbe estem 100szor.
De mától a múlt ami nem érdekel, viszlát édes,
Gyorsan felejts most el!
Hiába szakad a szív,
Fel sohasem hív, mondd minek is várok rá,
de ma elengedem,többé nem keresem.
Veled magam baby jól megégetem!
Ref. :
Túl vagyok régen már rajtad, ha kell
majd én ezt hazudom magamnak.
Ezt akarom hogy tudd,már csak nevetek rajtad.
Nem ejthet a vágy soha sebet rajtam.
Hangodnak dallamát, parfümje illatát,
minek érzem pedig tudom,hogy már rég nincs tovább?!
Borul a kártyavár,rám már egy másik vár.
A bőröndöd a küszöbön áll.. (Oohoho.)
Üres ígéretek, olyan rövid volt a most és mindörökké,
Csak színészkedett, a komédiát eljátssza, hogyha kell..
Ha a szemembe néz, lelkem zongoráján játszik,
de mától a múlt ami nem érdekel, viszlát édes,
tőlem menekülj el!
Hiába szakad a szív,
Fel sohasem hív, mondd minek is várok rá?!
De ma elengedem,többé nem keresem.
Veled magam baby jól megégetem!
Ref.:
Túl vagyok régen már rajtad, ha kell
majd én ezt hazudom magamnak.
Ezt akarom hogy tudd,már csak nevetek rajtad.
Nem ejthet a vágy soha sebet rajtam.
Hangodnak dallamát, parfümje illatát,
minek érzem pedig tudom,hogy már rég nincs tovább.
Borul a kártyavár,rám már egy másik vár.
A bőröndöd a küszöbön áll.. (Oohoho..)
Dj Szatmári feat. Jucus - Túl vagyok rajtad
Egy álarc mögött, rejtem el a könnyem a világ elől.
Kárhozott vád, veled bűnbe estem 100szor.
De mától a múlt ami nem érdekel, viszlát édes,
Gyorsan felejts most el!
Hiába szakad a szív,
Fel sohasem hív, mondd minek is várok rá,
de ma elengedem,többé nem keresem.
Veled magam baby jól megégetem!
Ref. :
Túl vagyok régen már rajtad, ha kell
majd én ezt hazudom magamnak.
Ezt akarom hogy tudd,már csak nevetek rajtad.
Nem ejthet a vágy soha sebet rajtam.
Hangodnak dallamát, parfümje illatát,
minek érzem pedig tudom,hogy már rég nincs tovább?!
Borul a kártyavár,rám már egy másik vár.
A bőröndöd a küszöbön áll.. (Oohoho.)
Üres ígéretek, olyan rövid volt a most és mindörökké,
Csak színészkedett, a komédiát eljátssza, hogyha kell..
Ha a szemembe néz, lelkem zongoráján játszik,
de mától a múlt ami nem érdekel, viszlát édes,
tőlem menekülj el!
Hiába szakad a szív,
Fel sohasem hív, mondd minek is várok rá?!
De ma elengedem,többé nem keresem.
Veled magam baby jól megégetem!
Ref.:
Túl vagyok régen már rajtad, ha kell
majd én ezt hazudom magamnak.
Ezt akarom hogy tudd,már csak nevetek rajtad.
Nem ejthet a vágy soha sebet rajtam.
Hangodnak dallamát, parfümje illatát,
minek érzem pedig tudom,hogy már rég nincs tovább.
Borul a kártyavár,rám már egy másik vár.
A bőröndöd a küszöbön áll.. (Oohoho..)
Dj Szatmári feat. Jucus - Túl vagyok rajtad
Bon-Bon - Te vagy
Mennyi kedves és jó,egyszerű szó ,amit félve mondtunk el,
nem tudtuk még,mennyire szép az,ami ránk vár.
Hosszú heteken át csak egy barátot láttam és
lassan fogtam fel,hogy ez az egész
valahogy sokkal több lett már.
Te vagy a zene a néma csend után,
Te vagy nekem a május délután.
Te vagy a sziget az élet tengerén,
Te vagy nekem a perc, mit vártam én!
Ahogy fut az idő ,sokszor van, hogy
Egy nő és egy férfi másként dönt,
marad az út, két külön út, egymástól távol.
Nekünk egyszerű volt, minden mellettunk szólt
És a holnap ránk köszönt,
Igazi vágy, lehetett minden álmunkból.
Te vagy a zene a néma csend után,
Te vagy nekem a május délután.
Te vagy a sziget az élet tengerén,
Te vagy nekem a perc, mit vártam én!
