Nyúlmedve...tudod te, miről beszélek
(egyébként, ha van valami, ami miatt érdemes vállalni egy kapcsolatban a kockázatot, hát akkor ez az. dimenzió-ugrás, minden megváltozik)
(egyébként, ha van valami, ami miatt érdemes vállalni egy kapcsolatban a kockázatot, hát akkor ez az. dimenzió-ugrás, minden megváltozik)
Az én párom is hasonló volt, pedig kamaszkora óta ismerem. Majdnem fél évem ráment, mire bekerültem a bugyijába! De nekem Ő kellet, és nem valami könnyen megkapható leányka. Olyan volt elég Őelőtte. Kellett neki pár év, mire szép lassan el merte mondani, hogy szeretné akár csak a simogatást, az ujjazást, a dugást. Utána még kellett pár év, mire ő lepett meg erotikus masztivideóval szülinapomra. Aztán… inkább nem folytatom
Vannak nők, akik szerető mentorálás nélkül megmaradnának életük végéig a lekapcsolt lámpánál.
Igazándiból mirajtunk, férfiakon múlik az, hogy képesek vagyunk-e kihozni a nőből a nagybetűs NŐT. (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 08:55), amit ide kattintva olvashatsz)
Vannak nők, akik szerető mentorálás nélkül megmaradnának életük végéig a lekapcsolt lámpánál.
Igazándiból mirajtunk, férfiakon múlik az, hogy képesek vagyunk-e kihozni a nőből a nagybetűs NŐT. (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 08:55), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (393003)
2015. 07. 13. hétfő 08:55
Értem én miről beszélsz....
De hidd el vannak olyan "embertipusok" akik képtelenek (vagy csak nagyon lassan) megnyílni ,még annak az embernek is aki a legközelebb áll hozzá.
Példa: A párom semmiféle szexuális vágyáról fantáziájáról nem beszélt...Hiába kérdeztem,azt mondta nincs semmi tökéletes minden....
Aztán ÉVEK! múlva csak kinyögte,hogy az Qvára izgatja,ha nem veszek boxert a nadrágom alá,hogy izgatja ha saját magam izgatom,hogy szereti nézni ahogy spriccelek , szeretne kilesni egy pasit fürdés közben ,hogy élvezné,ha egy 3. pasi ráverné a hasára puncijára miközben maszturbál (dugás nélkül!)stb...stb....
Ha nem erőltetem soha nem találom ki magamtól....
De hidd el vannak olyan "embertipusok" akik képtelenek (vagy csak nagyon lassan) megnyílni ,még annak az embernek is aki a legközelebb áll hozzá.
Példa: A párom semmiféle szexuális vágyáról fantáziájáról nem beszélt...Hiába kérdeztem,azt mondta nincs semmi tökéletes minden....
Aztán ÉVEK! múlva csak kinyögte,hogy az Qvára izgatja,ha nem veszek boxert a nadrágom alá,hogy izgatja ha saját magam izgatom,hogy szereti nézni ahogy spriccelek , szeretne kilesni egy pasit fürdés közben ,hogy élvezné,ha egy 3. pasi ráverné a hasára puncijára miközben maszturbál (dugás nélkül!)stb...stb....
Ha nem erőltetem soha nem találom ki magamtól....
Akkor én egy ilyen utópisztikus, sőt talán éppen ezért misztikus házasságban élek! Mi mindenről tudunk beszélgetni a feleségemmel.
No ez azért nem karikacsapás egyszerűséggel lett így.
Mint Dmesztos72-nél, így nálunk is sok-sok évbe tellett a teljes megnyílás. De megérte! (Ez egy válasz greatom üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 07:12), amit ide kattintva olvashatsz)
No ez azért nem karikacsapás egyszerűséggel lett így.
Mint Dmesztos72-nél, így nálunk is sok-sok évbe tellett a teljes megnyílás. De megérte! (Ez egy válasz greatom üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 07:12), amit ide kattintva olvashatsz)
2015. 07. 13. hétfő 07:12
Ez valami utópia? Beszélni? Írod ezt itt, ahol még névtelenül és arctalanul is nagyon kevesen tudnak őszintén beszélni a szexuális életükről? Sőt... nem kis számban vannak, akik mindenféle 'beszélgetést' feleslegesnek és zavarónak tartanak. Párosul ez azzal, hogy mindent akarnak de azonnal. Mint amikor valaki folyamatosan egy Porsche Panameráról álmodozik, hogy hogyan csapatná, hogyan nyikkana 2 ből háromba.. de a suzuki Ignist is folyton meghúzza a Penny market parkolójában.
Ja, ez a mit szólnának mások , na ez érdekes. Hallottam már ilyet. Aztán rögtön egyenesbe is tettem a dolgot. : lehet, hogy elborzadnának, de ez megelőzhető, ha nem kötöd az orrukra Ja! Tényleg... mert ő elég sok mindent meg szokott beszlni a barátnőivel... de akkor ezt most titokban fogja tartani. (Tényleg meredek dolog volt, illetve szokatlan, de nem lényeg, a lényeg az, hogy nagyon be tudott indulni ettől (is) ) Addig azt hittem, hogy én vagyok a pionír a feltáratlan vadonban... aztán jól pofára is estem.
