A történelmi Magyarország területén fekvő, a magyar történelem szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró várak vannak Erdély területén. Számtalan történelmi nevezetesség, látnivaló található. Szinte méterenként szembesülhetünk a fényes régmúlttal és sajnos elég gyakran a jóval árnyékosabb közel-múlttal és jelennel.
Általánosságban megállapítható, hogy a bemutatott várak jelenlegi formájukat a XVII-XVIII. században nyerték el. Építészeti stílusuk a gótikustól a reneszánszig terjed. Néhány várnál a többszöri átépítés hatására a stílusok keveredését figyelhetjük meg.
Arad már a XI. században várispánságként működött. Az akkori erődítmény a mai vártól 7 kilométerre, keletre állt. Ezt a törökök 1552-ben elfoglalták és lerombolták, majd új erődítményt emeltek a régi helyére. Ezt a létesítményt a császári erők foglalták el, majd rombolták le.
A várhoz Arad belvárosából a Maros-hídján átvezető utcán juthatunk el. Az aradi vértanúk emlékoszlopát a vártól 500 méterre, a Váralja negyedben találjuk.
Fogaras
Brassótól 67 kilométerre, nyugatra, az Olt partján, a város főterén fekszik a teljes épségében fennmaradt Fogarasi vár.
Az utolsó jelentős esemény a vár történelmében a 48-49-es szabadságharc volt, amikor is a magyar seregek egyik fontos lőszerraktáraként működött. A XX. századtól erős hanyatlásnak indult, a kommunista Romániában egy ideig (rossz hírű) börtönként működött és csak 1960-ban kezdtek hozzá a vár állagmegóvásához, restaurálásához. A munkafolyamatok még ma is tartanak. A közelmúltban egy textilgyár működött a várban, ma az első emeleten Hadtörténeti Múzeum található.
Brassó, Fellegvár
Brassó városának északi részén találjuk a Fellegvárat, egy 64 méter magas, erdős domb tetején. A vár egy erődítményrendszer része volt, és a többi résztől eltérően jó állapotban maradt fenn. 1524-ben építették az első fából készült erődöt a mai fellegvár helyén. Harminc évvel később átépítették, ekkor már követ használtak az építésre. Végleges, mai formáját 1610 és 1620 között nyerte el.
Nagyvárad
A várat a XI. században alapította I. László király. Száz évvel később, amikor az alapítót szentté avatták Várad zarándokhellyé vált, emiatt egyre nagyobb hírnévre tett szert.
A XIV században fokozatosan bővül és erősödik, több tornya, maga a várfal is ekkor épül fel. Történelmének vannak persze árnyaltabb részei is: az 1514-es Dózsa féle parasztfelkelés leverése után az a "megtiszteltetés" éri, hogy a felnégyelt Dózsa testének egyik részét a vár kapujára szegezték.
Törcsvár
Brassótól 27 kilométerre délnyugatra, Törcsvár (Bran) település mellett, egy száz méteres magaslaton áll a Törcsvári vár.
Sok helyen a Törcsvári várat Drakula várként nevezik
Általánosságban megállapítható, hogy a bemutatott várak jelenlegi formájukat a XVII-XVIII. században nyerték el. Építészeti stílusuk a gótikustól a reneszánszig terjed. Néhány várnál a többszöri átépítés hatására a stílusok keveredését figyelhetjük meg.
Arad már a XI. században várispánságként működött. Az akkori erődítmény a mai vártól 7 kilométerre, keletre állt. Ezt a törökök 1552-ben elfoglalták és lerombolták, majd új erődítményt emeltek a régi helyére. Ezt a létesítményt a császári erők foglalták el, majd rombolták le.
A várhoz Arad belvárosából a Maros-hídján átvezető utcán juthatunk el. Az aradi vértanúk emlékoszlopát a vártól 500 méterre, a Váralja negyedben találjuk.
Fogaras
Brassótól 67 kilométerre, nyugatra, az Olt partján, a város főterén fekszik a teljes épségében fennmaradt Fogarasi vár.
Az utolsó jelentős esemény a vár történelmében a 48-49-es szabadságharc volt, amikor is a magyar seregek egyik fontos lőszerraktáraként működött. A XX. századtól erős hanyatlásnak indult, a kommunista Romániában egy ideig (rossz hírű) börtönként működött és csak 1960-ban kezdtek hozzá a vár állagmegóvásához, restaurálásához. A munkafolyamatok még ma is tartanak. A közelmúltban egy textilgyár működött a várban, ma az első emeleten Hadtörténeti Múzeum található.