Nem titok rég, hogy az élethez álom kell
Repülni kell, még ha nincs is szárnyunk,
Fel, mindig fel, mindig fel....
Te vagy a zene a néma csend után,
Te vagy nekem a május délután.
Te vagy a sziget az élet tengerén,
Te vagy nekem a perc, mit vártam én!
Mennyi kedves és jó,egyszerű szó ,amit félve mondtunk el,
nem tudtuk még,mennyire szép az,ami ránk vár.
Hosszú heteken át csak egy barátot láttam és
lassan fogtam fel,hogy ez az egész
valahogy sokkal több lett már.
Te vagy a zene a néma csend után,
Te vagy nekem a május délután.
Te vagy a sziget az élet tengerén,
Te vagy nekem a perc, mit vártam én!
Ahogy fut az idő ,sokszor van, hogy
Egy nő és egy férfi másként dönt,
marad az út, két külön út, egymástól távol.
Nekünk egyszerű volt, minden mellettunk szólt
És a holnap ránk köszönt,
Igazi vágy, lehetett minden álmunkból.
Te vagy a zene a néma csend után,
Te vagy nekem a május délután.
Te vagy a sziget az élet tengerén,
Te vagy nekem a perc, mit vártam én!
Nem titok rég, hogy az élethez álom kell
Repülni kell, még ha nincs is szárnyunk,
Fel, mindig fel, mindig fel....
Te vagy a zene a néma csend után,
Te vagy nekem a május délután.
Te vagy a sziget az élet tengerén,
Te vagy nekem a perc, mit vártam én!
ZORÁN:
Nekem nem elég a zene, nekem nem elég a szó
Nekem csak az elég, hogyha előadható
Nekem nem elég a mosoly, nekem nem elég a csend
Nekem csak az elég, hogyha nyugalmat jelent
Ha ha ha ha
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Ha ha ha ha
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Nekem nem elég a kapu, nekem nem elég a zár
Nekem csak az elég, hogyha tárva-nyitva áll
Nekem nem elég a kocsi, nekem nem elég az út
Nekem elég, ha oda is ér, ahova fut
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Nekem nem elég a betű, nekem nem elég a hír
Nekem elég, ha rólam is igazat ír
Nekem nem elég a szabad, nekem nem elég a kell
Nekem elég, ha melletted ébredhetek fel
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Nekem nem elég, ha vagyok, nekem nem elég, ha vagy
Nekem elég, ha a világ is szeretni hagy
Nekem nem elég a kályha, nekem nem elég a Nap
Nekem csak az elég, hogyha meleget ad
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Hogyha befogod a szemem, jobb, ha befogom a szám
Mert a vakvilágba nem beszélek, ne haragudj rám
Hogyha kinyitom a szemem, akkor kinyílik a szám
Amit látok, arról szólhatok csak, ne haragudj rám
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Nekem nem elég a zene, nekem nem elég a szó
Nekem csak az elég, hogyha előadható
Nekem nem elég a mosoly, nekem nem elég a csend
Nekem csak az elég, hogyha nyugalmat jelent
Ha ha ha ha
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Ha ha ha ha
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Nekem nem elég a kapu, nekem nem elég a zár
Nekem csak az elég, hogyha tárva-nyitva áll
Nekem nem elég a kocsi, nekem nem elég az út
Nekem elég, ha oda is ér, ahova fut
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Nekem nem elég a betű, nekem nem elég a hír
Nekem elég, ha rólam is igazat ír
Nekem nem elég a szabad, nekem nem elég a kell
Nekem elég, ha melletted ébredhetek fel
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Nekem nem elég, ha vagyok, nekem nem elég, ha vagy
Nekem elég, ha a világ is szeretni hagy
Nekem nem elég a kályha, nekem nem elég a Nap
Nekem csak az elég, hogyha meleget ad
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
Hogyha befogod a szemem, jobb, ha befogom a szám
Mert a vakvilágba nem beszélek, ne haragudj rám
Hogyha kinyitom a szemem, akkor kinyílik a szám
Amit látok, arról szólhatok csak, ne haragudj rám
Nekem csak az elég, hogyha választhatok
Nekem csak az elég, amit elmondhatok
NOX : Eskü
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
Napfényre vágyó sápadt világ
A tél visszatért, mint a bántó hibák
Könny vár megint a jóslat szerint
Hát változtass írd át
Álarcos bál zárt ajtók mögött
Harctánc a prédák s a hajtók között
Elbújt a Hold, az ég szomjat olt
A szárnyad most használd
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
A szeretet új erőt ad minden nap
Sorsod is csak tőled változhat
Senki nincs ki álmod áthozná
Tégy ma esküt rá
Szélcsendre vágyó tépett világ
Túl gyors hajó könnyen téveszt irányt
Hol várja part, túl nem él több vihart
Ha a térkép rossz, írd át!
