3. helyezett: hajóspolip
A hajóspolipok (Argonauta argo), ismertebb nevükön nautiluszok körében az ivari dimorfizmus egészen szélsőséges méreteket öltött. A nőstény hajóspolip tíz centiméteres méretéhez képest eltörpül a két centiméter hosszú hím. A hímek minden szaporodási időszakban egy hectocotylus-nak nevezett nyúlványt növesztenek, ebben raktározódnak ivarsejtjeik. A párzáskor a hímek hectocotylusa leválik, így a hím ténylegesen nem is érintkezik a nősténnyel, csupán nyúlványa, és a benne található ivarsejtek jutnak el hozzá.
2. helyezett: banáncsiga (Ariolimax dolichophallus)
Amint arra tudományos neve is utal (dolichophallus: hatalmas fallosz), a banáncsiga igen nagy pénisszel rendelkezik. E meztelen csiga körülbelül 15-20 centiméter hosszú, a pénisze pedig a testméretével megegyező hosszúságú. Az állatok hímnősek, párzáskor kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Miután átadták egymásnak spermiumaikat, leharapják a másik péniszét, ezt a jelenséget apophallatio-nak nevezzük.
1. helyezett: villásormányú féreg
A hajóspoliphoz hasonlóan a villásormányú férgek (Bonellia viridis) hímjei is sokkal kisebbek a nőstényeknél. A kikelt hímek csak rövid időt töltenek szabadon, amint egy nőstényre találnak, ideiglenesen megállapodnak annak testfelületén. Rövid időn belül a szájnyílásán keresztül a bélcsövébe hatolnak. Egy nőstény bélcsövében gyakran több hím is élhet, amíg el nem érik a szaporodóképes állapotot. Ekkor elhagyják a bélcsövet, és a női ivarszerv környezetében termékenyítik meg a nőstény petéit.
A hajóspolipok (Argonauta argo), ismertebb nevükön nautiluszok körében az ivari dimorfizmus egészen szélsőséges méreteket öltött. A nőstény hajóspolip tíz centiméteres méretéhez képest eltörpül a két centiméter hosszú hím. A hímek minden szaporodási időszakban egy hectocotylus-nak nevezett nyúlványt növesztenek, ebben raktározódnak ivarsejtjeik. A párzáskor a hímek hectocotylusa leválik, így a hím ténylegesen nem is érintkezik a nősténnyel, csupán nyúlványa, és a benne található ivarsejtek jutnak el hozzá.
2. helyezett: banáncsiga (Ariolimax dolichophallus)
Amint arra tudományos neve is utal (dolichophallus: hatalmas fallosz), a banáncsiga igen nagy pénisszel rendelkezik. E meztelen csiga körülbelül 15-20 centiméter hosszú, a pénisze pedig a testméretével megegyező hosszúságú. Az állatok hímnősek, párzáskor kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Miután átadták egymásnak spermiumaikat, leharapják a másik péniszét, ezt a jelenséget apophallatio-nak nevezzük.
1. helyezett: villásormányú féreg
A hajóspoliphoz hasonlóan a villásormányú férgek (Bonellia viridis) hímjei is sokkal kisebbek a nőstényeknél. A kikelt hímek csak rövid időt töltenek szabadon, amint egy nőstényre találnak, ideiglenesen megállapodnak annak testfelületén. Rövid időn belül a szájnyílásán keresztül a bélcsövébe hatolnak. Egy nőstény bélcsövében gyakran több hím is élhet, amíg el nem érik a szaporodóképes állapotot. Ekkor elhagyják a bélcsövet, és a női ivarszerv környezetében termékenyítik meg a nőstény petéit.
7. helyezett: zsiráf
A hím zsiráfok (Giraffa camelopardalis) a párzás (sőt, az udvarlás) előtt megállapítják, hogy a kiválasztott nőstény fogamzóképes állapotban van-e. Ennek érdekében a hím a nőstény hátsó felét lökdösi a fejével, amire az vizeletet ürít. A vizeletet a hím megkóstolja, és ennek alapján képes meghatározni a nőstény szexuális státusát. Ha úgy találja, hogy az ösztrusz állapotában van, akkor udvarolni kezd neki: szorosan követi, míg a nőstény hajlandónak nem mutatkozik a párzásra.
6. helyezett: palackorrú delfin
A palackorrú delfin (Tursiops truncatus) hímek pénisze visszahúzható, de ami még furcsább, a hímek képesek a segítségével tárgyakat megfogni. A szaporodási időszakban a hím delfinek igen erős késztetést éreznek a párzásra, naponta többször is párzanak, egy közösülés azonban mindössze tizenkét másodpercig tart. Erős szexuális késztetésük miatt előfordul, hogy egyes hímek tengeri teknősökkel próbálnak párzani, de az sem ritka, hogy néhány hím között szövetségek jönnek létre, és gyakran közös erővel ragadnak el egy nőstényt, amelyet párzásra kényszerítenek.
5. helyezett: bohóchalak
A bohóchalak (Amphiprion fajok) arról híresek, hogy a mérges tengeri rózsák tapogatói között is képesek megélni. Általában egyetlen nőstény és egy hím szaporodik egy csoportban, amelyben több más, nem szaporodó hímmel élnek velük együtt. Ha a nőstény elpusztul, akkor az addigi szaporodó párja nemet vált, és nősténnyé alakul, az ő párja pedig az addig nem szaporodó hímek legerősebbike lesz. A sikeres rajzfilm hatására divatossá vált a bohóchalak díszhalként való tartása - ha veszünk két fiatal hímet, jó eséllyel egyikük nősténnyé alakul, és párba állnak akváriumunkban.