Brassó, Fellegvár
Brassó városának északi részén találjuk a Fellegvárat, egy 64 méter magas, erdős domb tetején. A vár egy erődítményrendszer része volt, és a többi résztől eltérően jó állapotban maradt fenn. 1524-ben építették az első fából készült erődöt a mai fellegvár helyén. Harminc évvel később átépítették, ekkor már követ használtak az építésre. Végleges, mai formáját 1610 és 1620 között nyerte el.
Nagyvárad
A várat a XI. században alapította I. László király. Száz évvel később, amikor az alapítót szentté avatták Várad zarándokhellyé vált, emiatt egyre nagyobb hírnévre tett szert.
A XIV században fokozatosan bővül és erősödik, több tornya, maga a várfal is ekkor épül fel. Történelmének vannak persze árnyaltabb részei is: az 1514-es Dózsa féle parasztfelkelés leverése után az a "megtiszteltetés" éri, hogy a felnégyelt Dózsa testének egyik részét a vár kapujára szegezték.
Törcsvár
Brassótól 27 kilométerre délnyugatra, Törcsvár (Bran) település mellett, egy száz méteres magaslaton áll a Törcsvári vár.
Sok helyen a Törcsvári várat Drakula várként nevezik
Először olvasd el! az egered állítsd a Hong Kong kép felső részére
( ha nem jelenik meg a kép kattints a kép helyére)
6óra 10-et fogsz látni
lassan húzd lefelé az egeret
a képen beesteledik kigyúlnak a fények
19:40-kor éjszaka van
A számítástechnika szép sikere!
http://61226.com/share/hk.swf
Hong Kong_nappal_éjszaka---->KATT!
( ha nem jelenik meg a kép kattints a kép helyére)
6óra 10-et fogsz látni
lassan húzd lefelé az egeret
a képen beesteledik kigyúlnak a fények
19:40-kor éjszaka van
A számítástechnika szép sikere!
http://61226.com/share/hk.swf
Hong Kong_nappal_éjszaka---->KATT!
Loch Ness és a Kilimandzsáró is verseng a természeti csodák listáján! A Grand-Canyon, a Mount Everest és Loch Ness januártól több mint 200 egyéb varázslatos hellyel verseng, hogy bekerüljön a világ legszebb természeti látványosságai közé. Megkezdődött a Világ 7 természeti csodájának negyeddöntője.
Folytatódik a szavazás a világ legszebb természeti kincseire. A versenyt a svájci székhelyű New7Wonders Foundation civil alapítvány indította a már évek óta sikeresen működő Világ 7 új csodája verseny mintájára. A Világ 7 természeti csodája címre az első körben közel 300 jelölés gyűlt össze a világ 222 országából hegycsúcsokra, tavakra, sivatagokra, tűzhányókra és egyéb természeti látnivalókra - ezt szűkítette le a bíráló bizottság országonként egy-egy jelöltre. Az olyan látványosságok, amelyeken több ország is osztozik - mint például a Kanada és az Egyesült Államok határán alázúduló Niagara-vízesés vagy a Svájc és Olaszország találkozásánál magasodó Matterhorn - további 39 jelöléssel gazdagították a nevezések számát, így alakult ki a 261-es lista.
(A Nap a Mount Everest mögött)
A negyeddöntőbe az ismertek - mint a Kilimandzsáró, a Grand-Canyon, a Mount Everest, a Fuji, a Gangesz vagy a Csád-tó - mellett olyan kevésbé ismert helyszínek is bekerültek, mint a kirgizisztáni Isszik-kul tó, a csendes-óceáni Yasur-tűzhányó vagy a kolumbiai Chicamocha-kanyon.
(Loch Ness)
A korábbi tapasztalatok alapján a szervezők arra számítanak, hogy a július 7-ig tartó negyeddöntőben mintegy egymilliárd ember interneten, telefonon vagy sms-ben leadott szavazata fogja leszűkíteni a kört 77 elődöntős természeti csodára. A féléves szavazás után az alapítvány által megbízott zsűri Federico Mayor korábbi UNESCO-elnök vezetésével 21-re szűkíti majd a jelöltek számát. Így alakul ki az elődöntősök köre, amelyből a legszebb hétre 2011-ig adhatjuk le majd szavazatainkat.
(A Grand-Canyon)
A verseny fő szervezője, Bernard Weber korábban azt nyilatkozta, hogy a világ hét természeti csodájának kiválasztásával a látnivalók fokozott védelmére kívánja felhívni az emberek figyelmét.
