Sub Bass Monster : Az Alvilágnak nincs romantikája
Kegyetlen rémálmok kínoznak téged
Képzeletben rendőrök jönnek érted
De ez már nem álom, hiszen előtted állnak
Nem egy téves bejelentés, csak rád várnak.
Homályos minden, úgy érzed véged
A családtagok könnybelábadt szemeit nézed
Kutatod bennük a szertefoszlott bizalmat
De nem látsz mást, csupán kételyt, és siralmat.
Tehetetlen vagy, akár egy darab kő
Amikor odaér a kocsihoz a bizonyos nő, akit imádsz-hehe-
Tiszta szívből szeretsz
Elbúcsúznál tőle, de már semmit se tehetsz.
A haverok csak néznek, és nem értenek semmit
A lány meg csak zokog - ez mindenkit megrendít.
De elindultok, és ő csak zavartan áll
Egy dolog biztat: hogy talán megvár
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad
A nagy balhék, a sok pénz,
De mondd, mik azok, amiket ezzel elérsz?
De mondd, mi ér ennyit?
Mondd, mi az, amit ebből felmutatsz
Hogyha a sitten egy cellában megrohadsz!
Nincsenek haverok és nincsenek nők
Ők vannak egyedül, csak egyedül ők:
Ők, akik egytől egyig ugyanígy jártak
Nem igazi haverok, csupán sorstársak.
Magányos vagy, és jön egy újabb péntek
Be-bevillannak az otthoni képek ,
Felemészt a szüleidnek óvó szava ,
Magadba roskadsz: "Ne sírj mama!"
Hiába, senki se hallja ,
A sok rács a szavaidat mind felfalja.
Egy mondatot találsz a falba vájva:
"Az alvilágnak nincs romantikája"
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad
Vakít a nap, ahogy kijössz a fényre
Virágokat találsz az utcába érve.
Leszakítasz egyet, és fogadalmat teszel:
Nem csinálsz baromságokat, becsületes leszel.
Csalódottan fogod fel, hogy minden más
Rengeteg az újdonság, a változás.
Az utcába érve az egész tested megremeg
Nem köszön már senki, elfordulnak az emberek.
A csajod -hehe-, most eléd jön futva
Hogy tényleg megvárt-e azt csakis ő tudja.
Jelenlétével igaz egy cseppnyi tüzet csiszol
De már ez sem a régi, már benne se bízol.
A szülők és a haverok nem változtak semmit
És ez a dolog az, ami a körülményen enyhít.
Örülsz, hogy kint vagy, de legbelül vérzel
Jó a hangulatod, mégis rosszat érzel.
Álmatlan éjszakákat szül a sok-sok sértés
Újra kiújul a múlt, s a kísértés
Az éjszakádat dudálás kavarja fel:
A társaid jöttek, haver, most menned kell!
Bár megfogadtad -igaz- azt, hogy nem mész el újra
Most mégis rálépsz a bűnöző útra.
Egy mondatot motyogsz az autóba szállva:
"Az alvilágnak nincs romantikája"
Refr.
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad.
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad
Kegyetlen rémálmok kínoznak téged
Képzeletben rendőrök jönnek érted
De ez már nem álom, hiszen előtted állnak
Nem egy téves bejelentés, csak rád várnak.
Homályos minden, úgy érzed véged
A családtagok könnybelábadt szemeit nézed
Kutatod bennük a szertefoszlott bizalmat
De nem látsz mást, csupán kételyt, és siralmat.
Tehetetlen vagy, akár egy darab kő
Amikor odaér a kocsihoz a bizonyos nő, akit imádsz-hehe-
Tiszta szívből szeretsz
Elbúcsúznál tőle, de már semmit se tehetsz.
A haverok csak néznek, és nem értenek semmit
A lány meg csak zokog - ez mindenkit megrendít.
De elindultok, és ő csak zavartan áll
Egy dolog biztat: hogy talán megvár
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad
A nagy balhék, a sok pénz,
De mondd, mik azok, amiket ezzel elérsz?
De mondd, mi ér ennyit?
Mondd, mi az, amit ebből felmutatsz
Hogyha a sitten egy cellában megrohadsz!
Nincsenek haverok és nincsenek nők
Ők vannak egyedül, csak egyedül ők:
Ők, akik egytől egyig ugyanígy jártak
Nem igazi haverok, csupán sorstársak.
Magányos vagy, és jön egy újabb péntek
Be-bevillannak az otthoni képek ,
Felemészt a szüleidnek óvó szava ,
Magadba roskadsz: "Ne sírj mama!"
Hiába, senki se hallja ,
A sok rács a szavaidat mind felfalja.
Egy mondatot találsz a falba vájva:
"Az alvilágnak nincs romantikája"
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad
Vakít a nap, ahogy kijössz a fényre
Virágokat találsz az utcába érve.
Leszakítasz egyet, és fogadalmat teszel:
Nem csinálsz baromságokat, becsületes leszel.
Csalódottan fogod fel, hogy minden más
Rengeteg az újdonság, a változás.
Az utcába érve az egész tested megremeg
Nem köszön már senki, elfordulnak az emberek.
A csajod -hehe-, most eléd jön futva
Hogy tényleg megvárt-e azt csakis ő tudja.
Jelenlétével igaz egy cseppnyi tüzet csiszol
De már ez sem a régi, már benne se bízol.
