December 13-án Luca napja van.
Luca széke
A Lucaszéke egy háromlábú szék, mely segített felismerni a boszorkányokat, és jósló ereje megmutatta, hogy kinek hogy hívják majd a kedvesét.
A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb a Luca napja. December 13-án Luca napja van. Luca 304 körül élt Siracusában. Úgy tartották, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, ez ugyanis gonoszjáró nap. Egyes vidékeken magát Lucát is boszorkánynak tartják. Ez a nap a boszorkányok hatalmának a megtörésére irányult. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek egy- két gerezd fokhagymát.
Lányoknak, asszonyoknak, tilos volt ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén.
Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.
Luca széke
A Lucaszéke egy háromlábú szék, mely segített felismerni a boszorkányokat, és jósló ereje megmutatta, hogy kinek hogy hívják majd a kedvesét.
A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb a Luca napja. December 13-án Luca napja van. Luca 304 körül élt Siracusában. Úgy tartották, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, ez ugyanis gonoszjáró nap. Egyes vidékeken magát Lucát is boszorkánynak tartják. Ez a nap a boszorkányok hatalmának a megtörésére irányult. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek egy- két gerezd fokhagymát.
Lányoknak, asszonyoknak, tilos volt ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén.
Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.
Ezen a napon kezdték el készíteni azt a háromlábú széket, melyet Luca székének hívtak. A készítésnek nagyon szigorú kritériumai voltak, amit be kellett tartani ahhoz, hogy a hiedelem szabályainak megfeleljenek. Meg volt határozva, hogy milyen fából készüljön a szék, szöget nem volt szabad használni, csak fa éket, és karácsonyig el kellett készülnie. Minden nap csak egy kicsit volt szabad rajta dolgozni, hogy karácsonyestig elkészüljön. Innen ered a mondás, ha valamit nagyon lassan készítünk, hogy úgy készülünk el vele, mint a Luca széke. December 24. estéjén a széket elvitték az éjféli misére, és aki felállt rá, az meglátta, hogy ki a boszorkány. A szék készítőjének innentől rohannia kellett haza, mert különben a boszorkányok széttépték volna. Ilyenkor mákot szórt maga után, amit a boszorkányoknak fel kellett szedniük, és ez idő alatt ő hazaért. Ezután a széket elégették.
Azok a lányok és a fiúk, akiknek nem volt kedvesük nagyon várták a Luca napját. Kis cédulákra felírták a szóba jöhető kedvesek nevét, vagy azokat a neveket, melyeket szívesen adnának kedvesük nevének, és ezekből a nevekből karácsonyig mindennap egyet elégettek. Amelyik karácsony napjára maradt utoljára, az lesz a leendő kedvesük neve.
Ezen a napon még a pogácsasütés is szokás volt. Ebből azt jósolták meg, hogy ki lesz beteg. A pogácsa tésztájára tollat tettek, és akinek a tolla sütés közben megperzselődött, az rosszra számíthatott.
Ezen a napon azonban a tréfa sem hiányozhatott. Tökből készítettek fejeket, melyet kivilágítottak és ezzel ijesztgették egymást.
Népi szokás volt még a vöröshagymából való jóslás is. Luca napján hat vöröshagymát félbevágtak, megsózták a közepét és attól függően, hogy mennyire eresztett levet egy-egy fél vöröshagyma, következtetni tudtak az elkövetkezendő időjárásra, hogy mennyire lesz csapadékos.
(forrás: csaladinet.hu)
Azok a lányok és a fiúk, akiknek nem volt kedvesük nagyon várták a Luca napját. Kis cédulákra felírták a szóba jöhető kedvesek nevét, vagy azokat a neveket, melyeket szívesen adnának kedvesük nevének, és ezekből a nevekből karácsonyig mindennap egyet elégettek. Amelyik karácsony napjára maradt utoljára, az lesz a leendő kedvesük neve.
Ezen a napon még a pogácsasütés is szokás volt. Ebből azt jósolták meg, hogy ki lesz beteg. A pogácsa tésztájára tollat tettek, és akinek a tolla sütés közben megperzselődött, az rosszra számíthatott.