Folytatódik a szavazás a világ legszebb természeti kincseire. A versenyt a svájci székhelyű New7Wonders Foundation civil alapítvány indította a már évek óta sikeresen működő Világ 7 új csodája verseny mintájára. A Világ 7 természeti csodája címre az első körben közel 300 jelölés gyűlt össze a világ 222 országából hegycsúcsokra, tavakra, sivatagokra, tűzhányókra és egyéb természeti látnivalókra - ezt szűkítette le a bíráló bizottság országonként egy-egy jelöltre. Az olyan látványosságok, amelyeken több ország is osztozik - mint például a Kanada és az Egyesült Államok határán alázúduló Niagara-vízesés vagy a Svájc és Olaszország találkozásánál magasodó Matterhorn - további 39 jelöléssel gazdagították a nevezések számát, így alakult ki a 261-es lista.
(A Nap a Mount Everest mögött)
A negyeddöntőbe az ismertek - mint a Kilimandzsáró, a Grand-Canyon, a Mount Everest, a Fuji, a Gangesz vagy a Csád-tó - mellett olyan kevésbé ismert helyszínek is bekerültek, mint a kirgizisztáni Isszik-kul tó, a csendes-óceáni Yasur-tűzhányó vagy a kolumbiai Chicamocha-kanyon.
(Loch Ness)
A korábbi tapasztalatok alapján a szervezők arra számítanak, hogy a július 7-ig tartó negyeddöntőben mintegy egymilliárd ember interneten, telefonon vagy sms-ben leadott szavazata fogja leszűkíteni a kört 77 elődöntős természeti csodára. A féléves szavazás után az alapítvány által megbízott zsűri Federico Mayor korábbi UNESCO-elnök vezetésével 21-re szűkíti majd a jelöltek számát. Így alakul ki az elődöntősök köre, amelyből a legszebb hétre 2011-ig adhatjuk le majd szavazatainkat.
(A Grand-Canyon)
A verseny fő szervezője, Bernard Weber korábban azt nyilatkozta, hogy a világ hét természeti csodájának kiválasztásával a látnivalók fokozott védelmére kívánja felhívni az emberek figyelmét.
A párizsi városvezetés a téli turisták örömére idén újra fénybe öltöztette Párizst. Összesen 125 utca, egy tucat tér és jó néhány sugárút, köztük a legendás Champs Elysées eddig soha nem látott fénypompában úszik. A francia főváros fényeit gyalog is megcsodálhatjuk, de a legjobb Szajnán közlekedő elegáns sétahajón elköltött fenséges halvacsora mellett gyönyörködni.
Eiffel torony: Ünnepi fények az "öreg hölgy" acélszoknyáján:
a Szajna:
Fénycsipkében a Galleries Lafayette :
Fényárban a sugárút is:
A Champs Elysées-t szegélyező fiatal fák koronáját és törzsét idén 150 fehér égővel, és ritmikusan aláhulló jégcsap imitációkkal díszítették fel. Az alkotás az újítás és az energia hatalma címet kapta.
Eiffel torony: Ünnepi fények az "öreg hölgy" acélszoknyáján:
a Szajna:
Fénycsipkében a Galleries Lafayette :
Fényárban a sugárút is:
A Champs Elysées-t szegélyező fiatal fák koronáját és törzsét idén 150 fehér égővel, és ritmikusan aláhulló jégcsap imitációkkal díszítették fel. Az alkotás az újítás és az energia hatalma címet kapta.
BUDAPEST Karácsony előtt:
ma este 21.00-tol Madonna koncert becsben a Donauinselen.
elöbb voltam kinn felmerni a helyzetet, oriasi a tömeg, 50.000 embert varnak, a helyszinen feketearusoktol 50-70-ert lehet jegyeket kapni!
nagyon sok magyar szot is hallani, jelenleg az elözenekar jatszik.
aki teheti nezze meg, az is lehet,h összefutunk
!
elöbb voltam kinn felmerni a helyzetet, oriasi a tömeg, 50.000 embert varnak, a helyszinen feketearusoktol 50-70-ert lehet jegyeket kapni!
nagyon sok magyar szot is hallani, jelenleg az elözenekar jatszik.
aki teheti nezze meg, az is lehet,h összefutunk
!
Egy kis programajánló:
A Kulturális örökség napjai rendezvénysorozat következő hangversenye 2008.09.20-án 18 órakor, Kecskeméten, a Kodály Intézet díszudvarán.
RENAISSANCE CONSORT hangversenye
A XIII-XVII. század hangszeres és vokális zenéjét megszólaltató hangversenyen régi magyar dalokat és táncokat, ismert és ismeretlen németalföldi, angol, olasz szerzők műveit hallhatják az érdeklődők. A korhű hangszereken megszólaló darabok bepillantást adnak a reneszánsz zenéjének varázslatos világába.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A belépés díjtalan!