A szülők és a haverok nem változtak semmit
És ez a dolog az, ami a körülményen enyhít.
Örülsz, hogy kint vagy, de legbelül vérzel
Jó a hangulatod, mégis rosszat érzel.
Álmatlan éjszakákat szül a sok-sok sértés
Újra kiújul a múlt, s a kísértés
Az éjszakádat dudálás kavarja fel:
A társaid jöttek, haver, most menned kell!
Bár megfogadtad -igaz- azt, hogy nem mész el újra
Most mégis rálépsz a bűnöző útra.
Egy mondatot motyogsz az autóba szállva:
"Az alvilágnak nincs romantikája"
Refr.
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad.
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilág vérengző fenevad.
Egyszer, ha az ember belekóstol
Nincs menekvés, végképp elragad
Sub Bass Monster : Kell ez a kis hip-hop
Csak lefekszek azt felkelek,
Ó, a szaros vekkerekre
Pikkelek, de mit tegyek,
Ha az idő egyszer így pereg,
Zenéért nyúlok, a CD kicsit duzzog,
Azután trekről trekre kullogva húzós groove-okat kapok,
Egyből képbe vagyok,
Az ablakaítokra, a sun faszán ragyog,
A szomszédok lecsekkelve, a hangerő feltekerve,
OPP- re reppelve, üvöltök mint egy kerge,
Megremeg a kezem, ahogy a sok hip-hop lemezen
Lazán végigvezetem és a Chronicot felteszem,
Hallgatom, sőt falom, és csak hagyom,
Hogy a dallamok szép lassan úrrá legyenek az agyon.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Amikor az orrom lóg, vagy amikor fülig ér a szám,
Olyankor nő hozzám egy-egy hip-hop szám,
Vagy amikor unatkozom, esetleg rengeteg a dolgom,
A helyzetet így oldom, mindig magammal hordom,
Mindig nálam van, ha kell, úgyhogy hangerő fel !
Hidd csak el, ilyenkor nincs mi érdekel,
Ilyenkor nincs ami árthat, lehetek hulla fáradt,
A szavak mégiscsak ritmusra hagyják el a számat.
Ütemek, rímek, rímek és ütemek
Büntetik a fülemet, de ettől újjá születek,
Ettől leporolom magam, és felállok ha elestem,
Az eget kékre festem, mégha érzem is a vesztem,
Ettől felszárad a könnyem és ha rossz helyzetbe hoznak,
Páros kézzel intek vissza minden hülye fasznak,
Ettől nem érdekel, hogy kik és miért szidtak,
Szóval ettől van az, hogy kell ez a kis hip-hop.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Ott egy fül, itt egy szó,
Ott egy hé, itt egy hó,
Ott egy kar, itt egy joe,
ott most szar, itt meg jó,
Ott egy fül, itt egy szó,
Ott egy hé, itt egy hó,
Ott egy kar, itt egy joe,
ott most szar, itt meg jó,
Ott vagy te, itt egy alak, itt egy CD vagy egy szalag,
Vagy egy bakelitdarab és hozzá ordító hangfalak,
Szavak melyek mindegyike egy irányba halad,
Ezek sírnak, ezek mosolyognak, ezek szólítanak
Meg téged, vagy engem, vagy őket mert ebben
Pont ez a csodás hogy minden közegben
Magára talál és az igazi ráadás,
Attól ilyen színes, hogy mindenki más.
Van aki flakonból vonatokra, falakra fújja,
van aki dúrva grúvba, vagy mondatokba gyúrja,
Van aki otthon vagy klubban a korongot húzza,
Van aki fizikát meghazudtolva mozdul ritmusra,
Van aki páholyból nézi, de a lényeget nem érti,
Van aki vigyázza, félti, mégis eltépi,
Van aki nem érzi, lenézi, mert mindent firtat,
De mindig lesz pár arc akinek kell egy kis hip-hop.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Csak lefekszek azt felkelek,
Ó, a szaros vekkerekre
Pikkelek, de mit tegyek,
Ha az idő egyszer így pereg,
Zenéért nyúlok, a CD kicsit duzzog,
Azután trekről trekre kullogva húzós groove-okat kapok,
Egyből képbe vagyok,
Az ablakaítokra, a sun faszán ragyog,
A szomszédok lecsekkelve, a hangerő feltekerve,
OPP- re reppelve, üvöltök mint egy kerge,
Megremeg a kezem, ahogy a sok hip-hop lemezen
Lazán végigvezetem és a Chronicot felteszem,
Hallgatom, sőt falom, és csak hagyom,
Hogy a dallamok szép lassan úrrá legyenek az agyon.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Amikor az orrom lóg, vagy amikor fülig ér a szám,
Olyankor nő hozzám egy-egy hip-hop szám,
Vagy amikor unatkozom, esetleg rengeteg a dolgom,
A helyzetet így oldom, mindig magammal hordom,
Mindig nálam van, ha kell, úgyhogy hangerő fel !
Hidd csak el, ilyenkor nincs mi érdekel,
Ilyenkor nincs ami árthat, lehetek hulla fáradt,
A szavak mégiscsak ritmusra hagyják el a számat.
