Riói karnevál 2009
A riói minden idők leghíresebb karneválja - Rio de Janeiro a farsangi szezon legizgalmasabb városa, ilyenkor ugyanis látványos jelmezekbe öltözött szambatáncosok lepik el az utcákat. A parádé fő helyszíne a másfél kilométer hosszú Sambadron, a brazil farsang főutcája, ahol a különböző szambaiskolák képviselői mérik össze tudásukat.
Habár a karnevál nagy múltra tekint vissza, a szambaversenyek csak 1928 óta hivatalos részei a felvonulásnak.
(forrás: Metropolita.hu)
A riói minden idők leghíresebb karneválja - Rio de Janeiro a farsangi szezon legizgalmasabb városa, ilyenkor ugyanis látványos jelmezekbe öltözött szambatáncosok lepik el az utcákat. A parádé fő helyszíne a másfél kilométer hosszú Sambadron, a brazil farsang főutcája, ahol a különböző szambaiskolák képviselői mérik össze tudásukat.
Habár a karnevál nagy múltra tekint vissza, a szambaversenyek csak 1928 óta hivatalos részei a felvonulásnak.
(forrás: Metropolita.hu)
Kocsonyafesztivál Miskolc 2009. feb. 20-22
A messzi földön híres miskolci kocsonyába ragadt békának állít emléket ez a fesztivál.
Maga a történt úgy szól, hogy a XVIII. században egy borospincébe megdermedni lerakott kocsonyába beleugrott, majd benne is maradt egy béka, az ételt pedig békástul tálalták fel.
"Potyka Kata kocsmáros asszony kocsonyájában a béka egykoron, nagy riadalmat keltett a kocsonyát falatozó Tót atyafiban, aki a hagyomány szerint így kiáltott fel: "Jáj, jáj kocsmárosné, annak a kocsonyának szeme is van, sag úgy hunyorgatya felim!". Azóta él a mondás: "Pislog, mint miskolczi kotsonyában a béka"
A messzi földön híres miskolci kocsonyába ragadt békának állít emléket ez a fesztivál.
Maga a történt úgy szól, hogy a XVIII. században egy borospincébe megdermedni lerakott kocsonyába beleugrott, majd benne is maradt egy béka, az ételt pedig békástul tálalták fel.
"Potyka Kata kocsmáros asszony kocsonyájában a béka egykoron, nagy riadalmat keltett a kocsonyát falatozó Tót atyafiban, aki a hagyomány szerint így kiáltott fel: "Jáj, jáj kocsmárosné, annak a kocsonyának szeme is van, sag úgy hunyorgatya felim!". Azóta él a mondás: "Pislog, mint miskolczi kotsonyában a béka"
A Sóhajok hídja (olaszul Ponte dei Sospiri)
Velence egyik leghíresebb hídja. A Dózse-palotát (Palazzo Ducale) és a börtönt (Prigione) összekötve a Rio di Palazzo csatorna felett ível át 8 méter hosszan. A palota Magistrato alle Leggi terméből vezet az út a híd irányába.
A híd romantikus elnevezése Lord Byrontól származik. A név átment a köztudatba is azzal a népetimológiai magyarázattal, hogy a Dózse-palotában ítélkező bíróságról a börtönbe átkísért emberek sóhaja volt hallható a hídon.
Rialtó-híd (Ponte di Rialto):
15881592 között emelték, Velence legrégebbi hídja a csatorna felett. Már építése óta kereskedelmi központként működik. Méretei: íve 44 m, magassága 7,5 m, szélessége 22 m, alapzata 12 000 cölöp. Fesztávolsága 27,2 m.
"Miután átverekedtük magunkat a San Marcoban bolyongó ferdeszeműek seregein, és végigkukucskáltunk több tucat kirakatot, máris ott állunk az egykori Velence kereskedelmi központjában, a jelképpé vált Rialto híd lábánál, ahol ha el tudsz vonatkoztatni a sokadalomtól, még akkor sem tudod elképzelni, hogyan lehetett, hogy egy ilyen pi... pi... rinyó kis területen volt az egykori világbirodalom kereskedelmi központja! Újabb bizonyíték: nem a méret a lényeg! Mindenesetre felmegyünk a hídra, néhány kínait belehajítunk a vízbe, hogy tudjunk egymásról normális fotókat készíteni, lepillantunk a Canale Grande (Nagy Csatorna) igazán festői vízi forgatagára, majd lebaktatunk a piacra." (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 03. 02. vasárnap 19:21), amit ide kattintva olvashatsz)
Velence egyik leghíresebb hídja. A Dózse-palotát (Palazzo Ducale) és a börtönt (Prigione) összekötve a Rio di Palazzo csatorna felett ível át 8 méter hosszan. A palota Magistrato alle Leggi terméből vezet az út a híd irányába.