A Kulturális örökség napjai rendezvénysorozat következő hangversenye 2008.09.20-án 18 órakor, Kecskeméten, a Kodály Intézet díszudvarán.
RENAISSANCE CONSORT hangversenye
A XIII-XVII. század hangszeres és vokális zenéjét megszólaltató hangversenyen régi magyar dalokat és táncokat, ismert és ismeretlen németalföldi, angol, olasz szerzők műveit hallhatják az érdeklődők. A korhű hangszereken megszólaló darabok bepillantást adnak a reneszánsz zenéjének varázslatos világába.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A belépés díjtalan!
Rómát látni és meghalni...
Rómát az "örök" várost nem lehet egy nap alatt felfedezni, legfeljebb egy pillantás erejéig megcsodálni:
Forum Romanum
Colosseum
Pantheon
Via Giulia
Camp dei Fiori
Spanyol lépcső
Kilátás a székesegyházból
Via Appia
Róma Olaszország fővárosa, lakossága kb 2,5 millió. Kr. e. 753-ban alapították, az ókorban a római birodalom központja volt, ezért a ma Rómába látogató elképesztő mennyiségű, akár több ezer éves építészeti remekművel találkozhat. Róma valóban csodálatos, nem lehet betelni vele. Ha az ember egy hétre vendége az örök városnak, akkor is azon fog gondolkodni hazafelé, hogy mikor tér vissza.
Róma területén található a világ legkisebb független állama, Vatikán, ahol a katolikus egyház központi kormányzata működik. A városállam Olaszországtól és Rómától független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló állam, vezetője a mindenkori pápa, mint állam.
Rómát az "örök" várost nem lehet egy nap alatt felfedezni, legfeljebb egy pillantás erejéig megcsodálni:
Forum Romanum
Colosseum
Pantheon
Via Giulia
Camp dei Fiori
Spanyol lépcső
Kilátás a székesegyházból
Via Appia
Róma Olaszország fővárosa, lakossága kb 2,5 millió. Kr. e. 753-ban alapították, az ókorban a római birodalom központja volt, ezért a ma Rómába látogató elképesztő mennyiségű, akár több ezer éves építészeti remekművel találkozhat. Róma valóban csodálatos, nem lehet betelni vele. Ha az ember egy hétre vendége az örök városnak, akkor is azon fog gondolkodni hazafelé, hogy mikor tér vissza.
Róma területén található a világ legkisebb független állama, Vatikán, ahol a katolikus egyház központi kormányzata működik. A városállam Olaszországtól és Rómától független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló állam, vezetője a mindenkori pápa, mint állam.
khm...
valami nagyon fontos kimaradt:
A Szépasszöny-völgy történeti leírása
A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. A pincék kialakulásának kutatása, feltárása során két kérdésre kell megtalálnunk a választ:
- a völgy mai, illetve korábbi földrajzi neve és azok eredete;
- mikor vágták az első borospincét, és mikor alakultak ki a híres pincesorok;
Szépasszony-völgy, EgerA város központjától mintegy fél kilóméter távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy- a levéltárban fellelhető dokumentumok alapján - megállapítható első neve: Koháry völgye. Az egész térséget 1772-1774-ben Koháry-völgy néven emlegették. A név eredete meglehetősen könnyen megmagyarázható. A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak táborát, az úgynevezett "sáncát". Ezzel magyarázható a Koháry-vögly eredete. Kétségtelen azonban, hogy bár ez a név a 17. században használatossá vált, ez az elnevezés nem volt kizárólagos. Egészen a 19. század derekáig, amikor megjelenik a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés.
A sánc mai felső borospincesor, az úgynevezett "Öreg sor" felett, a térség és az egész város fölé kiemelkedő dombháton feküdt. Itt található a Farkas völgyön csörgedező, máig is Koháry- kútnak nevezett forrás is. A város a 18. század közepéig városfallal volt körülvéve, melyen kapuk voltak. Egyike volt a Hatvani kapu, mely egyben a völgy kapuja is volt. Az 1687-es vár ostromában ezen a területen sebesült meg gróf Koháry István a "poéta hadvezér".
A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. A Szépasszony-völgy nevének eredetéről szóló vélemények egészen szélsőséges végletek között mozognak.
Bakó Ferenc "Egri borospincék" című írásában ez olvasható: "Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője".
Szépasszony-völgyA néprajzkutatók megállapítása szerint a "Szépasszony" valamely természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelölt, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek.
Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a jó egri bort. Más forrás szerint a völgy oldalán ált egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és ő vezette vissza a név eredetét.
valami nagyon fontos kimaradt:
A Szépasszöny-völgy történeti leírása
A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. A pincék kialakulásának kutatása, feltárása során két kérdésre kell megtalálnunk a választ:
- a völgy mai, illetve korábbi földrajzi neve és azok eredete;
- mikor vágták az első borospincét, és mikor alakultak ki a híres pincesorok;
Szépasszony-völgy, EgerA város központjától mintegy fél kilóméter távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy- a levéltárban fellelhető dokumentumok alapján - megállapítható első neve: Koháry völgye. Az egész térséget 1772-1774-ben Koháry-völgy néven emlegették. A név eredete meglehetősen könnyen megmagyarázható. A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak táborát, az úgynevezett "sáncát". Ezzel magyarázható a Koháry-vögly eredete. Kétségtelen azonban, hogy bár ez a név a 17. században használatossá vált, ez az elnevezés nem volt kizárólagos. Egészen a 19. század derekáig, amikor megjelenik a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés.
A sánc mai felső borospincesor, az úgynevezett "Öreg sor" felett, a térség és az egész város fölé kiemelkedő dombháton feküdt. Itt található a Farkas völgyön csörgedező, máig is Koháry- kútnak nevezett forrás is. A város a 18. század közepéig városfallal volt körülvéve, melyen kapuk voltak. Egyike volt a Hatvani kapu, mely egyben a völgy kapuja is volt. Az 1687-es vár ostromában ezen a területen sebesült meg gróf Koháry István a "poéta hadvezér".
A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. A Szépasszony-völgy nevének eredetéről szóló vélemények egészen szélsőséges végletek között mozognak.
Bakó Ferenc "Egri borospincék" című írásában ez olvasható: "Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője".
Szépasszony-völgyA néprajzkutatók megállapítása szerint a "Szépasszony" valamely természetfölötti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelölt, és az író ezzel a névvel hízelgett az ártó szellemeknek.
Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él a földrajzi név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások tudomása szerint egy híres asszony árusította itt pincéjében a jó egri bort. Más forrás szerint a völgy oldalán ált egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és ő vezette vissza a név eredetét.
Jelenlegi adatok szerint nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Egy azonban bizonyos, hogy a magyarok ősvallásával kapcsolatos feltételezést határozottan kizárhatjuk.
Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sok pincét találtunk itt a híres Szépasszony-völgyben, ahol a szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyben átlagosan 10 C körüli a hőmérséklet.
"A gyöngyöző rubinpiros és aranysárga borok innen indultak útnak 1774-től víg Eger falai közt, elvinni a nagyvilágba borainak jó hírét."
Az itteni hordók őrzik a világhírű Egri Bikavért is, mint páratlan kincset, mely egészség a testnek és gyúgyulást nyújt a léleknek.
Az Egri Bikavér a 18. században vált híressé. Alapanyagát lúdtalpú fekete szőlő, a török góhér, fekete frankos és a gordoványos adta. A lakosság 80%-a szőlőműveléssel foglalkozott, jobbára egyházi birtokon.
A bor tekintélyes része mindig helyben fogyott el, de a 18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben borméréssel foglalkoztak. A bort szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem "nyeletre", vagy "szívásra". Ez úgy történt, hogy a gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a bormérése még a 19. század végén is szokásban volt.
A bormérők cégért is használtak. A kor lakóházának stílusának megfelelően ez a pince bejáratán lévő, háromszögletű oromfalon szellőző nyílások voltak. Ezen kidugtak egy rudat és arra "káposzta harasztot" kötöttek. E cégéren kívül szokás volt még a rúdra három, egymásba illesztett, de más-más irányba néző vas abroncsot erősíteni és arról lógatni alá a káposztalevelet, vagy hosszúra hagyott gyaluforgácsot. Ilyen cégérek voltak azokon a pincéken, ahol saját termésű bort mértek.
Egy egri szólás szerint: "Gazdáé a pince, asszonyé a pénz". Érdekességként megemlíthető még a pince tulajdonosok között meghonosodott szép szokás az úgynevezett bandázás.
Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva és egymás borait megízlelve két napig is eltartott a vigasság. Ilyenkor az "asszonynépnek" nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán sokallva férjének távolmaradását, kosárba bepakolt jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, a pincéhez menve lekiáltott az ajtón: "Elé vagy-e párom?" De nem ment be. A férj a pince mélyéről visszakiáltott, hogy elé. És a víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért mely tartalmának elfogyasztása után folytatta a jó nedűk kóstolgatását. Szokás volt, hogy az elhunytak emlékére az első pohár bort a pince földjére öntötték.