Ütemek, rímek, rímek és ütemek
Büntetik a fülemet, de ettől újjá születek,
Ettől leporolom magam, és felállok ha elestem,
Az eget kékre festem, mégha érzem is a vesztem,
Ettől felszárad a könnyem és ha rossz helyzetbe hoznak,
Páros kézzel intek vissza minden hülye fasznak,
Ettől nem érdekel, hogy kik és miért szidtak,
Szóval ettől van az, hogy kell ez a kis hip-hop.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Ott egy fül, itt egy szó,
Ott egy hé, itt egy hó,
Ott egy kar, itt egy joe,
ott most szar, itt meg jó,
Ott egy fül, itt egy szó,
Ott egy hé, itt egy hó,
Ott egy kar, itt egy joe,
ott most szar, itt meg jó,
Ott vagy te, itt egy alak, itt egy CD vagy egy szalag,
Vagy egy bakelitdarab és hozzá ordító hangfalak,
Szavak melyek mindegyike egy irányba halad,
Ezek sírnak, ezek mosolyognak, ezek szólítanak
Meg téged, vagy engem, vagy őket mert ebben
Pont ez a csodás hogy minden közegben
Magára talál és az igazi ráadás,
Attól ilyen színes, hogy mindenki más.
Van aki flakonból vonatokra, falakra fújja,
van aki dúrva grúvba, vagy mondatokba gyúrja,
Van aki otthon vagy klubban a korongot húzza,
Van aki fizikát meghazudtolva mozdul ritmusra,
Van aki páholyból nézi, de a lényeget nem érti,
Van aki vigyázza, félti, mégis eltépi,
Van aki nem érzi, lenézi, mert mindent firtat,
De mindig lesz pár arc akinek kell egy kis hip-hop.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Kell ez a kis hip-hop,
Ez a kis hip-hop,
Nap mint nap.
Kimnowak : Gyémánt
Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.
Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Hova rejtselek el?
Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.
Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Hova rejtselek el?
SEMMI SEM LEHETETLEN
Adj egyetlen okot, valami fajta jelet
Ezúttal csodára van szükségem, hogy segítsen
Hallottam, amit mondtál, én is így érzek
A szívemmel tudom, meg kell változnom
Még a csillagok is fényesebbek ma éjjel
Semmi sem lehetetlen
Még mindig hiszek abban, hogy van szerelem első látásra
Semmi sem lehetetlen
Hogyan távolodtunk el egymástól ennyire?
Hogyan távolodtunk el egymástól ennyire?
Veled akarok lenni, amíg van mit megosztanunk
A közeledben akarok lenni, nem máshol
Még a csillagok is fényesebbek ma éjjel
Semmi sem lehetetlen
Ha hiszel abban, hogy van szerelem első látásra
Semmi sem lehetetlen
Adj egyetlen okot, valami fajta jelet
Ezúttal csodára van szükségem, hogy segítsen
Hallottam, amit mondtál, én is így érzek
A szívemmel tudom, meg kell változnom
Még a csillagok is fényesebbek ma éjjel
Semmi sem lehetetlen
Még mindig hiszek abban, hogy van szerelem első látásra
Semmi sem lehetetlen
Hogyan távolodtunk el egymástól ennyire?
Hogyan távolodtunk el egymástól ennyire?
Veled akarok lenni, amíg van mit megosztanunk
A közeledben akarok lenni, nem máshol
Még a csillagok is fényesebbek ma éjjel
Semmi sem lehetetlen
Ha hiszel abban, hogy van szerelem első látásra
Semmi sem lehetetlen
a kezdőbetűket az ajtóra tettem
azaz ragasztottam celluxszal fára
azért hogy aki most egyedül van
találjon az bennem valahogy párra
és ott álltál az egyik este
én meg az ajtót egyből kitártam
azért hogy az az érzés amiről addig
had áradjon most szét a szobában
te meg ahogy az erős lányok mind
ágyba kérted a kávét teát
én meg amíg főtt a konyhában álltam
bocs másra vártam nem éppen te rád
kutyám van ami megtalál
vagy rendőrség ami megkeresne
ha elűnnék egy délután
mert nem jött össze ez az este
szóval biztosan látsz még
HOGYHA A SZERELEM ERŐMŰ VOLNA
PAKSON PÉCSEN VAGY VÁRPALOTÁN
RÁKÖTHETNÉD AZ EGÉSZ VILÁGOT
ÉS NEM LENNE ÁRAMSZÜNET- AZUTÁN......30y..someone else
azaz ragasztottam celluxszal fára
azért hogy aki most egyedül van
találjon az bennem valahogy párra
és ott álltál az egyik este
én meg az ajtót egyből kitártam
azért hogy az az érzés amiről addig
had áradjon most szét a szobában
te meg ahogy az erős lányok mind
ágyba kérted a kávét teát
én meg amíg főtt a konyhában álltam
bocs másra vártam nem éppen te rád
kutyám van ami megtalál
vagy rendőrség ami megkeresne
ha elűnnék egy délután
mert nem jött össze ez az este
szóval biztosan látsz még
HOGYHA A SZERELEM ERŐMŰ VOLNA
PAKSON PÉCSEN VAGY VÁRPALOTÁN
RÁKÖTHETNÉD AZ EGÉSZ VILÁGOT
ÉS NEM LENNE ÁRAMSZÜNET- AZUTÁN......30y..someone else
Várok még rád! Szabadon szárnyal a vágy
Várok még rád! Ugye eljössz hozzám?
Mennyire távol jársz...Nem félek már
A kérdés, válassz hát!