4. helyezett: észak-amerikai kúszósül
A kúszósülök (Erethizon dorsatum) párzása igen körülményes, hiszen a hátukat hosszú tüskék borítják. A hímek udvarlásként hátsó lábaikra állnak, lassan kacsázva megközelítik a nőstényeket, majd messziről - akár 180 centiméteres távolságból - levizelik őket. Ha a nőstény nem találta az udvarlást kielégítőnek, lerázza magáról a vizeletet és odébbáll. Ha viszont elfogadja a hím közeledését, akkor olyan testhelyzetet vesz fel, hogy a hím alulról, a hasa felől meg tudja közelíteni. A sül nőstények szinte kielégíthetetlenek: igyekeznek arra késztetni a hímeket, hogy hosszan, többször párzzanak velük. Ha a hím nem bírja szuflával, és a párzás nem nyúlt elég hosszúra, másik hímet keresnek.
A hím zsiráfok (Giraffa camelopardalis) a párzás (sőt, az udvarlás) előtt megállapítják, hogy a kiválasztott nőstény fogamzóképes állapotban van-e. Ennek érdekében a hím a nőstény hátsó felét lökdösi a fejével, amire az vizeletet ürít. A vizeletet a hím megkóstolja, és ennek alapján képes meghatározni a nőstény szexuális státusát. Ha úgy találja, hogy az ösztrusz állapotában van, akkor udvarolni kezd neki: szorosan követi, míg a nőstény hajlandónak nem mutatkozik a párzásra.
6. helyezett: palackorrú delfin
A palackorrú delfin (Tursiops truncatus) hímek pénisze visszahúzható, de ami még furcsább, a hímek képesek a segítségével tárgyakat megfogni. A szaporodási időszakban a hím delfinek igen erős késztetést éreznek a párzásra, naponta többször is párzanak, egy közösülés azonban mindössze tizenkét másodpercig tart. Erős szexuális késztetésük miatt előfordul, hogy egyes hímek tengeri teknősökkel próbálnak párzani, de az sem ritka, hogy néhány hím között szövetségek jönnek létre, és gyakran közös erővel ragadnak el egy nőstényt, amelyet párzásra kényszerítenek.
5. helyezett: bohóchalak
A bohóchalak (Amphiprion fajok) arról híresek, hogy a mérges tengeri rózsák tapogatói között is képesek megélni. Általában egyetlen nőstény és egy hím szaporodik egy csoportban, amelyben több más, nem szaporodó hímmel élnek velük együtt. Ha a nőstény elpusztul, akkor az addigi szaporodó párja nemet vált, és nősténnyé alakul, az ő párja pedig az addig nem szaporodó hímek legerősebbike lesz. A sikeres rajzfilm hatására divatossá vált a bohóchalak díszhalként való tartása - ha veszünk két fiatal hímet, jó eséllyel egyikük nősténnyé alakul, és párba állnak akváriumunkban.
4. helyezett: észak-amerikai kúszósül
A kúszósülök (Erethizon dorsatum) párzása igen körülményes, hiszen a hátukat hosszú tüskék borítják. A hímek udvarlásként hátsó lábaikra állnak, lassan kacsázva megközelítik a nőstényeket, majd messziről - akár 180 centiméteres távolságból - levizelik őket. Ha a nőstény nem találta az udvarlást kielégítőnek, lerázza magáról a vizeletet és odébbáll. Ha viszont elfogadja a hím közeledését, akkor olyan testhelyzetet vesz fel, hogy a hím alulról, a hasa felől meg tudja közelíteni. A sül nőstények szinte kielégíthetetlenek: igyekeznek arra késztetni a hímeket, hogy hosszan, többször párzzanak velük. Ha a hím nem bírja szuflával, és a párzás nem nyúlt elég hosszúra, másik hímet keresnek.
A tíz legfurcsább párzás az állatvilágban
Minden állat szexuális viselkedésének végeredményben hasonló a célja: utódok létrehozása, amelyek hordozni fogják a szülők génjeinek egy részét. E cél elérésére azonban a különböző állatfajok igencsak eltérő módszereket fejlesztettek ki. Ezek között jó néhány akad, amelyek első látásra meghökkentőnek tűnnek, néha alig hihetők. Cikkünkben összegyűjtöttük az állatvilág tíz legfurcsább párzási viselkedését.
10. helyezett: horgászhalak
A horgászhalak (Lophiiformes) a mélytengerek lakói. Nevüket a fejük elején elhelyezkedő nyúlványról kapták, amelynek segítségével csapdába csalják áldozataikat. Most mégsem emiatt kerültek listánkra.
A kutatók szinte kizárólag csak nőstény példányokat találtak a múltban. Mint kiderült, ennek az az oka, hogy a hím horgászhalak fejletlenül, emésztőrendszer nélkül kelnek ki a petékből. Minthogy egyedül életképtelenek, gyorsan rá kell találniuk a nőstényre. Amint találtak egy nőstényt, megharapják az oldalát, és enzimjeik segítségével feloldják a bőrét. A két egyed lassan egybeolvad, és a hímből nem marad több, mint egy púp a nőstény oldalán. Amikor a nőstény petéi megtermékenyíthetők lesznek, a hím spermiumai összeforrnak velük.
9. helyezett: egy tengeri laposféreg faj
A Pseudobiceros hancockanus nevű laposférgek párosodása inkább tűnik harcnak, mint szerelemnek. Ezek az állatok hímnősek, tehát az összes egyed rendelkezik mindkét nemre jellemző ivarszervekkel. Péniszüket nemcsak a párosodásra, de a vadászatkor is használják. A párosodó egyedek péniszükkel vívnak egymással, mindketten igyekeznek a másik egyedbe hatolni, és spermiumukat beléjuttatni. Amelyikük győz, az lesz a "hím", míg a másik a "nőstény" szerepét kénytelen vállalni, és kihordani a petéket.