Álomvilágból ültess csodát
És jó szívvel ápold, hogy nőjön tovább
Vár még varázs nemcsak olcsó csalás
De tűz kell nem parázs
2x
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
A szeretet új erőt ad minden nap
Sorsod is csak tőled változhat
Senki nincs ki álmod áthozná
Tégy ma esküt rá
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
Napfényre vágyó sápadt világ
A tél visszatért, mint a bántó hibák
Könny vár megint a jóslat szerint
Hát változtass írd át
Álarcos bál zárt ajtók mögött
Harctánc a prédák s a hajtók között
Elbújt a Hold, az ég szomjat olt
A szárnyad most használd
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
A szeretet új erőt ad minden nap
Sorsod is csak tőled változhat
Senki nincs ki álmod áthozná
Tégy ma esküt rá
Szélcsendre vágyó tépett világ
Túl gyors hajó könnyen téveszt irányt
Hol várja part, túl nem él több vihart
Ha a térkép rossz, írd át!
Álomvilágból ültess csodát
És jó szívvel ápold, hogy nőjön tovább
Vár még varázs nemcsak olcsó csalás
De tűz kell nem parázs
2x
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
A szeretet új erőt ad minden nap
Sorsod is csak tőled változhat
Senki nincs ki álmod áthozná
Tégy ma esküt rá
Kowalsky meg a Vega - Otthon, édes otthon
Bár nem tudom, még merre van?
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Ha eleged van magadból néha
lehúz az örvény, tudom kevés a tréfa
De nem mindig a szép, az okosak útja,
Mert a paradicsom felé mindig rögös a túra.
Ne szívd mellre, az kinek jó?
Értelmes embernek az nem való.
Hiszen a legszebb a nyitott szív, s a tiszta szó.
Nem mindig megy magától minden,
Akarni kell, anélkül semmi sincsen.
Én örülök, hogy vagy, és ez mindig így lesz.
Megvárlak akkor is, ha későn kezdesz.
Mert van egy hely, otthon, édes otthon,
Mert együtt jutunk át majd azon a ponton,
Ahol nincs már semmi baj, csak mindig jó.
Bár nem tudom, még merre van?
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Jól látod, mitől szép egy reggel,
Minden fűszál ünnepel, és soha ne felejtsd el,
azt, hogy öröm vagy valakinek,
hiszen soha nem vagy magad, mert az nagyon nagy...(?)
Akkor nyílik meg az édes otthon,
Nevetni fogunk majd az összes gondon.
Mert a legszebb a tiszta szív, mert csak az jó.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólók én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
(...)
Bár nem tudom, még merre van?
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Ha eleged van magadból néha
lehúz az örvény, tudom kevés a tréfa
De nem mindig a szép, az okosak útja,
Mert a paradicsom felé mindig rögös a túra.
Ne szívd mellre, az kinek jó?
Értelmes embernek az nem való.
Hiszen a legszebb a nyitott szív, s a tiszta szó.
Nem mindig megy magától minden,
Akarni kell, anélkül semmi sincsen.
Én örülök, hogy vagy, és ez mindig így lesz.
Megvárlak akkor is, ha későn kezdesz.
Mert van egy hely, otthon, édes otthon,
Mert együtt jutunk át majd azon a ponton,
Ahol nincs már semmi baj, csak mindig jó.
Bár nem tudom, még merre van?
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Jól látod, mitől szép egy reggel,
Minden fűszál ünnepel, és soha ne felejtsd el,
azt, hogy öröm vagy valakinek,
hiszen soha nem vagy magad, mert az nagyon nagy...(?)
Akkor nyílik meg az édes otthon,
Nevetni fogunk majd az összes gondon.
Mert a legszebb a tiszta szív, mert csak az jó.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólók én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
(...)
Rólam szól 
Sugarlof - Szingli lány
Sikeres, meg szép vagyok
Kitűnően parkolok
S talán, az IQ-m is van száz valahány.
Mini szoknya, box cipő
Az imigem egy trendi nő
S belül, több van, mint az átlagos űr.
Mégis egyedül élek, pedig nem sokat kérek,
Csak szeress, szeress, ahogy én téged
Mikor szívem rád hagyom.
Ez egy bonyolult élet.
Miért nincs pasim, ha mindenem beleadom?
Óóóó...
Ref:
Szép kis állapot, szingli lány vagyok még,
Jöhetne már egy férfi!