Oly jó lenne már tudni, hogy engem, engem látsz
Várok még rád, képtelen álmodozás
Próbáltam mást, a távolság lett végül a megoldás
Várok még rád, de a szív még mindig fáj
Bátran vállalom ami lesz még ezután
Tévedtem már, lehet későn, és tovább
De tudom, és érzem, hogy rámtalálsz
Várok még rád! Mint fényét a láng, őrízd meg bárhol is járj!
Várok még rád! Végül talán, lehetünk még egy pár
Várok még rád! Lehet tél, ősz vagy nyár
A túl érzékeny lány, aki voltam a múlté már
Féltékennység, ez volt a vád! De rajtad kívül nincs más!
Nem könnyű, de változnod kell, szerelem volt a jel!
Várok még rád! Mint fényét a láng, őrízd meg bárhol is járj!
Várok még rád! Végül talán lehetünk még egy pár
Várok még rád! Lehet tél, ősz vagy nyár
A túl érzékeny lány, aki voltam, a múlté már
Várok még rád, lehet tél, ősz vagy nyár
A túlérzékeny lány, aki voltam, aki voltam, a múlté már!
/Stefano & Rita/
Várok még rád! Ugye eljössz hozzám?
Mennyire távol jársz...Nem félek már
A kérdés, válassz hát!
Oly jó lenne már tudni, hogy engem, engem látsz
Várok még rád, képtelen álmodozás
Próbáltam mást, a távolság lett végül a megoldás
Várok még rád, de a szív még mindig fáj
Bátran vállalom ami lesz még ezután
Tévedtem már, lehet későn, és tovább
De tudom, és érzem, hogy rámtalálsz
Várok még rád! Mint fényét a láng, őrízd meg bárhol is járj!
Várok még rád! Végül talán, lehetünk még egy pár
Várok még rád! Lehet tél, ősz vagy nyár
A túl érzékeny lány, aki voltam a múlté már
Féltékennység, ez volt a vád! De rajtad kívül nincs más!
Nem könnyű, de változnod kell, szerelem volt a jel!
Várok még rád! Mint fényét a láng, őrízd meg bárhol is járj!
Várok még rád! Végül talán lehetünk még egy pár
Várok még rád! Lehet tél, ősz vagy nyár
A túl érzékeny lány, aki voltam, a múlté már
Várok még rád, lehet tél, ősz vagy nyár
A túlérzékeny lány, aki voltam, aki voltam, a múlté már!
/Stefano & Rita/
Ahogy az oroszlán a rácsok mögül
az idomárjára néz, talán fél az ostortól,
de a húsdarabokat is tőle várja.
De ha kiszabadulna a porondról,
Tudod, a nézők beszarnának, mert hiába rács,
hiába korbács,
Ő akkor is minden állatok királya,
az állatok királya.
Ha ez a szerelem az élet, a halál a harc,
Én leteszem eléd a fegyvert.
Mind a ketten vesztenénk, ilyen háborút még
soha senki nem nyert.
De a küzdelem, ami kettőnk között tart,
Még nem ért véget.
Te vagy az örömöm,Te vagy a bánatom,
Te vagy az életem, Nekem te vagy az állatom,
Te vagy az állatom.
Úgy szeress ahogy a vadak, és én adok neked enni.
Csak úgy szeress, ahogy a vadállatok,
Ha tényleg az Enyém akarsz lenni.
Nekem Te vagy az Állatom.
Gyere harapj meg!
Te vagy az állatom, Én szeretlek.
Karmolj belém! Feküdj ide elém!
Gyere, megetetlek. Nagyon szeretlek!
Te! Igen,Te vagy az állatom.
Kicsi macim...
/Tankcsapda/
az idomárjára néz, talán fél az ostortól,
de a húsdarabokat is tőle várja.
De ha kiszabadulna a porondról,
Tudod, a nézők beszarnának, mert hiába rács,
hiába korbács,
Ő akkor is minden állatok királya,
az állatok királya.
Ha ez a szerelem az élet, a halál a harc,
Én leteszem eléd a fegyvert.
Mind a ketten vesztenénk, ilyen háborút még
soha senki nem nyert.
De a küzdelem, ami kettőnk között tart,
Még nem ért véget.
Te vagy az örömöm,Te vagy a bánatom,
Te vagy az életem, Nekem te vagy az állatom,
Te vagy az állatom.
Úgy szeress ahogy a vadak, és én adok neked enni.
Csak úgy szeress, ahogy a vadállatok,
Ha tényleg az Enyém akarsz lenni.
Nekem Te vagy az Állatom.
Gyere harapj meg!
Te vagy az állatom, Én szeretlek.
Karmolj belém! Feküdj ide elém!
Gyere, megetetlek. Nagyon szeretlek!
Te! Igen,Te vagy az állatom.
Kicsi macim...
/Tankcsapda/
Bárkit kísért ezen a csillagon,
Minden harang érted is szól,
Minden történetnek része vagy,
Legyen bármi, legyen bárhol,
Soha semmi nincs túl távol,
És körbezár, még ha nem is középen állsz.
Sose félj, hogy gyenge vagy egymagad,
Minden összeér az ég alatt.
És a körforgásnak része vagy,
Amit mérgezel, az mérgez,
Amit érzel, az téged érez,
Amit megérintesz, az kapcsol valahová.
Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész,
És ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.
Soha ne kérdezd, hova tartozol!