8. helyezett: vörös szalagoskígyó
A kanadai Manitobába sok turista érkezik minden évben a vörös szalagoskígyók (Thamnophis sirtalis) párzását megfigyelni. Amikor a nőstény kígyó felébred téli álmából, olyan feromont bocsát ki, amely ellenállhatatlan a hímek számára, így csakhamar több százan gyűlnek össze. A nőstény az így kialakuló tülekedés közepén foglal helyet, miközben az összes hím igyekszik megtermékenyíteni őt. Erre a célra minden hímnek két pénisz áll rendelkezésére. A kutatók felfedezték, hogy egyes hím kígyók is bocsátanak ki a nőstények feromonjaira emlékeztető vegyi anyagot, ezzel magukhoz vonzzák a többi hímet. E viselkedés oka egyelőre nem ismert, feltételezik, hogy a többi hím jelenléte védelmet és meleget nyújt a vonzó hímnek.
Minden állat szexuális viselkedésének végeredményben hasonló a célja: utódok létrehozása, amelyek hordozni fogják a szülők génjeinek egy részét. E cél elérésére azonban a különböző állatfajok igencsak eltérő módszereket fejlesztettek ki. Ezek között jó néhány akad, amelyek első látásra meghökkentőnek tűnnek, néha alig hihetők. Cikkünkben összegyűjtöttük az állatvilág tíz legfurcsább párzási viselkedését.
10. helyezett: horgászhalak
A horgászhalak (Lophiiformes) a mélytengerek lakói. Nevüket a fejük elején elhelyezkedő nyúlványról kapták, amelynek segítségével csapdába csalják áldozataikat. Most mégsem emiatt kerültek listánkra.
A kutatók szinte kizárólag csak nőstény példányokat találtak a múltban. Mint kiderült, ennek az az oka, hogy a hím horgászhalak fejletlenül, emésztőrendszer nélkül kelnek ki a petékből. Minthogy egyedül életképtelenek, gyorsan rá kell találniuk a nőstényre. Amint találtak egy nőstényt, megharapják az oldalát, és enzimjeik segítségével feloldják a bőrét. A két egyed lassan egybeolvad, és a hímből nem marad több, mint egy púp a nőstény oldalán. Amikor a nőstény petéi megtermékenyíthetők lesznek, a hím spermiumai összeforrnak velük.
9. helyezett: egy tengeri laposféreg faj
A Pseudobiceros hancockanus nevű laposférgek párosodása inkább tűnik harcnak, mint szerelemnek. Ezek az állatok hímnősek, tehát az összes egyed rendelkezik mindkét nemre jellemző ivarszervekkel. Péniszüket nemcsak a párosodásra, de a vadászatkor is használják. A párosodó egyedek péniszükkel vívnak egymással, mindketten igyekeznek a másik egyedbe hatolni, és spermiumukat beléjuttatni. Amelyikük győz, az lesz a "hím", míg a másik a "nőstény" szerepét kénytelen vállalni, és kihordani a petéket.
8. helyezett: vörös szalagoskígyó
A kanadai Manitobába sok turista érkezik minden évben a vörös szalagoskígyók (Thamnophis sirtalis) párzását megfigyelni. Amikor a nőstény kígyó felébred téli álmából, olyan feromont bocsát ki, amely ellenállhatatlan a hímek számára, így csakhamar több százan gyűlnek össze. A nőstény az így kialakuló tülekedés közepén foglal helyet, miközben az összes hím igyekszik megtermékenyíteni őt. Erre a célra minden hímnek két pénisz áll rendelkezésére. A kutatók felfedezték, hogy egyes hím kígyók is bocsátanak ki a nőstények feromonjaira emlékeztető vegyi anyagot, ezzel magukhoz vonzzák a többi hímet. E viselkedés oka egyelőre nem ismert, feltételezik, hogy a többi hím jelenléte védelmet és meleget nyújt a vonzó hímnek.
óóóóhhh, megjelent álmaim telefonja!
szólok az egyik fiamnak, hogy erre vágyok mióta!
ámbár lehet, hogy még nem értem meg az alkonyosra, de műszakilag bizti! (de már vagy harminc éve)
- nincs kijelzője, a hívás fogadó és a befejező gombon kívül csak 5 programozható billentyűje van. - kifejezetten "öregeknek" és gyerekeknek készült, nyakba akasztója, vibrációs hívásjelzése, kihangosítási funkciója és strapabíró kivitele és mindössze 60 grammos tömege mind gyermekeink, mind idős szüleink, nagyszüleink és dédszüleink kényelmét szolgálják.
- a célszerű kialakítás mellett említést érdemel még az ára is, mely alig több, mint xx.000,- forint. (ez itt nem a reklám helye)
- mennyiiiiii?????
- nem szólok.
Varró Dániel
sms
itt állok én e kerge hős
kabátom vízlepergetős
a szmájli számra ráfagyott
ha nem szeretsz hát ne szeress
ez itt csak egy teszt sms
hogy nyomkodom tehát vagyok...
ha nem kezdtek bele írni valami érdekeset, akkor az a csúnya "macskásembőr" szét fogja offolni a hülyességeivel a tudományos topicotokat, vagy megy a süllyesztőbe, mert már megint a béka segge alól kellett neki felhoznia!!!
szólok az egyik fiamnak, hogy erre vágyok mióta!