Nohát... sajnos tényleg nincs univerzális metódus, max optimalizáni lehet.
Nohát... sajnos tényleg nincs univerzális metódus, max optimalizáni lehet.
Általánosságban próbáltam megfogalmazni. Bár tény, hogy nekem is nagyon át kell gondolnom, hogy mit vezetek fel. Néha jó lenne, ha párom olvasna hasonló fórumokat (persze nem a mesékről), vagy épp ezt, és látná milyen vágyaim vannak, vagy épp másoknak milyen vágyai vannak, hátha benne is feltámadnának hasonlóak. Bár ahogy ismerem, csak felhúzná magát rajta. Tud erről a fórumról, az oldalról, pont miatta töröltettem a képeim. Nem igazán tetszett neki, hogy írok ide. Kicsit ilyen uralkodó, vagy önző ilyen tekintetben. Ő nem tudja szétválasztani a szexet az érzelmektől. Nyilván egy picit mindig is összefügg, hisz bizonyos érzelem nélkül nem mész el a másikkal. Ha egy picit is tetszik benne valami, az már érzelem. Ha nem így volna, akkor már prostitúcióról beszélnénk. Érzelem nélkül nincs szex, csak pénzért. Az ő esetében nagy érzelem kell hozzá. Nem használja a vibrijét, nem igazán van benne egymás előtti masztiban, olyan mintha félne kipróbálni új dolgokat. Sajnos. Úgy gondolom a legtöbb nő is így van vele. Vagy tényleg így gondolja, vagy tart attól, hogy ha megnyílna, akkor mit szólna a párja, vagy a környezete. Ez sokszor mindkét fél esetében így van. Aztán padhelyzet. Senki nem tesz semmit. Sok évet el lehet így vesztegetni, ahelyett, hogy kiélvezték volna amennyire csak lehet.
(Ez egy válasz greatom üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 14:05), amit ide kattintva olvashatsz)
2015. 07. 13. hétfő 14:05
Szerintem picit borúlátó vagy. Oké, egy kétnapos ismerettség után az ember talán nem áll elő azzal, hogy szeretné felvenni a kedvenc tangáját és nem nyomja a csaj kezébe a kedvenc straponját, hogy hajrá! Viszont az is igaz, hogy minél később próbálják kölcsönösen tisztába tenni ezeket a dolgokat, annál frusztrálóbb bújkálni, takargatni, vágyakozni.
Hát, ja, van aki nem ismeri a párját, de ez önmagában is jókora szopás és el kell gondolkodni, hogy mi az a lemondás ami még vállalható, meddig terjed a kompromisszumkészség. Én spec a klaszikus, hosszú, zárt családmodellben hiszek, viszont szexuális téren miért is ne férne bele akár néha egy kis közös elhatározáson alapuló kalandozás. Az meg szinte alap, hogy még a monogámián belüli szexuális élet is olyan széles palettáról választható elemeket tartalmaz, hogy szükség lehet az öszhang megteremtésére illetve fel kell tárni mindazt a sok izgalmas lehetőséget, ami a kettőtök egyéni vágyait ötvözve különleges élvezeteket adhat.
Nyilván ahány ember, annyiféle mix, de akár még az is előfordulhat, hogy bizonyos gátlások lassú és megfontolt lépésekkel átléphetők, lebonthatók. Később jókat lehet nevetni együtt, hogy mennyire kár volt ennyire ódzkodni aettől, vagy attól.
Na... hogy szemléltessem. Volt egy barátnőm, aki eleinte viszolygott attól, hogy dildót használjon, mert az olyan mű, meg kemény, meg nyom és izé. nekem viszont bejön, ha egy nő intenzíven használ efféléket és minél bumfordibb, annál jobb. Plusz egyszerűen totálisan elzárkózott attól, hogy többesben vegyen részt. Kb másfél-két év alatt ez az ellenérzés fokozatosan eltűnt, ráérzett az egész varázsára és végül ő volt aki választott egy tetszetős darabot és kérés nélkül is kreatívan használta. A párcsere soha nem jött össze vele, de a másokkal együtt szexeléssel megbarátkozott és két vagy három alkalommal már más kezében volt a dildó vége és élvezte.