Szép kis állapot, bárkit megkapok, rég,
S valahogy mégsem lát meg a nagy Ő.
Mondd mitől nő neked egy nő?
Nyomulok egy multinál
a konkurens meg tulkinál,
s keress, úgy hívnak, hogy Miss Sikeres.
Mégis egyedül élek, pedig nem sokat kérek,
Csak szeress, szeress, ahogy én téged
Mikor szívem rád hagyom.
Ez egy bonyolult élet.
Miért nincs pasim, ha mindenem beleadom?
Óóóó...
Ref:
Szép kis állapot, szingli lány vagyok még,
Jöhetne már egy férfi!
Szép kis állapot, bárkit megkapok, rég,
S valahogy mégsem lát meg a nagy Ő.
Mondd mitől nő neked egy..
Olyan vagyok, mint a címlapon
A trendi csaj, ki az álmod, miért tagadod?
Mitől lehetnék több, nem tudom,
Ha megvetsz, az sem baj, én egy szingli mai lány vagyok!
Szingli lány vagyok, szingli lány vagyok!
Ref2*
Szép kis állapot, szingli lány vagyok még,
jöhetne már egy férfi!
Szép kis állapot, bárkit megkapok, rég,
S valahogy mégsem lát meg a nagy Ő.
Mondd mitől nő neked egy nő?
Sugarlof - Szingli lány
Sikeres, meg szép vagyok
Kitűnően parkolok
S talán, az IQ-m is van száz valahány.
Mini szoknya, box cipő
Az imigem egy trendi nő
S belül, több van, mint az átlagos űr.
Mégis egyedül élek, pedig nem sokat kérek,
Csak szeress, szeress, ahogy én téged
Mikor szívem rád hagyom.
Ez egy bonyolult élet.
Miért nincs pasim, ha mindenem beleadom?
Óóóó...
Ref:
Szép kis állapot, szingli lány vagyok még,
Jöhetne már egy férfi!
Szép kis állapot, bárkit megkapok, rég,
S valahogy mégsem lát meg a nagy Ő.
Mondd mitől nő neked egy nő?
Nyomulok egy multinál
a konkurens meg tulkinál,
s keress, úgy hívnak, hogy Miss Sikeres.
Mégis egyedül élek, pedig nem sokat kérek,
Csak szeress, szeress, ahogy én téged
Mikor szívem rád hagyom.
Ez egy bonyolult élet.
Miért nincs pasim, ha mindenem beleadom?
Óóóó...
Ref:
Szép kis állapot, szingli lány vagyok még,
Jöhetne már egy férfi!
Szép kis állapot, bárkit megkapok, rég,
S valahogy mégsem lát meg a nagy Ő.
Mondd mitől nő neked egy..
Olyan vagyok, mint a címlapon
A trendi csaj, ki az álmod, miért tagadod?
Mitől lehetnék több, nem tudom,
Ha megvetsz, az sem baj, én egy szingli mai lány vagyok!
Szingli lány vagyok, szingli lány vagyok!
Ref2*
Szép kis állapot, szingli lány vagyok még,
jöhetne már egy férfi!
Szép kis állapot, bárkit megkapok, rég,
S valahogy mégsem lát meg a nagy Ő.
Mondd mitől nő neked egy nő?
Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is miránk vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…
Utolsó vasárnap.
Seress Rezső
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is miránk vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…
Utolsó vasárnap.
Seress Rezső
Kispál és a Borz: Ha az életben..
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba'
s édes lenne a halál
Hát ilyen értelemben
Énekeljük el azt, hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek, hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt, hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit, hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk, és ott a csikket
A városra pöccintjük, és a viccek se
lesznek már, a nevetések is
rövidülnek, ahogy az élet se kéne már
a Halál után
én nekem
úgy igazán,
ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba'
s édes lenne a halál
Hát ilyen értelembe'
Énekeljük el azt, hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek, hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt, hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit, hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk, és ott a csikket
A városra pöccintjük, és a viccek se
lesznek már, a nevetések is
rövidülnek, ahogy az élet se kéne már
a halál után
én nekem
úgy igazán,
ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világban
és édes lenne a halál!
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba'
s édes lenne a halál
Hát ilyen értelemben
Énekeljük el azt, hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek, hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt, hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit, hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk, és ott a csikket
A városra pöccintjük, és a viccek se
lesznek már, a nevetések is
rövidülnek, ahogy az élet se kéne már
a Halál után
én nekem
úgy igazán,
ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba'
s édes lenne a halál
Hát ilyen értelembe'
Énekeljük el azt, hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek, hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt, hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit, hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk, és ott a csikket
A városra pöccintjük, és a viccek se
lesznek már, a nevetések is
rövidülnek, ahogy az élet se kéne már
a halál után
én nekem
úgy igazán,
ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világban
és édes lenne a halál!