Ezen a napon azonban a tréfa sem hiányozhatott. Tökből készítettek fejeket, melyet kivilágítottak és ezzel ijesztgették egymást.
Népi szokás volt még a vöröshagymából való jóslás is. Luca napján hat vöröshagymát félbevágtak, megsózták a közepét és attól függően, hogy mennyire eresztett levet egy-egy fél vöröshagyma, következtetni tudtak az elkövetkezendő időjárásra, hogy mennyire lesz csapadékos.
(forrás: csaladinet.hu)
Szent Miklós egy kis-ázsiai, Patara nevű városkában született Krisztus után 245-ben, gazdag család gyermekeként. A csodák már akkor végig kísérték az életét. Alig kezdte el az iskolát, amikor hatalmas járvány pusztított arrafelé, s az árván maradt kisfiú a busás örökséggel Patara városába költözött nagybátyjához, egy ottani érsekhez, a város kolostorába. Az itt töltött évek alatt megszerette a papi hivatást, és életét az embereknek, a gyerekek tanításának szentelte. Segítőkészsége és emberszeretete tette híressé messze földön. Egy Jeruzsálembe tartó zarándokút alkalmával betért imádkozni Myra városába, ahol különös körülmények között püspökké szentelték. Vagyonát az emberek és a gyerekek megsegítésére fordította. Amikor éhínség tört ki, a teljes egyházi vagyont a szegények étkeztetésére fordította, amiért az egyház engedetlenségért egy időre ki is tagadta.
Az estéket azzal töltötte, hogy órákon át a város kis utcáin sétálgatott, és beszélgetett az emberekkel. Így figyelt fel egy elszegényedett nemes emberre, akinek már élelemre sem futotta. Három lánya közül egyiküknek, hogy megmentse a családot, el kellett volna adnia magát rabszolgának. Erről folyt a vita köztük, amikor Szent Miklós az ablakuk alá érve meghallotta beszélgetésüket, visszasietett a templomba, majd egy marék aranyat kötött egy kendőbe, és bedobta az ablakukon. A lányok azt hitték, csoda történt. Majd egy év múlva ezt újra megismételte, de ezúttal a lányok a léptek zajára kisiettek, és annyit sikerült észrevenniük, hogy egy piros ruhás alak távolodik sietve a hóesésben. A harmadik éven nagyon hideg volt az idő, az ablak tehát zárva volt. Nem tudott más megoldást, felmászott a sziklaoldalba épített ház tetejére, és a kéményen dobta be a keszkenőbe kötött aranyat. A kisebbik lány éppen akkor tette a harisnyáját oda száradni, és az arany pontosan a harisnyába esett. Jó ideig valamiféle csodának vélték az évenként megismétlődő eseményt, de a harmadik éven a marék arany között volt egy olyan egyedi érme, amit egy kereskedő ajándékozott Miklós püspöknek, tehát másé nem lehetett. Ettől kezdve mindenki tudta, ki a titokzatos segítő.
Innen ered a szokás, hogy december 5-e estéjén ajándék reményében csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló felé. S amivel még az évek során kiegészült a legenda, a Mikulás soha nem egyedül jár. Rénszarvasok húzta szánon közlekedik, és segítői a Krampuszok. Rájuk azért van szüksége, mert ők hozzák a virgácsot a rossz gyerekeknek. Szent Miklós hosszú, békés öregkort élt meg.