Minden harang érted szól,
Minden dalban ott vagy már,
Ami él, az össze van kötve,
Minden élettel mindörökre,
Lehetsz sziget, de akkor is ölel az óceán...
/Korál/
Minden harang érted is szól,
Minden történetnek része vagy,
Legyen bármi, legyen bárhol,
Soha semmi nincs túl távol,
És körbezár, még ha nem is középen állsz.
Sose félj, hogy gyenge vagy egymagad,
Minden összeér az ég alatt.
És a körforgásnak része vagy,
Amit mérgezel, az mérgez,
Amit érzel, az téged érez,
Amit megérintesz, az kapcsol valahová.
Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész,
És ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.
Soha ne kérdezd, hova tartozol!
Minden harang érted szól,
Minden dalban ott vagy már,
Ami él, az össze van kötve,
Minden élettel mindörökre,
Lehetsz sziget, de akkor is ölel az óceán...
/Korál/
A LEGBOLDOGABB LÁNY
A legboldogabb lány, akit valaha ismertem
Érezni akarta a kéj
Áramlását ajkaink között
Érezni akarta a kéj
Áramlását csípőink között
Legboldogabb lány, akit ismerek
Miért mosolyogsz úgy, ahogy mosolyogsz
Érezni akarta a kéjt
Amint egymás szemébe merülünk
Érezni akarta a kéjt
Amint egymás combjai közt elmerülünk
El kellene, hogy dobjam magamtól
Csak, hogy lássam akar-e
Csak, hogy lássam a mosolyt lehervadni
És lássam a lányt szenvedni
Érezni akartam a kéjt
Mélyen belemerítve
Érezni akartam a kéjt
Mélyen behatolva
A legboldogabb lány, akit valaha ismertem
Érezni akarta a kéj
Áramlását ajkaink között
Érezni akarta a kéj
Áramlását csípőink között
Legboldogabb lány, akit ismerek
Miért mosolyogsz úgy, ahogy mosolyogsz
Érezni akarta a kéjt
Amint egymás szemébe merülünk
Érezni akarta a kéjt
Amint egymás combjai közt elmerülünk
El kellene, hogy dobjam magamtól
Csak, hogy lássam akar-e
Csak, hogy lássam a mosolyt lehervadni
És lássam a lányt szenvedni
Érezni akartam a kéjt
Mélyen belemerítve
Érezni akartam a kéjt
Mélyen behatolva
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred.
Eltelt sok hosszú év,
Bennem újra ég a vágy
Nem kell a nyugodt élet
A szívem kalandra vár.
Vár rám az ismeretlen még,
vajon hová sodort a szél
Bennem újra ébred a láng.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem újabb útra téved
Arra várnod hiába már,
hogy újból rádtaláljon a fénye.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred.
Álmatlan éjszakán,
a csillagos ég vezet
A hajnal majd rámköszönt,
amikor nálad ébredek.
Vár rám az ismeretlen még,
vajon hová sodort a szél,
Bennem újra ébred a láng.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem újabb útra téved
Arra várnod hiába már,
Hogy újból rádtaláljon a fénye.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem újabb útra téved
Arra várnod hiába már,
Hogy újból rádtaláljon a fénye.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred...
/Josh feat. Jutta/ sztem az idei nyár nagy nagy zenéje lesz...
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred.
Eltelt sok hosszú év,
Bennem újra ég a vágy
Nem kell a nyugodt élet
A szívem kalandra vár.
Vár rám az ismeretlen még,
vajon hová sodort a szél
Bennem újra ébred a láng.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem újabb útra téved
Arra várnod hiába már,
hogy újból rádtaláljon a fénye.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred.
Álmatlan éjszakán,
a csillagos ég vezet
A hajnal majd rámköszönt,
amikor nálad ébredek.
Vár rám az ismeretlen még,
vajon hová sodort a szél,
Bennem újra ébred a láng.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem újabb útra téved
Arra várnod hiába már,
Hogy újból rádtaláljon a fénye.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem újabb útra téved
Arra várnod hiába már,
Hogy újból rádtaláljon a fénye.
Nem kell várnod rám ezután,
a szívem szabadon újra ébred
Értem sírnod hiába már,emlékeim adom ha kéred...
/Josh feat. Jutta/ sztem az idei nyár nagy nagy zenéje lesz...
LÉGY A SZÉLVÉDŐN
Halál van mindenfelé
Legyek vannak a szélvédőn
A kezdetektől fogva, hogy
Emlékeztessenek bennünket arra
Elszakadhattunk volna egymástól
Ma éjjel
Halál van mindenfelé
Bárányok élnek a mészárosnak
A halált várva és
Szinte érzem
Hogyan suhannak el az órák
Ma éjjel
Gyere ide
Csókolj meg
Most azonnal
Halál van mindenfelé
Minél többet nézek
Annál többet látok
Annál jobban érzem
A sürgősséget
Ma éjjel
Gyere ide - érints meg
Csókolj meg - érints meg
Most azonnal - érints meg
Érints meg
Legyek vannak a szélvédőn
Bárányok élnek a mészárosnak
Legyek vannak a szélvédőn
Halál van mindenfelé
Legyek vannak a szélvédőn
A kezdetektől fogva, hogy
Emlékeztessenek bennünket arra
Elszakadhattunk volna egymástól
Ma éjjel
Halál van mindenfelé
Bárányok élnek a mészárosnak
A halált várva és
Szinte érzem
Hogyan suhannak el az órák
Ma éjjel
Gyere ide
Csókolj meg
Most azonnal
Halál van mindenfelé
Minél többet nézek
Annál többet látok
Annál jobban érzem
A sürgősséget
Ma éjjel
Gyere ide - érints meg
Csókolj meg - érints meg
Most azonnal - érints meg
Érints meg
Legyek vannak a szélvédőn
Bárányok élnek a mészárosnak
Legyek vannak a szélvédőn
Érzem, ha veled vagyok az élet könnyebb,
S 'mi elmúlt, nem érhet már el.
