Mint egy szélvihar kitör egy álmos éjszakán.
Mint egy jégeső leszakadt nyári délután.
Ahol élt apám, ahol a gyermek voltam én.
Ahol a zord folyó vízesésbe ér.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak szállnak, a lelkem ég.
Egy édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Majd száz boldog kacaj.
Úgy ölelsz, hogy a szívem megszakad.
Valami ős erő húz hozzád szüntelen.
Valami rossz idő régi szép életem.
Micsoda félelem, sok a hátulról jött szó.
Sose kérdeztem, te se kérdezd meddig jó.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrült szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Édes vad vihar, ez a lázas furcsa dal.
Benned él, mint egy kínzó szenvedés.
Gyöngyház arcodon,
Egy halvány szép mosoly, elvarázsol minden éjszakán.
Ó minden éjszakán..
/Karthago/
Mint egy jégeső leszakadt nyári délután.
Ahol élt apám, ahol a gyermek voltam én.
Ahol a zord folyó vízesésbe ér.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak szállnak, a lelkem ég.
Egy édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Majd száz boldog kacaj.
Úgy ölelsz, hogy a szívem megszakad.
Valami ős erő húz hozzád szüntelen.
Valami rossz idő régi szép életem.
Micsoda félelem, sok a hátulról jött szó.
Sose kérdeztem, te se kérdezd meddig jó.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrült szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Édes vad vihar, ez a lázas furcsa dal.
Benned él, mint egy kínzó szenvedés.
Gyöngyház arcodon,
Egy halvány szép mosoly, elvarázsol minden éjszakán.
Ó minden éjszakán..
/Karthago/
A sok duma dühít, csendet kívánsz
Senki fia, rád bámul és senkit kiált
Nem bírod a terhet, lihegve állsz
Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás
Omlik lábadnál a híd, eltunt a mélyben
Hova lett a régi hit? Nem repít
Lelked sajgó sebeire, gyógyír kéne
Ha térdre rogysz és nincs elég erőd
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Árnyék borult rád, valami rág
Akiben vakon bíztál, ejtett és végleg kiszállt
Ijesztő a csend, hangokra vágysz
Égi jelre, látomásra, hiába vársz
Mocsár előtted az út, túl sok a kígyó
Nem látod a csillagod, nem vezet
Körbe ölelt már a láp, indulni kéne
Ha nincsen társ, és nincs ki veled tart
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Vár rád a jövő, van elég cél
Nem késő újra kezdened még
Előre nézz, az új nap virrad
Véredben lüktet a zene és új hitet ad!
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
/Kalapács/
Senki fia, rád bámul és senkit kiált
Nem bírod a terhet, lihegve állsz
Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás
Omlik lábadnál a híd, eltunt a mélyben
Hova lett a régi hit? Nem repít
Lelked sajgó sebeire, gyógyír kéne
Ha térdre rogysz és nincs elég erőd
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Árnyék borult rád, valami rág
Akiben vakon bíztál, ejtett és végleg kiszállt
Ijesztő a csend, hangokra vágysz
Égi jelre, látomásra, hiába vársz
Mocsár előtted az út, túl sok a kígyó
Nem látod a csillagod, nem vezet
Körbe ölelt már a láp, indulni kéne
Ha nincsen társ, és nincs ki veled tart
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Vár rád a jövő, van elég cél
Nem késő újra kezdened még
Előre nézz, az új nap virrad
Véredben lüktet a zene és új hitet ad!