ámbár lehet, hogy még nem értem meg az alkonyosra, de műszakilag bizti! (de már vagy harminc éve)
- nincs kijelzője, a hívás fogadó és a befejező gombon kívül csak 5 programozható billentyűje van. - kifejezetten "öregeknek" és gyerekeknek készült, nyakba akasztója, vibrációs hívásjelzése, kihangosítási funkciója és strapabíró kivitele és mindössze 60 grammos tömege mind gyermekeink, mind idős szüleink, nagyszüleink és dédszüleink kényelmét szolgálják.
- a célszerű kialakítás mellett említést érdemel még az ára is, mely alig több, mint xx.000,- forint. (ez itt nem a reklám helye)
- mennyiiiiii?????
- nem szólok.
Varró Dániel
sms
itt állok én e kerge hős
kabátom vízlepergetős
a szmájli számra ráfagyott
ha nem szeretsz hát ne szeress
ez itt csak egy teszt sms
hogy nyomkodom tehát vagyok...
ha nem kezdtek bele írni valami érdekeset, akkor az a csúnya "macskásembőr" szét fogja offolni a hülyességeivel a tudományos topicotokat, vagy megy a süllyesztőbe, mert már megint a béka segge alól kellett neki felhoznia!!!
Felhoztam, talán még vannak érdeklődők!
rövid magyarázat, de a punnyadó fórum ellenére sem szeretnék vitát belőle!
Az önkényuralmi jelképekre vonatkozó felszólításod és magyarázatod azért lett kimoderálva, mert ezen része NEM TUDOMÁNYOS, hanem sokkal inkább személyeskedő volt!
A többit benne hagytam.
Más egy kép műszaki ábrázolása és festése (én a 169-ben semmi problémát nem látok, egy vicces és poénos kép)
és más annak diszítésének politikai jellegű belemagyarázata, arra már itt NINCS szükség, mert provokatív és vitagerjesztő!!! (Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 10. 22. hétfő 22:46), amit ide kattintva olvashatsz)
Az önkényuralmi jelképekre vonatkozó felszólításod és magyarázatod azért lett kimoderálva, mert ezen része NEM TUDOMÁNYOS, hanem sokkal inkább személyeskedő volt!
A többit benne hagytam.
Más egy kép műszaki ábrázolása és festése (én a 169-ben semmi problémát nem látok, egy vicces és poénos kép)
és más annak diszítésének politikai jellegű belemagyarázata, arra már itt NINCS szükség, mert provokatív és vitagerjesztő!!! (Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 10. 22. hétfő 22:46), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 22. hétfő 22:46
huuu
(az önkényuralmi jelképekre vonatkozó felszólításod és magyarázatod kimoderálva: tom)
okos emberkek aszongyak, hogy a horogkereszt ugyanazt hivatott jelkepezni, mint a piramis
vagyis a horogkereszt a piramis ketdimenzios abrazolasmodja
de minnya elolvasom mit ir a wiki
ti is elolvashatjatok:
wikipedia- szvasztika
(az önkényuralmi jelképekre vonatkozó felszólításod és magyarázatod kimoderálva: tom)
okos emberkek aszongyak, hogy a horogkereszt ugyanazt hivatott jelkepezni, mint a piramis
vagyis a horogkereszt a piramis ketdimenzios abrazolasmodja
de minnya elolvasom mit ir a wiki
ti is elolvashatjatok:
wikipedia- szvasztika
Nagy Sarrukín katonai hadjáratai (i.e. 2300)
Valószínűleg az akkádi Sarrukín volt a történelem első nagy birodalomépítője. A legendák szerint Sarrukínra egy folyón sodródó kosárban találtak rá, és egy kertész nevelte fel. Később Kis városában lett udvari hivatalnok, majd saját fejedelemséget alapított, amelynek fővárosa Akkád volt. Az ummai Lugalzageszi felett aratott győzelem után 34 másik sumér várost is megtámadott, az elfoglalt települések falait lerombolta, 50 uralkodót bebörtönzött és "fegyvereit a Perzsa-öböl vizében tisztította meg". A hódításokat főleg gazdasági okokkal magyarázzák: a térségből ugyanis hiányoznak az olyan nyersanyagok, mint a fa és a fém.
nem semmi ficko lehetett, törioran megsem emlitik sehol
innen szedtem
Valószínűleg az akkádi Sarrukín volt a történelem első nagy birodalomépítője. A legendák szerint Sarrukínra egy folyón sodródó kosárban találtak rá, és egy kertész nevelte fel. Később Kis városában lett udvari hivatalnok, majd saját fejedelemséget alapított, amelynek fővárosa Akkád volt. Az ummai Lugalzageszi felett aratott győzelem után 34 másik sumér várost is megtámadott, az elfoglalt települések falait lerombolta, 50 uralkodót bebörtönzött és "fegyvereit a Perzsa-öböl vizében tisztította meg". A hódításokat főleg gazdasági okokkal magyarázzák: a térségből ugyanis hiányoznak az olyan nyersanyagok, mint a fa és a fém.