Én így utólag visszagondolva, azt hiszem, hogy mindkettőnk számára élvezetes volt a szex és egy pillanatig sem érezte úgy, hogy kényszeríteve volna bár mindig bátorítottam és én sem éreztem, hogy lemaradok valamiről. Lehet, még pár év és mélyebb vizekre is evezhettünk volna, de egyéb okok miatt különváltak útjaink. Türelemjátéték, mert nagyon kevés az olyan ember, aki az első pillanattól tökéletes összhangban tud ezen a téren létezni a partnerével. (Egy párt ismerek, ők kifejezetten a bdsm révén találták meg a egymást, de mindketten jóval negyvenen túl és felbontott házasságokkal maguk mögött)
A nőket meg nem kell kiszámítani, csak érezni kell őket és megfelelő ritmusban reagálni
Hát, ja, van aki nem ismeri a párját, de ez önmagában is jókora szopás és el kell gondolkodni, hogy mi az a lemondás ami még vállalható, meddig terjed a kompromisszumkészség. Én spec a klaszikus, hosszú, zárt családmodellben hiszek, viszont szexuális téren miért is ne férne bele akár néha egy kis közös elhatározáson alapuló kalandozás. Az meg szinte alap, hogy még a monogámián belüli szexuális élet is olyan széles palettáról választható elemeket tartalmaz, hogy szükség lehet az öszhang megteremtésére illetve fel kell tárni mindazt a sok izgalmas lehetőséget, ami a kettőtök egyéni vágyait ötvözve különleges élvezeteket adhat.
Nyilván ahány ember, annyiféle mix, de akár még az is előfordulhat, hogy bizonyos gátlások lassú és megfontolt lépésekkel átléphetők, lebonthatók. Később jókat lehet nevetni együtt, hogy mennyire kár volt ennyire ódzkodni aettől, vagy attól.
Na... hogy szemléltessem. Volt egy barátnőm, aki eleinte viszolygott attól, hogy dildót használjon, mert az olyan mű, meg kemény, meg nyom és izé. nekem viszont bejön, ha egy nő intenzíven használ efféléket és minél bumfordibb, annál jobb. Plusz egyszerűen totálisan elzárkózott attól, hogy többesben vegyen részt. Kb másfél-két év alatt ez az ellenérzés fokozatosan eltűnt, ráérzett az egész varázsára és végül ő volt aki választott egy tetszetős darabot és kérés nélkül is kreatívan használta. A párcsere soha nem jött össze vele, de a másokkal együtt szexeléssel megbarátkozott és két vagy három alkalommal már más kezében volt a dildó vége és élvezte.
Én így utólag visszagondolva, azt hiszem, hogy mindkettőnk számára élvezetes volt a szex és egy pillanatig sem érezte úgy, hogy kényszeríteve volna bár mindig bátorítottam és én sem éreztem, hogy lemaradok valamiről. Lehet, még pár év és mélyebb vizekre is evezhettünk volna, de egyéb okok miatt különváltak útjaink. Türelemjátéték, mert nagyon kevés az olyan ember, aki az első pillanattól tökéletes összhangban tud ezen a téren létezni a partnerével. (Egy párt ismerek, ők kifejezetten a bdsm révén találták meg a egymást, de mindketten jóval negyvenen túl és felbontott házasságokkal maguk mögött)
A nőket meg nem kell kiszámítani, csak érezni kell őket és megfelelő ritmusban reagálni
Szerintem picit borúlátó vagy. Oké, egy kétnapos ismerettség után az ember talán nem áll elő azzal, hogy szeretné felvenni a kedvenc tangáját és nem nyomja a csaj kezébe a kedvenc straponját, hogy hajrá! Viszont az is igaz, hogy minél később próbálják kölcsönösen tisztába tenni ezeket a dolgokat, annál frusztrálóbb bújkálni, takargatni, vágyakozni.
Hát, ja, van aki nem ismeri a párját, de ez önmagában is jókora szopás és el kell gondolkodni, hogy mi az a lemondás ami még vállalható, meddig terjed a kompromisszumkészség. Én spec a klaszikus, hosszú, zárt családmodellben hiszek, viszont szexuális téren miért is ne férne bele akár néha egy kis közös elhatározáson alapuló kalandozás. Az meg szinte alap, hogy még a monogámián belüli szexuális élet is olyan széles palettáról választható elemeket tartalmaz, hogy szükség lehet az öszhang megteremtésére illetve fel kell tárni mindazt a sok izgalmas lehetőséget, ami a kettőtök egyéni vágyait ötvözve különleges élvezeteket adhat.
Nyilván ahány ember, annyiféle mix, de akár még az is előfordulhat, hogy bizonyos gátlások lassú és megfontolt lépésekkel átléphetők, lebonthatók. Később jókat lehet nevetni együtt, hogy mennyire kár volt ennyire ódzkodni aettől, vagy attól.
Na... hogy szemléltessem. Volt egy barátnőm, aki eleinte viszolygott attól, hogy dildót használjon, mert az olyan mű, meg kemény, meg nyom és izé. nekem viszont bejön, ha egy nő intenzíven használ efféléket és minél bumfordibb, annál jobb. Plusz egyszerűen totálisan elzárkózott attól, hogy többesben vegyen részt. Kb másfél-két év alatt ez az ellenérzés fokozatosan eltűnt, ráérzett az egész varázsára és végül ő volt aki választott egy tetszetős darabot és kérés nélkül is kreatívan használta. A párcsere soha nem jött össze vele, de a másokkal együtt szexeléssel megbarátkozott és két vagy három alkalommal már más kezében volt a dildó vége és élvezte.
