Koncz Zsuzs: Ahogy lesz, úgy lesz
Mint hosszúcopfos, barna lány
Jó édesanyám faggattam én
Leszek-e boldog. Leszek-e én
S ő válaszolt könnyedén
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Aztán az első randevún
Egy kócos fiú ki hozzám hajolt
Szeretsz-e mindig, kérdeztem én
S ő vidáman válaszolt
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Sok évig éltünk boldogan
Aztán ő elment, oly messze jár
Visszatér hozzám, visszatalál
A levélben ennyi áll
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
majdnem lemaradt: Szerző(k): Livingstone-G.Dénes György
Mint hosszúcopfos, barna lány
Jó édesanyám faggattam én
Leszek-e boldog. Leszek-e én
S ő válaszolt könnyedén
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Aztán az első randevún
Egy kócos fiú ki hozzám hajolt
Szeretsz-e mindig, kérdeztem én
S ő vidáman válaszolt
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Sok évig éltünk boldogan
Aztán ő elment, oly messze jár
Visszatér hozzám, visszatalál
A levélben ennyi áll
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
majdnem lemaradt: Szerző(k): Livingstone-G.Dénes György
királylányka után szabadon...
Lord : Vándor
1. Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog,
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.
Nem siratja senki őt, nem könnyeznek a sírja előtt.
Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt.
Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete!
Vén szemét lehunyva élete megszakad,
Nem indul új útra, pihen a föld alatt.
2. Elmondom nektek az ő történetét, arról mesélek, hogyan élt:
Megszületett, kapott nevet, csak egyet nem, szeretetet!
Szülei eldobták, nem törődtek vele,
Nem maradt semmije, csak az élete!
Magas falak, rácsok mögött, zsiványok, tolvajok között
telt a gyermekkora, ott volt az otthona.
3. És mégis vidáman élt, szívébe zárta a nagy reményt,
Hogy egyszer majd innen elmehet, várják erdők, völgyek, hegyek,
Szabad lesz, mint a madár, északtól délig, kelettől nyugatig
Mindet földet bejár.
4. Az idő eljött, ő szabad lett, útra kelhet a végtelenbe,
Ezt álmodta, erre ébredt, évek óta csak ezt remélte!
Amerre járt, megszerették, és ha néha megkérdezték,
Hogy honnan indult, s mi a célja, ő vidáman csak ezt dalolta:
R. Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek,
Városok, országút pora.
Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha.
5. Éhét, szomját elfeledte, csak a világ érdekelte,
Hosszú haját fújja a szél, ereiben lüktet a vér.
Forró nyár jön hideg télre, hosszú út áll már mögötte,
De nem néz hátra, megy előre jókedvűen énekelve:
R.
6. Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás,
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!(2X)
6., R.
7. Évek oly hamar szállnak el, csavargó haja hófehér.
Szíve dobban még, szeme tűzben ég, de hívja már az örök pihenés.
R.
Lord : Vándor
1. Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog,
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.
Nem siratja senki őt, nem könnyeznek a sírja előtt.
Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt.
Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete!
Vén szemét lehunyva élete megszakad,
Nem indul új útra, pihen a föld alatt.
2. Elmondom nektek az ő történetét, arról mesélek, hogyan élt:
Megszületett, kapott nevet, csak egyet nem, szeretetet!
Szülei eldobták, nem törődtek vele,
Nem maradt semmije, csak az élete!
Magas falak, rácsok mögött, zsiványok, tolvajok között
telt a gyermekkora, ott volt az otthona.
3. És mégis vidáman élt, szívébe zárta a nagy reményt,
Hogy egyszer majd innen elmehet, várják erdők, völgyek, hegyek,
Szabad lesz, mint a madár, északtól délig, kelettől nyugatig
Mindet földet bejár.
4. Az idő eljött, ő szabad lett, útra kelhet a végtelenbe,
Ezt álmodta, erre ébredt, évek óta csak ezt remélte!
Amerre járt, megszerették, és ha néha megkérdezték,
Hogy honnan indult, s mi a célja, ő vidáman csak ezt dalolta:
R. Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek,
Városok, országút pora.
Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha.
5. Éhét, szomját elfeledte, csak a világ érdekelte,
Hosszú haját fújja a szél, ereiben lüktet a vér.
Forró nyár jön hideg télre, hosszú út áll már mögötte,
De nem néz hátra, megy előre jókedvűen énekelve:
R.
6. Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás,
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!(2X)
6., R.
7. Évek oly hamar szállnak el, csavargó haja hófehér.
Szíve dobban még, szeme tűzben ég, de hívja már az örök pihenés.
R.
Kaszás Attila : Fényévtávolság
Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi földünknél.
