ÉGI ÚT
Egy fehér
és szünet a másik
fehér remény ködös
de még jön talán igen.
Indulás
Itt!
S akkor újra egy fehér és szünet
aztán már nincs
a másik fehér
tán remény sincs, egybefolyt
gumirovátkolt szürke hang
a füzek ereszén áthörög
tán nyomtalan
de lehet ÉN leszek
füzéres fővel
ott valahol
azistenit, ez az éj
hajnalba hajolni nem akar
nem tud
kiomlott szőke haj söpör
álmatlan hűvös homlokot
kitolt csigaszem
szarvhegyen inog
s senkit nem érdekel!
és egy ami jó:
gumirovátkolt éj zötyög
át kimustrált jövőn
kibaszott, kúrva halmokon
mik még csak lajstromon se...
de forr ott fortyog...
hogyan? Ugyan
tömött adrenalin mi éltet
csöcsös kételyek haván? Ugyan!
DE!
Még csak egyszer
érezném bár fuvallatát
de nem...
NEM!
Egy fehér
és szünet a másik
fehér remény ködös
de még jön talán igen.
Indulás
Itt!
S akkor újra egy fehér és szünet
aztán már nincs
a másik fehér
tán remény sincs, egybefolyt
gumirovátkolt szürke hang
a füzek ereszén áthörög
tán nyomtalan
de lehet ÉN leszek
füzéres fővel
ott valahol
azistenit, ez az éj
hajnalba hajolni nem akar
nem tud
kiomlott szőke haj söpör
álmatlan hűvös homlokot
kitolt csigaszem
szarvhegyen inog
s senkit nem érdekel!
és egy ami jó:
gumirovátkolt éj zötyög
át kimustrált jövőn
kibaszott, kúrva halmokon
mik még csak lajstromon se...
de forr ott fortyog...
hogyan? Ugyan
tömött adrenalin mi éltet
csöcsös kételyek haván? Ugyan!
DE!
Még csak egyszer
érezném bár fuvallatát
de nem...
NEM!
Gondolatban elviszünk egy körre,szélsebesen!!
A születésem elött egy örökkévalóságig nem léteztem.Most azon aggodjak,hogy a halálom után megint nem létezek majd egy örökkévaloságig?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 24. hétfő 18:57), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (76512)
2007. 12. 24. hétfő 18:57
A halál
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
Hiányzol...
A halál
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
Boldog Karácsonyt! ott az égiekben is!
Oly árva-árva most a lelkem:
egy régi-régi zongora -
kopottas, ócska házban,
ahol örökre gyász van,
ahol nem játszanak soha.
Csukott szájában alszik-alszik
egykor vakító fogsora.
Csengő idegje: húrja
álmodik meglazulva,
s halott, halott a zongora.
Felzsong kisértet-éjszakákon
a hangok alvó tábora
- felissza fátylas holdvilág -:
s könnycseppes, halk melódiát
gügyög a régi zongora,
ódon búbánattól betelten...
És néha-néha sír a lelkem,ha rád gondolok
egy régi-régi zongora -
kopottas, ócska házban,
ahol örökre gyász van,
ahol nem játszanak soha.
Csukott szájában alszik-alszik
egykor vakító fogsora.
Csengő idegje: húrja
álmodik meglazulva,
s halott, halott a zongora.
Felzsong kisértet-éjszakákon
a hangok alvó tábora
- felissza fátylas holdvilág -:
s könnycseppes, halk melódiát
gügyög a régi zongora,
ódon búbánattól betelten...
És néha-néha sír a lelkem,ha rád gondolok
Nanna Sirama Fenix : Halottak napja
November elsején, mikor a fagy már csíp,
halvány virágba borul az összes sír.
Akkor minden ember, kinek halottja van,
kimegy oda; valakinek nem fáj már, van aki még sír.
És a virágcsokrok alatt csendesen fekszik Ő,
álmát nem háborgatja senki, vigyáz rá a temető.
Teste ittmaradt ezen a kicsiny földön,
de lelke a messzi csillagok közt jár,
és keresztülmosolyog, ha róla beszélünk, az Androméda-ködön.
Amikor az este leszáll, és a mécsesek égnek,
hátborzongató-különös látványt nyújt a temető.
Apró, sárga lángocskák üzenik az égnek,
hogy itt nyugszanak a halottak; itt nyugszik Ő.
Kedves Barátom Felfa papa! soha nem felejtelek/tünk el:
nem szólok be, mert itt nem illik, de egyet érzek veled (olvasd a dühöngőt)!