Nekem az élet a szép, neked az álom,
S talán fel sem ébredsz.
Vár még az élet, sohase félek,
Tudom, hogy gondolsz majd rám.
Múlnak az évek, s ha szemembe nézel,
Tudod, hogy számíthatsz rám!
Tudtuk, hogy hosszú az út,
S nem is láttuk a végét, de te mégsem féltél.
Jöhet még újabb veszély, de tudd,
Hogy ott leszek mindig, ha eltévednél.
Vár még az élet, sohase félek,
Tudom, hogy gondolsz majd rám.
Múlnak az évek, s ha szemembe nézel,
Tudod, hogy számíthatsz rám!
/Vision/
S 'mi elmúlt, nem érhet már el.
Nekem az élet a szép, neked az álom,
S talán fel sem ébredsz.
Vár még az élet, sohase félek,
Tudom, hogy gondolsz majd rám.
Múlnak az évek, s ha szemembe nézel,
Tudod, hogy számíthatsz rám!
Tudtuk, hogy hosszú az út,
S nem is láttuk a végét, de te mégsem féltél.
Jöhet még újabb veszély, de tudd,
Hogy ott leszek mindig, ha eltévednél.
Vár még az élet, sohase félek,
Tudom, hogy gondolsz majd rám.
Múlnak az évek, s ha szemembe nézel,
Tudod, hogy számíthatsz rám!
/Vision/
Sose fájt, hogy nem vagy mindig mellettem,
s hogy miért vagy távol,nem kérdeztem.
De az fájt, hogy nem félsz,hogy elveszthetsz,
s a holnapunkról te mást képzelsz.
És fájt, hogy kérted,hogy más legyek,
mert csak úgy kellek igazán neked.
De most újból fénylik, mit te nem láttál.
S mi por volt nálad, itt kincs lett már.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz, amit nem kívántál tőlem,
másnak adom, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz amit tőled százszor kértem,
megteszi ő, szívvel-lélekkel, míg csak kell.
Soseláttam rajtad,hogy boldog vagy,
de nyomot mindez csak bennem hagy.
Rég nem is vártál, s én elhittem,
hogy nem is fog már tán senki sem.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz, amit nem kívántál tőlem,
másnak adom, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz amit tőled százszor kértem,
megteszi ő, szívvel-lélekkel, míg csak kell...
/Groovehouse/
s hogy miért vagy távol,nem kérdeztem.
De az fájt, hogy nem félsz,hogy elveszthetsz,
s a holnapunkról te mást képzelsz.
És fájt, hogy kérted,hogy más legyek,
mert csak úgy kellek igazán neked.
De most újból fénylik, mit te nem láttál.
S mi por volt nálad, itt kincs lett már.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz, amit nem kívántál tőlem,
másnak adom, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz amit tőled százszor kértem,
megteszi ő, szívvel-lélekkel, míg csak kell.
Soseláttam rajtad,hogy boldog vagy,
de nyomot mindez csak bennem hagy.
Rég nem is vártál, s én elhittem,
hogy nem is fog már tán senki sem.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz, amit nem kívántál tőlem,
másnak adom, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem,
másvalaki álmát hozta el.
S mindaz amit tőled százszor kértem,
megteszi ő, szívvel-lélekkel, míg csak kell...
/Groovehouse/
Egy tanú a testben, örökké lesben,
Ez a miénk!
Végtelen táncot táncolunk ketten,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
Szentélyek csöndje és keserű, lusta kéj,
Ez a miénk!
Egy szemvillanásnyit szikrázó szenvedély,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
A láz, hogyha éget a láng, hogyha ébred,
Ez a miénk!
Megérint engem, megérint Téged,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
Ez a miénk!
A dalok tükrében derengő szellem-arc,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
/Ákos/
Ez a miénk!
Végtelen táncot táncolunk ketten,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
Szentélyek csöndje és keserű, lusta kéj,
Ez a miénk!
Egy szemvillanásnyit szikrázó szenvedély,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
A láz, hogyha éget a láng, hogyha ébred,
Ez a miénk!
Megérint engem, megérint Téged,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
Az éjjel tüzében dereng egy szellem-arc,
Vigyázz, nehogy elriaszd!
De ha a szemébe nézel, belehalsz!
Ez a miénk!
A dalok tükrében derengő szellem-arc,
Ez a miénk!
Csak a Tiéd és az enyém!
/Ákos/
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
A vágytól részegen ébredő erő,
Tavaszi indulat, mélyről tör elő
Belőlem,
Női kéz nyoma a testemen remeg,
A nyár forró szavát veled együtt értem meg.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Támadni kezd a szél,
Nincs több hír, nincs levél.
Alacsony alkonyat hűti le
Magas lázamat.