Lehet létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom. Máskor megriaszt egy álom,
hogy a csend, hogy a hang, hogy a fény, hogy a tűz
már nem vigyáz egy csepnyi földre, s el kell mennünk mindörökre.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még
Néha könnyebb lenne elmenekülni, tiszta fénybe merülni,
de a jel, ami szól, de a hang, ami hív,
még nem mond semmit meddik élek, s lesz- e út, hogy vissza térjek.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom. Nekem itt vannak álmaim.
Gyönyörű ez a szám a Paslásból, amit kimondottan neki írtak!
Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi földünknél.
Lehet létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom. Máskor megriaszt egy álom,
hogy a csend, hogy a hang, hogy a fény, hogy a tűz
már nem vigyáz egy csepnyi földre, s el kell mennünk mindörökre.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még
Néha könnyebb lenne elmenekülni, tiszta fénybe merülni,
de a jel, ami szól, de a hang, ami hív,
még nem mond semmit meddik élek, s lesz- e út, hogy vissza térjek.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom. Nekem itt vannak álmaim.
Gyönyörű ez a szám a Paslásból, amit kimondottan neki írtak!
Tangó egyveleg
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat,
a józan ész már messze jár.
Egy fél pohár, a pezsgő gyöngye már a szívre száll,
Körülvesz egy kis enyhe félhomály,
az ember ajka csókra vár.
Ref.:A szív egy nyári éjjel száz veszéllyel szembe néz,
Egy édes forró csóknak ellenállni oly nehéz.
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat, már messze jár a józan ész.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!
Ne fogjon úgy át a remegő kezével,
A szívnek húrja van, mely elszakad.
Ref.:Az első csókját én el nem feledem,
Itt állok árván, halálos betegen, mert szeretem.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A szívvel játszani, jaj, nem szabad!
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Hiába sírt fiad is, mikor hozták a hírt,
Hogy a lány, kibe halálosan szerelmes volt, feledni bírt.
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Az éjszakát csak egy lány miatt csavargom át,
Fütyörészve, hogy ne lássa más a szívem fájdalmát.
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, ne hagyj el, maradj velem!
Ugye, te megérted a bánatom,
hogyha nem is kérded, mi fáj nagyon?
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, s mégis bús az életem!
Orgonavirág, mondd, miért nincs szerelmesem,
orgonavirág, súgd meg nekem!
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát.
Ne írd, hogy vége, hisz azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.
Vissza fogsz hívni, te se bírod soká,
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá.
Akkor már késő, nem is gondolok rád,
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
A fák alól csak egy kopott gitár dalol,
De az erkélyen áthatol ez a szerelmes dal.
Ref.:Ha kinyitod az ablakod,
leborulnak a büszke pálmafák,
Tudom úgyis, hogy hallgatod
ezt a csodás melódiát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat,
a józan ész már messze jár.
Egy fél pohár, a pezsgő gyöngye már a szívre száll,
Körülvesz egy kis enyhe félhomály,
az ember ajka csókra vár.
Ref.:A szív egy nyári éjjel száz veszéllyel szembe néz,
Egy édes forró csóknak ellenállni oly nehéz.
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat, már messze jár a józan ész.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!
Ne fogjon úgy át a remegő kezével,
A szívnek húrja van, mely elszakad.
Ref.:Az első csókját én el nem feledem,
Itt állok árván, halálos betegen, mert szeretem.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A szívvel játszani, jaj, nem szabad!
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Hiába sírt fiad is, mikor hozták a hírt,
Hogy a lány, kibe halálosan szerelmes volt, feledni bírt.
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Az éjszakát csak egy lány miatt csavargom át,
Fütyörészve, hogy ne lássa más a szívem fájdalmát.
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, ne hagyj el, maradj velem!
Ugye, te megérted a bánatom,
hogyha nem is kérded, mi fáj nagyon?
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, s mégis bús az életem!
Orgonavirág, mondd, miért nincs szerelmesem,
orgonavirág, súgd meg nekem!
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát.
Ne írd, hogy vége, hisz azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.
Vissza fogsz hívni, te se bírod soká,
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá.
Akkor már késő, nem is gondolok rád,
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
A fák alól csak egy kopott gitár dalol,
De az erkélyen áthatol ez a szerelmes dal.
Ref.:Ha kinyitod az ablakod,
leborulnak a büszke pálmafák,
Tudom úgyis, hogy hallgatod
ezt a csodás melódiát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
(a dal és a videóklip politikai jellege miatt az URL beszúrás kimiderálva! ilyet NE ! ez egy pornó oldal! bocsi: tom)
no, ma táncolnék, drága...
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 12. szombat 18:22), amit ide kattintva olvashatsz)
no, ma táncolnék, drága...