A Mindenszentek azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, a halottak napjának ünnepi előestéje, így e két nap összekapcsolódik. Az ünnep kezdete a IV. századba nyúlik vissza. Nyugaton 609-ben tűnt föl először, nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén Írhonban és Angliában kezdtek ünnepelni a 700-as években. A hozzátartozók temetőjárása már októberben megkezdődik.
A sírokat az elmúlás virágaival díszítik. Mindenszentek estéjén az elődök sírjánál összegyűlnek a rokonok, és a halottak üdvéért imádkoznak. Ilyenkor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom. Sötétedésre a temető gyertyák és mécsesek fényáradatában úszik. Meghatottság, tisztelet hatja át a lelkeket.
Halottak Napja Sz. Odiló, clunyi apáttól (962-1048) ered, s rendelete (998) nyomán, máig fönnmaradt. Az ünnepet a 14. század elejétől Róma is átvette.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték, s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén mindönszentek kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Több népi hiedelem kapcsolódik az ünnephez. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak Napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, s ha a harang szól, hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Az ünnep hetében nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhatott a ház népére.
Halloween az egyik legrégibb ünnep. Mai formája több kultúra keveredésével alakult ki. Évszázadokkal ezelőtt a kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a Napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte. A kelta újévet november 1-én ünnepelték, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte.
Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a szent tölgyfák alatt új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, és tűz körüli táncot lejtettek. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat, és űzik ki a gonosz szellemeket.
November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült kosztümökbe öltöztek, és a Napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az első Halloween.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 11. 01. csütörtök 06:40), amit ide kattintva olvashatsz)
A Mindenszentek azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, a halottak napjának ünnepi előestéje, így e két nap összekapcsolódik. Az ünnep kezdete a IV. századba nyúlik vissza. Nyugaton 609-ben tűnt föl először, nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén Írhonban és Angliában kezdtek ünnepelni a 700-as években. A hozzátartozók temetőjárása már októberben megkezdődik.
A sírokat az elmúlás virágaival díszítik. Mindenszentek estéjén az elődök sírjánál összegyűlnek a rokonok, és a halottak üdvéért imádkoznak. Ilyenkor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom. Sötétedésre a temető gyertyák és mécsesek fényáradatában úszik. Meghatottság, tisztelet hatja át a lelkeket.
Halottak Napja Sz. Odiló, clunyi apáttól (962-1048) ered, s rendelete (998) nyomán, máig fönnmaradt. Az ünnepet a 14. század elejétől Róma is átvette.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték, s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén mindönszentek kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Több népi hiedelem kapcsolódik az ünnephez. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak Napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, s ha a harang szól, hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Az ünnep hetében nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhatott a ház népére.
Halloween az egyik legrégibb ünnep. Mai formája több kultúra keveredésével alakult ki. Évszázadokkal ezelőtt a kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a Napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte. A kelta újévet november 1-én ünnepelték, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte.
Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a szent tölgyfák alatt új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, és tűz körüli táncot lejtettek. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat, és űzik ki a gonosz szellemeket.
November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült kosztümökbe öltöztek, és a Napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az első Halloween.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 11. 01. csütörtök 06:40), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
2007. 11. 01. csütörtök 06:40
Emlékezünk Rád is, drága Felpapa.
Emlékezünk Rád is, drága Felpapa.
Lélekben csatlakozom a képhez. Szerintem ez a kép a legszebb módja az emlékezésnek.
(Ez egy válasz charlie79 üzenetére (2007. 04. 16. hétfő 21:39), amit ide kattintva olvashatsz)
Katicika #1 | 2006.04.16
"Döbbenetes a hír: Felpa-pa nincs többé, kimotorozott életünkből, mindennapjainkból! Már égi széles, száraz utakon tép, s nekünk nem marad más, mint utána intsünk búcsúzólag, döbbenettel. Papa, soha nem felejtünk!"
Pontosan egy éve írtam ezeket a sorokat. Gondoljunk Őrá, szenteljünk egy pár pillanatot emlékének.
"Döbbenetes a hír: Felpa-pa nincs többé, kimotorozott életünkből, mindennapjainkból! Már égi széles, száraz utakon tép, s nekünk nem marad más, mint utána intsünk búcsúzólag, döbbenettel. Papa, soha nem felejtünk!"
Pontosan egy éve írtam ezeket a sorokat. Gondoljunk Őrá, szenteljünk egy pár pillanatot emlékének.
