R-GO: Tavasztündér
Már megint tavasz, de hányadik,
És semmi fontos nem történik,
Csak a bánat, csak ő fut utánam.
De ő lerázhatatlanul jön velem,
És oldalba bök, mi van testvér?
Mi van veled? Na felejts el!
Sok tél után az első délután,
Belehelted a gyöngyvirág illatát,
Az ablakomon át.
Sikoltva felugrottam boldogan,
Hogy a macskáim az ágy alá szaladtak,
Érzem te vagy, gyere ülj le, és maradj!
Refr:
Tavasztündér ne csapj be,
Te látod azt, amit én még nem,
Tavasztündér olyan vagy,
Mint egy rossz vicc,
A poén mindig elmarad,
Tavasztündér ne csapj be,
Mindent ígértél és semmi nem jött be,
Tavasztündér egy csaló vagy,
Az orrom előtt az ajtót becsaptad.
Tavasztündér!
Én a királynőmmé fogadtam,
De ő a kanálisok felé elszaladt,
Legyen így,te akartad.
Pedig kígyóztak velem a vágyaim,
De csak kívánságműsor maradt,
Kettőtől sokig, de sokig.
Már megint tavasz, de hányadik,
És semmi fontos nem történik,
Csak a bánat, csak ő fut utánam.
De ő lerázhatatlanul jön velem,
És oldalba bök, mi van testvér?
Mi van veled? Na felejts el!
Sok tél után az első délután,
Belehelted a gyöngyvirág illatát,
Az ablakomon át.
Sikoltva felugrottam boldogan,
Hogy a macskáim az ágy alá szaladtak,
Érzem te vagy, gyere ülj le, és maradj!
Refr:
Tavasztündér ne csapj be,
Te látod azt, amit én még nem,
Tavasztündér olyan vagy,
Mint egy rossz vicc,
A poén mindig elmarad,
Tavasztündér ne csapj be,
Mindent ígértél és semmi nem jött be,
Tavasztündér egy csaló vagy,
Az orrom előtt az ajtót becsaptad.
Tavasztündér!
Én a királynőmmé fogadtam,
De ő a kanálisok felé elszaladt,
Legyen így,te akartad.
Pedig kígyóztak velem a vágyaim,
De csak kívánságműsor maradt,
Kettőtől sokig, de sokig.
Holdviola-Tavaszi szél...
Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom.
Minden madár társat választ.
Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom.
Minden madár társat választ virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak virágom, virágom.
Te engemet, én tégedet virágom, virágom.
Bújjunk egymás árnyékába virágom, virágom.
Bújjunk egymás árnyékába virágom, virágom.
A zöld pántlika könnyű gúnya virágom, virágom.
Mert azt a szél könnyen fújja virágom, virágom.
Ref.:
Szemedben keresem a végtelen óceánt.
Bársony hullámaiban szíved dallamát.
Távoli vizeken, távoli hegyeken.
Tengernyi szerelem szomorú szivemen.
De a fátyol nehéz gúnya virágom, virágom.
Mert azt a bú leszaggatja virágom, virágom.
Ref.
Szomorú szívemen.
Távoli hegyeken.
Minden nap ugyanúgy, mintha hallanám.
Minden hajnalon madár dallamát.
Tavaszi szél vizet áraszt.
Minen madár társat választ.
Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom.
Minden madár társat választ.
Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom.
Minden madár társat választ virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak virágom, virágom.
Te engemet, én tégedet virágom, virágom.
Bújjunk egymás árnyékába virágom, virágom.
Bújjunk egymás árnyékába virágom, virágom.
A zöld pántlika könnyű gúnya virágom, virágom.
Mert azt a szél könnyen fújja virágom, virágom.
Ref.:
Szemedben keresem a végtelen óceánt.
Bársony hullámaiban szíved dallamát.
Távoli vizeken, távoli hegyeken.
Tengernyi szerelem szomorú szivemen.
De a fátyol nehéz gúnya virágom, virágom.
Mert azt a bú leszaggatja virágom, virágom.
Ref.
Szomorú szívemen.
Távoli hegyeken.
Minden nap ugyanúgy, mintha hallanám.
Minden hajnalon madár dallamát.
Tavaszi szél vizet áraszt.
Minen madár társat választ.
Kerozin-Halhatatlanok..
