Örök igazság!
"Nem baj, ha leesel. Az se számít, ha elbuksz, vesztesz, vagy vétkezel. A gond az, ha nem tudod, miért."
A kisfiú és a szögek
Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen nehéz természete volt.
Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor,
amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végében lévő ke...rítésbe.
Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe.
A elkövetkezendő hetek során megtanult uralkodni magán,
és a kerítésbe beütött szögek száma, napról napra csökkent:
felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint a szögeket beütni a kerítésbe. Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú, egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába. Ekkor megkereste az apját, és elmesélte neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. Ekkor az apja, azt mondta neki, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből. A napok teltek, amikor egy nap a fiú közölte apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben…
Az apa elkísérte a fiát a kerítéshez, és így szólt:
„Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél,
de nézd csak meg mennyi lyuk van ezen a kerítésen!
Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt.
Amikor összeveszel valakivel, és amikor egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne,
mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod azt,
de a seb örökre ott marad. Mindegy hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad.
A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb!
Tiszteld saját magad, Tisztelj másokat, Tartsd a hátad a cselekedeteidért!
Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen nehéz természete volt.
Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor,
amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végében lévő ke...rítésbe.
Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe.
A elkövetkezendő hetek során megtanult uralkodni magán,
és a kerítésbe beütött szögek száma, napról napra csökkent:
felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint a szögeket beütni a kerítésbe. Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú, egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába. Ekkor megkereste az apját, és elmesélte neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. Ekkor az apja, azt mondta neki, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből. A napok teltek, amikor egy nap a fiú közölte apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben…
Az apa elkísérte a fiát a kerítéshez, és így szólt:
„Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél,
de nézd csak meg mennyi lyuk van ezen a kerítésen!
Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt.
Amikor összeveszel valakivel, és amikor egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne,
mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod azt,
de a seb örökre ott marad. Mindegy hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad.
A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb!
Tiszteld saját magad, Tisztelj másokat, Tartsd a hátad a cselekedeteidért!
hűűű, én már milyen sokszor tapasztaltam ezt...biztosan a koromnak is köszönhetően...
"Ha már nagyon nagy lánggal él a szenvedély, akkor jöhet a szex, hogy befejezze a táncot, de soha nem az övé az első lépés."
Paulo Coelho
"Ha már nagyon nagy lánggal él a szenvedély, akkor jöhet a szex, hogy befejezze a táncot, de soha nem az övé az első lépés."
Paulo Coelho
A hűség azt jelenti, hogy kötelék fűz össze bennünket, és kitartunk egymás mellett. Kitartunk egy folyton változó ember mellett, egy folyton változó kapcsolatban. A hűség dinamikus. Aki ahhoz ragaszkodik, amije van, máris elveszítette. A hűség azt jelenti, hogy közös jövőnk van....nem pedig azt, hogy birtokolhatok egy testet és lelket amelyek nem az enyémek.
Mi a legviccesebb az emberben? (...) Mindig fordítva gondolkodnak:
gyorsan fel akarnak nőni, hogy aztán az elveszett gyermekkor után sóhajtozzanak.
Feláldozzák az egészségüket, hogy pénzt keressenek,
aztán meg odaadják minden pénzüket, hogy egészségesek legyenek.
Annyira sóvárognak a jövő után, hogy nem törődnek a jelennel,
így aztán sem a jelent, sem a jövőt nem élik meg.
Úgy élnek, mintha soha nem halnának meg,
és úgy halnak meg, mintha soha nem éltek volna.
/Paulo Coelho/
gyorsan fel akarnak nőni, hogy aztán az elveszett gyermekkor után sóhajtozzanak.
Feláldozzák az egészségüket, hogy pénzt keressenek,
aztán meg odaadják minden pénzüket, hogy egészségesek legyenek.
Annyira sóvárognak a jövő után, hogy nem törődnek a jelennel,
így aztán sem a jelent, sem a jövőt nem élik meg.
Úgy élnek, mintha soha nem halnának meg,
és úgy halnak meg, mintha soha nem éltek volna.
/Paulo Coelho/
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, csak, ha tapossák!
Az embereken nem lehet "segíteni". De el lehet viselni őket. Ehhez sok tapasztalás kell. És emberfeletti türelem. És humor.
/Márai Sándor/
/Márai Sándor/
Igaz barát
Tudod ki az igaz barátod?
Kitől kérsz, nem csak igér,
Nem mondja neked soha,
Sajnálom együtt érzek,
Szólj csak, veled vagyok,
Pont most,rá nem érek!
Igaz barát őszínte veled,
Mindig kitart melletted,
Szemedből mindent lát,
Lelkednek balzsamot ad,
Kimondatlan szavat érez,
Szótlan tettei követnek.
Könnyed törli, veled sír,
Bajban kezed megfogja,
Utolsó falatját is osztja,
Őszintén figyelmeztet,
Hibát ne kövess el,
Melletted, soha ellened.
Elfogad, amilyen vagy,
Rajtad nem változtat,
Tanulsz tőle, jó vele,
Erősít szava hitele,
Szeretet mellé mindig,
Kedves, őszinte szava.
Nem hagy faképnél,
Mint egy nyűt cipőt,
Látszatra sosem ad,
Háttérből is figyel,
Kezet nyújt, adni úgy,
Hogy elfogadni tudd.
Nem kérdi azt, miért?