A híd romantikus elnevezése Lord Byrontól származik. A név átment a köztudatba is azzal a népetimológiai magyarázattal, hogy a Dózse-palotában ítélkező bíróságról a börtönbe átkísért emberek sóhaja volt hallható a hídon.
Rialtó-híd (Ponte di Rialto):
15881592 között emelték, Velence legrégebbi hídja a csatorna felett. Már építése óta kereskedelmi központként működik. Méretei: íve 44 m, magassága 7,5 m, szélessége 22 m, alapzata 12 000 cölöp. Fesztávolsága 27,2 m.
"Miután átverekedtük magunkat a San Marcoban bolyongó ferdeszeműek seregein, és végigkukucskáltunk több tucat kirakatot, máris ott állunk az egykori Velence kereskedelmi központjában, a jelképpé vált Rialto híd lábánál, ahol ha el tudsz vonatkoztatni a sokadalomtól, még akkor sem tudod elképzelni, hogyan lehetett, hogy egy ilyen pi... pi... rinyó kis területen volt az egykori világbirodalom kereskedelmi központja! Újabb bizonyíték: nem a méret a lényeg! Mindenesetre felmegyünk a hídra, néhány kínait belehajítunk a vízbe, hogy tudjunk egymásról normális fotókat készíteni, lepillantunk a Canale Grande (Nagy Csatorna) igazán festői vízi forgatagára, majd lebaktatunk a piacra." (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 03. 02. vasárnap 19:21), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 03. 02. vasárnap 19:21
Séta a világ leghíresebb hídjain (3.rész)
Ami az Egyesült Államok nyugati partvidékén a Golden Gate, az a keletin a Brooklyn-híd. Sok más építmény mellett ez is New York emblematikus jelképévé vált. Az East River felett húzódó, a város Brooklyn és Manhattan negyedeit összekötő függőhíd az egyik legrégebbi az Egyesült Államokban. Az 1825 méter hosszú híd építésekor ez volt a legnagyobb függőhíd a világon. A neve kezdetben New York és Brooklyn-híd volt, de 1915 óta az egyszerűsített név a hivatalos. 1964-ben a Nemzeti Történelmi Látványosság-címmel is büszkélkedik.
A híd építése 1870. január 3-án kezdődött és 13 év alatt készült el. A megnyitóra 1883. május 24-én került sor, s az első napon 1800 jármű és 150 300 ember haladt rajta keresztül.
Ekkoriban ez volt a leghosszabb függőhíd a világon, közel 50 százalékkal nagyobb, mint bármely addig épített függőhíd. A két torony között húzódó távolság 486,3 méter. Az építkezés akkori áron 15,5 millió dollárba került és a munkálatok során 27 munkás vesztette életét. A megnyitó után egy héttel elterjedt a hír, hogy a híd le fog szakadni és a pánik miatt kialakult káoszban 13 gyalogos halt meg.
A hidat 1980 óta éjszaka is kivilágítják, s a következő felújítási munkálatok 2009-ben kezdődnek meg a hídon és a rá vezető utakon.
és a kedvencem...
Mindegyik közül talán ez a leghíresebb. A Golden Gate a San Franciscoi öböl Csendes-óceáni bejáratánál köti össze a szárazföldeket. A hatalmas, 227 méter magas pillérekre támaszkodó függőhidat 1933. január 5-én kezdték el építeni, az átadásra pedig 1937. május 27-én került sor. A Joseph Strauss, Charles Ellis és Leon Moissieff által tervezett híd átadásakor a világ legmagasabb függőhídja volt és a New York-i Verrazano-Narrows híd átadásáig, 27 éven át a világ leghosszabbja is egyben.
A Wikipédián fellelhető információk szerint a híd teljes hosszúsága 2737 méter, a szélessége pedig 27,43 méter. Átmegy rajta a 101-es főút, s az autók nyolc sávon haladhatnak át a hídon. Érdekesség, hogy a hidat története során összesen háromszor kellett lezárni erős szél miatt. Megépítése óta több nagy földrengést is épségben átvészelt, köztük az 1989-es 7,1 erősségű földmozgást is. A híd egyébként vonzza az öngyilkosokat, eddig 1200 ember vetett véget életének a Golden Gate-ről. A nyilvántartást 2005 óta nem vezetik, de becslések szerint átlagosan kéthetente történik hasonló tragédia.
Ami az Egyesült Államok nyugati partvidékén a Golden Gate, az a keletin a Brooklyn-híd. Sok más építmény mellett ez is New York emblematikus jelképévé vált. Az East River felett húzódó, a város Brooklyn és Manhattan negyedeit összekötő függőhíd az egyik legrégebbi az Egyesült Államokban. Az 1825 méter hosszú híd építésekor ez volt a legnagyobb függőhíd a világon. A neve kezdetben New York és Brooklyn-híd volt, de 1915 óta az egyszerűsített név a hivatalos. 1964-ben a Nemzeti Történelmi Látványosság-címmel is büszkélkedik.