A múlt köddé válik
semmi nem tart örökké
valami megváltozik bennünk
egy élet is rövid
hát legalább reggelig
most maradjunk még együtt
Álmunkban egy felhőről
összebújva néztük a Holdat
Boldogan míg a napfénytől
a szárnyunk el nem olvadt
Lehúz az örvény és csak süllyedek feléd
Ma éjjel kössünk békét
zárjuk le a harcot
Ma éjjel legyünk együtt halhatatlanok
Senki nem bánthat, semmi nem fájhat
amíg összetartozunk
A percek múlnak
a szívek dobognak
míg az óránk ketyeg bennünk
hogy hol hibáztunk
néha rájövünk
és van mit jóvá tennünk
Aki járt már lent a pokolban
az látja tisztán az eget
hogy megtaláld a fényt
az út a sötéten át vezet
Lehúz az örvény én meg süllyedek beléd
Ma éjjel kössünk békét
zárjuk le a harcot
Ma éjjel legyünk együtt halhatatlanok
Senki nem bánthat, semmi nem fájhat
amíg egyek vagyunk
Halhatatlanok
Halhatatlanok
A múlt köddé válik
semmi nem tart örökké
valami megváltozik bennünk
egy élet is rövid
hát legalább reggelig
most maradjunk még együtt
Álmunkban egy felhőről
összebújva néztük a Holdat
Boldogan míg a napfénytől
a szárnyunk el nem olvadt
Lehúz az örvény és csak süllyedek feléd
Ma éjjel kössünk békét
zárjuk le a harcot
Ma éjjel legyünk együtt halhatatlanok
Senki nem bánthat, semmi nem fájhat
amíg összetartozunk
A percek múlnak
a szívek dobognak
míg az óránk ketyeg bennünk
hogy hol hibáztunk
néha rájövünk
és van mit jóvá tennünk
Aki járt már lent a pokolban
az látja tisztán az eget
hogy megtaláld a fényt
az út a sötéten át vezet
Lehúz az örvény én meg süllyedek beléd
Ma éjjel kössünk békét
zárjuk le a harcot
Ma éjjel legyünk együtt halhatatlanok
Senki nem bánthat, semmi nem fájhat
amíg egyek vagyunk
Halhatatlanok
Halhatatlanok
Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
(4x)
Szeretem a szemedet,
Mint Winehouse a szereket,
De inkább gyorsan hajolj le egy sütiért egy szeletet,
Egy darabot kiharapok, hogy meglegyen a vacsora,
Kicsi kenyér, kicsi sonka, meg is van a katona.
Két menekült,
Aki egymás testébe települt,
Csicsereg a madár és az ablakon is berepült.
Holnap, hogyha dolgozol, hát gondolj inkább erre,
Blúzodat már nem találod, kidobtam a kertbe.
A rádióban megszólal, valami szexi blues,
Én is egyből kombinálok, ahogy hozzám nyúlsz.
Győrött spiné kombinéban, egy nyert nyert játszma,
Megígérem, az összes kártyám ki lesz ma még játszva.
Bőröd, mint a konyakmeggy,
A Dávid igen jó gyerek,
Moziba én nem megyek, mert van itt elég látnivaló,
Ha kiposztolnád önmagad, ma lefagyna az internet,
Boltba már nem megyek, van itt elég ennivaló.
Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
(4x)
Eszed is van jó az ass, spanyolul csak culo,
A tested így már wireless, csúszik mint az ouzo.
Mások előtt rejtve van, csak legenda, mint Loch Ness,
Ha rajtam múlik ma mondat végén igen pont lesz.
Átlépjük a határokat, nincs is itt egy átkelő,
Nézünk, mint a moziban, de sehol már egy jegyszedő.
A pillantásod megmarad, a pillanat elrepül,
Olyan ez az érzés, mint a chicananak legbelül.
Mond meg, hogyha kellek, igen itt vagyok ha kell ez,
Csak tettetem, hogy felnőttem, hadd legyek egy kisfiú,
Csókolgass és takarj be, de felejtsd el a takarót,
Szürcsölgetve fogyassz el, úgy ahogy egy kakaót.
De ne várj tőlem Mercedest, se BMW-t, se Pepsit,
Ha nem tetszik a tényállás, arra van az exit.
Az elején már kamuzol, hát milyen lesz a vége?
Döntsd el végre, a felszín, vagy őszinteség kéne.
Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
Halott pénz
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
(4x)
Szeretem a szemedet,
Mint Winehouse a szereket,
De inkább gyorsan hajolj le egy sütiért egy szeletet,
Egy darabot kiharapok, hogy meglegyen a vacsora,
Kicsi kenyér, kicsi sonka, meg is van a katona.
Két menekült,
Aki egymás testébe települt,
Csicsereg a madár és az ablakon is berepült.
Holnap, hogyha dolgozol, hát gondolj inkább erre,
Blúzodat már nem találod, kidobtam a kertbe.
A rádióban megszólal, valami szexi blues,
Én is egyből kombinálok, ahogy hozzám nyúlsz.
Győrött spiné kombinéban, egy nyert nyert játszma,
Megígérem, az összes kártyám ki lesz ma még játszva.
Bőröd, mint a konyakmeggy,
A Dávid igen jó gyerek,
Moziba én nem megyek, mert van itt elég látnivaló,
Ha kiposztolnád önmagad, ma lefagyna az internet,
Boltba már nem megyek, van itt elég ennivaló.
Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
(4x)
Eszed is van jó az ass, spanyolul csak culo,
A tested így már wireless, csúszik mint az ouzo.
Mások előtt rejtve van, csak legenda, mint Loch Ness,
Ha rajtam múlik ma mondat végén igen pont lesz.
Átlépjük a határokat, nincs is itt egy átkelő,
Nézünk, mint a moziban, de sehol már egy jegyszedő.
A pillantásod megmarad, a pillanat elrepül,
Olyan ez az érzés, mint a chicananak legbelül.
Mond meg, hogyha kellek, igen itt vagyok ha kell ez,
Csak tettetem, hogy felnőttem, hadd legyek egy kisfiú,
Csókolgass és takarj be, de felejtsd el a takarót,
Szürcsölgetve fogyassz el, úgy ahogy egy kakaót.
De ne várj tőlem Mercedest, se BMW-t, se Pepsit,
Ha nem tetszik a tényállás, arra van az exit.
Az elején már kamuzol, hát milyen lesz a vége?