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
/Kalapács/
Nem látom, csak álom, ahogy útra kelsz felém
Hangod szirénének buja vágyam tengerén
Talán te is álmodsz rólam, felhőd párnád bársonyán
Jöjj el Angyal, suttogja a szám
Ne várjak tovább
A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztetem rég
Melegítsd fel a szivem, kérlek fogadd el zálogát
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám
Kopár a világ
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
Ha jönnél és rám lelsz, amikor nem rejt már az ég
Szólsz hozzám, égi hangon,érzem, ajkad íze méz
Szemedben magam látom, fény játszik a hajadon
A múlt már csak oszló éj, veled kel a napom
Te vagy a hajnalom
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
/Kalapács/
Hangod szirénének buja vágyam tengerén
Talán te is álmodsz rólam, felhőd párnád bársonyán
Jöjj el Angyal, suttogja a szám
Ne várjak tovább
A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztetem rég
Melegítsd fel a szivem, kérlek fogadd el zálogát
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám
Kopár a világ
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
Ha jönnél és rám lelsz, amikor nem rejt már az ég
Szólsz hozzám, égi hangon,érzem, ajkad íze méz
Szemedben magam látom, fény játszik a hajadon
A múlt már csak oszló éj, veled kel a napom
Te vagy a hajnalom
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
/Kalapács/
Az esőt felszárítani úgy sem tudod
A szelet megfordítani úgy sem tudod
Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Az álmot meg nem álmodni úgy sem tudod
Az érzést elhallgattatni úgy sem tudod
Ujjaid közt a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Refr.x2
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
/Máté Péter/
A szelet megfordítani úgy sem tudod
Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Az álmot meg nem álmodni úgy sem tudod
Az érzést elhallgattatni úgy sem tudod
Ujjaid közt a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Refr.x2
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
/Máté Péter/
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg milyen az élet
Valaki mondja meg miért ilyen
Valaki mondja meg miért szép az élet
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért jó az ember
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért lesz gonosszá
Valaki mondja meg miért nem
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg kinek kell hinnem
Valaki mondja meg kinek nem
Valaki mondja meg ki hova érhet
Milyen az íze az élet vizének
Valaki mondja meg a hosszú évek
Miért tűnnek úgy mint egy pillanat
Valaki mondja meg mi az hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg hogyan kell élni
Apám azt mondta hogy ne bánts mást
Valaki látta hogy bántottalak már
Valaki látta hogy bántottál
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta hogy boldog légy
De anyám azt nem mondta miért nem e földön
Anyám nem mondta mondd, mond, miért
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek.
/Presser Pici/
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg milyen az élet
Valaki mondja meg miért ilyen
Valaki mondja meg miért szép az élet
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért jó az ember
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért lesz gonosszá
Valaki mondja meg miért nem
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg kinek kell hinnem
Valaki mondja meg kinek nem
Valaki mondja meg ki hova érhet
Milyen az íze az élet vizének
Valaki mondja meg a hosszú évek
Miért tűnnek úgy mint egy pillanat
Valaki mondja meg mi az hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg hogyan kell élni
Apám azt mondta hogy ne bánts mást
Valaki látta hogy bántottalak már
Valaki látta hogy bántottál
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta hogy boldog légy
De anyám azt nem mondta miért nem e földön
Anyám nem mondta mondd, mond, miért
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek.
/Presser Pici/
Mikor senki se bánja hogy elmerülsz
Mikor magad is azt hiszed nem menekülsz
Azon az éjjelen szárnyakat ad
És a kérdés el marad
Megyek vele minden hová
Csak az életem bízhatom rá
Kezem fogja s a szívemig ér
Olyan biztatoan kér ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Olyan szépek hogy nézni is fáj
Szívemhez szólnak s a fejembe száll
Nekik talán a lelkem kell
De a testem érik el
Velük végre közel az ég
Tudom nélkülük lezuhannék
És ha mégis ijeszt a mély
Oly biztatóan szól ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Elvarázsol énekük
S hála jár az angyaloknak
Éjről éjre érkezik
S repülünk már mert szerelem jár az angyaloknak..