nem semmi ficko lehetett, törioran megsem emlitik sehol
innen szedtem
huuu
(az önkényuralmi jelképekre vonatkozó felszólításod és magyarázatod kimoderálva: tom)
okos emberkek aszongyak, hogy a horogkereszt ugyanazt hivatott jelkepezni, mint a piramis
vagyis a horogkereszt a piramis ketdimenzios abrazolasmodja
de minnya elolvasom mit ir a wiki
ti is elolvashatjatok:
wikipedia- szvasztika (Ez egy válasz yanek77 üzenetére (2007. 10. 22. hétfő 21:07), amit ide kattintva olvashatsz)
(az önkényuralmi jelképekre vonatkozó felszólításod és magyarázatod kimoderálva: tom)
okos emberkek aszongyak, hogy a horogkereszt ugyanazt hivatott jelkepezni, mint a piramis
vagyis a horogkereszt a piramis ketdimenzios abrazolasmodja
de minnya elolvasom mit ir a wiki
ti is elolvashatjatok:
wikipedia- szvasztika (Ez egy válasz yanek77 üzenetére (2007. 10. 22. hétfő 21:07), amit ide kattintva olvashatsz)
ha meg ez nem jön össze vigaszul itt a másik
(Ez egy válasz yanek77 üzenetére (2007. 10. 22. hétfő 06:16), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz yanek77 üzenetére (2007. 10. 22. hétfő 06:16), amit ide kattintva olvashatsz)
holdmodul
Ez is meglepő:
Ereink körbeérnék az Egyenlítőt
Minden szövetnek szüksége van oxigénre és táplálékra, éppen ezért a keringési rendszer elemei, az erek - amelyeknek a szöveteink ellátása a legfőbb feladata - kitüntetett figyelmet érdemelnek. Annak érdekében, hogy minden sejtünk időben és megfelelő mennyiségű tápanyagot kapjon gazdag, rendkívül elágazó összekötőrendszer szükséges. Ezért talán nem is olyan meglepő, hogy érhálózatunk összhossza egy felnőtt, egészséges emberben eléri a 40 000 km-t, azaz ez a távolság körbeérné az Egyenlítőt.
Ereink körbeérnék az Egyenlítőt
Minden szövetnek szüksége van oxigénre és táplálékra, éppen ezért a keringési rendszer elemei, az erek - amelyeknek a szöveteink ellátása a legfőbb feladata - kitüntetett figyelmet érdemelnek. Annak érdekében, hogy minden sejtünk időben és megfelelő mennyiségű tápanyagot kapjon gazdag, rendkívül elágazó összekötőrendszer szükséges. Ezért talán nem is olyan meglepő, hogy érhálózatunk összhossza egy felnőtt, egészséges emberben eléri a 40 000 km-t, azaz ez a távolság körbeérné az Egyenlítőt.
Érdekesség:
Csontjaink többet bírnak a vasbetonnál
Szervezetünk legnagyobb teherbírású szövete a csontszövet, amely a mozgások passzív szerve és testünk szilárd, de rugalmas vázát építi fel. A felnőtt csontvázat átlagosan 206 csont alkotja, mely csontszövetből épül fel: ennek 70%-a szervetlen, 30%-a szerves anyag. A csont esetében a dugóhúzószerűen csavarodó enyvadó rostok mészbe és kötőanyagba vannak ágyazva. Ugyanígy készül az építkezéseknél használt vasbeton: rugalmas acélhuzalokat betonba ágyaznak. A csontszövet mégis sokkal tökéletesebb konstrukció: különleges felépítésének köszönhetően ugyanis hozzávetőlegesen háromszor akkora terhet bír el, mint a vasbeton vagy a gránit, és 30-szor annyit, mint a tégla. Az emberi szervezet legerősebb csontja, a sípcsont közel 2000 kg-ot bír el, vagyis kb. 40-szer annyit, mint amennyire rendes körülmények között (fél lábon állva) megterheljük. A csont azonban nemcsak igen szilárd és teherbíró, hanem rendkívül rugalmas is: az emberi koponyát képzeletben satuba fogva szélességének 9/10-ed részére összepréselhetjük, mielőtt elpattanna. Ennek a ténynek különös jelentősége van a szülés folyamán, ezért a szűk szülőcsatorna sem jelent leküzdhetetlen akadályt a csecsemő számára.
Megjegyzés: azért ez a satuba fogós példa elég kemény. Nagyon vizuális vagyok, úgyhogy az ilyeneket nem bírom...
Csontjaink többet bírnak a vasbetonnál
Szervezetünk legnagyobb teherbírású szövete a csontszövet, amely a mozgások passzív szerve és testünk szilárd, de rugalmas vázát építi fel. A felnőtt csontvázat átlagosan 206 csont alkotja, mely csontszövetből épül fel: ennek 70%-a szervetlen, 30%-a szerves anyag. A csont esetében a dugóhúzószerűen csavarodó enyvadó rostok mészbe és kötőanyagba vannak ágyazva. Ugyanígy készül az építkezéseknél használt vasbeton: rugalmas acélhuzalokat betonba ágyaznak. A csontszövet mégis sokkal tökéletesebb konstrukció: különleges felépítésének köszönhetően ugyanis hozzávetőlegesen háromszor akkora terhet bír el, mint a vasbeton vagy a gránit, és 30-szor annyit, mint a tégla. Az emberi szervezet legerősebb csontja, a sípcsont közel 2000 kg-ot bír el, vagyis kb. 40-szer annyit, mint amennyire rendes körülmények között (fél lábon állva) megterheljük. A csont azonban nemcsak igen szilárd és teherbíró, hanem rendkívül rugalmas is: az emberi koponyát képzeletben satuba fogva szélességének 9/10-ed részére összepréselhetjük, mielőtt elpattanna. Ennek a ténynek különös jelentősége van a szülés folyamán, ezért a szűk szülőcsatorna sem jelent leküzdhetetlen akadályt a csecsemő számára.
Megjegyzés: azért ez a satuba fogós példa elég kemény. Nagyon vizuális vagyok, úgyhogy az ilyeneket nem bírom...
no akkor ez azt jelenti hogy ha a felnőtt embert folyékony nitrogénbe merittik és ott is hagyják -mert ilyenkor a lehüllés intervalluma időbenn alig mérhető -, bármikor is akarjuk feléleszthetjük?
(Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 10. 16. kedd 00:25), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 16. kedd 00:25
kategoria: hibernacio
ugy tünik gyerekeket igen egyszerüen lehet "hibernalni"
Az orvosok évtizedekig óta azt tartották, hogy bárki, aki három percnél többet tölt víz alatt, vissza nem fordítható agykárosodást szenvedhet. Úgy tudták, hogy az agy nem élhet három percnél tovább oxigén nélkül. Hat levegő nélkül eltöltött perc pedig nagy valószínűséggel halált okoz.
Az USA Michigan államában 1975-ben egy húsz évesnél is fiatalabb ember autóval egy jeges tóba borult és harmincnyolc percig víz alatt maradt. Amikor a mentők megtalálták, halottnak tűnt. A szíve megállt és nem lélegzett. Amikor azonban a mentősök újraélesztéssel próbálkoztak, visszanyerte eszméletét és mindenféle maradandó károsodás nélkül élt tovább.
Mára már tucatjávak ismerünk ilyen eseteket, amikor emberek halálosnak tűnő körülmények között éltek túl baleseteket. Nem túl régen West Virginia államban egy három éves kislány töltött el öt órát a 3 fokos hidegben pusztán egy hálóinget viselve, mielőtt megtalálták volna. Nem lélégzett és a szíve sem vert, amikor rátaláltak, vagyis a klinikai halál állapotában volt. Azonban az újraélesztési kísérletek esetében is sikeresek voltak, és a kislány agykárosodást sem szenvedett.
Agykárosodás akkor következik be, ha a szervezet normális körülmények között három percig nem jut levegőhöz. A normális körülmények között' viszont kulcsfontosságú: feltételezi, hogy az oxigénelvonás alatt a normális testhőmérséklet megmarad. Az összes olyan esetben, ahol emberek túléltek más esetekben biztosan halálosnak bizonyuló baleseteket, az áldozatok gyermekek voltak és a környezet igen hideg volt. Az ilyen csodálatos megmenekülések egyik oka, hogy a kémiai reakciók (így az életfolyamatokban fontos folyamatok) sebessége csökken a hőmérséklet csökkenésével. Ha a test lehűl, akkor az életfenntartó kémiai reakciók sebessége is lecsökken, így a szervezet oxigénigénye is csökken.
Igen érdekes tapasztalat, hogy az ilyen esetek nagy többsége gyermekekkel fordult elő. A gyermekek teste kisebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb hűl le. Mire a felnőttek teste annyira lehűl, hogy az oxigénigény csökkesnése már jelentős legyen és kedvezően beoflyásolja az eseményeket, addigra már az oxigénhiány általában maradandó károsodásokat okoz.
ugy tünik gyerekeket igen egyszerüen lehet "hibernalni"
Az orvosok évtizedekig óta azt tartották, hogy bárki, aki három percnél többet tölt víz alatt, vissza nem fordítható agykárosodást szenvedhet. Úgy tudták, hogy az agy nem élhet három percnél tovább oxigén nélkül. Hat levegő nélkül eltöltött perc pedig nagy valószínűséggel halált okoz.
Az USA Michigan államában 1975-ben egy húsz évesnél is fiatalabb ember autóval egy jeges tóba borult és harmincnyolc percig víz alatt maradt. Amikor a mentők megtalálták, halottnak tűnt. A szíve megállt és nem lélegzett. Amikor azonban a mentősök újraélesztéssel próbálkoztak, visszanyerte eszméletét és mindenféle maradandó károsodás nélkül élt tovább.
Mára már tucatjávak ismerünk ilyen eseteket, amikor emberek halálosnak tűnő körülmények között éltek túl baleseteket. Nem túl régen West Virginia államban egy három éves kislány töltött el öt órát a 3 fokos hidegben pusztán egy hálóinget viselve, mielőtt megtalálták volna. Nem lélégzett és a szíve sem vert, amikor rátaláltak, vagyis a klinikai halál állapotában volt. Azonban az újraélesztési kísérletek esetében is sikeresek voltak, és a kislány agykárosodást sem szenvedett.
Agykárosodás akkor következik be, ha a szervezet normális körülmények között három percig nem jut levegőhöz. A normális körülmények között' viszont kulcsfontosságú: feltételezi, hogy az oxigénelvonás alatt a normális testhőmérséklet megmarad. Az összes olyan esetben, ahol emberek túléltek más esetekben biztosan halálosnak bizonyuló baleseteket, az áldozatok gyermekek voltak és a környezet igen hideg volt. Az ilyen csodálatos megmenekülések egyik oka, hogy a kémiai reakciók (így az életfolyamatokban fontos folyamatok) sebessége csökken a hőmérséklet csökkenésével. Ha a test lehűl, akkor az életfenntartó kémiai reakciók sebessége is lecsökken, így a szervezet oxigénigénye is csökken.
Igen érdekes tapasztalat, hogy az ilyen esetek nagy többsége gyermekekkel fordult elő. A gyermekek teste kisebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb hűl le. Mire a felnőttek teste annyira lehűl, hogy az oxigénigény csökkesnése már jelentős legyen és kedvezően beoflyásolja az eseményeket, addigra már az oxigénhiány általában maradandó károsodásokat okoz.
kategoria: hibernacio
ugy tünik gyerekeket igen egyszerüen lehet "hibernalni"
Az orvosok évtizedekig óta azt tartották, hogy bárki, aki három percnél többet tölt víz alatt, vissza nem fordítható agykárosodást szenvedhet. Úgy tudták, hogy az agy nem élhet három percnél tovább oxigén nélkül. Hat levegő nélkül eltöltött perc pedig nagy valószínűséggel halált okoz.
Az USA Michigan államában 1975-ben egy húsz évesnél is fiatalabb ember autóval egy jeges tóba borult és harmincnyolc percig víz alatt maradt. Amikor a mentők megtalálták, halottnak tűnt. A szíve megállt és nem lélegzett. Amikor azonban a mentősök újraélesztéssel próbálkoztak, visszanyerte eszméletét és mindenféle maradandó károsodás nélkül élt tovább.