Én így utólag visszagondolva, azt hiszem, hogy mindkettőnk számára élvezetes volt a szex és egy pillanatig sem érezte úgy, hogy kényszeríteve volna bár mindig bátorítottam és én sem éreztem, hogy lemaradok valamiről. Lehet, még pár év és mélyebb vizekre is evezhettünk volna, de egyéb okok miatt különváltak útjaink. Türelemjátéték, mert nagyon kevés az olyan ember, aki az első pillanattól tökéletes összhangban tud ezen a téren létezni a partnerével. (Egy párt ismerek, ők kifejezetten a bdsm révén találták meg a egymást, de mindketten jóval negyvenen túl és felbontott házasságokkal maguk mögött)
A nőket meg nem kell kiszámítani, csak érezni kell őket és megfelelő ritmusban reagálni (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 11:26), amit ide kattintva olvashatsz)
Hát, ja, van aki nem ismeri a párját, de ez önmagában is jókora szopás és el kell gondolkodni, hogy mi az a lemondás ami még vállalható, meddig terjed a kompromisszumkészség. Én spec a klaszikus, hosszú, zárt családmodellben hiszek, viszont szexuális téren miért is ne férne bele akár néha egy kis közös elhatározáson alapuló kalandozás. Az meg szinte alap, hogy még a monogámián belüli szexuális élet is olyan széles palettáról választható elemeket tartalmaz, hogy szükség lehet az öszhang megteremtésére illetve fel kell tárni mindazt a sok izgalmas lehetőséget, ami a kettőtök egyéni vágyait ötvözve különleges élvezeteket adhat.
Nyilván ahány ember, annyiféle mix, de akár még az is előfordulhat, hogy bizonyos gátlások lassú és megfontolt lépésekkel átléphetők, lebonthatók. Később jókat lehet nevetni együtt, hogy mennyire kár volt ennyire ódzkodni aettől, vagy attól.
Na... hogy szemléltessem. Volt egy barátnőm, aki eleinte viszolygott attól, hogy dildót használjon, mert az olyan mű, meg kemény, meg nyom és izé. nekem viszont bejön, ha egy nő intenzíven használ efféléket és minél bumfordibb, annál jobb. Plusz egyszerűen totálisan elzárkózott attól, hogy többesben vegyen részt. Kb másfél-két év alatt ez az ellenérzés fokozatosan eltűnt, ráérzett az egész varázsára és végül ő volt aki választott egy tetszetős darabot és kérés nélkül is kreatívan használta. A párcsere soha nem jött össze vele, de a másokkal együtt szexeléssel megbarátkozott és két vagy három alkalommal már más kezében volt a dildó vége és élvezte.
Én így utólag visszagondolva, azt hiszem, hogy mindkettőnk számára élvezetes volt a szex és egy pillanatig sem érezte úgy, hogy kényszeríteve volna bár mindig bátorítottam és én sem éreztem, hogy lemaradok valamiről. Lehet, még pár év és mélyebb vizekre is evezhettünk volna, de egyéb okok miatt különváltak útjaink. Türelemjátéték, mert nagyon kevés az olyan ember, aki az első pillanattól tökéletes összhangban tud ezen a téren létezni a partnerével. (Egy párt ismerek, ők kifejezetten a bdsm révén találták meg a egymást, de mindketten jóval negyvenen túl és felbontott házasságokkal maguk mögött)
A nőket meg nem kell kiszámítani, csak érezni kell őket és megfelelő ritmusban reagálni (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 11:26), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (69371)
2015. 07. 13. hétfő 11:26
"a kocka el van vetve"
"A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektől megvéd"
Könnyen lehet ez is a vége. Lehet elveted a kockát, de utána inkább elásnád magad, vagy az asszony, aztán jön a válás és a pereskedés. Nagyon nem mindegy mikor időzítesz és hogyan adod azt elő. Akármennyire is ismered a másikat, ez szinte kiszámíthatatlan. Főleg a nőknél.
"A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektől megvéd"
Könnyen lehet ez is a vége. Lehet elveted a kockát, de utána inkább elásnád magad, vagy az asszony, aztán jön a válás és a pereskedés. Nagyon nem mindegy mikor időzítesz és hogyan adod azt elő. Akármennyire is ismered a másikat, ez szinte kiszámíthatatlan. Főleg a nőknél.
jó kis tankcsapda idézet
(Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 11:26), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (69371)
2015. 07. 13. hétfő 11:26
"a kocka el van vetve"
"A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektől megvéd"
Könnyen lehet ez is a vége. Lehet elveted a kockát, de utána inkább elásnád magad, vagy az asszony, aztán jön a válás és a pereskedés. Nagyon nem mindegy mikor időzítesz és hogyan adod azt elő. Akármennyire is ismered a másikat, ez szinte kiszámíthatatlan. Főleg a nőknél.