/Révész Sándor/
Mikor magad is azt hiszed nem menekülsz
Azon az éjjelen szárnyakat ad
És a kérdés el marad
Megyek vele minden hová
Csak az életem bízhatom rá
Kezem fogja s a szívemig ér
Olyan biztatoan kér ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Olyan szépek hogy nézni is fáj
Szívemhez szólnak s a fejembe száll
Nekik talán a lelkem kell
De a testem érik el
Velük végre közel az ég
Tudom nélkülük lezuhannék
És ha mégis ijeszt a mély
Oly biztatóan szól ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Elvarázsol énekük
S hála jár az angyaloknak
Éjről éjre érkezik
S repülünk már mert szerelem jár az angyaloknak..
/Révész Sándor/
Ne várd hullani a csillagot,
talán szép halálod felragyog,
sötét égi útja véget ér,
ne nézz, menj tovább
míg tart az éj.
Ahol csillogón a könny fakad,
ne bontsd ég felé a szárnyakat,
Ahol körbe ér a szenvedés,
sötét éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Nekünk elrepülni nem szabad,
amíg lépteink se látszanak,
Ha így elvakít a lángolás,
azért messze még a változás.
Te már jóslatokban nem hiszel,
Tudom szenvedélyed nem fogy el.
Amíg így fonódik kézbe kéz,
messzi éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Talán,
Talán visszatalálsz.
Világok fénye elfogyott,
a messzi tűz már nem ragyog.
És nem segít a múló csillagfény,
Ahol szürkül az ég,
Múló csillagfény,
Ahol fogynak a fák,
Múló csillagfény,
Ahol számítok rád.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Ne várd a hullócsillagot...
/Révész Sándor/
talán szép halálod felragyog,
sötét égi útja véget ér,
ne nézz, menj tovább
míg tart az éj.
Ahol csillogón a könny fakad,
ne bontsd ég felé a szárnyakat,
Ahol körbe ér a szenvedés,
sötét éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Nekünk elrepülni nem szabad,
amíg lépteink se látszanak,
Ha így elvakít a lángolás,
azért messze még a változás.
Te már jóslatokban nem hiszel,
Tudom szenvedélyed nem fogy el.
Amíg így fonódik kézbe kéz,
messzi éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Talán,
Talán visszatalálsz.
Világok fénye elfogyott,
a messzi tűz már nem ragyog.
És nem segít a múló csillagfény,
Ahol szürkül az ég,
Múló csillagfény,
Ahol fogynak a fák,
Múló csillagfény,
Ahol számítok rád.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Ne várd a hullócsillagot...
/Révész Sándor/
Nézd, én gyülölöm ki engem sírni lát
Én eltemetném mélyen amit érzek
Nézd, én úgy szeretnék élni mint a fák
Ők úgy maradnak állva
Ahogy éltek s éltem
Annyi minden megtalált
S nem tudtam hogy így fáj
Annyi minden eltalált
S nem tudtam hogy így fáj
Nézd, én élni mertem sűrün mint az éj
És nem kivántam senkitől hogy értsen
Ó, én úgy szerettem jobban bárkinél
De nem láthatta senki sem
Hogy értem s féltem
Refr.
Ó, te átkozottul hasonlítasz rám
Most farkasszemet nézunk ahogy régen
Én az arcom lassan elfordítanám
És vállalnám a könnyeimet
Érted s értem
/Révész Sándor/
Én eltemetném mélyen amit érzek
Nézd, én úgy szeretnék élni mint a fák
Ők úgy maradnak állva
Ahogy éltek s éltem
Annyi minden megtalált
S nem tudtam hogy így fáj
Annyi minden eltalált
S nem tudtam hogy így fáj
Nézd, én élni mertem sűrün mint az éj
És nem kivántam senkitől hogy értsen
Ó, én úgy szerettem jobban bárkinél
De nem láthatta senki sem
Hogy értem s féltem
Refr.