Az estéket azzal töltötte, hogy órákon át a város kis utcáin sétálgatott, és beszélgetett az emberekkel. Így figyelt fel egy elszegényedett nemes emberre, akinek már élelemre sem futotta. Három lánya közül egyiküknek, hogy megmentse a családot, el kellett volna adnia magát rabszolgának. Erről folyt a vita köztük, amikor Szent Miklós az ablakuk alá érve meghallotta beszélgetésüket, visszasietett a templomba, majd egy marék aranyat kötött egy kendőbe, és bedobta az ablakukon. A lányok azt hitték, csoda történt. Majd egy év múlva ezt újra megismételte, de ezúttal a lányok a léptek zajára kisiettek, és annyit sikerült észrevenniük, hogy egy piros ruhás alak távolodik sietve a hóesésben. A harmadik éven nagyon hideg volt az idő, az ablak tehát zárva volt. Nem tudott más megoldást, felmászott a sziklaoldalba épített ház tetejére, és a kéményen dobta be a keszkenőbe kötött aranyat. A kisebbik lány éppen akkor tette a harisnyáját oda száradni, és az arany pontosan a harisnyába esett. Jó ideig valamiféle csodának vélték az évenként megismétlődő eseményt, de a harmadik éven a marék arany között volt egy olyan egyedi érme, amit egy kereskedő ajándékozott Miklós püspöknek, tehát másé nem lehetett. Ettől kezdve mindenki tudta, ki a titokzatos segítő.
Innen ered a szokás, hogy december 5-e estéjén ajándék reményében csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló felé. S amivel még az évek során kiegészült a legenda, a Mikulás soha nem egyedül jár. Rénszarvasok húzta szánon közlekedik, és segítői a Krampuszok. Rájuk azért van szüksége, mert ők hozzák a virgácsot a rossz gyerekeknek. Szent Miklós hosszú, békés öregkort élt meg.
Roráte
Az egyházi év adventi időszakában a hajnali misék különleges hangulatot kölcsönöznek a decemberi virradatnak. A roráte elnevezést az ünnepkör egyik - ószövetségi szentírási szövegen alapuló - énekének kezdő soráról kapta, melyet adventben énekeltek: Rorate caeli de super. Harmatozzatok egek onnan felülről. Régebben aranyos vagy angyali misének is hívták. Ez utóbbi arra utal, hogy a Szűz Mária tiszteletére mondott hajnali miséket mindig az Úrangyala elimádkozásával fejezték be. A hívek hajnali sötétben várják a napfényt, a Messiást, mint hajdan a próféták tették.
Juhász Gyula:
Rorate
A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.
A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.
Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.
Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!
Az egyházi év adventi időszakában a hajnali misék különleges hangulatot kölcsönöznek a decemberi virradatnak. A roráte elnevezést az ünnepkör egyik - ószövetségi szentírási szövegen alapuló - énekének kezdő soráról kapta, melyet adventben énekeltek: Rorate caeli de super. Harmatozzatok egek onnan felülről. Régebben aranyos vagy angyali misének is hívták. Ez utóbbi arra utal, hogy a Szűz Mária tiszteletére mondott hajnali miséket mindig az Úrangyala elimádkozásával fejezték be. A hívek hajnali sötétben várják a napfényt, a Messiást, mint hajdan a próféták tették.
Juhász Gyula:
Rorate
A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.
A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.
Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.
Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!
Békés szép estét!
Ne felejtsétek meggyújtani az első gyertyát az adventi koszorún!
Ádvent
Az ádvent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg - a római liturgiától eltérő - gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az ádventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik.
Ádvent első vasárnapja - 2008. november 30.
Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.
Ádvent második vasárnapja - 2008. december 7.
Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.
Ádvent harmadik vasárnapja - 2008. december 14.
Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.
Ádvent negyedik vasárnapja - 2008. december 21.
Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.
Ne felejtsétek meggyújtani az első gyertyát az adventi koszorún!
Ádvent
Az ádvent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg - a római liturgiától eltérő - gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az ádventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik.
Ádvent első vasárnapja - 2008. november 30.
Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.
Ádvent második vasárnapja - 2008. december 7.
Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.
Ádvent harmadik vasárnapja - 2008. december 14.
Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.
Ádvent negyedik vasárnapja - 2008. december 21.
Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.
MINDEN KEDVES
BÖZSIKÉNEK
BÖSKÉNEK
ERZSÓKNAK
ZSÓKÁNAK
ÉS PERSZE ERZSIKÉKNEK
BOLDOG NÉVNAPOT
KÍVÁNOK!