A híd építése 1870. január 3-án kezdődött és 13 év alatt készült el. A megnyitóra 1883. május 24-én került sor, s az első napon 1800 jármű és 150 300 ember haladt rajta keresztül.
Ekkoriban ez volt a leghosszabb függőhíd a világon, közel 50 százalékkal nagyobb, mint bármely addig épített függőhíd. A két torony között húzódó távolság 486,3 méter. Az építkezés akkori áron 15,5 millió dollárba került és a munkálatok során 27 munkás vesztette életét. A megnyitó után egy héttel elterjedt a hír, hogy a híd le fog szakadni és a pánik miatt kialakult káoszban 13 gyalogos halt meg.
A hidat 1980 óta éjszaka is kivilágítják, s a következő felújítási munkálatok 2009-ben kezdődnek meg a hídon és a rá vezető utakon.
és a kedvencem...
Mindegyik közül talán ez a leghíresebb. A Golden Gate a San Franciscoi öböl Csendes-óceáni bejáratánál köti össze a szárazföldeket. A hatalmas, 227 méter magas pillérekre támaszkodó függőhidat 1933. január 5-én kezdték el építeni, az átadásra pedig 1937. május 27-én került sor. A Joseph Strauss, Charles Ellis és Leon Moissieff által tervezett híd átadásakor a világ legmagasabb függőhídja volt és a New York-i Verrazano-Narrows híd átadásáig, 27 éven át a világ leghosszabbja is egyben.
A Wikipédián fellelhető információk szerint a híd teljes hosszúsága 2737 méter, a szélessége pedig 27,43 méter. Átmegy rajta a 101-es főút, s az autók nyolc sávon haladhatnak át a hídon. Érdekesség, hogy a hidat története során összesen háromszor kellett lezárni erős szél miatt. Megépítése óta több nagy földrengést is épségben átvészelt, köztük az 1989-es 7,1 erősségű földmozgást is. A híd egyébként vonzza az öngyilkosokat, eddig 1200 ember vetett véget életének a Golden Gate-ről. A nyilvántartást 2005 óta nem vezetik, de becslések szerint átlagosan kéthetente történik hasonló tragédia.
Empire State Building
New York város jelenlegi legmagasabb, 102 emeletes, 381 méter magas épülete és egyik jelképe az Empire State Building. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Az épület a nevét New York állam becenevéből kapta (Empire State).
Az épület rövid története
A legenda szerint 1928-ban John Jacob Raskob megkérdezte Bill Lamb-et: Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze? Raskob, egy Wall Street-i pénzügyi szakember minden kapcsolatát latba vetve teremtett elő a gazdasági világválság idején 41 millió dollárt, hogy felépülhessen a világ legmagasabb építménye. A terveket három építész, Shreve, Lamb és Harmon készítették. A telek megszerzése után 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Az épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el, és 1931. május 1-jén adták át.
Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője az épületben, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták rá. Az évtized végén építették fel a kerítést a legfelső kilátóterasznál, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy a mélybe vetette magát. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva. 1952-ben került az antenna a torony tetejére.
New York város jelenlegi legmagasabb, 102 emeletes, 381 méter magas épülete és egyik jelképe az Empire State Building. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Az épület a nevét New York állam becenevéből kapta (Empire State).
Az épület rövid története
A legenda szerint 1928-ban John Jacob Raskob megkérdezte Bill Lamb-et: Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze? Raskob, egy Wall Street-i pénzügyi szakember minden kapcsolatát latba vetve teremtett elő a gazdasági világválság idején 41 millió dollárt, hogy felépülhessen a világ legmagasabb építménye. A terveket három építész, Shreve, Lamb és Harmon készítették. A telek megszerzése után 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Az épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el, és 1931. május 1-jén adták át.
Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője az épületben, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták rá. Az évtized végén építették fel a kerítést a legfelső kilátóterasznál, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy a mélybe vetette magát. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva. 1952-ben került az antenna a torony tetejére.
Séta a világ leghíresebb hídjain (3.rész)
Ami az Egyesült Államok nyugati partvidékén a Golden Gate, az a keletin a Brooklyn-híd. Sok más építmény mellett ez is New York emblematikus jelképévé vált. Az East River felett húzódó, a város Brooklyn és Manhattan negyedeit összekötő függőhíd az egyik legrégebbi az Egyesült Államokban. Az 1825 méter hosszú híd építésekor ez volt a legnagyobb függőhíd a világon. A neve kezdetben New York és Brooklyn-híd volt, de 1915 óta az egyszerűsített név a hivatalos. 1964-ben a Nemzeti Történelmi Látványosság-címmel is büszkélkedik.