Ó, te átkozottul hasonlítasz rám
Most farkasszemet nézunk ahogy régen
Én az arcom lassan elfordítanám
És vállalnám a könnyeimet
Érted s értem
/Révész Sándor/
Mikor a szárnyam helyét
Megtapogattam,
Újra hinni kezdtem
Ó, az angyalokban.
És most itt van az idő,
Te angyali szerető,
Repülni hív, csábít a levegő,
A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő).
Csak Te meg én,
A szakadék peremén,
Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!
Ha nem láttál még,
Most majd rám ismersz.
A napfény szárnyadra hull
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
(Angyali szerető),
A napfény szárnyadra hull
(Simogat a levegő)
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.
Én szeretlek Téged!
Én szeretlek Téged!
/Ákos/
Megtapogattam,
Újra hinni kezdtem
Ó, az angyalokban.
És most itt van az idő,
Te angyali szerető,
Repülni hív, csábít a levegő,
A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő).
Csak Te meg én,
A szakadék peremén,
Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!
Ha nem láttál még,
Most majd rám ismersz.
A napfény szárnyadra hull
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
(Angyali szerető),
A napfény szárnyadra hull
(Simogat a levegő)
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.
Én szeretlek Téged!
Én szeretlek Téged!
/Ákos/
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég
Nekem ahogy jött a sors mindig úgy vonultam én is
Ha csendben ordítottam attól megremegett az ég is
Néha kérdőn néztem föl, amikor nem láttam az utam
Vagy csak akkor érdekelt hogy ha az is egy biztos futam
Most már mindegy, hogy elmúlt ami volt de mégis megmarad egy szálka
Ami semmi másnak, de nekem egy hegy
Mondd meg mit tegyek mindig jó így hogy legyek
Nem baj majd, ha nem leszek megértenek az emberek
Én nem bánom, hogy utánam legalább belőlem tanulnak
Ezért mindent bevállaltam tudom abból ők okulnak
Mondd meg miért jó az most nektek, hogy megszakad a szívem
Én túl sok mindent láttam már, hogy elvesszen a hitem
Én nem adtam olcsón soha hidd el úgy nem adtam oda
Én belátnám, ha úgy volna bennem lenne hiba
Lehet a fények miatt hiszed pedig a múltam kéne nézned
Én egy-két hegyet szétszedek még mielött elmegyek.
/Pápai Joci/
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég
Nekem ahogy jött a sors mindig úgy vonultam én is
Ha csendben ordítottam attól megremegett az ég is
Néha kérdőn néztem föl, amikor nem láttam az utam
Vagy csak akkor érdekelt hogy ha az is egy biztos futam
Most már mindegy, hogy elmúlt ami volt de mégis megmarad egy szálka
Ami semmi másnak, de nekem egy hegy
Mondd meg mit tegyek mindig jó így hogy legyek
Nem baj majd, ha nem leszek megértenek az emberek
Én nem bánom, hogy utánam legalább belőlem tanulnak
Ezért mindent bevállaltam tudom abból ők okulnak
Mondd meg miért jó az most nektek, hogy megszakad a szívem
Én túl sok mindent láttam már, hogy elvesszen a hitem
Én nem adtam olcsón soha hidd el úgy nem adtam oda
Én belátnám, ha úgy volna bennem lenne hiba
Lehet a fények miatt hiszed pedig a múltam kéne nézned
Én egy-két hegyet szétszedek még mielött elmegyek.
/Pápai Joci/
Fekete a hold az égen a félelem lovagol
Szaggat a szél az éjfél újra az úton ér valahol
Nem félek és az sem baj ha a lábam sárba lép
Elindultam vissza most már miért fordulnék
Zavaros a víz a felszín mennyi titkot rejt
Hallgat a mély de én tudom jól
Soha semmit nem felejt
Nem félek és az sem baj hogy bőrig áztam már
Mert tudom hogy célhoz ér majd
Aki egyenes úton jár
Lehet a végén a fejemre szakad az ég
De nekem a kezdet csupán ami neked már a vég
Lehet a végén tényleg a fejemre szakad az ég
De nekem talán a kezdet csupán ami neked már a vég
Tudom az életem annál sokkal többet ér hogy
Ne legyen benne semmi csak unalmas cirkusz és
Száraz kenyér és lehet a végén tényleg
A fejemre szakad az ég
De nekem talán a kezdet csupán ami
Neked már a vég...