BÖZSIKÉNEK
BÖSKÉNEK
ERZSÓKNAK
ZSÓKÁNAK
ÉS PERSZE ERZSIKÉKNEK
BOLDOG NÉVNAPOT
KÍVÁNOK!
"Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik"
"Mire Márton megérkezett, minden must borrá érett"
Márton-nap-november 11
Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e. Ilyenkor a pásztorok - kezükben vesszővel - végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak. A gazdasági szerepen túl népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.
Márton-nap, november 11. - libaAz ünnep az őszi munkák (szüret, kukoricafosztás) lezárulásával induló és a Katalin-napig tartó kisfarsang idejére esett. Országszerte lakomákat és bálokat rendeztek, ilyenkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat, az úgynevezett mártonludakat. A közhiedelem úgy tartotta, "aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog". Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból jósoltak, a fehér és hosszú csont havas telet, míg a barna és rövid csont enyhe telet jelentett.
A középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, a népszokások egészen a 20. század közepéig éltek, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát. Amennyiben követni kívánjuk a hagyományokat, úgy 11 hó 11-én, 11 óra 11 perckor tálaljuk a frissensültet!
"Mire Márton megérkezett, minden must borrá érett"
Márton-nap-november 11
Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e. Ilyenkor a pásztorok - kezükben vesszővel - végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak. A gazdasági szerepen túl népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.
Márton-nap, november 11. - libaAz ünnep az őszi munkák (szüret, kukoricafosztás) lezárulásával induló és a Katalin-napig tartó kisfarsang idejére esett. Országszerte lakomákat és bálokat rendeztek, ilyenkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat, az úgynevezett mártonludakat. A közhiedelem úgy tartotta, "aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog". Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból jósoltak, a fehér és hosszú csont havas telet, míg a barna és rövid csont enyhe telet jelentett.
A középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, a népszokások egészen a 20. század közepéig éltek, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát. Amennyiben követni kívánjuk a hagyományokat, úgy 11 hó 11-én, 11 óra 11 perckor tálaljuk a frissensültet!
Novemberi nép megfigyelések:
Márton napja (november 11.): Ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha "Márton nyara van", akkor igen kemény hideg tél jön. "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. A Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Erzsébet napja (november 19.): Ha ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha "Erzsébet megrázza a pöndölyét", azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
Katalin napja (november 25.): A mondás szerint "Katalin kopog, karácsony locsog".
András napja (november 30.): Ha a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (december 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.
Márton napja (november 11.): Ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha "Márton nyara van", akkor igen kemény hideg tél jön. "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. A Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Erzsébet napja (november 19.): Ha ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha "Erzsébet megrázza a pöndölyét", azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
Katalin napja (november 25.): A mondás szerint "Katalin kopog, karácsony locsog".
András napja (november 30.): Ha a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (december 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Halottak napja
A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a küzdő egyház tehát a szenvedő egyházról emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a halottak estéjén rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, hogy az örök világosság fényeskedjék az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.
Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.
Dsida Jenő: Kalendárium szonettekben
(részlet)
November
A holtak dícsérete
Meghaltunk, testvér, valamennyien.
Csak ők élnek még, ők, a régi holtak.
A néma ablakok sora kiholt, vak:
Láttál temetőt? Ugy-e mind ilyen?
A holtak este csillagot csiholtak
fölénk, a kegyelet rajtunk pihen:
egy csillag ég minden fájó sziven
s világít minden zártredőnyű boltnak.
(részlet)
Halottak napja
A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a küzdő egyház tehát a szenvedő egyházról emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a halottak estéjén rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, hogy az örök világosság fényeskedjék az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.
Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.
Dsida Jenő: Kalendárium szonettekben
(részlet)
November
A holtak dícsérete
Meghaltunk, testvér, valamennyien.
Csak ők élnek még, ők, a régi holtak.
A néma ablakok sora kiholt, vak:
Láttál temetőt? Ugy-e mind ilyen?