Nem egy Nagymenő,
Gazdag szájhős!
Kincsét belül érzed,
Minden egyes tette,
Sugároz igaz szeretetet. (Ez egy válasz Demona üzenetére (2012. 10. 26. péntek 18:42), amit ide kattintva olvashatsz)
Tudod ki az igaz barátod?
Kitől kérsz, nem csak igér,
Nem mondja neked soha,
Sajnálom együtt érzek,
Szólj csak, veled vagyok,
Pont most,rá nem érek!
Igaz barát őszínte veled,
Mindig kitart melletted,
Szemedből mindent lát,
Lelkednek balzsamot ad,
Kimondatlan szavat érez,
Szótlan tettei követnek.
Könnyed törli, veled sír,
Bajban kezed megfogja,
Utolsó falatját is osztja,
Őszintén figyelmeztet,
Hibát ne kövess el,
Melletted, soha ellened.
Elfogad, amilyen vagy,
Rajtad nem változtat,
Tanulsz tőle, jó vele,
Erősít szava hitele,
Szeretet mellé mindig,
Kedves, őszinte szava.
Nem hagy faképnél,
Mint egy nyűt cipőt,
Látszatra sosem ad,
Háttérből is figyel,
Kezet nyújt, adni úgy,
Hogy elfogadni tudd.
Nem kérdi azt, miért?
Nem egy Nagymenő,
Gazdag szájhős!
Kincsét belül érzed,
Minden egyes tette,
Sugároz igaz szeretetet. (Ez egy válasz Demona üzenetére (2012. 10. 26. péntek 18:42), amit ide kattintva olvashatsz)
2012. 10. 26. péntek 18:42
Barát az, akinek megmutatkozunk, akinek résztvevő érdeklődése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy legkibeszélhetetlenebb dolgainkat megfogalmazzuk, s általa megszabaduljunk a szavaktól, amelyek nehezek, mint a kövek. Barát az, akinek segítségével megszabadulhatunk az önmagunkat marcangoló gondolatoktól.
Szepes Mária
Szepes Mária
Saját bölcseleteim!
Ha megdobnak kővel, dobd vissza száraz kenyérrel! Akkor Te még úriember maradsz, de nem hagyod magad eltaposni!
Kutyaugatás nem hallatszik az égig, csak, ha felmegy oda a kutya!
A munkát egyszer kell elvégezni, de akkor jól!
Ha megdobnak kővel, dobd vissza száraz kenyérrel! Akkor Te még úriember maradsz, de nem hagyod magad eltaposni!
Kutyaugatás nem hallatszik az égig, csak, ha felmegy oda a kutya!
A munkát egyszer kell elvégezni, de akkor jól!
Eljön az a perc, amikor belátod, hogy bizonyos emberek számára csak a szívedben van hely, az életedben nincs!
Barát az, akinek megmutatkozunk, akinek résztvevő érdeklődése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy legkibeszélhetetlenebb dolgainkat megfogalmazzuk, s általa megszabaduljunk a szavaktól, amelyek nehezek, mint a kövek. Barát az, akinek segítségével megszabadulhatunk az önmagunkat marcangoló gondolatoktól.
Szepes Mária
Szepes Mária
"Az ember összeragasztja, ami eltörött, de mindig tudni fogja, hol vannak a törésvonalak."
"Ha valaki azt akarja, hogy jelen legyél az életében, az helyet csinál
neked benne. Nem kell megküzdened a helyért. "
neked benne. Nem kell megküzdened a helyért. "
Szenvedély. Egy hatalmas erő, ami akkor is emlékünkben él, mikor már régen elhamvadt. Egy csábító vágy, ami váratlan szeretők karjaiba taszít minket. Egy mindent elsöprő érzelem, ami ledönti a falat, amit a szívünk védelmére emeltünk. Egy olthatatlan szerelem, ami újra és újra fellángol, hiába is próbáltuk hamu alatt tartani. Igen. Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak, hogy élünk, és mentséget arra, hogy elkövetünk mindenféle bűnt.
A bölcs akarat nélkül cselekszik.
Szavak nélkül tanít.
Minden dolog hatását fölveszi magába.
Létrehoz, de nem birtokol.
Teremt, de kiengedi kezéből, amit teremtett.
Művét beteljesíti, de nincs belőle haszna.
Így hát semmije sincs, ezért nem is veszíthet semmit sem.
Szavak nélkül tanít.
Minden dolog hatását fölveszi magába.
Létrehoz, de nem birtokol.
Teremt, de kiengedi kezéből, amit teremtett.
Művét beteljesíti, de nincs belőle haszna.
Így hát semmije sincs, ezért nem is veszíthet semmit sem.
A nő a férfi elhülyülésének isteni forrása.
Egészséges egyén soha nem lesz olyasvalakiből, aki nem vállalja az elfojtott érzéseinek megélését, és az ezekből fakadó változtatásokat. Átélni és kimondani. Elfogadni és változtatni. Soha senki nem lesz kiegyensúlyozott és boldog, ha ezt nem képes megtenni. Csak vergődni fog a félelmei csapdájában, haláláig.
Csernus Imre
Csernus Imre
“Nem akkor leszünk magabiztosak, ha mindig igazunk van, hanem akkor, ha nem félünk a tévedéstől”
(Peter T . McIntyre)
(Peter T . McIntyre)
A természet varázsát ontja bőven.
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!
/Shakespeare/
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!
/Shakespeare/