/Tankcsapda/
Szaggat a szél az éjfél újra az úton ér valahol
Nem félek és az sem baj ha a lábam sárba lép
Elindultam vissza most már miért fordulnék
Zavaros a víz a felszín mennyi titkot rejt
Hallgat a mély de én tudom jól
Soha semmit nem felejt
Nem félek és az sem baj hogy bőrig áztam már
Mert tudom hogy célhoz ér majd
Aki egyenes úton jár
Lehet a végén a fejemre szakad az ég
De nekem a kezdet csupán ami neked már a vég
Lehet a végén tényleg a fejemre szakad az ég
De nekem talán a kezdet csupán ami neked már a vég
Tudom az életem annál sokkal többet ér hogy
Ne legyen benne semmi csak unalmas cirkusz és
Száraz kenyér és lehet a végén tényleg
A fejemre szakad az ég
De nekem talán a kezdet csupán ami
Neked már a vég...
/Tankcsapda/
Mikor hideg az éjszaka,
ahol üresek az álmok
én egy jelet küldök az égből
és a felhők mögül majd alászállok
Én vagyok a végzet a sötétben,
ami körbefogja a testedet
egy suttogás a semmiből
halkan, csak neked
Én voltam a kezdet én leszek a végzet,
nem engedlek szabadon téged
a szemembe nézel és
menekülnél tőlem lassan
a szerelem tengere beborít téged,
a hullámok már a szádig érnek
Sikolt a vágyam, úgy tépi az agyam,
Ne kérd, én nem tudom visszafogni,
visszafogni magam
Baby, széttéplek vadul,
Baby, ezt nem élheted túl
Én vagyok a szellem a palackba zárva,
egy vulkán vagyok, egy forró láva
Elöntelek, és majd kőbe zárlak,
Én a vihar vagyok, a szerelem az égből
egy ősi ösztön ha feltör a földből
a nedves romok között a porban téplek szét,
téplek téged majd darabokra.
Baby, széttéplek vadul,
Baby, ezt nem élheted túl
Ne várd azt, hogy véget ér
ez a szerelmi harc a testedért
a végzet vagyok ami eljön érted,
nem engedlek szabadon téged.
/Sex Action/
ahol üresek az álmok
én egy jelet küldök az égből
és a felhők mögül majd alászállok
Én vagyok a végzet a sötétben,
ami körbefogja a testedet
egy suttogás a semmiből
halkan, csak neked
Én voltam a kezdet én leszek a végzet,
nem engedlek szabadon téged
a szemembe nézel és
menekülnél tőlem lassan
a szerelem tengere beborít téged,
a hullámok már a szádig érnek
Sikolt a vágyam, úgy tépi az agyam,
Ne kérd, én nem tudom visszafogni,
visszafogni magam
Baby, széttéplek vadul,
Baby, ezt nem élheted túl
Én vagyok a szellem a palackba zárva,
egy vulkán vagyok, egy forró láva
Elöntelek, és majd kőbe zárlak,
Én a vihar vagyok, a szerelem az égből
egy ősi ösztön ha feltör a földből
a nedves romok között a porban téplek szét,
téplek téged majd darabokra.
Baby, széttéplek vadul,
Baby, ezt nem élheted túl
Ne várd azt, hogy véget ér
ez a szerelmi harc a testedért
a végzet vagyok ami eljön érted,
nem engedlek szabadon téged.
/Sex Action/
A hegyeken túl, mikor lemegy a nap,
Végre egyedül vagyok, és újra szabad.