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 12. szombat 18:22), amit ide kattintva olvashatsz)
Kimnowak - Gyemant
(Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2008. 01. 18. péntek 12:57), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 01. 18. péntek 12:57
Kimnowak : Gyémánt
Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.
Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Hova rejtselek el?
Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.
Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Hova rejtselek el?
Kimnowak : Gyémánt
Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.
Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Hova rejtselek el?
Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.
Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!
Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.
Hova rejtselek el?
és még egyet loptam tőle:
Koncz Zsuzsa : Ahogy lesz, úgy lesz
1. Mint hosszú copfos barna lány,
Jó édesanyám faggattam én,
Leszek-e boldog, leszek-e szép,
S ő válaszolt könnyedén:
Légy szerény, mint én,
Légy elégedett szívem,
A jövőt nem sejthetem,
Ahogy lesz, úgy lesz!
Bárhogy lesz, úgy lesz,
2. Később az első randevún
Egy kócos fiú, ki hozzám hajolt,
Szeretsz-e mindig, kérdeztem én,
S ő tréfásan válaszolt:
Bárhogy lesz, úgy lesz,
A jövőt nem sejthetem,
A sors ezer rejtelem,
Ahogy lesz, úgy lesz,
Bárhogy lesz, úgy lesz.
3. Két évig éltünk boldogan,
Aztán ő elment, oly messze jár.
Visszatér hozzám, visszatalál,
A levélben ennyi áll:
Bárhogy lesz, úgy lesz,
A jövőt nem sejthetem,
a sors ezer rejtelem,
Ahogy lesz, úgy lesz,
bárhogy lesz, úgy lesz.
4. Nekem is van már gyermekem.
Egy szőke kislány csak az enyém.
Leszek-e boldog?-kérdezi ő,
S én mosolygok könnyedén:
Bárhogy lesz, úgy lesz...
Koncz Zsuzsa : Ahogy lesz, úgy lesz
1. Mint hosszú copfos barna lány,
Jó édesanyám faggattam én,
Leszek-e boldog, leszek-e szép,
S ő válaszolt könnyedén:
Légy szerény, mint én,
Légy elégedett szívem,
A jövőt nem sejthetem,
Ahogy lesz, úgy lesz!
Bárhogy lesz, úgy lesz,
2. Később az első randevún
Egy kócos fiú, ki hozzám hajolt,
Szeretsz-e mindig, kérdeztem én,
S ő tréfásan válaszolt:
Bárhogy lesz, úgy lesz,
A jövőt nem sejthetem,
A sors ezer rejtelem,
Ahogy lesz, úgy lesz,
Bárhogy lesz, úgy lesz.
3. Két évig éltünk boldogan,
Aztán ő elment, oly messze jár.
Visszatér hozzám, visszatalál,
A levélben ennyi áll:
Bárhogy lesz, úgy lesz,
A jövőt nem sejthetem,
a sors ezer rejtelem,
Ahogy lesz, úgy lesz,
bárhogy lesz, úgy lesz.
4. Nekem is van már gyermekem.
Egy szőke kislány csak az enyém.
Leszek-e boldog?-kérdezi ő,
S én mosolygok könnyedén:
Bárhogy lesz, úgy lesz...
Loptam királylánytól:
Deak Bill Gyula - Ne szeress engem
1. Tiéd minden cseppnyi víz,
Hívek, szolgák árasztják.
Soha egy kortyot rám ne bízz,
És ne kívánd, hogy szomjam bízzam rád!
2. Tiéd minden gyűrött ágy,
Az egész Föld a nyoszolyád.
Éljek úgy, hogy meg se láss,
De ne kívánd, hogy vágyam bízzam rád!
3. Igaz, hívtalak, nagyon kellettél,
És azt hittem, te lehajolsz egy emberért,
Ha Nélküled nincs tovább.
De hitemet hiába bíztam rád.
R. Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél,
Szeresd őt, aki gyenge! Nem, nem, ne szeress!
Szeresd őt, aki fél! Már nem kell!
Szeresd őt, aki vesztes! Sohasem szerettél! Kit azzá neveltél.
Szeresd őt, aki gyenge! Nem kell, semmit ne ígérj!
Szeresd őt, aki fél! Már nem hiszem!
Szeresd őt, aki vesztes Semmit ne kérj! Kit azzá neveltél.
4. Nekem nem kell aki lát,
Nekem nem kell, aki ért,
Minden titkod túl sötét.
Hát ne kívánd, hogy sorsomat bízzam rád!
5. Csak járjon más írott utadon,
Biztos neki megváltás a jutalom.
Így életünk mennyit ér?
Én nem tudok sírni a lelkünkért.
Deak Bill Gyula - Ne szeress engem
1. Tiéd minden cseppnyi víz,
Hívek, szolgák árasztják.