A híd építése 1870. január 3-án kezdődött és 13 év alatt készült el. A megnyitóra 1883. május 24-én került sor, s az első napon 1800 jármű és 150 300 ember haladt rajta keresztül.
Ekkoriban ez volt a leghosszabb függőhíd a világon, közel 50 százalékkal nagyobb, mint bármely addig épített függőhíd. A két torony között húzódó távolság 486,3 méter. Az építkezés akkori áron 15,5 millió dollárba került és a munkálatok során 27 munkás vesztette életét. A megnyitó után egy héttel elterjedt a hír, hogy a híd le fog szakadni és a pánik miatt kialakult káoszban 13 gyalogos halt meg.
A hidat 1980 óta éjszaka is kivilágítják, s a következő felújítási munkálatok 2009-ben kezdődnek meg a hídon és a rá vezető utakon.
és a kedvencem...
Mindegyik közül talán ez a leghíresebb. A Golden Gate a San Franciscoi öböl Csendes-óceáni bejáratánál köti össze a szárazföldeket. A hatalmas, 227 méter magas pillérekre támaszkodó függőhidat 1933. január 5-én kezdték el építeni, az átadásra pedig 1937. május 27-én került sor. A Joseph Strauss, Charles Ellis és Leon Moissieff által tervezett híd átadásakor a világ legmagasabb függőhídja volt és a New York-i Verrazano-Narrows híd átadásáig, 27 éven át a világ leghosszabbja is egyben.
A Wikipédián fellelhető információk szerint a híd teljes hosszúsága 2737 méter, a szélessége pedig 27,43 méter. Átmegy rajta a 101-es főút, s az autók nyolc sávon haladhatnak át a hídon. Érdekesség, hogy a hidat története során összesen háromszor kellett lezárni erős szél miatt. Megépítése óta több nagy földrengést is épségben átvészelt, köztük az 1989-es 7,1 erősségű földmozgást is. A híd egyébként vonzza az öngyilkosokat, eddig 1200 ember vetett véget életének a Golden Gate-ről. A nyilvántartást 2005 óta nem vezetik, de becslések szerint átlagosan kéthetente történik hasonló tragédia.
Ami az Egyesült Államok nyugati partvidékén a Golden Gate, az a keletin a Brooklyn-híd. Sok más építmény mellett ez is New York emblematikus jelképévé vált. Az East River felett húzódó, a város Brooklyn és Manhattan negyedeit összekötő függőhíd az egyik legrégebbi az Egyesült Államokban. Az 1825 méter hosszú híd építésekor ez volt a legnagyobb függőhíd a világon. A neve kezdetben New York és Brooklyn-híd volt, de 1915 óta az egyszerűsített név a hivatalos. 1964-ben a Nemzeti Történelmi Látványosság-címmel is büszkélkedik.
A híd építése 1870. január 3-án kezdődött és 13 év alatt készült el. A megnyitóra 1883. május 24-én került sor, s az első napon 1800 jármű és 150 300 ember haladt rajta keresztül.
Ekkoriban ez volt a leghosszabb függőhíd a világon, közel 50 százalékkal nagyobb, mint bármely addig épített függőhíd. A két torony között húzódó távolság 486,3 méter. Az építkezés akkori áron 15,5 millió dollárba került és a munkálatok során 27 munkás vesztette életét. A megnyitó után egy héttel elterjedt a hír, hogy a híd le fog szakadni és a pánik miatt kialakult káoszban 13 gyalogos halt meg.
A hidat 1980 óta éjszaka is kivilágítják, s a következő felújítási munkálatok 2009-ben kezdődnek meg a hídon és a rá vezető utakon.
és a kedvencem...
Mindegyik közül talán ez a leghíresebb. A Golden Gate a San Franciscoi öböl Csendes-óceáni bejáratánál köti össze a szárazföldeket. A hatalmas, 227 méter magas pillérekre támaszkodó függőhidat 1933. január 5-én kezdték el építeni, az átadásra pedig 1937. május 27-én került sor. A Joseph Strauss, Charles Ellis és Leon Moissieff által tervezett híd átadásakor a világ legmagasabb függőhídja volt és a New York-i Verrazano-Narrows híd átadásáig, 27 éven át a világ leghosszabbja is egyben.
A Wikipédián fellelhető információk szerint a híd teljes hosszúsága 2737 méter, a szélessége pedig 27,43 méter. Átmegy rajta a 101-es főút, s az autók nyolc sávon haladhatnak át a hídon. Érdekesség, hogy a hidat története során összesen háromszor kellett lezárni erős szél miatt. Megépítése óta több nagy földrengést is épségben átvészelt, köztük az 1989-es 7,1 erősségű földmozgást is. A híd egyébként vonzza az öngyilkosokat, eddig 1200 ember vetett véget életének a Golden Gate-ről. A nyilvántartást 2005 óta nem vezetik, de becslések szerint átlagosan kéthetente történik hasonló tragédia.