Döntsd el végre, a felszín, vagy őszinteség kéne.
Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
Halott pénz
Szíveddel láss.....
Ha bármi bánt, ha bármi fáj,
mond, kiálts, ha tényleg elég,
ha megsebez, ha bánt a fény.
Várd ki a jéghideg szív tavaszát,
tárd ki az ablakod engedd be a fényt,
számíthatsz rám őszintén.
Fel kell állj, veled vagyok
várj még ránk százezer év,
de hátra mész.
Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Jöhet a tűz vagy jöhet a jég, hisz valaki megvéd már,
csak ne menekülj, ne félj, szemünkben a vágy, a szív az mindent lát.
Már minden út összeér, a sors a társ,
aki elkísér,
most indulunk az álmokért.
Hisz harcol a szívűnk egy életen át,
az éjen a csendben a vágyad hullik szét,
ha menni muszáj, ne váljunk szét.
Fel kell állj, veled vagyok
várj még ránk százezer év,
de hátra mész.
Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Jöhet a tűz vagy jöhet a jég, hisz valaki megvéd már,
csak ne menekülj, ne félj, szemünkben a vágy, a szív az mindent lát.
A szív az mindent lát.
Ha bármi bánt, ha bármi fáj,
mond, kiálts, ha tényleg elég,
ha megsebez, ha bánt a fény.
Várd ki a jéghideg szív tavaszát,
tárd ki az ablakod engedd be a fényt,
számíthatsz rám őszintén.
Fel kell állj, veled vagyok
várj még ránk százezer év,
de hátra mész.
Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Jöhet a tűz vagy jöhet a jég, hisz valaki megvéd már,
csak ne menekülj, ne félj, szemünkben a vágy, a szív az mindent lát.
Már minden út összeér, a sors a társ,
aki elkísér,
most indulunk az álmokért.
Hisz harcol a szívűnk egy életen át,
az éjen a csendben a vágyad hullik szét,
ha menni muszáj, ne váljunk szét.
Fel kell állj, veled vagyok
várj még ránk százezer év,
de hátra mész.
Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Jöhet a tűz vagy jöhet a jég, hisz valaki megvéd már,
csak ne menekülj, ne félj, szemünkben a vágy, a szív az mindent lát.
A szív az mindent lát.
Csend, mi körül ölel most
Könny....mi végig fut arcomon,
Szűnni már képtelen,
érzem én, ez a végzetem!
Húz, az örvény az ár,
Én menekülnél előre, de nincs erőm, hogy megtegyem.
Hisz jól tudom, az életem csak gyötrelem ezután!
De nézd!. Odafönn egy felhőn szállunk, angyal vigyáz Ránk, és őrzik álmunk.
Erőt ad Nekünk, hogy érezhessük, mit úgy féltettünk.
Ne engedjük még el!.
Refr.: Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!
Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!
Fáj a kétség a magány.
Elfogadni túl nehéz,
De vállalom, hisz jól tudom,
Hogy Én voltam a hibás.
De még, ha adnál esélyt,
Hogy újra érezd, hogy mennyire szép
Egy érintés, egy pillantás, talán újra égne a láz!.
De nézd. Odafönn egy felhőn szállunk, angyal vigyáz Ránk, és őrzik álmunk.
Erőt ad Nekünk, hogy érezhessük, mit úgy féltettünk.
Ne engedjük még el!.
Refr.: Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!
Egymás igaz szerelmét SOHA ne tépjük szééét!!
Gino-Nem adhatjuk fel.....
Könny....mi végig fut arcomon,
Szűnni már képtelen,
érzem én, ez a végzetem!
Húz, az örvény az ár,
Én menekülnél előre, de nincs erőm, hogy megtegyem.
Hisz jól tudom, az életem csak gyötrelem ezután!
De nézd!. Odafönn egy felhőn szállunk, angyal vigyáz Ránk, és őrzik álmunk.
Erőt ad Nekünk, hogy érezhessük, mit úgy féltettünk.
Ne engedjük még el!.
Refr.: Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!
Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!
Fáj a kétség a magány.
Elfogadni túl nehéz,
De vállalom, hisz jól tudom,
Hogy Én voltam a hibás.
De még, ha adnál esélyt,
Hogy újra érezd, hogy mennyire szép
Egy érintés, egy pillantás, talán újra égne a láz!.
De nézd. Odafönn egy felhőn szállunk, angyal vigyáz Ránk, és őrzik álmunk.
Erőt ad Nekünk, hogy érezhessük, mit úgy féltettünk.
Ne engedjük még el!.
Refr.: Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!
Egymás igaz szerelmét SOHA ne tépjük szééét!!
Gino-Nem adhatjuk fel.....
Szűcs Judith - Születésnap
Boldog Születésnapot Zsadi !!!!!
Az első nap oly régen volt.
Néhány év messze sodort.
Születésnap épp hogy elköszön, hívatlanul máris újra jön.
Gyertyák állnak az asztalon,
Évek ülnek a válladon,
És életről mesél egy árny az arcodon
Megint eggyel több gyertya ég
Megint elment egy szürke év
Lassad megtanultad, az ünnep mennyit ér.
Ó, csak még azt nem érted, vajon miért süt rád a Nap
Hisz estére úgyis elmegy, talán az egész egy pillanat.
És szétgurulnak a percek.
Hiába nézed a könyveket.
Kérded a bölcseket.
Titkok sűrű függönyét senki se tépi szét, ki a földön él.
