Az eddigi hozzászólások

Kedves Alina!

Kérdéseim, mert hozzám intézett soraid nekem szerbhotvátul vannak.

1.: Mi az a "KEP", ami a nevem után nem jön, 2 csomag (feltételezem) cigi után sem?
2.: Milyen kis feladatok? S milyen nagyobbak? Neadjisten arra gondolsz, hogy fel mertem venni a kesztyűt a védenceddel szemben, s ez szerinted túl nagy falat a számomra?
3.: Milyen egész oldalas "semmit" nézel?
4.: S mi az, mi folytonosan előfordul? S kivel?
5.: Végezetül? Milyen elmaradt fejlődéi lépcsőfokokra gondolsz?

Tudod, van egy kedves sor, mely szállóigévé vált: "Fogalmazni csak gondosan, és szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy szabad!".

Javaslom ennek mindenekelőtti szem előtt tartását.

Kedves Dr. A !!
Ami engem szemelyesen nagyon zavar: Ahol neved utan KEP kellene "jöjjön",nem jön semmi,ket csomag HB elszivasa utan sem....
Nalam van a problema?
Ha nem,hat tanacskent: Egyszer kis feladatokat oldani...mikor mennek,nagyobb faba fagni a fejszet!
Nagyon zavaro egy egesz oldal "semmit" hosszannezni.Remelem megerted.
Mindenkinel elöfordul,,,,de folytonosan????
Visszaterve: Ne maradjon ki fejlödesünkben egy lepcsöfok se!! Inkabb kevesebb legyen,de ne "lyukas".

Azokat a lélektani kurzusokat speciel én szoktam tartani, de ez ne zavarjon... :) Egyébként pedig, hogy szavaidban sértettséget és dühöt éreztem, nem a lélektan kategóriájába tartozik, inkább szocializáció és ehhez társuló empátia kérdéskörébe. Szóval szép szavak, de előbb az éretlmüket kellene meismerni (lásd: Értelmező szótár, stb.).

A prof-tól még messze állok, de nem vetemedek arra, hogy dillettánsoknak magyarázzam el szakkönyvekből és szótárakból kiollózott hiányos tudásuk és dillettantizmusuk alapvető hiányosságait. Így csak csendben mosolygok rajtuk..

Ezt ajánlanám neked is melegen, kedves "professzor úr", mert említett dolgok mozgatórugóit,ok-okozati összefüggéseit bezony a pszichológia kutatgatja-tárgyalgatja, magyarázza, mint ahogy maga az empátia és szocializáció is lélektani sémák szintjén modellezhető.

Azokat a lélektani kurzusokat speciel én szoktam tartani, de ez ne zavarjon... :) Egyébként pedig, hogy szavaidban sértettséget és dühöt éreztem, nem a lélektan kategóriájába tartozik, inkább szocializáció és ehhez társuló empátia kérdéskörébe. Szóval szép szavak, de előbb az éretlmüket kellene meismerni (lásd: Értelmező szótár, stb.).

Nem jól éreztél: a kis butus sem sértett sem dühös nem vala. Egy -két lélektani kurzuson még jó volna résztvenned... :))))

OMG, kis butus, azt NEKED javasoltam! Annyira feldúltnak éreztelek, hátha ott le tudod vezetni sértetséged dühét... :)

Hangulatom kifogástalan, de neked ajánlok valamit, amit az egyik fórumozótól hallottam:
"Egy javaslat a felbaszott agy ellen:

http://www.panaszlada.com "
S hogy már irodalom is legyen benne:

Juhász Gyula:
Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből lassan, elfakult
arcképed a szívemben, elmosódott
a vállaidnak íve, elsuhant
a hangod és én nem mentem utánad
az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
ma már nem reszketek tekintetedre,
ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
nyakkendőmben és elvétett szavamban
és minden eltévesztett köszönésben
és minden összetépett levelemben
és egész elhibázott életemben
élsz és uralkodol örökkön. Amen.
:))))