Séta a világ leghíresebb hídjain (2.rész)
A Pont Neuf (Új-híd) a legrégebbi szajnai állandó átkelő a francia fővárosban. Nevét onnan kapta, hogy így akarták megkülönböztetni a többi, régi párizsi hídtól és a név a mai napig rajta ragadt.
A híd átvágja az Ile de la Cité szigetet, amely a középkor évszázadaiban Párizs szíve volt. Teljes hossza 278 méter, szélessége 298 méter és két különálló részre tagolódik: az öt boltívből álló rövidebb részre, az Ile de la Cité bal oldalán, és a hét boltívet számláló jobb oldali szakaszra. A híd építésének idejéből származó térképeken jól látható, hogy valósággal lecsippentette a sziget alsó csúcsát. Ettől kezdve az Ile de la Cité mellett lévő különálló kis homokzátony sziget - kiegészülve az azóta épített rakparttal - hozzákapcsolódott a szigethez és megnövelte annak méretét. Itt ma a Parc Vert Gallant található.
A pillérein kis bástyákkal épített, s így erődjelleget kapott híd építését III. Henrik irály rendelte el, s az első kapavágást is az ő uralkodása alatt, 1578-ban hajtották végre. A vallásháborúk miatt sokat késett az építkezés, amit végül IV. Henrik alatt, 1607-ben adtak át a párizsiaknak.
A Pont Neuf tulajdonképpen egy sor rövid boltív-híd egymás mellett, sok más, a korban épült hídhoz hasonlóan. A régebbi hidakkal ellentétben ez volt az első kőhíd a francia fővárosban. A hidak közül ez volt az egyik, amelyet gyalogjárdával láttak el, hogy a járókelőket megvédjék a lovak és a kocsik által összehordott sártól.
A hídon már a kezdetek óta nagy volt a forgalom és hosszú ideig ez volt Párizsban a legszélesebb híd. Szerkezetét sosem módosították, bár az évszázadok során több teljes körű felújításon is átesett. A legutóbbi, 13 éves felújítás épp tavaly fejeződött be, a híd építésének 400. évfordulóján.
Ez a legismertebb híd Ausztráliában, s a kecses, egy boltívből álló szerkezet az operaház mellett a város másik jelképe. Az operaházról és a hídról készült fotókról pedig mindenkinek azonnal az ausztrál nagyváros jut eszébe. A hidat a helyiek alakja miatt "vállfának"nevezik. Egészen 1967-ig ez volt a város legmagasabb építménye és még ma is ezt tartják a világ legszélesebb (49 méter) boltív-hídjának és a legmagasabb acél boltív-hídnak is a maga 134 méteres magasságával.
A Sydney Harbour Bridge felületén hatsávos út, egy korábban villamosforgalomra használt kétsávos út, két vasútpálya és egy gyalogos átkelő húzódik.
A város ezen részén már 1815-ben tervezték egy híd megépítését, de a jelenlegi átkelő tervezési munkálatai csak 1890-ben kezdődtek el. Az építkezés végül 1923-ban kezdődött meg a beton- és gránit-pilonok alapjainak ásásával, ehhez 800 lakóházat kellett lerombolni. Magát a hidat 1929-ben kezdték el építeni és a híd 1931-re készült el teljesen. Az első teszt-vonatok egy évvel később gurulhattak át rajta. Az építkezésen egyébként 16 építőmunkás vesztette életét.
A Pont Neuf (Új-híd) a legrégebbi szajnai állandó átkelő a francia fővárosban. Nevét onnan kapta, hogy így akarták megkülönböztetni a többi, régi párizsi hídtól és a név a mai napig rajta ragadt.
A híd átvágja az Ile de la Cité szigetet, amely a középkor évszázadaiban Párizs szíve volt. Teljes hossza 278 méter, szélessége 298 méter és két különálló részre tagolódik: az öt boltívből álló rövidebb részre, az Ile de la Cité bal oldalán, és a hét boltívet számláló jobb oldali szakaszra. A híd építésének idejéből származó térképeken jól látható, hogy valósággal lecsippentette a sziget alsó csúcsát. Ettől kezdve az Ile de la Cité mellett lévő különálló kis homokzátony sziget - kiegészülve az azóta épített rakparttal - hozzákapcsolódott a szigethez és megnövelte annak méretét. Itt ma a Parc Vert Gallant található.
A pillérein kis bástyákkal épített, s így erődjelleget kapott híd építését III. Henrik irály rendelte el, s az első kapavágást is az ő uralkodása alatt, 1578-ban hajtották végre. A vallásháborúk miatt sokat késett az építkezés, amit végül IV. Henrik alatt, 1607-ben adtak át a párizsiaknak.