Soha egy kortyot rám ne bízz,
És ne kívánd, hogy szomjam bízzam rád!
2. Tiéd minden gyűrött ágy,
Az egész Föld a nyoszolyád.
Éljek úgy, hogy meg se láss,
De ne kívánd, hogy vágyam bízzam rád!
3. Igaz, hívtalak, nagyon kellettél,
És azt hittem, te lehajolsz egy emberért,
Ha Nélküled nincs tovább.
De hitemet hiába bíztam rád.
R. Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél,
Szeresd őt, aki gyenge! Nem, nem, ne szeress!
Szeresd őt, aki fél! Már nem kell!
Szeresd őt, aki vesztes! Sohasem szerettél! Kit azzá neveltél.
Szeresd őt, aki gyenge! Nem kell, semmit ne ígérj!
Szeresd őt, aki fél! Már nem hiszem!
Szeresd őt, aki vesztes Semmit ne kérj! Kit azzá neveltél.
4. Nekem nem kell aki lát,
Nekem nem kell, aki ért,
Minden titkod túl sötét.
Hát ne kívánd, hogy sorsomat bízzam rád!
5. Csak járjon más írott utadon,
Biztos neki megváltás a jutalom.
Így életünk mennyit ér?
Én nem tudok sírni a lelkünkért.
Hütlen ? vagy Jude ?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 29. szombat 22:15), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
2007. 12. 29. szombat 22:15
ebben a témában is 1 nap 1 hsz, vagy 1 hsz-ben több dallam! (most összevontam őket, legközelebb törlök!)
(Ez egy válasz erdokerulo üzenetére (2008. 01. 12. szombat 10:20), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 01. 12. szombat 10:20
Takács Tamás DBB- Megöl a vágy
----------------------------------------------------
Az egyik legjobb hangú énekesnőnk.
Katona Klári - Mint a filmeken
Katona Klári - Miért ne
Katona Klari - Hogy Lesz Ebbol Szerelem
----------------------------------------------------
Az egyik legjobb hangú énekesnőnk.
Katona Klári - Mint a filmeken
Katona Klári - Miért ne
Katona Klari - Hogy Lesz Ebbol Szerelem
Takács Tamás DBB- Megöl a vágy
----------------------------------------------------
Az egyik legjobb hangú énekesnőnk.
Katona Klári - Mint a filmeken
Katona Klári - Miért ne
Katona Klari - Hogy Lesz Ebbol Szerelem
----------------------------------------------------
Az egyik legjobb hangú énekesnőnk.
Katona Klári - Mint a filmeken
Katona Klári - Miért ne
Katona Klari - Hogy Lesz Ebbol Szerelem
Egy kis komoly zene, amiről a következő emlékem van:
Rómában jártam, életemben először, (és azóta is csak kétszer, rövid időre
) és bejuttotam a Colosseumban tartott opera gálára, ahol ezt is előadták. Az első taktusok után felállt az egész aréna, és egyemberként énekelte a kórussal. Felemelő volt. A karmester hátat fordított a színpadnak, és közönségnek vezényelt. Ma is megkönnyezem, ha eszembe jut az élmény..
Verdi: Nabucco
-------------------------------------------------
Torna A Surriento
Funiculě Funiculŕ
Mario Lanza
Mario Lanza (31 January 1921 -- 7 October 1959) was an American tenor and Hollywood movie star who enjoyed success in the late 1940s and 1950s. His voice was considered by many to rival that of Enrico Caruso, whom Lanza portrayed in the 1951 film "The Great Caruso." Lanza was able to sing all types of music. While his highly emotional style was not always universally praised by critics, he was immensely popular and his many recordings are still prized today.
És az első Pavarottitól:
Pavarotti - Torna a Surriento
Rómában jártam, életemben először, (és azóta is csak kétszer, rövid időre
) és bejuttotam a Colosseumban tartott opera gálára, ahol ezt is előadták. Az első taktusok után felállt az egész aréna, és egyemberként énekelte a kórussal. Felemelő volt. A karmester hátat fordított a színpadnak, és közönségnek vezényelt. Ma is megkönnyezem, ha eszembe jut az élmény..Verdi: Nabucco
-------------------------------------------------
Torna A Surriento
Funiculě Funiculŕ
Mario Lanza
Mario Lanza (31 January 1921 -- 7 October 1959) was an American tenor and Hollywood movie star who enjoyed success in the late 1940s and 1950s. His voice was considered by many to rival that of Enrico Caruso, whom Lanza portrayed in the 1951 film "The Great Caruso." Lanza was able to sing all types of music. While his highly emotional style was not always universally praised by critics, he was immensely popular and his many recordings are still prized today.
És az első Pavarottitól:
Pavarotti - Torna a Surriento