Mára már tucatjávak ismerünk ilyen eseteket, amikor emberek halálosnak tűnő körülmények között éltek túl baleseteket. Nem túl régen West Virginia államban egy három éves kislány töltött el öt órát a 3 fokos hidegben pusztán egy hálóinget viselve, mielőtt megtalálták volna. Nem lélégzett és a szíve sem vert, amikor rátaláltak, vagyis a klinikai halál állapotában volt. Azonban az újraélesztési kísérletek esetében is sikeresek voltak, és a kislány agykárosodást sem szenvedett.
Agykárosodás akkor következik be, ha a szervezet normális körülmények között három percig nem jut levegőhöz. A normális körülmények között' viszont kulcsfontosságú: feltételezi, hogy az oxigénelvonás alatt a normális testhőmérséklet megmarad. Az összes olyan esetben, ahol emberek túléltek más esetekben biztosan halálosnak bizonyuló baleseteket, az áldozatok gyermekek voltak és a környezet igen hideg volt. Az ilyen csodálatos megmenekülések egyik oka, hogy a kémiai reakciók (így az életfolyamatokban fontos folyamatok) sebessége csökken a hőmérséklet csökkenésével. Ha a test lehűl, akkor az életfenntartó kémiai reakciók sebessége is lecsökken, így a szervezet oxigénigénye is csökken.
Igen érdekes tapasztalat, hogy az ilyen esetek nagy többsége gyermekekkel fordult elő. A gyermekek teste kisebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb hűl le. Mire a felnőttek teste annyira lehűl, hogy az oxigénigény csökkesnése már jelentős legyen és kedvezően beoflyásolja az eseményeket, addigra már az oxigénhiány általában maradandó károsodásokat okoz.
ugy tünik gyerekeket igen egyszerüen lehet "hibernalni"
Az orvosok évtizedekig óta azt tartották, hogy bárki, aki három percnél többet tölt víz alatt, vissza nem fordítható agykárosodást szenvedhet. Úgy tudták, hogy az agy nem élhet három percnél tovább oxigén nélkül. Hat levegő nélkül eltöltött perc pedig nagy valószínűséggel halált okoz.
Az USA Michigan államában 1975-ben egy húsz évesnél is fiatalabb ember autóval egy jeges tóba borult és harmincnyolc percig víz alatt maradt. Amikor a mentők megtalálták, halottnak tűnt. A szíve megállt és nem lélegzett. Amikor azonban a mentősök újraélesztéssel próbálkoztak, visszanyerte eszméletét és mindenféle maradandó károsodás nélkül élt tovább.
Mára már tucatjávak ismerünk ilyen eseteket, amikor emberek halálosnak tűnő körülmények között éltek túl baleseteket. Nem túl régen West Virginia államban egy három éves kislány töltött el öt órát a 3 fokos hidegben pusztán egy hálóinget viselve, mielőtt megtalálták volna. Nem lélégzett és a szíve sem vert, amikor rátaláltak, vagyis a klinikai halál állapotában volt. Azonban az újraélesztési kísérletek esetében is sikeresek voltak, és a kislány agykárosodást sem szenvedett.
Agykárosodás akkor következik be, ha a szervezet normális körülmények között három percig nem jut levegőhöz. A normális körülmények között' viszont kulcsfontosságú: feltételezi, hogy az oxigénelvonás alatt a normális testhőmérséklet megmarad. Az összes olyan esetben, ahol emberek túléltek más esetekben biztosan halálosnak bizonyuló baleseteket, az áldozatok gyermekek voltak és a környezet igen hideg volt. Az ilyen csodálatos megmenekülések egyik oka, hogy a kémiai reakciók (így az életfolyamatokban fontos folyamatok) sebessége csökken a hőmérséklet csökkenésével. Ha a test lehűl, akkor az életfenntartó kémiai reakciók sebessége is lecsökken, így a szervezet oxigénigénye is csökken.
Igen érdekes tapasztalat, hogy az ilyen esetek nagy többsége gyermekekkel fordult elő. A gyermekek teste kisebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb hűl le. Mire a felnőttek teste annyira lehűl, hogy az oxigénigény csökkesnése már jelentős legyen és kedvezően beoflyásolja az eseményeket, addigra már az oxigénhiány általában maradandó károsodásokat okoz.
Szerintem ezeknek a tudósoknak ez lesz életük legemlékezetesebb kutatása
Cikk:
A nők is tüzelnek?
Amerikai tudósok egy csoportja sztriptíztáncosnőket figyelt, hogy igazolja: a legtöbb emlősállathoz hasonlóan az emberek nőnemű egyedei is tüzelnek.
Az amerikai Albuquerque-ben található Új-Mexikói Egyetem tudósai szeretnék cáfolni az a régi tudományos állítást, mely szerint a nők nem tüzelnek úgy, mint más emlős fajok, például a kutyák nőstényei. Az intézet egyik kutatója, Randy Thornhill múlt hónapban közölt egy tanulmányt [1] erről, kihangsúlyozva, hogy az a hormonális állapot, amely a menstruációs ciklus legtermékenyebb időszakában következik be, nem jár olyan jól észlelhető jelekkel, mint például a kutyaszukák esetében, de ettől még a nők megváltoznak ebben az időszakban.