A Pont Neuf tulajdonképpen egy sor rövid boltív-híd egymás mellett, sok más, a korban épült hídhoz hasonlóan. A régebbi hidakkal ellentétben ez volt az első kőhíd a francia fővárosban. A hidak közül ez volt az egyik, amelyet gyalogjárdával láttak el, hogy a járókelőket megvédjék a lovak és a kocsik által összehordott sártól.
A hídon már a kezdetek óta nagy volt a forgalom és hosszú ideig ez volt Párizsban a legszélesebb híd. Szerkezetét sosem módosították, bár az évszázadok során több teljes körű felújításon is átesett. A legutóbbi, 13 éves felújítás épp tavaly fejeződött be, a híd építésének 400. évfordulóján.
Ez a legismertebb híd Ausztráliában, s a kecses, egy boltívből álló szerkezet az operaház mellett a város másik jelképe. Az operaházról és a hídról készült fotókról pedig mindenkinek azonnal az ausztrál nagyváros jut eszébe. A hidat a helyiek alakja miatt "vállfának"nevezik. Egészen 1967-ig ez volt a város legmagasabb építménye és még ma is ezt tartják a világ legszélesebb (49 méter) boltív-hídjának és a legmagasabb acél boltív-hídnak is a maga 134 méteres magasságával.
A Sydney Harbour Bridge felületén hatsávos út, egy korábban villamosforgalomra használt kétsávos út, két vasútpálya és egy gyalogos átkelő húzódik.
A város ezen részén már 1815-ben tervezték egy híd megépítését, de a jelenlegi átkelő tervezési munkálatai csak 1890-ben kezdődtek el. Az építkezés végül 1923-ban kezdődött meg a beton- és gránit-pilonok alapjainak ásásával, ehhez 800 lakóházat kellett lerombolni. Magát a hidat 1929-ben kezdték el építeni és a híd 1931-re készült el teljesen. Az első teszt-vonatok egy évvel később gurulhattak át rajta. Az építkezésen egyébként 16 építőmunkás vesztette életét.
Függő, boltíves, acélszerkezetű, gyalog. Nap mint nap használjuk őket, legtöbbször nem is figyelünk fel rájuk, közülük sok igazi turistalátványossággá vált, sőt némelyikük egy-egy város jelképe lett. Képes séta a világ leghíresebb hídjain, amelyekért már önmagukban is érdemes utazni.
A leghíresebb európai híd címére a sok pályázó közül talán a londoni Tower-híd a legméltóbb, amely a brit főváros egyik szimbólumává vált az évek során. Nevét a szomszédságában álló várról, a Towerről kapta.
A Temzén átívelő Tower-híd a függőhíd és a felnyitható hajóhíd keveréke és manapság már igazi különlegességnek számít, ha felnyitják a híd két szárnyát. A híd építésének ötlete már a 19. század második felében felmerült, hogy némileg enyhítsenek London zsúfoltságán, de a budapestiekhez hasonló rögzített híd szóba sem jöhetett, hiszen így meggátolták volna a kereskedelmi hajóforgalmat. A Sir John Wolfe Barry tervei alapján épülő híd munkálatai végül 1886-ban kezdődtek meg és hivatalosan 1894 június 30-án nyitotta meg a Walesi Herceg.
A két tornyot tartó mólókba több mint 70 ezer tonna betont öntöttek, hogy azok minél jobban a folyó aljzatába süllyedjenek. A híd teljes hossza 244 méter, a két torony 65 méterre magasodik a vízszint fölé, a tornyok közti távolság pedig 61 méter. A felnyitható két hídelem egyenként 1000 tonnát nyom és a beépített ellensúlyoknak köszönhetően alig 5 percbe telik, míg maximális, 83 fokos állásba emelik. A hídpályák emelését kezdetben nagynyomású vízzel működő akkumulátorok végezték, amelyekbe két hatalmas gőzgép nyomta a vizet. Napjainkban ezt a munkát elektromos motorok végzik.
A híd igazi látványossága a turisták számára a két torony között 44 méter magasan húzódó gyalogos átjáró.
Az Arno folyó fölött húzódó középkori Ponte Vecchio Firenze egyik jelképe. Különlegessége, hogy a hídon boltok, üzletek sora húzódik, sőt még lakások is vannak az építményen, ahogyan egyébként ez a középkorban sok már hasonló hídnál is gyakori volt. A középkorban hentesboltok sorakoztak a hídon, manapság már az ékszerüzleteké, műkereskedőké és szuvenír-árusoké a terep. A Ponte Vecchio-t Európa legöregebb, teljesen kőből épült szelvényes boltív-hídjának tartják.