Feltehetjük a kérdést, mikor is készültek a mai Szépasszony-völgy első borospincéi, illetve mikor alakult ki az első pincesor?
Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sok pincét találtunk itt a híres Szépasszony-völgyben, ahol a szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyben átlagosan 10 C körüli a hőmérséklet.
"A gyöngyöző rubinpiros és aranysárga borok innen indultak útnak 1774-től víg Eger falai közt, elvinni a nagyvilágba borainak jó hírét."
Az itteni hordók őrzik a világhírű Egri Bikavért is, mint páratlan kincset, mely egészség a testnek és gyúgyulást nyújt a léleknek.
Az Egri Bikavér a 18. században vált híressé. Alapanyagát lúdtalpú fekete szőlő, a török góhér, fekete frankos és a gordoványos adta. A lakosság 80%-a szőlőműveléssel foglalkozott, jobbára egyházi birtokon.
A bor tekintélyes része mindig helyben fogyott el, de a 18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben borméréssel foglalkoztak. A bort szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem "nyeletre", vagy "szívásra". Ez úgy történt, hogy a gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a bormérése még a 19. század végén is szokásban volt.
A bormérők cégért is használtak. A kor lakóházának stílusának megfelelően ez a pince bejáratán lévő, háromszögletű oromfalon szellőző nyílások voltak. Ezen kidugtak egy rudat és arra "káposzta harasztot" kötöttek. E cégéren kívül szokás volt még a rúdra három, egymásba illesztett, de más-más irányba néző vas abroncsot erősíteni és arról lógatni alá a káposztalevelet, vagy hosszúra hagyott gyaluforgácsot. Ilyen cégérek voltak azokon a pincéken, ahol saját termésű bort mértek.
Egy egri szólás szerint: "Gazdáé a pince, asszonyé a pénz". Érdekességként megemlíthető még a pince tulajdonosok között meghonosodott szép szokás az úgynevezett bandázás.
Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva és egymás borait megízlelve két napig is eltartott a vigasság. Ilyenkor az "asszonynépnek" nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán sokallva férjének távolmaradását, kosárba bepakolt jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, a pincéhez menve lekiáltott az ajtón: "Elé vagy-e párom?" De nem ment be. A férj a pince mélyéről visszakiáltott, hogy elé. És a víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért mely tartalmának elfogyasztása után folytatta a jó nedűk kóstolgatását. Szokás volt, hogy az elhunytak emlékére az első pohár bort a pince földjére öntötték.
Feltehetjük a kérdést, mikor is készültek a mai Szépasszony-völgy első borospincéi, illetve mikor alakult ki az első pincesor?
A Szépasszony-völgy területén nemhogy a török hódoltság előtt, de 1774 előtt sem voltak pincék. 1774-től kezdődően kezdték a völgy később híressé vált Őregsora borospincék készítését. A püspök földesúr pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan megszaporodtak a pincék, úgy, hogy néhány év után 1781-ben már 32 borospincét mutattak ki egy összeírásban. Ezek szerint tehát az öregpincék a 16. század második fele és 1777. között készültek.
Az ÖregsorA Szépasszony-völgyven, az Öreg soron két pince is van, melynek falait domborműves faragások díszítik. A 15. számú pince bejáratának belső oldalán barokk díszítmények között az 1777. évszám látszik, mely a pince többi faragványának korát is meghatározza. A bejárattal szemben a falon barokk keretben feszület látható, felette ötágú korona. Ettől jobbra nyílik a pinceágba vezető ajtó, melynek szintén keretet adott a művész, fölötte pedig gazdag díszítményt helyezett el-
A Szépasszony-völgy 9. számú pince torkolatát egy öt figurából álló csoport díszíti. Az ábrázolás kezdetleges módja és az időnek nehezen ellenálló kőzet a témát csak sejteni engedi.
Úgy látszik, hogy két részből áll a kompozíció, az egyik a Szent Család menekülése Egyiptomba, a másik a Golgota ábrázolása.
A városnak és környékének több ezer pincéje között sok volna érdemes arra, hogy róla külön tegyünk említést. Vannak pincék, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek. Vannak olyanok, melyek kiképzésük sajátos formájával, vagy díszítményeikkel tűnnek fel. Van olyan, amelyben kút van, sőt olyan is akad, amelyen kispatak folyik keresztül.