A Nap még felragyog,
De fagyot hoznak a hajnalok.
De félni nem szabad, amíg csak élsz...
A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból...
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.
/Ákos/
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
A vágytól részegen ébredő erő,
Tavaszi indulat, mélyről tör elő
Belőlem,
Női kéz nyoma a testemen remeg,
A nyár forró szavát veled együtt értem meg.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Támadni kezd a szél,
Nincs több hír, nincs levél.
Alacsony alkonyat hűti le
Magas lázamat.
A Nap még felragyog,
De fagyot hoznak a hajnalok.
De félni nem szabad, amíg csak élsz...
A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból...
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.
/Ákos/
Lágy vagy és idegen,
Hozzám repülsz a széllel,
Álom terem a szemeden,
Ha mellettem alszol el.
Leszek neked az égbolt,
Leszek neked bármi,
Ha lehunyt szemed engedi
A testedet csodálni.
Ki helyett szeretsz te engem?
Mondd kit látsz te bennem?
Lehet, hogy nem az vagyok, akire vártál:
Nem az, aki hív, nem az, aki vár,
Nem az, kivel ébredtél,
Nem az, kivel álmodtál.
Utolsót lobban a nyár,
Aztán kialszik végképp,
Arcodon most fakó a bánat,
Akár egy régi térkép.
Mit szeretnél jobban,
Angyal legyek vagy férfi?
Szavak nélkül szólok hozzád,
A szíved biztos érti.
Ki helyett szeretsz te engem?
Mondd kit látsz te bennem?
Lehet, hogy nem az vagyok, akire vártál:
Nem az, aki hív, nem az, aki vár,
Nem az, kivel ébredtél,
Nem az, kivel álmodtál.
/Ákos/
Hozzám repülsz a széllel,
Álom terem a szemeden,
Ha mellettem alszol el.
Leszek neked az égbolt,
Leszek neked bármi,
Ha lehunyt szemed engedi
A testedet csodálni.
Ki helyett szeretsz te engem?
Mondd kit látsz te bennem?
Lehet, hogy nem az vagyok, akire vártál:
Nem az, aki hív, nem az, aki vár,
Nem az, kivel ébredtél,
Nem az, kivel álmodtál.
Utolsót lobban a nyár,
Aztán kialszik végképp,
Arcodon most fakó a bánat,
Akár egy régi térkép.
Mit szeretnél jobban,
Angyal legyek vagy férfi?
Szavak nélkül szólok hozzád,
A szíved biztos érti.
Ki helyett szeretsz te engem?
Mondd kit látsz te bennem?
Lehet, hogy nem az vagyok, akire vártál:
Nem az, aki hív, nem az, aki vár,
Nem az, kivel ébredtél,
Nem az, kivel álmodtál.
/Ákos/
Olyan régen volt '967
Nagyon gyorsan elment ez a harminc év
Tudom már mi az, hogy: Soha nem elég!
Az egész volt a szép, kár, hogy véget ért
Most is azt érzem, mint az elején
Nézem az arcod, olyan mint az enyém
Most is azt érzem, mint az elején
Nem maradt más, csak Te meg Én
Sokszor padlóra küldtek, de reggel újra álltam
A falakat mindig, gyorsan megtaláltam
Azt amit tettem, magamnak csináltam
Az egész volt a szép, kár, hogy véget ért
Most is azt érzem, mint az elején
Nézem az arcod, olyan mint az enyém
Most is azt érzem, mint az elején
Nem maradt más, csak Te meg Én
A testvéred voltam, jóban és rosszban
Nem változtam semmit, vagyok aki voltam
Nem adtam még fel, csak egy kicsit elfáradtam
Az egész volt a szép, kár, hogy véget ért...
/P.Mobil/
Nagyon gyorsan elment ez a harminc év
Tudom már mi az, hogy: Soha nem elég!
Az egész volt a szép, kár, hogy véget ért
Most is azt érzem, mint az elején
Nézem az arcod, olyan mint az enyém
Most is azt érzem, mint az elején
Nem maradt más, csak Te meg Én
Sokszor padlóra küldtek, de reggel újra álltam
A falakat mindig, gyorsan megtaláltam
Azt amit tettem, magamnak csináltam
Az egész volt a szép, kár, hogy véget ért
Most is azt érzem, mint az elején
Nézem az arcod, olyan mint az enyém
Most is azt érzem, mint az elején
Nem maradt más, csak Te meg Én
A testvéred voltam, jóban és rosszban
Nem változtam semmit, vagyok aki voltam
Nem adtam még fel, csak egy kicsit elfáradtam
Az egész volt a szép, kár, hogy véget ért...