A holtak este csillagot csiholtak
fölénk, a kegyelet rajtunk pihen:
egy csillag ég minden fájó sziven
s világít minden zártredőnyű boltnak.
Mindenszentek története és szokásai!
Mindenszentek ünnepe keleten alakult ki, a római birodalom keleti részében. Bizánc az, amelyik megfogalmazza azt az igényt, hogy azokról a szentekről, vértanúkról, hitvallókról is megemlékezzenek a templomokban, akikről esetleg maga az egyház sem tud. Névtelenek, vagy éppen nagyon is van nevük, de olyan sokan vannak, hogy az év 365 napja nem elég az ő felemlítésükre. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére, de nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, ezért Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.
A római katolikusoknál november 1-jén tartják a főünnepet. A mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: "Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat."
Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween ("minden szent estéje"). A házaknál töklámpások világítanak,a gyerekek lehetőleg horrorisztikus jelmezbe öltözve házról-házra járnak és "trick or treat", azaz édességet vagy megviccelunk jelszóval gyűjtik a cukorkákat, csokoládékat. Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" ("Minden szenteknek") című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine.
Sok európai országban - köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen - szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.
A magyar nép kalendárium szerint Szent Márton napján (október 31.) választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész "halottak hetében". Több népszokás csatlakozik hozzá, van, ahol kenyeret sütnek a szegényeknek ("Isten-lepénye", "halottak lepénye"), külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak.
Mindenszentek ünnepe keleten alakult ki, a római birodalom keleti részében. Bizánc az, amelyik megfogalmazza azt az igényt, hogy azokról a szentekről, vértanúkról, hitvallókról is megemlékezzenek a templomokban, akikről esetleg maga az egyház sem tud. Névtelenek, vagy éppen nagyon is van nevük, de olyan sokan vannak, hogy az év 365 napja nem elég az ő felemlítésükre. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére, de nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, ezért Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.
A római katolikusoknál november 1-jén tartják a főünnepet. A mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: "Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat."
Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween ("minden szent estéje"). A házaknál töklámpások világítanak,a gyerekek lehetőleg horrorisztikus jelmezbe öltözve házról-házra járnak és "trick or treat", azaz édességet vagy megviccelunk jelszóval gyűjtik a cukorkákat, csokoládékat. Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" ("Minden szenteknek") című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine.
Sok európai országban - köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen - szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.
A magyar nép kalendárium szerint Szent Márton napján (október 31.) választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész "halottak hetében". Több népszokás csatlakozik hozzá, van, ahol kenyeret sütnek a szegényeknek ("Isten-lepénye", "halottak lepénye"), külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak.
Jankovics Marcell_Jelkép-kalendárium
(részlet)
Szent Korona
Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: "koszorú, korona". Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: "Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá". Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a látomás értelmét: "az István nevet kapta mert ami ŤIstvánť a görög nyelvben, Ťkoronať a latin beszédben."
Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült volna.
Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. (Csak az 1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szentté avatás az Apostoli Szék kizárólagos joga.) A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.
(részlet)
Szent Korona
Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: "koszorú, korona". Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: "Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá". Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a látomás értelmét: "az István nevet kapta mert ami ŤIstvánť a görög nyelvben, Ťkoronať a latin beszédben."
Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült volna.
Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. (Csak az 1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szentté avatás az Apostoli Szék kizárólagos joga.) A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.
Csak látni akarlak,
anyu fényes csillag,
látni,ahogy jössz,jössz,
jössz ha hívlak.
Látni sietséged
angyal szelidséged,
odabujni hozzád,
megölelni téged.
Minden kedves anyukának kívánok Nagyon Boldog Anyáknapját!
Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján ünneplik.
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.
Hova ez a kapkodás még egy hét húsvétig 
Kiváncsi lennék hogy a vallás vagy a néphagyomány van előtérben ebbe a nagy kapkodásba
Kiváncsi lennék hogy a vallás vagy a néphagyomány van előtérben ebbe a nagy kapkodásba
Kellemes Ünnepeket kívánok a női felhasználóinknak is ...nekik kicsit szerényebb képpel (bocsi csajok nem találtam nyuszifiút)
Kedves csetes és fórumos férfi felhasználóinknak szeretnék kellemes ünnepeket kívánni !