Mikor az úton a napfény táncot jár,
A lelkem nyugtalan, úgy menne már.
Élni születtem, úgy hajt a vér,
Érzem legbelül: szabadabb vagyok, mint a szél.
Egybeforr lassan a testem a géppel,
Olajos úton szállok a széllel,
És ahogy a fények lassan a távolba tűnnek,
A démoni árnyak egyre tovább űznek.
Élni születtem, úgy hajt a vér,
Érzem legbelül: szabadabb vagyok, mint a szél.
Mikor a hegyek mögött lassan végleg lemegy a nap,
Ott nyugszik a lelkem csendben a szabad ég alatt.
Érzem legbelül, hogy a lelkem olyan mit a szél,
Amit nem állít meg semmi és mindig szabadon él.
/Sex Action/
Végre egyedül vagyok, és újra szabad.
Mikor az úton a napfény táncot jár,
A lelkem nyugtalan, úgy menne már.
Élni születtem, úgy hajt a vér,
Érzem legbelül: szabadabb vagyok, mint a szél.
Egybeforr lassan a testem a géppel,
Olajos úton szállok a széllel,
És ahogy a fények lassan a távolba tűnnek,
A démoni árnyak egyre tovább űznek.
Élni születtem, úgy hajt a vér,
Érzem legbelül: szabadabb vagyok, mint a szél.
Mikor a hegyek mögött lassan végleg lemegy a nap,
Ott nyugszik a lelkem csendben a szabad ég alatt.
Érzem legbelül, hogy a lelkem olyan mit a szél,
Amit nem állít meg semmi és mindig szabadon él.
/Sex Action/
A fény és az árnyék
Játszott a testeden
Kint oly metsző hideg volt
De forróság gyúlt a szívünkben
Téged valódi öröm várt
Amit nem ismertél azelőtt
Sikolyod belehasított az éjbe
S a lányból avatott igazi nőt
Megérintett a végtelenség
Alig értettük, hogy mi történt
Ízlelgettük a szerelem ízét
Játékos gyerekként
Aztán hajnal lett és a nap is felkelt
Elindult az élet
Te szelíden szóltál: soha ne hagyj el
Oly boldogtalan lennék nélküled
Bennem a véred a tűz, ami éltet
Tenger a cseppben e tűz
Benned a vérem a tűz, ami éltet
Hozzád vérszövetség fűz
Ég a sok emlék
Ma ennek a tűznek égnie kell
Rég megfakult szavak és megannyi arc
A múltunk füstként illan el.
Fehér asztal és gyertyafény
Az üvegkehely mellett ott a kés
Remegő ajakkal néztük egymást
És véredet adtad a véremért.
/Révész Sándor/
Játszott a testeden
Kint oly metsző hideg volt
De forróság gyúlt a szívünkben
Téged valódi öröm várt
Amit nem ismertél azelőtt
Sikolyod belehasított az éjbe
S a lányból avatott igazi nőt
Megérintett a végtelenség
Alig értettük, hogy mi történt
Ízlelgettük a szerelem ízét
Játékos gyerekként
Aztán hajnal lett és a nap is felkelt
Elindult az élet
Te szelíden szóltál: soha ne hagyj el
Oly boldogtalan lennék nélküled
Bennem a véred a tűz, ami éltet
Tenger a cseppben e tűz
Benned a vérem a tűz, ami éltet
Hozzád vérszövetség fűz
Ég a sok emlék
Ma ennek a tűznek égnie kell
Rég megfakult szavak és megannyi arc
A múltunk füstként illan el.
Fehér asztal és gyertyafény
Az üvegkehely mellett ott a kés
Remegő ajakkal néztük egymást
És véredet adtad a véremért.
/Révész Sándor/
Gyere gyere velem tavasz jár már,
gyöngyvirág lesz majd a párnán,
gyöngyvirág lesz majd a párnán,
Örök hűség vár rád !