"A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektől megvéd"
Könnyen lehet ez is a vége. Lehet elveted a kockát, de utána inkább elásnád magad, vagy az asszony, aztán jön a válás és a pereskedés. Nagyon nem mindegy mikor időzítesz és hogyan adod azt elő. Akármennyire is ismered a másikat, ez szinte kiszámíthatatlan. Főleg a nőknél.
"a kocka el van vetve"
"A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektől megvéd"
Könnyen lehet ez is a vége. Lehet elveted a kockát, de utána inkább elásnád magad, vagy az asszony, aztán jön a válás és a pereskedés. Nagyon nem mindegy mikor időzítesz és hogyan adod azt elő. Akármennyire is ismered a másikat, ez szinte kiszámíthatatlan. Főleg a nőknél. (Ez egy válasz greatom üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 09:07), amit ide kattintva olvashatsz)
"A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektől megvéd"
Könnyen lehet ez is a vége. Lehet elveted a kockát, de utána inkább elásnád magad, vagy az asszony, aztán jön a válás és a pereskedés. Nagyon nem mindegy mikor időzítesz és hogyan adod azt elő. Akármennyire is ismered a másikat, ez szinte kiszámíthatatlan. Főleg a nőknél. (Ez egy válasz greatom üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 09:07), amit ide kattintva olvashatsz)
2015. 07. 13. hétfő 09:07
Pedig lehetne pragmatikusan is szemlélni mindezt.
Nyilván vannak mindenkinek időnként előtörő vágyai, vannak fantáziái, amiket át szeretne ültetni a valóságba. Akkor neki kell(ene) az első lépést megtenni. Meg kellene fogalmaznia és oda kellene állni a partner elé és megosztani vele, megbeszélni. Naná, itt is van kockázat, meg lehet, élete párja elsőre hátrahőköl attól, amit hall, de onnantól a kocka el van vetve. A másik oldalról jöhet elutasítás, de akár szintén gyakorlatias megfontolásból beleegyezés is. Kipróbáljuk, meglátjuk mire megyünk. Tapasztalatból mondom, bőven vannak olyan dolgok, amik fejben akárhányszor lejátszva mindig izgalmasnak hatnak, ám a megvalósítás mégsem annyira egetrengető, rájössz, hogy sok hűhó nem sokért... Onnantól viszont a furdaló kiváncsiság alábbhagy, miden helyére került.
Egy teljes, jó kapcsolatban viszont akkor sem szabad duzzogni, ha akármi miatt mégsem jön létre a közös szándék és a másik ember nem érzi magát készne, képesnek arra, hogy megtegye. Joga van hozzá és ezt tiszteletben illik tartani. (Azt hiszem, az itt írogatók legtöbbjének ez az ami legkevésbé tetszik) Annyi, de annyi féle módon lehet örömet okozni a partnernek és magunknak, hiba lenne mindent egy lapra feltenni és aztán kierőszakolva, all in, bukni egy méreteset. (A Nyúlmedve által említett swingeres szitu kb efféle lehetett) Megéri? Nem.
Nyilván vannak mindenkinek időnként előtörő vágyai, vannak fantáziái, amiket át szeretne ültetni a valóságba. Akkor neki kell(ene) az első lépést megtenni. Meg kellene fogalmaznia és oda kellene állni a partner elé és megosztani vele, megbeszélni. Naná, itt is van kockázat, meg lehet, élete párja elsőre hátrahőköl attól, amit hall, de onnantól a kocka el van vetve. A másik oldalról jöhet elutasítás, de akár szintén gyakorlatias megfontolásból beleegyezés is. Kipróbáljuk, meglátjuk mire megyünk. Tapasztalatból mondom, bőven vannak olyan dolgok, amik fejben akárhányszor lejátszva mindig izgalmasnak hatnak, ám a megvalósítás mégsem annyira egetrengető, rájössz, hogy sok hűhó nem sokért... Onnantól viszont a furdaló kiváncsiság alábbhagy, miden helyére került.
Egy teljes, jó kapcsolatban viszont akkor sem szabad duzzogni, ha akármi miatt mégsem jön létre a közös szándék és a másik ember nem érzi magát készne, képesnek arra, hogy megtegye. Joga van hozzá és ezt tiszteletben illik tartani. (Azt hiszem, az itt írogatók legtöbbjének ez az ami legkevésbé tetszik) Annyi, de annyi féle módon lehet örömet okozni a partnernek és magunknak, hiba lenne mindent egy lapra feltenni és aztán kierőszakolva, all in, bukni egy méreteset. (A Nyúlmedve által említett swingeres szitu kb efféle lehetett) Megéri? Nem.
Hű ha! Engem izgatna...
(Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 12. vasárnap 12:37), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (974612)
2015. 07. 12. vasárnap 12:37
az én feleségem is dugható imádom ha mas dugja
...izgatja ha saját magam izgatom,hogy szereti nézni ahogy spriccelek , szeretne kilesni egy pasit fürdés közben ,hogy élvezné,ha egy 3. pasi ráverné a hasára puncijára miközben maszturbál (dugás nélkül!)stb...stb....