A Nemzetközi Nőnap Története:
A Nemzetközi Nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A Nőnap a mai virágcsokor küldéses, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A Nemzetközi Nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első Nemzetközi Nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében Nemzetközi Nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a Nemzetközi Nőnapot. 1917. március 8-án (a Juliánusz naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a Nemzetközi Nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.
A Nemzetközi Nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
.jpg)
A Nemzetközi Nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A Nőnap a mai virágcsokor küldéses, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A Nemzetközi Nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első Nemzetközi Nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében Nemzetközi Nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a Nemzetközi Nőnapot. 1917. március 8-án (a Juliánusz naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a Nemzetközi Nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.
A Nemzetközi Nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Valentin nap a szeretet és szerelem ünnepe!
Hogy ki volt Valentin? Biztos egy nagyon kedves, figyelmes férfi, aki szerelmét valami nagy dologgal ajándékozta meg ezen a napon, és ezért esik ez az ünnep február 14-re.
Rómába kezdődött minden. Az olaszok, mint tudjuk, nagyon szeretnek mulatni, szeretik és kedvelik az ünnepeket, s ez régen sem volt másként. Az egyik ilyen kedvenc ünnepük volt Lupercakia, amelyet február 15-én tartottak. Luperca egy istennő volt, még hozzá ő volt az erdők, mezők, tüzek urának Faunusnak hitvese.
Ugyanezen a napon az ő tiszteletére egy faládába összegyűjtötték a lányok neveit, amelyet fiatal és természetesen nőtlen férfiak húztak ki. Így egyszerre letudták az ismerkedést is, és hát kezdődhetett a szerelem. Ha komolyra fordult a dolog, akkor a következő év ünnepén össze is házasodhattak.
Így lett ez a nap a szerelmesek napja. De hogy mitől lett Valentin nap? S hogy ki is volt Valentin? A legendák szerint egy római papról van szó, aki a keresztényeket segítette, s ezért II. Claudius császár 269. február 14-én kivégeztette. Pártfogói persze nem feledték, s halálának napját róla nevezték el, majd kikiáltották a szerelem és szeretet ünnepének.
496-ban Celasius pápa elrendelte, hogy Luperca ünnep helyett Szent Valentinra emlékezzenek február 14-én.
A keresztény világban hamar elterjedt ez a szokás, s már is Angliában találhatjuk magunkat az 1400-as években.
A fiatalok apró ajándékokkal, versekkel lepték meg egymást.
Franciaországban is ismert lett a játék. Ők visszatértek a régi gyökerekhez, annyi különbséggel, hogy egy szív alakú piros dobozból húzták ki a fiúk és lányok, leendő kedvesük nevét. Aztán szép lassan, úgy az 1700-as évek tájékán megjelentek az első Valentin verseskötetek.
A 19. században, pedig a Valentin napi üdvözlőkártya küldése vált szokássá.
Valentin egyébként magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napkét is szokták emlegetni. Hazánkban a 90-es évektől vált egyre népszerűbbé a szokás, hogy ezen a napon ajándékkal lepjük meg kedvesünket.
Persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy az idő múlásával ez a nap nemcsak a szerelmesek napja lett, hanem egyszerűen a szereteté is. Így illő minden olyan embert megajándékozni ezen a napon, aki a szívünkhöz közel áll és oly kedves nekünk. Egy csoki szív, egy szál virág vagy egy kedves kis üdvözlet a szülőknek, testvéreknek, a legjobb barátoknak is kijár.
Azt se feledjük el, hogy nemcsak Valentin napkor fontos a szeretet, a törődés, a figyelmesség!
Ennyi hasznos ismeret után, nem árt megjegyezni egy nagyon fontos és komoly szabályt.
Minden ünnep attól szép, mert az emberek érzik és hiszik, hogy az a pillanat értük és nekik szól.
Boldog Valentin napot!