Gyere gyere velem hív a hajnal,
nincsen felhő nincsen csillag,
nincsen felhő nincsen csillag,
Phenj karjaimban !
Proljeće na moje rame slijeće
djurdjevak zeleni
djurdjevak zeleni
svima osim meni.
Drumovi odoe a ja osta'
nema zvijezde danice
nema zvijezde danice
moje saputnice.
Hej, kome sada moja draga
na djurdjevak mirie
na djurdjevak mirie
meni nikad vie.
Hej, evo zore, evo zore
Bogu da se pomolim
evo zore, evo zore
hej, Djurdjevdan je
a ja nisam s onom koju volim.
Hej, kome sada moja draga
na djurdjevak mirie
na djurdjevak mirie
meni nikad vie.
Njeno ime neka se spominje
svakog drugog dana
svakog drugog dana
osim Djurdjevdana.
/Rúzsa Magdi/
gyöngyvirág lesz majd a párnán,
gyöngyvirág lesz majd a párnán,
Örök hűség vár rád !
Gyere gyere velem hív a hajnal,
nincsen felhő nincsen csillag,
nincsen felhő nincsen csillag,
Phenj karjaimban !
Proljeće na moje rame slijeće
djurdjevak zeleni
djurdjevak zeleni
svima osim meni.
Drumovi odoe a ja osta'
nema zvijezde danice
nema zvijezde danice
moje saputnice.
Hej, kome sada moja draga
na djurdjevak mirie
na djurdjevak mirie
meni nikad vie.
Hej, evo zore, evo zore
Bogu da se pomolim
evo zore, evo zore
hej, Djurdjevdan je
a ja nisam s onom koju volim.
Hej, kome sada moja draga
na djurdjevak mirie
na djurdjevak mirie
meni nikad vie.
Njeno ime neka se spominje
svakog drugog dana
svakog drugog dana
osim Djurdjevdana.
/Rúzsa Magdi/
Mondd, hogy lehet, hogy lesz bűn egy szerelem?
Miért, mondd miért baj, hogy ő kell nekem?
Tizenhat múlt, de amikor hozzámbújt,
Az a tűz újból lángragyúlt.
Tiltják nekem, fogvatart a félelem.
Mért jó nekik így, miért vannak ellenem?
Szerelem-játék, ahogyan volt, úgy szép,
Aki nem látta úgysem ért.
Fáj a szív itt bent, ez tiltott szerelem,
Csak kínoz engem.
Hát szólj, hogy kell, vagy nem ez a titkos szerelem,
Most döntsd el, mi legyen!
Nézd, ez most az első könnyem,
Nézz rám, mond, hogy mit vársz tőlem,
Hisz tiltott a csók, nekünk mégis megvolt,
Csak egy pár nap, ami rólunk szólt,
A tanú csak a Hold.
Nem hallja más a szélbe súgott vallomást,
De ha kell, majd megvédem a törékeny varázst,
Vigyázok rá, a szerelem elég hozzá,
Vele elszöknék bárhová.
Mért nincs velem, ki dönti el, hogy így legyen?
Hogyan rejtsem el a sebeket a szívemen?
Ez meddig tart, ami jó, az miért hoz baj?
Egy szerelem-dallamba loptak zajt.
/Császár Előd/
Miért, mondd miért baj, hogy ő kell nekem?
Tizenhat múlt, de amikor hozzámbújt,
Az a tűz újból lángragyúlt.
Tiltják nekem, fogvatart a félelem.
Mért jó nekik így, miért vannak ellenem?
Szerelem-játék, ahogyan volt, úgy szép,
Aki nem látta úgysem ért.
Fáj a szív itt bent, ez tiltott szerelem,
Csak kínoz engem.
Hát szólj, hogy kell, vagy nem ez a titkos szerelem,
Most döntsd el, mi legyen!
