Az legyen a tiéd, amit mindenhová magaddal vihetsz; beszélj nyelveket, ismerj meg országokat és embereket. Legyenek az emlékeid az útitáskádban.
(Alexander Solzhenitsyn)

Az út kanyarog, de mégis járható.
Az út egyenes, ezért járható.
Az út göröngyös, de mégis járható.
Az út sima. ezért járható.
Az út mélybe vezet, de mégis járható.
Az út a fény felé tart, ezért járható.
Az út mozdulatlan, de mégis járható.
Az út változik, ezért járható.
Az út megfoghatatlan, de mégis járható.
Az út megérthető, ezért járható.
Ha az igaz utat keresed, befelé nézz, és megtalálod.
(Lao-ce: Az igaz út)

"Minden egyszerű lélek mélyén ott lapul a romantika. A legváltozatosabb formákban jelentkezik, és nem öli ki se kor, se foglalkozás, se tapasztalat."

/Wells/

"A nőket általában nyugodtnak, csendesnek tartják, pedig a nők éppen úgy szeretik képességüket, tehetségüket próbára tenni, mint fivéreik."

/Charlotte Bronte/

"Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol, akitól azt reméled, hogy ismer Téged."

/Gabriel Garcia Márquez/

"Bármit is mondjanak, a népszerűség nem kitágítja, ahogy látszik, hanem közönségessé teszi a tehetséget."

/Flaubert/

"Önmagunkat csapjuk be, ha életünk magasabb céljait egy olyan viharos érzéstől tesszük függővé, mint a szerelem!"

/Marie Curie/

Kicsit előrehozom a Versek topicot..

Minden titkos vágyam ismeri Ő,
kezében ott van minden,multam s jövőm,
emésztő szenvedéllyel,ördögi jel,
ölelése halált hozhat s mégis kell...


(ossian)

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldell a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot,
Már hó takará el a bérci tetőt...

Én fekszem itt a kihűlt földön,
eleven kincse még a nyárnak,
vétkek s rossz jelek rohamozva
édes húsomra idejárnak.

Te vagy, mi van, te vagy az emlék,
te vagy ki küld és hívogat,
futnék tetőled s visszamennék,
dajkáld el az én kínomat

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés. legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint fényt a termek.
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!

Szeretlek, jobban a szélnél,
mi öleli hosszan a fát,
szeretlek, mintha élnél
helyettem egy életen át.

Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott szememben a világ
fájdalmaink a létezésben
Vagy ép üvegben a szilánk!

Köröttem kúsza az élet,
kúsza a sorsom.
Vértezz hittel, hűséggel állig,
akkor én a halálos ágyig
belédfogódzom.

/Rapülők : Szívzuhogás /

/Részletek az alábbi versekből: Petőfi Sándor: Szeptember végén; Nagy László: Én fekszem itt; Kosztolányi Dezső: Énekek éneke; Juhász Gyula: Szerelem; József Attila: Óda; Gyurkovics Tibor: Hajnal; Kiss Dénes: Részem lettél; Nagy László: Jártam én koromban, hóban./

"Az idő, amit a rózsádra vesztegettél:
az teszi olyan fontossá a rózsádat.
Ha valaki szeret egy virágot,
amely csak egyetlen példányban
létezik a csillag milliókon:
ez épp elég neki, hogy boldog legyen..."


/ Antoine de Saint-Exupéry - A kisherceg /

"Kedves, ne szólj. Így csöndesen,
pihenj velem:
árván egymásba menekült
szegények kincse ez a szerelem.
Nem érdekel, mi lesz, mi volt,
lelkünk egy pillanat,
égünk s minden tüzet kiolt
már-már egyetlen mozdulat."

/Szabó Lőrinc - Szegények kincse /

Nekem egy igazi barát olyan,

ki megnyugtat, ha bajom van,

ki jóban, rosszban velem van,

amilyen te vagy.



Hisz te tartasz ki mellettem,

te nyugtatsz meg engem,

sőt szeretsz engem, mint egy barát,

és téged soha többé nem engednélek el már.



Te megőrzöd titkaim,

nem pletykálod ki dolgaim,

és nekem ennél több nem kell,

csak marad sokáig ilyen jó barát.

születésed napján mit kivánjak neked?gyünyört.egyedülit.nagyon nagyon szépet!amit csak én kivánok neked és senki más!ami egyedi.akár csak veled a nagyvilág!csak azt hogy sokáig megmaradj nekem.hogy legyél itt mindig egészen melettem!ez a kivánság is önzö!látod?ezért egyszerüen csak isten éltessen!!

Szeretek egy lányt,de nem lehet enyém,
Szeretek egz lányt,de a sziva már másé...

Nem akartam semmit,de semmit tönkre tenni,
nem gondolok másra,csak hogy jó volna elmenni...

A szivem darabokra törte
a pár szó:Felejts el örökre...

A pokolba értem,
A mennyböl hulltam alá,
A szerelem elhegyott,
S szivem hozzá vissza nem talál...


Megtört a lélek,sajog a sziv,
az érzelmek szava tova száll,
Lelkem sohaja elhalkul,
s a szivem lassan megáll....

"Nem az az igazi, akivel le tudnád élni az életed, hanem aki nélkül nem."

"A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján."
(Erskine)

"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket,
s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van reánk, mint nekünk őreá."

"Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok.
De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál."
(Prisrin)