Tündérkert: Erdély

Nálunk agyagedénynek hivják,de neked van igazad, mert ki van égetve. Inentől cserép. Sz.sz. közel lakom a román határhoz,vettem is már: fúrót, flexet ,étkészletet,meg sok hülyeséget, a kiabálós plázában Ja a kanálon kivül semmi nem müködik nyes

(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 05. 03. csütörtök 13:03), amit ide kattintva olvashatsz)

new1

2007. 05. 03. csütörtök 13:03

Tudod, hogy csak ismerkedek, a magam módján. A csipős nyelvű székely menyecske kerdes

Nem gondoltál már arra, hogy milyen érdekes és teljes lenne a dolog, ha beállnál közéjük?! nyes

Fényképezkedni, no! smile

has meg megkaparintanád az lenne ám a menynyecske! nyes

(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 05. 03. csütörtök 13:03), amit ide kattintva olvashatsz)

new1

2007. 05. 03. csütörtök 13:03

Tudod, hogy csak ismerkedek, a magam módján. A csipős nyelvű székely menyecske kerdes

Áprily Lajos:
TAVASZ A HÓZSONGÁRDI TEMETŐBEN

Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének

A tavasz jött parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.

Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.

Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.

De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.

S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem,

akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére.
Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.

S a dallamot karral kisérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban,

hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem.

Aletta van der Maet nevét susogta,
mikor a béke bús szemét lefogta.

S mikor a hálátlan világ temette,
Aletta búja jajgatott felette,

míg dörgő fenséggel búgott le rája
a kálvinista templom orgonája.

Aztán a dal visszhangját vesztve, félve
belenémult a hervadásba, télbe.

Gyámoltalan nő - szól a régi fáma -
urát keresve, sírba ment utána...

A fényben, fenn a házsongárdi csendben
tovább dalolt a név zenéje bennem.

S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem,
egyetlen könny, hogy azt a dallamot
Aletta van der Maet-nak megköszönjem.