Születésnap úgy nyomja szívedet, ha az asztalnál látsz egy üres helyet.
Már távol jársz, éled az életet.
Gondolsz-e rá, kinek köszönheted?
Egyre gyakrabban kérdezel
Egyre több az, mit elhiszel.
Talán többre vártál, már beéred ennyivel.
Láttál nehéz éveket,
Éltél könnyű perceket,
Közben megtanultál néhány képletet.
Ó, csak még azt nem érted, vajon miért süt rád a Nap
Hisz estére úgyis elmegy, talán az egész egy pillanat.
És szétgurulnak a percek. Hiába nézed a könyveket.
Kérded a bölcseket. Titkok sűrű függönyét
senki se tépi szét, ki a földön él.
Boldog Születésnapot Zsadi !!!!!
Az első nap oly régen volt.
Néhány év messze sodort.
Születésnap épp hogy elköszön, hívatlanul máris újra jön.
Gyertyák állnak az asztalon,
Évek ülnek a válladon,
És életről mesél egy árny az arcodon
Megint eggyel több gyertya ég
Megint elment egy szürke év
Lassad megtanultad, az ünnep mennyit ér.
Ó, csak még azt nem érted, vajon miért süt rád a Nap
Hisz estére úgyis elmegy, talán az egész egy pillanat.
És szétgurulnak a percek.
Hiába nézed a könyveket.
Kérded a bölcseket.
Titkok sűrű függönyét senki se tépi szét, ki a földön él.
Születésnap úgy nyomja szívedet, ha az asztalnál látsz egy üres helyet.
Már távol jársz, éled az életet.
Gondolsz-e rá, kinek köszönheted?
Egyre gyakrabban kérdezel
Egyre több az, mit elhiszel.
Talán többre vártál, már beéred ennyivel.
Láttál nehéz éveket,
Éltél könnyű perceket,
Közben megtanultál néhány képletet.
Ó, csak még azt nem érted, vajon miért süt rád a Nap
Hisz estére úgyis elmegy, talán az egész egy pillanat.
És szétgurulnak a percek. Hiába nézed a könyveket.
Kérded a bölcseket. Titkok sűrű függönyét
senki se tépi szét, ki a földön él.
Csézy . ez az otthonunk.....gyönyörű......
Volt itt mindig, aki bátran szólt,
mindig voltak nagyot álmodók,
a nincsből is várat építők,
az el nem csüggedők.
Hány nagy gondolat és mennyi szív,
ami századok múltán is tenni hív.
Most is új erőt ad és lelkesít,
hogy naggyá légy megint!
Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!
Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
Így lesz ez örökké.
Mennyi érzelem és szenvedély,
Mely a téli fagyban is visszatér,
mindig új tavaszt vár és jót remél,
hogy fel ne add, hogy élj.
Nem a gyűlölet a gyávaság,
csak a szeretet az, ami visz tovább,
hogy szebb napokban is mindig lásd
mások fájdalmát.
Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!
Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
És ha gyermeked azt kérdezné:
Mért vagy büszke rá?
Hogy mért szebb e táj bárminél?
Tanítsd meg neki holt költőink énekét,
hogy mért él bennünk a hűség
a síron túl is még!
Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
Jöhet ezer új barát,
sose keress új hazát.
Volt itt mindig, aki bátran szólt,
mindig voltak nagyot álmodók,
a nincsből is várat építők,
az el nem csüggedők.
Hány nagy gondolat és mennyi szív,
ami századok múltán is tenni hív.
Most is új erőt ad és lelkesít,
hogy naggyá légy megint!
Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!
Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
Így lesz ez örökké.
Mennyi érzelem és szenvedély,
Mely a téli fagyban is visszatér,
mindig új tavaszt vár és jót remél,
hogy fel ne add, hogy élj.
Nem a gyűlölet a gyávaság,
csak a szeretet az, ami visz tovább,
hogy szebb napokban is mindig lásd
mások fájdalmát.
Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!
Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
És ha gyermeked azt kérdezné:
Mért vagy büszke rá?
Hogy mért szebb e táj bárminél?
Tanítsd meg neki holt költőink énekét,
hogy mért él bennünk a hűség
a síron túl is még!
Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
Jöhet ezer új barát,
sose keress új hazát.
Boldog Névnapot Arkamgyalunk!
Reggel szólt a rádió,várta minden hallgató,mit mond a hírolvasó
Azt,hogy tart a tűzszünet,meg,hogy az ár emelkedett,de lesz még új rendelet
Egy kicsit később,az egyik hír után,valaki rólad is beszélt.
De az álmod félig átölelt s nem figyeltél még.
Aztán jött a délelőtt, a gyönyör beléd költözött,a szomszéd úgy rád köszönt
Aztán jött a sok barát, s velük beszélgetted át,az érkező délutánt
Hogy a névnapod milyen jó dolog és hogy miért feletted el.
Hisz az ünnepek nagyon fontosak és emlékezni kell.
Refrén: Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,úgy szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.
Hát kívánok Neked,az ablakodba fényeket,a fénybe szép csendeket
A csendhez tiszta vágyakat,s a vágyhoz mindig társakat,mindig jó társakat
Mindig új hitet,múló bánatok után,ugye nem felejted el
S,ha kérhetünk,ugye lesz nekünk,a szívedben hely.
Refrén Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,úgy szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.