/P.Mobil/
"Éjszaka indultam hozzád üres az állomás
Hiába nézem a büfé pont most zárt
Ez egy éhes vallomás
A hajnali ködben alig látok odakinn hideg
Bennem még annyi minden lángol
Mondanám, de nincs kinek
Minden út egy helyre tart
Te a hullám voltál én meg a tengerpart
Mint egy eltérített járat amin bomba robban
Úgy öltél meg bennem minden vágyat
Semmi nem fájt ennél jobban
Minden út egy helyre tart
Te a hullám voltál én meg a part
Tudom hogy nem volt varázsló
tudom csak álomkép hogy
Ő félig angyal volt én félig ember félig gép
éget belül ha rám néz kínoz ha lát és
mégis hagyom elragadjon és vigyen magával
minden létező világon át
szíven talált
szíven talált minden szavad
szíven talált
Az éjszaka újra az úton ér
ez már egy másik állomás
a ködöt is elfújta a szél
bennem nincs több vallomás
Minden út egy helyre tart
Te a hullám voltál én meg a part
Tudom hogy nem volt varázsló
tudom csak álomkép hogy
Ő félig angyal volt én félig ember félig gép
éget belül ha rám néz kínoz ha lát és
mégis hagyom elragadjon és vigyen magával
minden létező világon át
szíven talált
szíven talált minden szavad
szíven talált
(én többé nem gondolok Rád)
Tankcsapda - Minden szó
Hiába nézem a büfé pont most zárt
Ez egy éhes vallomás
A hajnali ködben alig látok odakinn hideg
Bennem még annyi minden lángol
Mondanám, de nincs kinek
Minden út egy helyre tart
Te a hullám voltál én meg a tengerpart
Mint egy eltérített járat amin bomba robban
Úgy öltél meg bennem minden vágyat
Semmi nem fájt ennél jobban
Minden út egy helyre tart
Te a hullám voltál én meg a part
Tudom hogy nem volt varázsló
tudom csak álomkép hogy
Ő félig angyal volt én félig ember félig gép
éget belül ha rám néz kínoz ha lát és
mégis hagyom elragadjon és vigyen magával
minden létező világon át
szíven talált
szíven talált minden szavad
szíven talált
Az éjszaka újra az úton ér
ez már egy másik állomás
a ködöt is elfújta a szél
bennem nincs több vallomás
Minden út egy helyre tart
Te a hullám voltál én meg a part
Tudom hogy nem volt varázsló
tudom csak álomkép hogy
Ő félig angyal volt én félig ember félig gép
éget belül ha rám néz kínoz ha lát és
mégis hagyom elragadjon és vigyen magával
minden létező világon át
szíven talált
szíven talált minden szavad
szíven talált
(én többé nem gondolok Rád)
Tankcsapda - Minden szó
Tekerek aztán szívok és fújom a füstjét,
Fotelben lábam egy puffon, a TV-met nézem.
Csodálkozom, hogy miért történik meg ismét,
Ami már megtörtént velem, nem is olyan régen...
Egyedül vagyok, a magány a vendég nálam.
Hajnal van, hallom, horkol a város.
Hiába hívom, nem jön a szememre álom,
Persze, minek is jönne, én nem vagyok álmos...
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a Tűz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz.
Itt állok látod, mossa a testemet,
A hang, a fény, a füst lassan maga alá temet.
Itt állok látod, és ha erre születtem
Hát, majd egyedül töltök el, minden éjszakát!!
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a forma, se a szín, se az öröm, se a kín,
Se a már, se a még, nyugalmat nem adnak rég.
Se a füst, se a por, se a nők, se a bor,
Se a szív, se az ész, se a terv, se a kész,
Se a nappal, se az éj, nincs semmilyen szenvedély,
Ami nálad jobban kell, és ez soha nem múlik el!!
Se a tűz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat,
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz...
/Tankcsapda/
Fotelben lábam egy puffon, a TV-met nézem.
Csodálkozom, hogy miért történik meg ismét,
Ami már megtörtént velem, nem is olyan régen...
Egyedül vagyok, a magány a vendég nálam.
Hajnal van, hallom, horkol a város.
Hiába hívom, nem jön a szememre álom,
Persze, minek is jönne, én nem vagyok álmos...
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a Tűz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz.
Itt állok látod, mossa a testemet,
A hang, a fény, a füst lassan maga alá temet.
Itt állok látod, és ha erre születtem
Hát, majd egyedül töltök el, minden éjszakát!!
Semmi nincs, amit még nem mondtam el,
A kérdésedre, csak a csend felel.
Se a Föld, se az Ég, se a zöld, se a kék,
Se a Nap, se a Hold, nélküled nem olyan amilyen volt.
Se a forma, se a szín, se az öröm, se a kín,
Se a már, se a még, nyugalmat nem adnak rég.
Se a füst, se a por, se a nők, se a bor,
Se a szív, se az ész, se a terv, se a kész,
Se a nappal, se az éj, nincs semmilyen szenvedély,
Ami nálad jobban kell, és ez soha nem múlik el!!
Se a tűz, se a víz, se a szag, se az íz,
Se a jó, se a rossz, nyugalmat,
Nincs már ami hoz, nincs már ami hoz...
/Tankcsapda/
Kéz, ami most megérint,
De félsz, hogy pórulj jársz megint.
A véred, nem hagy nyugodni majd,
Érzed késő, úgyis már benne vagy!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, magad!
Egy jel, amit most Tőle vársz,
Róla álmodsz, és az álmokban nincs határ.
Szárnyal, a képzeleted megint,
Az ágyban, ha egyedül vagy,
Ez mindig segít!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, megégeted magad!...
/Machine Mouse/
De félsz, hogy pórulj jársz megint.
A véred, nem hagy nyugodni majd,
Érzed késő, úgyis már benne vagy!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, magad!
Egy jel, amit most Tőle vársz,
Róla álmodsz, és az álmokban nincs határ.
Szárnyal, a képzeleted megint,
Az ágyban, ha egyedül vagy,
Ez mindig segít!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, megégeted magad!...
/Machine Mouse/