A híd a legkeskenyebb pontján szeli át az Arno-t, ott ahol vélhetően már a római időkben is híd állt. A római kor hídja szintén kőpilléreken nyugodott, de a felépítmény fából készült. A híd legelőször i.sz. 996-ban szerepel egy írásos dokumentumban, később, 1117-ben árvíz pusztította el, majd miután helyreállították, 1333-ban ismét áradás döntötte romba, s csak 12 évvel később állították helyre.
A híd három különálló boltívre tagolódik, a középső - egyben a legnagyobb - boltív szélessége 30 méter, míg a két szélsőé 27 méter. A boltívek magassága 3,5 és 4,4 méter között váltakozik.
A leghíresebb európai híd címére a sok pályázó közül talán a londoni Tower-híd a legméltóbb, amely a brit főváros egyik szimbólumává vált az évek során. Nevét a szomszédságában álló várról, a Towerről kapta.
A Temzén átívelő Tower-híd a függőhíd és a felnyitható hajóhíd keveréke és manapság már igazi különlegességnek számít, ha felnyitják a híd két szárnyát. A híd építésének ötlete már a 19. század második felében felmerült, hogy némileg enyhítsenek London zsúfoltságán, de a budapestiekhez hasonló rögzített híd szóba sem jöhetett, hiszen így meggátolták volna a kereskedelmi hajóforgalmat. A Sir John Wolfe Barry tervei alapján épülő híd munkálatai végül 1886-ban kezdődtek meg és hivatalosan 1894 június 30-án nyitotta meg a Walesi Herceg.
A két tornyot tartó mólókba több mint 70 ezer tonna betont öntöttek, hogy azok minél jobban a folyó aljzatába süllyedjenek. A híd teljes hossza 244 méter, a két torony 65 méterre magasodik a vízszint fölé, a tornyok közti távolság pedig 61 méter. A felnyitható két hídelem egyenként 1000 tonnát nyom és a beépített ellensúlyoknak köszönhetően alig 5 percbe telik, míg maximális, 83 fokos állásba emelik. A hídpályák emelését kezdetben nagynyomású vízzel működő akkumulátorok végezték, amelyekbe két hatalmas gőzgép nyomta a vizet. Napjainkban ezt a munkát elektromos motorok végzik.
A híd igazi látványossága a turisták számára a két torony között 44 méter magasan húzódó gyalogos átjáró.
Az Arno folyó fölött húzódó középkori Ponte Vecchio Firenze egyik jelképe. Különlegessége, hogy a hídon boltok, üzletek sora húzódik, sőt még lakások is vannak az építményen, ahogyan egyébként ez a középkorban sok már hasonló hídnál is gyakori volt. A középkorban hentesboltok sorakoztak a hídon, manapság már az ékszerüzleteké, műkereskedőké és szuvenír-árusoké a terep. A Ponte Vecchio-t Európa legöregebb, teljesen kőből épült szelvényes boltív-hídjának tartják.
A híd a legkeskenyebb pontján szeli át az Arno-t, ott ahol vélhetően már a római időkben is híd állt. A római kor hídja szintén kőpilléreken nyugodott, de a felépítmény fából készült. A híd legelőször i.sz. 996-ban szerepel egy írásos dokumentumban, később, 1117-ben árvíz pusztította el, majd miután helyreállították, 1333-ban ismét áradás döntötte romba, s csak 12 évvel később állították helyre.
A híd három különálló boltívre tagolódik, a középső - egyben a legnagyobb - boltív szélessége 30 méter, míg a két szélsőé 27 méter. A boltívek magassága 3,5 és 4,4 méter között váltakozik.
Tádzs Mahal
Az épületet a XVII. században élt Sandzsahán császár építette szeretett felesége Mumtaz Mahal halálakor. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A történetírók szerint Mumtaz Mahal, 1612-ben tartott menyegzőjükön arra kérte férjét, hogy ha majd meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi. A legújabb ásatások szerint a császár mauzóleuma pontosan szemben állt volna a Tádzs Mahallal, fekete kövekből építették volna meg, azonban sohasem készült el.
Az épület Ahmad Lahorit tervei alapján készült. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahoritot megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.
Az épületet a XVII. században élt Sandzsahán császár építette szeretett felesége Mumtaz Mahal halálakor. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A történetírók szerint Mumtaz Mahal, 1612-ben tartott menyegzőjükön arra kérte férjét, hogy ha majd meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi. A legújabb ásatások szerint a császár mauzóleuma pontosan szemben állt volna a Tádzs Mahallal, fekete kövekből építették volna meg, azonban sohasem készült el.
Az épület Ahmad Lahorit tervei alapján készült. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahoritot megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.
(Katicika képei a nappaliból áthozva ide)
-----------------------------------------------
No, szépjóestvét egy pár riói záróképpel!