Reggel szólt a rádió,várta minden hallgató,mit mond a hírolvasó
Azt,hogy tart a tűzszünet,meg,hogy az ár emelkedett,de lesz még új rendelet
Egy kicsit később,az egyik hír után,valaki rólad is beszélt.
De az álmod félig átölelt s nem figyeltél még.
Aztán jött a délelőtt, a gyönyör beléd költözött,a szomszéd úgy rád köszönt
Aztán jött a sok barát, s velük beszélgetted át,az érkező délutánt
Hogy a névnapod milyen jó dolog és hogy miért feletted el.
Hisz az ünnepek nagyon fontosak és emlékezni kell.
Refrén: Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,úgy szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.
Hát kívánok Neked,az ablakodba fényeket,a fénybe szép csendeket
A csendhez tiszta vágyakat,s a vágyhoz mindig társakat,mindig jó társakat
Mindig új hitet,múló bánatok után,ugye nem felejted el
S,ha kérhetünk,ugye lesz nekünk,a szívedben hely.
Refrén Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,úgy szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.
Neoton Familia - Vadvirág :(((((
Soha nem voltam még rosszban senkivel
Soha nem bántottam senkit semmivel
És ha rózsaszínnek tűnik, amit magamról mondok én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém
Soha nem álmodtam túl nagy álmokat
Minden álom mélyén volt egy gondolat
Néhány igaznak hitt gondolattól felnőtt lettem én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Soha nem mondtam, hogy mindent megteszek
Soha nem kérdeztem, kit szerethetek
De az időtálló kapcsolathoz kevés voltam én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Soha nem voltam még rosszban senkivel
Soha nem bántottam senkit semmivel
És ha rózsaszínnek tűnik, amit magamról mondok én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém
Soha nem álmodtam túl nagy álmokat
Minden álom mélyén volt egy gondolat
Néhány igaznak hitt gondolattól felnőtt lettem én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Soha nem mondtam, hogy mindent megteszek
Soha nem kérdeztem, kit szerethetek
De az időtálló kapcsolathoz kevés voltam én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.
Nightwish-Éva
6:30 egy téli reggelen
Hull a hó, csendes hajnal
Egy rózsa, nevezzük bárhogy, rózsa marad
Éva elhagyja swanbrook-i otthonát
Egy a legjóságosabb szívek közül, mely miatt
mindig szégyennel telve gondolok sajátomra
Egyedül indul útnak, de neve elkíséri
Éva messze száll
Megálmodja a messzi világot
Ebben a kegyetlen gyermekjátékban
Nincs, ki a nevét mondja
Éva elhajózik
Megálmodja a messzi világot
Jósága lesz napraforgóföldem
A szégyen mélységéig gúnyolták az emberek
Kicsi lány, előtte az egész élet
Egyetlen kedves szó emlékéért
Ott maradna a szörnyetegek között
Ideje még egy merészet álmodni
Mielőtt megszökik, a paradicsom fénysugara
Saját szerető szívével öljük meg
Éva messze száll
Megálmodja a messzi világot
Ebben a kegyetlen gyermekjátékban
Nincs barátja, ki a nevét mondja
Éva elhajózik
Megálmodja a messzi világot
Jósága lesz napraforgóföldem
6:30 egy téli reggelen
Hull a hó, csendes hajnal
Egy rózsa, nevezzük bárhogy, rózsa marad
Éva elhagyja swanbrook-i otthonát
Egy a legjóságosabb szívek közül, mely miatt
mindig szégyennel telve gondolok sajátomra
Egyedül indul útnak, de neve elkíséri
Éva messze száll
Megálmodja a messzi világot
Ebben a kegyetlen gyermekjátékban
Nincs, ki a nevét mondja
Éva elhajózik
Megálmodja a messzi világot
Jósága lesz napraforgóföldem
A szégyen mélységéig gúnyolták az emberek
Kicsi lány, előtte az egész élet
Egyetlen kedves szó emlékéért
Ott maradna a szörnyetegek között
Ideje még egy merészet álmodni
Mielőtt megszökik, a paradicsom fénysugara
Saját szerető szívével öljük meg
Éva messze száll
Megálmodja a messzi világot
Ebben a kegyetlen gyermekjátékban
Nincs barátja, ki a nevét mondja
Éva elhajózik
Megálmodja a messzi világot
Jósága lesz napraforgóföldem
.Nagy magányomban álmodoztam
Álmodoztam Rólad
Hogy egy napon majd visszajössz hozzám
Képek amiket itt hagytál nekem
Egy emlék már amely még
Mindig él.
A rossz perceim vissza-vissza térnek
Ha véletlenül megtalállak Téged
Nézlek és én már semmit nem értek
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem:
Mielőtt végleg elmegyek
Kapsz egy képet rólam
Ha hiányzom ezt mindig nézheted
Szét is tépheted.
.Mint szürkefal
A rádió egy asztal
Egy nagy trikó
Ezt még Tőled kaptam
Képek és én már semmit nem értek
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem:
Mielőtt végleg elmegyek
Kapsz egy képet rólam
Ha hiányzom ezt mindig nézheted
Szét is tépheted.
Álmodoztam Rólad
Hogy egy napon majd visszajössz hozzám
Képek amiket itt hagytál nekem
Egy emlék már amely még
Mindig él.