[IMG]http://www.photodom.com/new_fotos/2008/02/13/645548
Hogy ki volt Valentin? Biztos egy nagyon kedves, figyelmes férfi, aki szerelmét valami nagy dologgal ajándékozta meg ezen a napon, és ezért esik ez az ünnep február 14-re.
Rómába kezdődött minden. Az olaszok, mint tudjuk, nagyon szeretnek mulatni, szeretik és kedvelik az ünnepeket, s ez régen sem volt másként. Az egyik ilyen kedvenc ünnepük volt Lupercakia, amelyet február 15-én tartottak. Luperca egy istennő volt, még hozzá ő volt az erdők, mezők, tüzek urának Faunusnak hitvese.
Ugyanezen a napon az ő tiszteletére egy faládába összegyűjtötték a lányok neveit, amelyet fiatal és természetesen nőtlen férfiak húztak ki. Így egyszerre letudták az ismerkedést is, és hát kezdődhetett a szerelem. Ha komolyra fordult a dolog, akkor a következő év ünnepén össze is házasodhattak.
Így lett ez a nap a szerelmesek napja. De hogy mitől lett Valentin nap? S hogy ki is volt Valentin? A legendák szerint egy római papról van szó, aki a keresztényeket segítette, s ezért II. Claudius császár 269. február 14-én kivégeztette. Pártfogói persze nem feledték, s halálának napját róla nevezték el, majd kikiáltották a szerelem és szeretet ünnepének.
496-ban Celasius pápa elrendelte, hogy Luperca ünnep helyett Szent Valentinra emlékezzenek február 14-én.
A keresztény világban hamar elterjedt ez a szokás, s már is Angliában találhatjuk magunkat az 1400-as években.
A fiatalok apró ajándékokkal, versekkel lepték meg egymást.
Franciaországban is ismert lett a játék. Ők visszatértek a régi gyökerekhez, annyi különbséggel, hogy egy szív alakú piros dobozból húzták ki a fiúk és lányok, leendő kedvesük nevét. Aztán szép lassan, úgy az 1700-as évek tájékán megjelentek az első Valentin verseskötetek.
A 19. században, pedig a Valentin napi üdvözlőkártya küldése vált szokássá.
Valentin egyébként magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napkét is szokták emlegetni. Hazánkban a 90-es évektől vált egyre népszerűbbé a szokás, hogy ezen a napon ajándékkal lepjük meg kedvesünket.
Persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy az idő múlásával ez a nap nemcsak a szerelmesek napja lett, hanem egyszerűen a szereteté is. Így illő minden olyan embert megajándékozni ezen a napon, aki a szívünkhöz közel áll és oly kedves nekünk. Egy csoki szív, egy szál virág vagy egy kedves kis üdvözlet a szülőknek, testvéreknek, a legjobb barátoknak is kijár.
Azt se feledjük el, hogy nemcsak Valentin napkor fontos a szeretet, a törődés, a figyelmesség!
Ennyi hasznos ismeret után, nem árt megjegyezni egy nagyon fontos és komoly szabályt.
Minden ünnep attól szép, mert az emberek érzik és hiszik, hogy az a pillanat értük és nekik szól.
Boldog Valentin napot!
[IMG]http://www.photodom.com/new_fotos/2008/02/13/645548
elvileg ma kellene leszedni a Karácsonyfákat, de van aki korábban, és van aki később bontja le a fáját.
miért is?
Népi kalendárium!
Január 6. Vízkereszt
Vízkereszt, vagy a karácsonyi háromkirályok napja tulajdonképpen a karácsonyi ünnepek zárónapja. Ezen a napon szokás utoljára meggyújtani a gyertyákat a karácsonyfán, ekkor bontják le a fát. A nap összetett jellegű keresztény ünnep, amelynek fő tárgya a kis Jézus imádására keletről Betlehembe érkező "három királyok" (napkeleti bölcsek) tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán folyó vizében való megkeresztelkedésének megünneplése, harmadik vonása pedig az úgynevezett kánai menyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés.