Szólni kell azokról, melyek úgy élnek a köztudatban, mint a legérdekeseb pincék, melyeket bizonyos tulajdonságaik kiemelnek a többi közül. Ilyen a Szépasszony-völgy I.24. számú borház. A hagyomány szerint még a török idők előtt készült és a 16. szűzadban egyházi célokra használták. A hagyomány tudni véli, hogy a reformáció elterjedése idején, amikor az akkori várkapitány protestáns hitre lépett, és eltiltotta a katolikusoktól a templomok használatát - a városban megmaradt kevés katolikus ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekezett - és itt tartották számukra a misét. A borházban ma is látható faragványok a hagyományok ezt a részét is alátámasztják, de a faragványok keletkezésének idejét majd a későbbi kutatások fogják meghatározni.
A borház egyik sarkában hajdan attól fallal és ajtóval elkülönítve kis fülke áll, benne oltárral és faragványokkal. Maga a borház négyzetes alaprajzú, közepén a tufából meghagyott tartóoszloppal. Hátsó falán két ág nyílik, az ajtók között pedig, a sziklába faragott asztal és pad. A pad felett két sorban domborműves faragvány. Alul ekével szántó emberalakot, fent bibliai jelenetet láthatunk. Az egyik pinceágban hasonló jellegű dombormű van, egy madonna, lábainál kígyó.
Külön említésre méltó az 1903-ban épült Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Társulata tulajdonát képező kápolna. Az "irgalmasnővérek" közül mintegy 10 fő nem a beteggondozással foglalkozott. (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2008. 07. 11. péntek 12:28), amit ide kattintva olvashatsz)
Az ÖregsorA Szépasszony-völgyven, az Öreg soron két pince is van, melynek falait domborműves faragások díszítik. A 15. számú pince bejáratának belső oldalán barokk díszítmények között az 1777. évszám látszik, mely a pince többi faragványának korát is meghatározza. A bejárattal szemben a falon barokk keretben feszület látható, felette ötágú korona. Ettől jobbra nyílik a pinceágba vezető ajtó, melynek szintén keretet adott a művész, fölötte pedig gazdag díszítményt helyezett el-
A Szépasszony-völgy 9. számú pince torkolatát egy öt figurából álló csoport díszíti. Az ábrázolás kezdetleges módja és az időnek nehezen ellenálló kőzet a témát csak sejteni engedi.
Úgy látszik, hogy két részből áll a kompozíció, az egyik a Szent Család menekülése Egyiptomba, a másik a Golgota ábrázolása.
A városnak és környékének több ezer pincéje között sok volna érdemes arra, hogy róla külön tegyünk említést. Vannak pincék, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek. Vannak olyanok, melyek kiképzésük sajátos formájával, vagy díszítményeikkel tűnnek fel. Van olyan, amelyben kút van, sőt olyan is akad, amelyen kispatak folyik keresztül.
Szólni kell azokról, melyek úgy élnek a köztudatban, mint a legérdekeseb pincék, melyeket bizonyos tulajdonságaik kiemelnek a többi közül. Ilyen a Szépasszony-völgy I.24. számú borház. A hagyomány szerint még a török idők előtt készült és a 16. szűzadban egyházi célokra használták. A hagyomány tudni véli, hogy a reformáció elterjedése idején, amikor az akkori várkapitány protestáns hitre lépett, és eltiltotta a katolikusoktól a templomok használatát - a városban megmaradt kevés katolikus ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekezett - és itt tartották számukra a misét. A borházban ma is látható faragványok a hagyományok ezt a részét is alátámasztják, de a faragványok keletkezésének idejét majd a későbbi kutatások fogják meghatározni.
A borház egyik sarkában hajdan attól fallal és ajtóval elkülönítve kis fülke áll, benne oltárral és faragványokkal. Maga a borház négyzetes alaprajzú, közepén a tufából meghagyott tartóoszloppal. Hátsó falán két ág nyílik, az ajtók között pedig, a sziklába faragott asztal és pad. A pad felett két sorban domborműves faragvány. Alul ekével szántó emberalakot, fent bibliai jelenetet láthatunk. Az egyik pinceágban hasonló jellegű dombormű van, egy madonna, lábainál kígyó.