A rossz perceim vissza-vissza térnek
Ha véletlenül megtalállak Téged
Nézlek és én már semmit nem értek
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem:
Mielőtt végleg elmegyek
Kapsz egy képet rólam
Ha hiányzom ezt mindig nézheted
Szét is tépheted.
.Mint szürkefal
A rádió egy asztal
Egy nagy trikó
Ezt még Tőled kaptam
Képek és én már semmit nem értek
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem:
Mielőtt végleg elmegyek
Kapsz egy képet rólam
Ha hiányzom ezt mindig nézheted
Szét is tépheted.
Junkies - Könnyű Dal
Milyen jó nekem, süt a nap és langyos a levegő,
Igen, jó nekem, ez a hangulat a megfelelő,
Hogy nézzem, ne csak lássam, merre tévedek el,
Hozhat bármit az élet,engem nem érdekel.
Refr:
Mert fekszem hanyatt a padlón,
Senkire nem haragszom,
Fekszem hanyatt a padlón,
Nem hagyom, hogy felkavarjon.
Kapcsold ki most a tévét, halkítsd le a rádiót,
Nem érdekelnek a hírek, a botrányok a háborúk,
Amit a hatalmasok ugyanúgy játszanak, ahogy én ezt a könnyű dalt,
Ami ártatlannak látszik, de volt már aki belehalt.
Én nem kértem csak kaptam,amit a nyakamba varrt a világ,
A megismerés mocskát, így a tudatlan tisztaság,
Már örökre elveszett, de én most csendre cserélem a zajt,
Lebegek légüres térben, messzire űzöm a bajt.
Milyen jó nekem, süt a nap és langyos a levegő,
Igen, jó nekem, ez a hangulat a megfelelő,
Hogy nézzem, ne csak lássam, merre tévedek el,
Hozhat bármit az élet,engem nem érdekel.
Refr:
Mert fekszem hanyatt a padlón,
Senkire nem haragszom,
Fekszem hanyatt a padlón,
Nem hagyom, hogy felkavarjon.
Kapcsold ki most a tévét, halkítsd le a rádiót,
Nem érdekelnek a hírek, a botrányok a háborúk,
Amit a hatalmasok ugyanúgy játszanak, ahogy én ezt a könnyű dalt,
Ami ártatlannak látszik, de volt már aki belehalt.
Én nem kértem csak kaptam,amit a nyakamba varrt a világ,
A megismerés mocskát, így a tudatlan tisztaság,
Már örökre elveszett, de én most csendre cserélem a zajt,
Lebegek légüres térben, messzire űzöm a bajt.
Aranyhal(nak)
Úsztam az óceán vizében
Kukacra vadászva merészen
Nem figyeltem fel a botodra
S ráharaptam a horogra
Bárhogy is nézed, serpenyõben végzed
Végy 2 tojást és süss majd ki mást
Nem úszod meg, ha mondom, megsütlek roston
Elrontom a gyomrod
De ez már nem a Te gondod
Engedd, had menjek, engedj el végre
Csak fuldokolnál a víz alatt,
Vagy meghalnék érte
Engedd, had menjek, a mélység hív csábít
Ha visszadoblak, mit kapok, mondd
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kezedbe adtam az életem
Hordozz ezentúl a tenyereden
Ne búsulj, hogy éhen maradtál
Áruld el, mit kívánnál
Kérek egy ágyat,
Majd hárem hölgyet, 100-at, 1 új hajóval
Van-e más óhaj
Tengernyi kincs, sok rum, egyéb nincs
Gazdaggá teszlek
De ha nem, hát megeszlek
2x:
Engedd, had menjek, engedj el végre
Csak fuldokolnál a víz alatt,
Vagy meghalnék érte
Engedd, had menjek, a mélység hív csábít
Ha visszadoblak, mit kapok, mondd
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Úsztam az óceán vizében
Kukacra vadászva merészen
Nem figyeltem fel a botodra
S ráharaptam a horogra
Bárhogy is nézed, serpenyõben végzed
Végy 2 tojást és süss majd ki mást
Nem úszod meg, ha mondom, megsütlek roston
Elrontom a gyomrod
De ez már nem a Te gondod
Engedd, had menjek, engedj el végre
Csak fuldokolnál a víz alatt,
Vagy meghalnék érte
Engedd, had menjek, a mélység hív csábít
Ha visszadoblak, mit kapok, mondd
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kezedbe adtam az életem
Hordozz ezentúl a tenyereden
Ne búsulj, hogy éhen maradtál
Áruld el, mit kívánnál
Kérek egy ágyat,
Majd hárem hölgyet, 100-at, 1 új hajóval
Van-e más óhaj
Tengernyi kincs, sok rum, egyéb nincs
Gazdaggá teszlek
De ha nem, hát megeszlek
2x:
Engedd, had menjek, engedj el végre
Csak fuldokolnál a víz alatt,
Vagy meghalnék érte
Engedd, had menjek, a mélység hív csábít
Ha visszadoblak, mit kapok, mondd
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Crystal - Volt egy lány
Volt egy lány, aki csillagok közt álmodozva járt
Aki hitte még, hogy minden csak rá várt
Mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolta dallamát
Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj
S hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál
Aki jóban-rosszban majd mellette áll
És többé nincs határ
A sűrű éjben fény leszek
Mi távolból hozzám vezet
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek
Ha szomjazol, én víz leszek
S ha átölel majd két kezed
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már
Volt egy lány, aki börtönébe zárta önmagát
Kit ma nem tart vissza már egy fél világ
Hogy mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolja dallamát
A sűrű éjben...