Nézd, ez most az első könnyem,
Nézz rám, mond, hogy mit vársz tőlem,
Hisz tiltott a csók, nekünk mégis megvolt,
Csak egy pár nap, ami rólunk szólt,
A tanú csak a Hold.
Nem hallja más a szélbe súgott vallomást,
De ha kell, majd megvédem a törékeny varázst,
Vigyázok rá, a szerelem elég hozzá,
Vele elszöknék bárhová.
Mért nincs velem, ki dönti el, hogy így legyen?
Hogyan rejtsem el a sebeket a szívemen?
Ez meddig tart, ami jó, az miért hoz baj?
Egy szerelem-dallamba loptak zajt.
/Császár Előd/
kedves charlotte!! olvastam az egyik hozzászólásod a miért vagy egyedül topicban.... köszi hogy eszembe juttattad ezt a dalt régen én is sokat hallgattam (és szerintem is van benne igazság....és nem csak nőkre)
édesen alszol, zörren az ablak, megjött a parancs rögtön induljak. melegben fekszel, friss bőröd álom, miattad kelek, érted csinálom
nyakadban arany, takaród prémes.
-hogy tudsz ölelni?
- dolgozni rémes.
kéne egy fiú, de félted a melled. szép vagy és hiú kincsed a tested.
teérted hajtok. hogy mindened meglegyen. nem akadt jobb neked, ezért vagy mellettem.
a kutyáktól félek, a vértől hányok. mindig lenéztek engem a lányok. nem vagyok senki csak űzöm a vadat. másoknak hajtok, mások hajtanak.
hobo
édesen alszol, zörren az ablak, megjött a parancs rögtön induljak. melegben fekszel, friss bőröd álom, miattad kelek, érted csinálom
nyakadban arany, takaród prémes.
-hogy tudsz ölelni?
- dolgozni rémes.
kéne egy fiú, de félted a melled. szép vagy és hiú kincsed a tested.
teérted hajtok. hogy mindened meglegyen. nem akadt jobb neked, ezért vagy mellettem.
a kutyáktól félek, a vértől hányok. mindig lenéztek engem a lányok. nem vagyok senki csak űzöm a vadat. másoknak hajtok, mások hajtanak.
hobo
tudom, hogy csodálatos életed lesz. tudom, hogy csillag lesezl valaki egén, de miért, miért nem az enyémen?
eddie vedder-pearl jam számrészlet
eddie vedder-pearl jam számrészlet
"Ahogy felkel a nap, te is ébredsz
Szemed nyílik és dől a fény
Csak téged vár, ez a népes család
Gyere hát, te is olvadj közénk
Ha kész a nyár egy amit bírsz
Ez a szép vidék mindenkié
Hisz a nap körbejár, fénye mindent elér
Az örök lét ami benned él
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon győz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon gyoz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr."
/PMobil/
Szemed nyílik és dől a fény
Csak téged vár, ez a népes család
Gyere hát, te is olvadj közénk
Ha kész a nyár egy amit bírsz
Ez a szép vidék mindenkié
Hisz a nap körbejár, fénye mindent elér
Az örök lét ami benned él
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon győz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon gyoz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr."
/PMobil/
"Örökké szeress, egy perccel se tovább
A túlsó oldalon várok majd rád
Gyere, ha hívlak, ülj le egy kicsit
Fogd meg a kezem, ne kérdezz semmit
Magammal viszlek, hagyjunk itt mindent
Próbáltuk, nem ment, ez volt egy élet
Egy másikat kezdek
A zaj után csend lesz
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád..."
/PMobil/
A túlsó oldalon várok majd rád
Gyere, ha hívlak, ülj le egy kicsit
Fogd meg a kezem, ne kérdezz semmit
Magammal viszlek, hagyjunk itt mindent
Próbáltuk, nem ment, ez volt egy élet
Egy másikat kezdek
A zaj után csend lesz
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád..."
/PMobil/