A csillag által vezetett bölcsek ajándékai közül az arany és a tömjén is azt fejezi ki, hogy Jézust Istennek kijáró tisztelettel övezték. Harmadik ajándékuk, a mirha, amely az ókorban elterjedt elképzelés szerint a tejképződést segíti elő, azt a tanítást fejezte ki, hogy Jézus, aki valóságos Isten, egyben valóságos ember is. Sok helyen népszokás a csillagozás vagy a háromkirályok járása, ami hasonló a betlehemezéshez, csak kevesebb benne a párbeszédes forma. Legfontosabb kelléke természetesen a csillag, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe. A csillagot egy rúdon viszi a fehérbe öltözött három király egyike. A királyok közül Boldizsár arcát bekormozzák, hogy szerecsen voltát jelezzék. A másik két király Gáspár és Menyhért voltak. A csillagozók sorba veszik a házakat, verset mondanak, amiért élelmet és pénzt kapnak a házigazdától.
E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra vagy a szemöldökfára felírják az évszámot és alá a három király nevének kezdőbetűit: G+M+B.
Vízkeresztkor szentelt vízzel megszentelik az udvart, az ólat, lakást, hogy megvédjék az ott élőket, embert, állatot a rossztól, a gonosztól. A családtagok még isznak is a szentelt vízből. A többit pedig elteszik, mert gyógyítóerőt tulajdonítanak neki ők is, mint mások is. A karácsonyi búzának a felét a kútba dobják, másik felét pedig a jószágok kapják, mert ennek is gyógyereje van.
Vízkereszttel kezdődik a farsang, ami a fiatalok és az idősek számára egyaránt a vidám összejövetelek, tréfás játékok időszaka
miért is?
Népi kalendárium!
Január 6. Vízkereszt
Vízkereszt, vagy a karácsonyi háromkirályok napja tulajdonképpen a karácsonyi ünnepek zárónapja. Ezen a napon szokás utoljára meggyújtani a gyertyákat a karácsonyfán, ekkor bontják le a fát. A nap összetett jellegű keresztény ünnep, amelynek fő tárgya a kis Jézus imádására keletről Betlehembe érkező "három királyok" (napkeleti bölcsek) tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán folyó vizében való megkeresztelkedésének megünneplése, harmadik vonása pedig az úgynevezett kánai menyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés.
A csillag által vezetett bölcsek ajándékai közül az arany és a tömjén is azt fejezi ki, hogy Jézust Istennek kijáró tisztelettel övezték. Harmadik ajándékuk, a mirha, amely az ókorban elterjedt elképzelés szerint a tejképződést segíti elő, azt a tanítást fejezte ki, hogy Jézus, aki valóságos Isten, egyben valóságos ember is. Sok helyen népszokás a csillagozás vagy a háromkirályok járása, ami hasonló a betlehemezéshez, csak kevesebb benne a párbeszédes forma. Legfontosabb kelléke természetesen a csillag, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe. A csillagot egy rúdon viszi a fehérbe öltözött három király egyike. A királyok közül Boldizsár arcát bekormozzák, hogy szerecsen voltát jelezzék. A másik két király Gáspár és Menyhért voltak. A csillagozók sorba veszik a házakat, verset mondanak, amiért élelmet és pénzt kapnak a házigazdától.
E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra vagy a szemöldökfára felírják az évszámot és alá a három király nevének kezdőbetűit: G+M+B.
Vízkeresztkor szentelt vízzel megszentelik az udvart, az ólat, lakást, hogy megvédjék az ott élőket, embert, állatot a rossztól, a gonosztól. A családtagok még isznak is a szentelt vízből. A többit pedig elteszik, mert gyógyítóerőt tulajdonítanak neki ők is, mint mások is. A karácsonyi búzának a felét a kútba dobják, másik felét pedig a jószágok kapják, mert ennek is gyógyereje van.
Vízkereszttel kezdődik a farsang, ami a fiatalok és az idősek számára egyaránt a vidám összejövetelek, tréfás játékok időszaka