-----------------------------------------------
No, szépjóestvét egy pár riói záróképpel!
megkezdödött a riói karnevál... 
"Velencében már István napján (december 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (január 20.) kezdődik a farsang. Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják farsangnak illetve karneválnak.
A farsang hazája Itália, a római birodalom Saturnália ünnepei. Ma a leghíresebb a Velencei karnevál, misztikus maszkjaival idegenforgalmi látványosság.
Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban, s ezzel fejezik be a farsang ünnepét.
Németországbana maskarás bálok közül kiemelkedik a farsangi időszak utolsó keddjén rendezett ún. Narrenfest, azaz bolondok keddje. Szintén német nyelvterületen dívó szokás a Weibermühle (csodamalom). A történet szerint a fiatal férfi csúf öregasszonyt vesz feleségül, a molnár kellő jutalom ellenében fiatal lánnyá "őrli vissza" az öregasszonyt.
Manapság a leghíresebb a riói karnevál, mely hatalmas díszes felvonulás feldíszített kocsikkal, melyeken a szambaiskolák képviselői ropják a táncot."
ugyan elfelejtették megfordítani a kamerát, de itt legalább táncolnak
A farsang hazája Itália, a római birodalom Saturnália ünnepei. Ma a leghíresebb a Velencei karnevál, misztikus maszkjaival idegenforgalmi látványosság.
Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban, s ezzel fejezik be a farsang ünnepét.
Németországbana maskarás bálok közül kiemelkedik a farsangi időszak utolsó keddjén rendezett ún. Narrenfest, azaz bolondok keddje. Szintén német nyelvterületen dívó szokás a Weibermühle (csodamalom). A történet szerint a fiatal férfi csúf öregasszonyt vesz feleségül, a molnár kellő jutalom ellenében fiatal lánnyá "őrli vissza" az öregasszonyt.
Manapság a leghíresebb a riói karnevál, mely hatalmas díszes felvonulás feldíszített kocsikkal, melyeken a szambaiskolák képviselői ropják a táncot."
ugyan elfelejtették megfordítani a kamerát, de itt legalább táncolnak
Ja és több mint 3000 darabban szállították,csak azt nem tudom,hogy rakták össze.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 18. csütörtök 16:07), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (94621)
VIP
2007. 10. 18. csütörtök 16:07
Szabadság-szobor, New York
A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a Szabadság-szobor, New York előtt a Liberty Island-nál található a Hudson folyó torkolatánál. A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmával. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a Szabadság-szobor, New York előtt a Liberty Island-nál található a Hudson folyó torkolatánál. A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmával. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
gratula a képekhez, és köszönjük, hogy megosztottad velünk! (igen, Párizs "csodálatos"!) 
ok, elhiszem, de berakhattál volna te is egy általad híresnek tartott "valamit"!
egyébként sem nagyon érdekel az étvágyad!
(Ez egy válasz Bibendum üzenetére (2008. 01. 13. vasárnap 06:46), amit ide kattintva olvashatsz)
egyébként sem nagyon érdekel az étvágyad!
(Ez egy válasz Bibendum üzenetére (2008. 01. 13. vasárnap 06:46), amit ide kattintva olvashatsz)
Én is ott voltam meg be is kajáltam mint az állat. 
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 10. 23. kedd 20:02), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 10. 23. kedd 20:02), amit ide kattintva olvashatsz)
Felhozok egy topicot, mert rég írtatok bele!
Bp-i Karácsonyi előkészületek "fesztiváli" hangulatban...
ilyenre telt
mi nem utazunk ilyenben
Mikinek rendszáma is van
egész közelről
nézzük meg közelről
ezt is
pózol a gesztenyeárus!
valakinek még a szája is tátva maradt!
vagy csak elunta a várakozást a hosszú sorban, hogy láthassa a Mikit?
apró baleset
Bp-i Karácsonyi előkészületek "fesztiváli" hangulatban...
ilyenre telt
mi nem utazunk ilyenben
Mikinek rendszáma is van
egész közelről
nézzük meg közelről
ezt is
pózol a gesztenyeárus!
valakinek még a szája is tátva maradt!
vagy csak elunta a várakozást a hosszú sorban, hogy láthassa a Mikit?
apró baleset
Malaysia:
ez a fal bizonyitja azt,hogy már akkor is túl sokan voltak
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 24. szerda 18:41), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 24. szerda 18:41), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (94621)
VIP
2007. 10. 24. szerda 18:41
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott.
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott.
Hofi után szabadon!
az a baj, h a kicsi kínai nem fal!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 24. szerda 18:41), amit ide kattintva olvashatsz)
az a baj, h a kicsi kínai nem fal!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 24. szerda 18:41), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (94621)
VIP
2007. 10. 24. szerda 18:41
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott.
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott.
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott.
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott.