Legalább azt mondd meg, hogy hová menjünk,
az ostobákkal mihez kezdjünk.
A szupersztrádám a hiperkarma,
ez a sorsom. Nekem is meg lett írva.
Aki írta az az égbõl nézi,
ott az első sorban ül és mégsem érti.
Csak bámul rám, hogy minden rendben
- neki könnyebb minden.
Azt a dobhártyát kicsit összébbhúzni,
süket füllel könnyebb úszni.
De ha engem hallgatsz melléd úsznak,
a füleid nélkül is visszahúznak.
Hát ez van. Csak azt nem tudni,
hogy te mi a f*szér' jársz el szórakozni,
ha alszol szinte egész végig,
csak akkor kelsz mikor a pultból kérik.
És már olyan mindegy, hogy mennyit is iszol
és olyan mindegy, hogy mit is gondolsz.
És marhára nem baj, ha sosem bírtak
akik azt se' tudják hogyan hívnak.
Ez az egész, ha mi épp úgy vesszük,
ahogy mindenki más is itt velünk együtt,
igazi. Pedig csak annak tűnik.
Akik igazak, azok az ilyet el nem tűrik.
Ez a helyzet, ez csak a lóvét nyeli.
Aki megengedheti, mind megengedi.
A világ az ilyen, és itt vagy benne.
Hát mondd meg nekem, mi értelme van
a táncnak, ha nem a szex meg a dr*gok
ami igazán kell. Ez az a dolog,
ami eltűntet, mint a szamarat a ködben.
És mellettem vagy de messze tőlem.
Aki számít, azt te sosem látod.
Aki valamit is akar, az a jóbarátod,
aki megesküszik, hogy jóbarát vagy,
pedig többnek tart, mint egy jóbarátnak.
Az a sumák fajta, az sosem mondja,
csak nevetgél, hogy neki nincsen gondja.
Pedig elevenen eszi meg a penész érted.
Sokra képes, aki szeret téged.
És hiába mondod, hogy sosem kérted.
És hiába mondod, hogy azt nem lehet.
És te hiába látod, hogy szép az élet.
Ha nem látja senki más, cseszheted.
h*lye...
Hiperkarma - Zöldpardon
az ostobákkal mihez kezdjünk.
A szupersztrádám a hiperkarma,
ez a sorsom. Nekem is meg lett írva.
Aki írta az az égbõl nézi,
ott az első sorban ül és mégsem érti.
Csak bámul rám, hogy minden rendben
- neki könnyebb minden.
Azt a dobhártyát kicsit összébbhúzni,
süket füllel könnyebb úszni.
De ha engem hallgatsz melléd úsznak,
a füleid nélkül is visszahúznak.
Hát ez van. Csak azt nem tudni,
hogy te mi a f*szér' jársz el szórakozni,
ha alszol szinte egész végig,
csak akkor kelsz mikor a pultból kérik.
És már olyan mindegy, hogy mennyit is iszol
és olyan mindegy, hogy mit is gondolsz.
És marhára nem baj, ha sosem bírtak
akik azt se' tudják hogyan hívnak.
Ez az egész, ha mi épp úgy vesszük,
ahogy mindenki más is itt velünk együtt,
igazi. Pedig csak annak tűnik.
Akik igazak, azok az ilyet el nem tűrik.
Ez a helyzet, ez csak a lóvét nyeli.
Aki megengedheti, mind megengedi.
A világ az ilyen, és itt vagy benne.
Hát mondd meg nekem, mi értelme van
a táncnak, ha nem a szex meg a dr*gok
ami igazán kell. Ez az a dolog,
ami eltűntet, mint a szamarat a ködben.
És mellettem vagy de messze tőlem.
Aki számít, azt te sosem látod.
Aki valamit is akar, az a jóbarátod,
aki megesküszik, hogy jóbarát vagy,
pedig többnek tart, mint egy jóbarátnak.
Az a sumák fajta, az sosem mondja,
csak nevetgél, hogy neki nincsen gondja.
Pedig elevenen eszi meg a penész érted.
Sokra képes, aki szeret téged.
És hiába mondod, hogy sosem kérted.
És hiába mondod, hogy azt nem lehet.
És te hiába látod, hogy szép az élet.
Ha nem látja senki más, cseszheted.
h*lye...
Hiperkarma - Zöldpardon