Jajj, de ismerős... (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 08:55), amit ide kattintva olvashatsz)
Jajj, de ismerős... (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 08:55), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (393003)
2015. 07. 13. hétfő 08:55
Értem én miről beszélsz....
De hidd el vannak olyan "embertipusok" akik képtelenek (vagy csak nagyon lassan) megnyílni ,még annak az embernek is aki a legközelebb áll hozzá.
Példa: A párom semmiféle szexuális vágyáról fantáziájáról nem beszélt...Hiába kérdeztem,azt mondta nincs semmi tökéletes minden....
Aztán ÉVEK! múlva csak kinyögte,hogy az Qvára izgatja,ha nem veszek boxert a nadrágom alá,hogy izgatja ha saját magam izgatom,hogy szereti nézni ahogy spriccelek , szeretne kilesni egy pasit fürdés közben ,hogy élvezné,ha egy 3. pasi ráverné a hasára puncijára miközben maszturbál (dugás nélkül!)stb...stb....
Ha nem erőltetem soha nem találom ki magamtól....
De hidd el vannak olyan "embertipusok" akik képtelenek (vagy csak nagyon lassan) megnyílni ,még annak az embernek is aki a legközelebb áll hozzá.
Példa: A párom semmiféle szexuális vágyáról fantáziájáról nem beszélt...Hiába kérdeztem,azt mondta nincs semmi tökéletes minden....
Aztán ÉVEK! múlva csak kinyögte,hogy az Qvára izgatja,ha nem veszek boxert a nadrágom alá,hogy izgatja ha saját magam izgatom,hogy szereti nézni ahogy spriccelek , szeretne kilesni egy pasit fürdés közben ,hogy élvezné,ha egy 3. pasi ráverné a hasára puncijára miközben maszturbál (dugás nélkül!)stb...stb....
Ha nem erőltetem soha nem találom ki magamtól....
Pedig lehetne pragmatikusan is szemlélni mindezt.
Nyilván vannak mindenkinek időnként előtörő vágyai, vannak fantáziái, amiket át szeretne ültetni a valóságba. Akkor neki kell(ene) az első lépést megtenni. Meg kellene fogalmaznia és oda kellene állni a partner elé és megosztani vele, megbeszélni. Naná, itt is van kockázat, meg lehet, élete párja elsőre hátrahőköl attól, amit hall, de onnantól a kocka el van vetve. A másik oldalról jöhet elutasítás, de akár szintén gyakorlatias megfontolásból beleegyezés is. Kipróbáljuk, meglátjuk mire megyünk. Tapasztalatból mondom, bőven vannak olyan dolgok, amik fejben akárhányszor lejátszva mindig izgalmasnak hatnak, ám a megvalósítás mégsem annyira egetrengető, rájössz, hogy sok hűhó nem sokért... Onnantól viszont a furdaló kiváncsiság alábbhagy, miden helyére került.
Egy teljes, jó kapcsolatban viszont akkor sem szabad duzzogni, ha akármi miatt mégsem jön létre a közös szándék és a másik ember nem érzi magát készne, képesnek arra, hogy megtegye. Joga van hozzá és ezt tiszteletben illik tartani. (Azt hiszem, az itt írogatók legtöbbjének ez az ami legkevésbé tetszik) Annyi, de annyi féle módon lehet örömet okozni a partnernek és magunknak, hiba lenne mindent egy lapra feltenni és aztán kierőszakolva, all in, bukni egy méreteset. (A Nyúlmedve által említett swingeres szitu kb efféle lehetett) Megéri? Nem.
Nyilván vannak mindenkinek időnként előtörő vágyai, vannak fantáziái, amiket át szeretne ültetni a valóságba. Akkor neki kell(ene) az első lépést megtenni. Meg kellene fogalmaznia és oda kellene állni a partner elé és megosztani vele, megbeszélni. Naná, itt is van kockázat, meg lehet, élete párja elsőre hátrahőköl attól, amit hall, de onnantól a kocka el van vetve. A másik oldalról jöhet elutasítás, de akár szintén gyakorlatias megfontolásból beleegyezés is. Kipróbáljuk, meglátjuk mire megyünk. Tapasztalatból mondom, bőven vannak olyan dolgok, amik fejben akárhányszor lejátszva mindig izgalmasnak hatnak, ám a megvalósítás mégsem annyira egetrengető, rájössz, hogy sok hűhó nem sokért... Onnantól viszont a furdaló kiváncsiság alábbhagy, miden helyére került.
Egy teljes, jó kapcsolatban viszont akkor sem szabad duzzogni, ha akármi miatt mégsem jön létre a közös szándék és a másik ember nem érzi magát készne, képesnek arra, hogy megtegye. Joga van hozzá és ezt tiszteletben illik tartani. (Azt hiszem, az itt írogatók legtöbbjének ez az ami legkevésbé tetszik) Annyi, de annyi féle módon lehet örömet okozni a partnernek és magunknak, hiba lenne mindent egy lapra feltenni és aztán kierőszakolva, all in, bukni egy méreteset. (A Nyúlmedve által említett swingeres szitu kb efféle lehetett) Megéri? Nem.