Az egyetem egy másik kutatócsoportja Geoffrey Miller vezetésével most Thornhill elméletét erősítette meg írja [2] a New Scientist. A tudósok 18 sztriptíztáncost figyeltek 60 napon át, az elhivatott kutatók ezalatt nagyjából 5300 táncot nézhettek meg. A kutatók feljegyezték a táncosnők műszakjait, menstruációs ciklusukat és a kapott borravalókat is. E feljegyzéseket elemezve kiderült, hogy azok a táncosnők, akik nem használtak fogamzásgátló tablettát, jóval több pénzt kerestek a legtermékenyebb periódusukban: az átlagos 290 dollárhoz képest 395-öt. És akár használtak tablettát, akár nem, mindegyik nő a mestruáció napjaiban keresett a legkevesebbet, átlagosan 205 dollárt. Miller szerint ez az első bizonyítéka annak, hogy a peteérés időszaka, amikor a legnagyobb az esély a nemzésre, befolyással van a nők fizetésére is.
Női titkok
Millerék tanulmánya szerint a táncosnők valahogyan, valószínűleg nem is tudatosan "hirdették" a férfiaknak, hogy nemzőképességük csúcsán vannak, és a hímek emiatt vonzóbbnak találták őket, ami a borravalón is meglátszott. Hogy a nők miként hívták fel a figyelmet a peteérésükre, a tudósok számára még nem tiszta. Thornhill (aki ebben a kutatásban nem vett részt) viselkedésbeli változásokat és illatanyagokat említett lehetséges magyarázatként. "Korábbi kutatások már azt is kimutatták, hogy a férfiak szebbnek találják a nők arcát és ruházatát peteéréskor" tette hozzá Miller. Más tanulmányok szerint a nők a legtermékenyebb időszakukban magabiztosabbá válnak.
Cikk:
A nők is tüzelnek?
Amerikai tudósok egy csoportja sztriptíztáncosnőket figyelt, hogy igazolja: a legtöbb emlősállathoz hasonlóan az emberek nőnemű egyedei is tüzelnek.
Az amerikai Albuquerque-ben található Új-Mexikói Egyetem tudósai szeretnék cáfolni az a régi tudományos állítást, mely szerint a nők nem tüzelnek úgy, mint más emlős fajok, például a kutyák nőstényei. Az intézet egyik kutatója, Randy Thornhill múlt hónapban közölt egy tanulmányt [1] erről, kihangsúlyozva, hogy az a hormonális állapot, amely a menstruációs ciklus legtermékenyebb időszakában következik be, nem jár olyan jól észlelhető jelekkel, mint például a kutyaszukák esetében, de ettől még a nők megváltoznak ebben az időszakban.
Az egyetem egy másik kutatócsoportja Geoffrey Miller vezetésével most Thornhill elméletét erősítette meg írja [2] a New Scientist. A tudósok 18 sztriptíztáncost figyeltek 60 napon át, az elhivatott kutatók ezalatt nagyjából 5300 táncot nézhettek meg. A kutatók feljegyezték a táncosnők műszakjait, menstruációs ciklusukat és a kapott borravalókat is. E feljegyzéseket elemezve kiderült, hogy azok a táncosnők, akik nem használtak fogamzásgátló tablettát, jóval több pénzt kerestek a legtermékenyebb periódusukban: az átlagos 290 dollárhoz képest 395-öt. És akár használtak tablettát, akár nem, mindegyik nő a mestruáció napjaiban keresett a legkevesebbet, átlagosan 205 dollárt. Miller szerint ez az első bizonyítéka annak, hogy a peteérés időszaka, amikor a legnagyobb az esély a nemzésre, befolyással van a nők fizetésére is.
Női titkok
Millerék tanulmánya szerint a táncosnők valahogyan, valószínűleg nem is tudatosan "hirdették" a férfiaknak, hogy nemzőképességük csúcsán vannak, és a hímek emiatt vonzóbbnak találták őket, ami a borravalón is meglátszott. Hogy a nők miként hívták fel a figyelmet a peteérésükre, a tudósok számára még nem tiszta. Thornhill (aki ebben a kutatásban nem vett részt) viselkedésbeli változásokat és illatanyagokat említett lehetséges magyarázatként. "Korábbi kutatások már azt is kimutatták, hogy a férfiak szebbnek találják a nők arcát és ruházatát peteéréskor" tette hozzá Miller. Más tanulmányok szerint a nők a legtermékenyebb időszakukban magabiztosabbá válnak.
van fent az adobe rideren egy kis fényképezőgép-ikon(pillanat-felvétel eszköz) arra kell ballal klikelni majd be lehet jelölni a képet szövegestől mindenestől bal folytonos egérgombbal.a gombot mikor felengeded felfut egy mező amiben irja hogy a kijelölt rész vágólapon van.én a paintba illesztettem be Ctrl+v-vel majd mentettem képként, feltöltöttem imageshaccra és ide képbeszuriztam ez is egy megoldás
kössz yanek! epp azon filoztam, hogy hogy tudom kijelölni a kepet, aztan kinagyitani...de te idemasoltad, es igy aztan egyszerü volt ( egyebkent hogy csinaltad...mert nekem nem volt hajlando kijelölni az acrobat az egesz kepet....mindig csak darabokat )
szonitól plagizálva
GHORRAGnak a HELP topikból:
találtam valamit ami hasonlitt a leirottakhoz csak a három kémiai anyag nem jön össze egésszenn de talán segitt ha esetleg helyettesitteni tudod a triumvirek nem odavaló tagját az Na2O val(asszem ez a hijánzó)
DREISTOFFSYSTEM-DIAGRAM
találtam valamit ami hasonlitt a leirottakhoz csak a három kémiai anyag nem jön össze egésszenn de talán segitt ha esetleg helyettesitteni tudod a triumvirek nem odavaló tagját az Na2O val(asszem ez a hijánzó)
DREISTOFFSYSTEM-DIAGRAM