S ha útvesztőben lépkedek
S tőlem félhomály még rejteget
És a félelem szorít magához majd
Akkor téged hív a képzelet
Mert érted mindent megteszek
Csak jöjj! Várok rád!
A sűrű éjben...
Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.
Volt egy lány, aki csillagok közt álmodozva járt
Aki hitte még, hogy minden csak rá várt
Mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolta dallamát
Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj
S hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál
Aki jóban-rosszban majd mellette áll
És többé nincs határ
A sűrű éjben fény leszek
Mi távolból hozzám vezet
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek
Ha szomjazol, én víz leszek
S ha átölel majd két kezed
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már
Volt egy lány, aki börtönébe zárta önmagát
Kit ma nem tart vissza már egy fél világ
Hogy mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolja dallamát
A sűrű éjben...
S ha útvesztőben lépkedek
S tőlem félhomály még rejteget
És a félelem szorít magához majd
Akkor téged hív a képzelet
Mert érted mindent megteszek
Csak jöjj! Várok rád!
A sűrű éjben...
Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.
SID - Szabad vagyok!
Az egérnek lakásom palota
A lónak a kutyaól kalap
A gyufának börtön a skatulya
Nem kérnek szappant a halak
A légynek a légyfogó vacsora
A sasnak a távcső is kancsal
A macskának nyávogás muzsika
A patkánynak denevér angyal
A róka, ha hülye is ravasz
A sakál még nappal is álnok
A fecskékre fütyül a tavasz
Ha felébredsz, röhög az álmod
Kés nélkül villa is árva
Nem vágyik vonóra hárfa
A ráknak az előre hátra
A gyógyszertől beteg a nátha
Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Én nem! – mondta a rács - Engem majmok köré zártak.
A cső lényege a lyuka
A kerékpár egyedül eldől
Igazság fulladt a borba
Az erdésztől nem látni erdőt
A butának zseni a fia
A nagy hősök rokona bátor
A törtető hátán a hasizma
Nem látszik holnap a mától
Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Én nem! – mondta a rács - Engem majmok köré zártak.
Az egérnek lakásom palota
A lónak a kutyaól kalap
A gyufának börtön a skatulya
Nem kérnek szappant a halak
A légynek a légyfogó vacsora
A sasnak a távcső is kancsal
A macskának nyávogás muzsika
A patkánynak denevér angyal
A róka, ha hülye is ravasz
A sakál még nappal is álnok
A fecskékre fütyül a tavasz
Ha felébredsz, röhög az álmod
Kés nélkül villa is árva
Nem vágyik vonóra hárfa
A ráknak az előre hátra
A gyógyszertől beteg a nátha
Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Én nem! – mondta a rács - Engem majmok köré zártak.
A cső lényege a lyuka
A kerékpár egyedül eldől
Igazság fulladt a borba
Az erdésztől nem látni erdőt
A butának zseni a fia
A nagy hősök rokona bátor
A törtető hátán a hasizma
Nem látszik holnap a mától
Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Én nem! – mondta a rács - Engem majmok köré zártak.
Janicsák Veca - Maradj kicsit még ~♥~
Nézd, hogy ragyog az ég, egyszerűen így szép (így szép)
Álmunk életre kelt, mennyi vágyat ölelt
Átéltük a csodát, nem tudtuk az okát: mitől szép?
Alig múlik a dél, máris itt van az éj (miért?)
Maradj kicsit még
Egy pillantás elég
Nem lehet még vége
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A fényből a sötétbe
Most hideg az éj, néha egy csillag kigyúl (kigyúl)
Várok álmatlanul, míg a hang elcsitul
Várok végtelenül
Ne hagyj egyedül
Úgy félek
Gyertyám csonkig elég
Ennyit adott az ég
(miért?mért?)
Még maradj kicsit még
Egy pillantás elég
Nem lehet még vége
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A fényből a sötétbe
Még maradj kicsit még
Az álmunk mást ígért
Minden perc megérte
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A sötétből a fényre
Még maradj kicsit még
Az álmunk mást ígért
Minden perc megérte
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A sötétből a fényre
Nézd, hogy ragyog az ég, egyszerűen így szép (így szép)
Álmunk életre kelt, mennyi vágyat ölelt
Átéltük a csodát, nem tudtuk az okát: mitől szép?
Alig múlik a dél, máris itt van az éj (miért?)
Maradj kicsit még
Egy pillantás elég
Nem lehet még vége
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A fényből a sötétbe
Most hideg az éj, néha egy csillag kigyúl (kigyúl)
Várok álmatlanul, míg a hang elcsitul
Várok végtelenül
Ne hagyj egyedül
Úgy félek
Gyertyám csonkig elég
Ennyit adott az ég
(miért?mért?)
Még maradj kicsit még
Egy pillantás elég
Nem lehet még vége
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A fényből a sötétbe
Még maradj kicsit még
Az álmunk mást ígért
Minden perc megérte
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A sötétből a fényre
Még maradj kicsit még
Az álmunk mást ígért
Minden perc megérte
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A sötétből a fényre
Nem célzás... 
Tegnap egy másik lánnyal láttam,
épp a szívét törte össze.
Neki nincs szüksége másra,
csak az érzést kereste.