Értem én miről beszélsz....
De hidd el vannak olyan "embertipusok" akik képtelenek (vagy csak nagyon lassan) megnyílni ,még annak az embernek is aki a legközelebb áll hozzá.
Példa: A párom semmiféle szexuális vágyáról fantáziájáról nem beszélt...Hiába kérdeztem,azt mondta nincs semmi tökéletes minden....
Aztán ÉVEK! múlva csak kinyögte,hogy az Qvára izgatja,ha nem veszek boxert a nadrágom alá,hogy izgatja ha saját magam izgatom,hogy szereti nézni ahogy spriccelek , szeretne kilesni egy pasit fürdés közben ,hogy élvezné,ha egy 3. pasi ráverné a hasára puncijára miközben maszturbál (dugás nélkül!)stb...stb....
Ha nem erőltetem soha nem találom ki magamtól.... (Ez egy válasz Nyúlmedve üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 00:19), amit ide kattintva olvashatsz)
De hidd el vannak olyan "embertipusok" akik képtelenek (vagy csak nagyon lassan) megnyílni ,még annak az embernek is aki a legközelebb áll hozzá.
Példa: A párom semmiféle szexuális vágyáról fantáziájáról nem beszélt...Hiába kérdeztem,azt mondta nincs semmi tökéletes minden....
Aztán ÉVEK! múlva csak kinyögte,hogy az Qvára izgatja,ha nem veszek boxert a nadrágom alá,hogy izgatja ha saját magam izgatom,hogy szereti nézni ahogy spriccelek , szeretne kilesni egy pasit fürdés közben ,hogy élvezné,ha egy 3. pasi ráverné a hasára puncijára miközben maszturbál (dugás nélkül!)stb...stb....
Ha nem erőltetem soha nem találom ki magamtól.... (Ez egy válasz Nyúlmedve üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 00:19), amit ide kattintva olvashatsz)
2015. 07. 13. hétfő 00:19
Igen, ilyesminek valóban a bizalom és az őszinteség az alapja. Tudni kell beszélni a vágyakról, a fantáziákról. Tudni kell beszélni a félelmekről, a tabukról. Minden jól működő házasságnak az alapja az őszinte kommunikáció. Szerintem legalábbis.
De sokan még saját magukkal sincsenek jóban, békességben, még saját magukat sem ismerik túl jól. Valamit gondol, valamire vágyik, és hiába azt kapja, amit akart, mégis csalódás, keserűség a juss.
De sokan még saját magukkal sincsenek jóban, békességben, még saját magukat sem ismerik túl jól. Valamit gondol, valamire vágyik, és hiába azt kapja, amit akart, mégis csalódás, keserűség a juss.
van benne valami....
Hogy miért nem beszélnek egymás között a párok a szexről??
Bizonyos neveltetés,társadalmi "elvárások" miatt....(mit szólnak hozzá "mások",családanya vagyok stb..)20 éve vagyunk együtt a párommal,de kőkemény 5-8 évebe telt mire kitudtam belőle szedni szexuális igényeit,vágyait stb.....
Mondom szerelmem....ha nekem nem nyílsz meg akkor kinek??És így 40 évesen kezdi érteni,hogy 1 életünk van és ha mindketten akarunk valamit,akkor kit érdekel,hogy ki mit szól hozzá!??Csak még elöbb kellett volna amikor még lazább az ember,és nem teszi tönkre mindennapjait a pénzhajhászás,gyereknevelés stb... (Ez egy válasz greatom üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 07:12), amit ide kattintva olvashatsz)
Hogy miért nem beszélnek egymás között a párok a szexről??
Bizonyos neveltetés,társadalmi "elvárások" miatt....(mit szólnak hozzá "mások",családanya vagyok stb..)20 éve vagyunk együtt a párommal,de kőkemény 5-8 évebe telt mire kitudtam belőle szedni szexuális igényeit,vágyait stb.....
Mondom szerelmem....ha nekem nem nyílsz meg akkor kinek??És így 40 évesen kezdi érteni,hogy 1 életünk van és ha mindketten akarunk valamit,akkor kit érdekel,hogy ki mit szól hozzá!??Csak még elöbb kellett volna amikor még lazább az ember,és nem teszi tönkre mindennapjait a pénzhajhászás,gyereknevelés stb... (Ez egy válasz greatom üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 07:12), amit ide kattintva olvashatsz)
2015. 07. 13. hétfő 07:12
Ez valami utópia? Beszélni? Írod ezt itt, ahol még névtelenül és arctalanul is nagyon kevesen tudnak őszintén beszélni a szexuális életükről? Sőt... nem kis számban vannak, akik mindenféle 'beszélgetést' feleslegesnek és zavarónak tartanak. Párosul ez azzal, hogy mindent akarnak de azonnal. Mint amikor valaki folyamatosan egy Porsche Panameráról álmodozik, hogy hogyan csapatná, hogyan nyikkana 2 ből háromba.. de a suzuki Ignist is folyton meghúzza a Penny market parkolójában.