Külön említésre méltó az 1903-ban épült Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Társulata tulajdonát képező kápolna. Az "irgalmasnővérek" közül mintegy 10 fő nem a beteggondozással foglalkozott. (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2008. 07. 11. péntek 12:28), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 07. 11. péntek 12:28
Külön említésre méltó az 1903-ban épült Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Társulata tulajdonát képező kápolna. Az "irgalmasnővérek" közül mintegy 10 fő nem a beteggondozással foglalkozott. Az ő feladatuk a Szépasszony-völgyben lévő szőlő és kert művelés, állattartás volt. Innen biztosították a rend tagjainak az önfenntartáshoz szükséges élelmiszerellátást. A nővéreknek a mai Villa Völgy helyén lévő épület volt az otthonuk a kápolna mögötti területen. Az úgynevezett "Disznófű" sor szalonnasütő park területén abban az időben állattartásra szolgáló akol vol, ahol sertést és birkát tartottak. Ezt a területet egy kocsi nyom szélességű gyalogút kötötte össze a kápolnával. A kápolna a Mennybe Felvett Királyné nevet kapta. Külső oldalán üveg megkötözött, tövissel koronázott Jézus szobra látható, mely a rend szombóluma volt. A kápolna melletti út az úgynevezett Kisrózsás-Kocs dűlő, melyek a szőlőkhöz vezettek för.
Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.
Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.
Külön említésre méltó az 1903-ban épült Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Társulata tulajdonát képező kápolna. Az "irgalmasnővérek" közül mintegy 10 fő nem a beteggondozással foglalkozott. Az ő feladatuk a Szépasszony-völgyben lévő szőlő és kert művelés, állattartás volt. Innen biztosították a rend tagjainak az önfenntartáshoz szükséges élelmiszerellátást. A nővéreknek a mai Villa Völgy helyén lévő épület volt az otthonuk a kápolna mögötti területen. Az úgynevezett "Disznófű" sor szalonnasütő park területén abban az időben állattartásra szolgáló akol vol, ahol sertést és birkát tartottak. Ezt a területet egy kocsi nyom szélességű gyalogút kötötte össze a kápolnával. A kápolna a Mennybe Felvett Királyné nevet kapta. Külső oldalán üveg megkötözött, tövissel koronázott Jézus szobra látható, mely a rend szombóluma volt. A kápolna melletti út az úgynevezett Kisrózsás-Kocs dűlő, melyek a szőlőkhöz vezettek för.
Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét. (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 07. 04. péntek 15:45), amit ide kattintva olvashatsz)
Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét. (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 07. 04. péntek 15:45), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 07. 04. péntek 15:45
Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. A vár pedig a leghíresebb a magyar történelemben.
Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették.
A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.
Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
Állandó kiállítások:
- Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története
- Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás
- Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár
- Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
- Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel
- Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon
- Panoptikum.
A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.
Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették.
A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.
Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
Állandó kiállítások:
- Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története
- Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás
- Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár
- Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
- Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel
- Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon
- Panoptikum.
A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.
szombat este a Lánchídon:
itt meg valaki fotózott a lánchídi kirakodóvásáron, és mit látott...?
az összes kedves állatkánk itt van most éppen szalmából...
húúú, de régen andalodtam a Lánchídon, akkor még nem akartam leszédülni róla, most lett volna miért...
itt meg valaki fotózott a lánchídi kirakodóvásáron, és mit látott...?
az összes kedves állatkánk itt van most éppen szalmából...
húúú, de régen andalodtam a Lánchídon, akkor még nem akartam leszédülni róla, most lett volna miért...
Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. A vár pedig a leghíresebb a magyar történelemben.
Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették.
A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.
Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
Állandó kiállítások:
- Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története
- Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás
- Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár
- Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
- Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel
- Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon
- Panoptikum.
A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.
Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették.
A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.
Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
Állandó kiállítások:
- Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története
- Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás
- Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár
- Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
- Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel
- Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon
- Panoptikum.
A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.
Velence
"A három tenor Sole Mioja
Debella Róza, José anyósa!
Nagyon szerény az 1 szoba konyha
Irány Tarvisio, Ott a tutto Jako
Debella Róza, de ronda az anyósa
Maaaa-karoni, La kozanosztra
A Csiccsolina nem Eszmeralda
Makaroni, le Kozmanosztro
Oh mond Domingo, ki ez a Digó?"
"A három tenor Sole Mioja
Debella Róza, José anyósa!
Nagyon szerény az 1 szoba konyha
Irány Tarvisio, Ott a tutto Jako
Debella Róza, de ronda az anyósa
Maaaa-karoni, La kozanosztra
A Csiccsolina nem Eszmeralda
Makaroni, le Kozmanosztro
Oh mond Domingo, ki ez a Digó?"
Ó. Ez olyan Bhután-szerű, de mecsináljak a tériszonyommal? 
Taljánország, Schnalstal-gleccser, Dél-Tirol, olasz-osztrák határ. A 3. kép hegycsúcsán találták meg Ötzit, az 5300 éves hegyivadászt.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 11. 05. hétfő 20:47), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 11. 05. hétfő 20:47
Szépek a képek. Hol készültek?
Szépek a képek. Hol készültek?