Azt mondta, hogy nála jobban senki sem szerethet,
de a megtört szívek országútján búcsút integet.
Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.
Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.
Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.
Tegnap egy másik lánnyal látták,
az álmait törte össze.
Neki nem számít, ha megbánt,
ő csak az érzést kereste.
Azt súgta, hogy nála jobban senki sem szerethet,
de a megtört szívek éjszakáján, egy csókkal elenged.
Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.
Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.
Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.
Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.
Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.
Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.
Dina - Egy férfi kell
Tegnap egy másik lánnyal láttam,
épp a szívét törte össze.
Neki nincs szüksége másra,
csak az érzést kereste.
Azt mondta, hogy nála jobban senki sem szerethet,
de a megtört szívek országútján búcsút integet.
Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.
Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.
Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.
Tegnap egy másik lánnyal látták,
az álmait törte össze.
Neki nem számít, ha megbánt,
ő csak az érzést kereste.
Azt súgta, hogy nála jobban senki sem szerethet,
de a megtört szívek éjszakáján, egy csókkal elenged.
Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.
Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.
Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.
Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.
Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.
Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.
Dina - Egy férfi kell
Rég várok valakire 
Elrepülnék vele, elrepülnék vele.
Leszek én malaszttal teljes,
Ha ez Néked nem lenne terhes,
De ezt minek is motyogom, ha nincs kinek,
Nem is lesz és nem is volt,
Olyan FÉRFI, akit én akarok,
Lelkem vérvörös piheként - száll, s kavarog
Elrepülnék vele, elrepülnék vele. hmm
Szerelem, Én büszkén őrzöm,
Emlékképeim közt szöszmötöl,
Dölyfös szenvedély neki , mindig bedől
Rég várok valakire, aki csak ennyit mond: he,
Akinek nem vagyok más, Én, csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint Te,
Akinél nem érzek mást épp csak egy villámcsapást,
Tudom ,hogy láttam már valahol:
Talán egy japán teaházban,
Egy filmben vagy egy villamoson, úúúú
Tudom, hogy láttam már valahol,
És ha létezik úgy végre, írja meg pontosan hol.
Rég várok valakire, aki csak annyit mond: he,
Akinek nem vagyok más épp csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint Te,
Aki nem löki el kezemet jó messzire.
Áááááá, ááááááá hmm
Rég várok valakire, aki csak ennyit mond: he,
Akinek nem vagyok más én, csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint te,
Akinél nem érzek mást épp csak egy villámcsapást,
áááááá I love you honey ááááááá rég várok valakire.
Elrepülnék vele, elrepülnék vele.
Leszek én malaszttal teljes,
Ha ez Néked nem lenne terhes,
De ezt minek is motyogom, ha nincs kinek,
Nem is lesz és nem is volt,
Olyan FÉRFI, akit én akarok,
Lelkem vérvörös piheként - száll, s kavarog
Elrepülnék vele, elrepülnék vele. hmm
Szerelem, Én büszkén őrzöm,
Emlékképeim közt szöszmötöl,
Dölyfös szenvedély neki , mindig bedől
Rég várok valakire, aki csak ennyit mond: he,
Akinek nem vagyok más, Én, csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint Te,
Akinél nem érzek mást épp csak egy villámcsapást,
Tudom ,hogy láttam már valahol:
Talán egy japán teaházban,
Egy filmben vagy egy villamoson, úúúú
Tudom, hogy láttam már valahol,
És ha létezik úgy végre, írja meg pontosan hol.
Rég várok valakire, aki csak annyit mond: he,
Akinek nem vagyok más épp csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint Te,
Aki nem löki el kezemet jó messzire.
Áááááá, ááááááá hmm
Rég várok valakire, aki csak ennyit mond: he,
Akinek nem vagyok más én, csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint te,
Akinél nem érzek mást épp csak egy villámcsapást,
áááááá I love you honey ááááááá rég várok valakire.
Mester Tamás - Kis herceg
Éltél túl az Óperencián,
És sohasem féltél, mindig jó voltál.
Lassan felnőttél, mégis mások döntik el,
Hogy úgy kell majd élned mint ők,
s így pont olyan leszel.
De soha ne légy, ki a sorba beáll,
Mások után, ameddig élsz.
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezdd újra el, úgy hogy önmagad leszel
Álmunkban mindig kis hercegek vagyunk,
És amikor ébredünk, mindig megfagyunk.
Ha nincs többé, senki akit megszelídítenél,
Ne hidd, hogy így van jól, csak azért mert felnőttél.
te soha ne légy, ki a sorba beáll mások után,
Ameddig élsz
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy, hogy önmagad leszel
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy hogy magadban hiszel
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, így önmagad leszel
Éltél túl az Óperencián,
És sohasem féltél, mindig jó voltál.
Lassan felnőttél, mégis mások döntik el,
Hogy úgy kell majd élned mint ők,
s így pont olyan leszel.
De soha ne légy, ki a sorba beáll,
Mások után, ameddig élsz.
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezdd újra el, úgy hogy önmagad leszel
Álmunkban mindig kis hercegek vagyunk,
És amikor ébredünk, mindig megfagyunk.
Ha nincs többé, senki akit megszelídítenél,
Ne hidd, hogy így van jól, csak azért mert felnőttél.
te soha ne légy, ki a sorba beáll mások után,
Ameddig élsz
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy, hogy önmagad leszel
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy hogy magadban hiszel
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, így önmagad leszel