Ez valami utópia? Beszélni? Írod ezt itt, ahol még névtelenül és arctalanul is nagyon kevesen tudnak őszintén beszélni a szexuális életükről? Sőt... nem kis számban vannak, akik mindenféle 'beszélgetést' feleslegesnek és zavarónak tartanak. Párosul ez azzal, hogy mindent akarnak de azonnal. Mint amikor valaki folyamatosan egy Porsche Panameráról álmodozik, hogy hogyan csapatná, hogyan nyikkana 2 ből háromba.. de a suzuki Ignist is folyton meghúzza a Penny market parkolójában.
(Ez egy válasz Nyúlmedve üzenetére (2015. 07. 13. hétfő 00:19), amit ide kattintva olvashatsz)
2015. 07. 13. hétfő 00:19
Igen, ilyesminek valóban a bizalom és az őszinteség az alapja. Tudni kell beszélni a vágyakról, a fantáziákról. Tudni kell beszélni a félelmekről, a tabukról. Minden jól működő házasságnak az alapja az őszinte kommunikáció. Szerintem legalábbis.
De sokan még saját magukkal sincsenek jóban, békességben, még saját magukat sem ismerik túl jól. Valamit gondol, valamire vágyik, és hiába azt kapja, amit akart, mégis csalódás, keserűség a juss.
De sokan még saját magukkal sincsenek jóban, békességben, még saját magukat sem ismerik túl jól. Valamit gondol, valamire vágyik, és hiába azt kapja, amit akart, mégis csalódás, keserűség a juss.
Igen, ilyesminek valóban a bizalom és az őszinteség az alapja. Tudni kell beszélni a vágyakról, a fantáziákról. Tudni kell beszélni a félelmekről, a tabukról. Minden jól működő házasságnak az alapja az őszinte kommunikáció. Szerintem legalábbis.
De sokan még saját magukkal sincsenek jóban, békességben, még saját magukat sem ismerik túl jól. Valamit gondol, valamire vágyik, és hiába azt kapja, amit akart, mégis csalódás, keserűség a juss. (Ez egy válasz ólomkatona üzenetére (2015. 07. 09. csütörtök 18:13), amit ide kattintva olvashatsz)
De sokan még saját magukkal sincsenek jóban, békességben, még saját magukat sem ismerik túl jól. Valamit gondol, valamire vágyik, és hiába azt kapja, amit akart, mégis csalódás, keserűség a juss. (Ez egy válasz ólomkatona üzenetére (2015. 07. 09. csütörtök 18:13), amit ide kattintva olvashatsz)
2015. 07. 09. csütörtök 18:13
igen ebben a műfajban csak akkor szabad bele menni 1.maximális kölcsönös bizalom őszinteség és egymás becsülése ha valaki azt mondja a párjának,hogy nem volt jó pedig azt amit át élt az maga az extázis volt és a végén is azt mondta ez tudja a dolgát és később csak a kedvedért meg csak veled akarok tehát nem hazugságot akar hallani az egyik fél sem
Én nő vok, az én párom is azt szeretné, ha félrelépnék és elmesélném, de még nem találtam hozzá partnert, izgat a dolog engem is.
az én feleségem is dugható imádom ha mas dugja
Sajnos volt rá példa. :/ Akkor tért át a spirál+óvszer verzióra, így már nem lett baj.
Sziasztok! Az én kis exem egy édes nimfomán. Amikor megismerkedtem vele menyasszony volt, de közben dugták mások is, velem együtt...ez már akkor izgatott engem, ezért hamar el is vettem feleségül és 21 évet éltünk együtt. Valami csodás kis teste volt, bomlottak utána a pasik...olyan kislányosan erotikus, álló mellekkel, hegyes bimbókkal, kemény seggel. Ő pedig nem tudott és nem is akart ellenállni nekik, ezért gyakorlatilag folyamatosan dugták. Akivel megismerkedett, nagy sansszal le is feküdt - így zajlott az életünk. Én pedig imádtam. Rengeteg fotó készült róla, szerette mutogatni magát és azt is ha másoknak mutogatom. Ez pedig egyenes út volt a pasik farkára... Dugták a barátaink, kollégáink, főnökeink, az orvosai, rendőrök, ügyvédek, még egy utcáról útbaigazítást kérő férfivel is lefeküdt. Amiért viszont elhagytam (bár ma is jóban vagyunk )az nem más, mint az otthoni szexhiány volt. Egy idő után én már nem kaptam elég szexet és ezt nem tudtam elviselni. Elhagytam, bár férfiasan bevallom, azóta is hiányzik. Senki nem tudott úgy felizgatni, mint Ő...most is áll a farkam, mire ezt leírtam. :P Hülyék vagyunk, mi pasik...(?)