Ha már rengeteget szenvedtél,
s minden gondot megelégeltél.
végy egy mély lélegzetet,
s kezd előlről az életet,
keress egy más egy jobb utat,
egy olyat melyet már nem ő mutat.
Ezen az úton indulj el,
s a boldogságot ne kerüld.
Mosolyogjon sebzett szived,
próbáld meg feledni azt amit talán már nem lehet..
Soha ne térj le a neked szánt útról,
még akkor sem ha vonz a múlt újból és újból.
Ne gondolj arra ami rossz volt és fájt.
ne légy leszakítható eldobott virág.
ne legyél olyan mint a nyárfa, mit elfújhat a szél
hisz van aki szeret s csak érted él.
legyél olyan mint a fenyő, bölcs és határozott,
rájössz majd, hogy ez az út neked csak jót hozott.
Ne gondolj vissza haraggal arra aki megtört,
biztos nem akarta mégis ezt okozta.
ő csak egyszerűen kihagyott életéből,
egy darabot sem akart letörni szerető szívedből.
abból a szívből ami akkor sok darabra hullott.
de ma már erős szív ként új erővel dobog.
s minden gondot megelégeltél.
végy egy mély lélegzetet,
s kezd előlről az életet,
keress egy más egy jobb utat,
egy olyat melyet már nem ő mutat.
Ezen az úton indulj el,
s a boldogságot ne kerüld.
Mosolyogjon sebzett szived,
próbáld meg feledni azt amit talán már nem lehet..
Soha ne térj le a neked szánt útról,
még akkor sem ha vonz a múlt újból és újból.
Ne gondolj arra ami rossz volt és fájt.
ne légy leszakítható eldobott virág.
ne legyél olyan mint a nyárfa, mit elfújhat a szél
hisz van aki szeret s csak érted él.
legyél olyan mint a fenyő, bölcs és határozott,
rájössz majd, hogy ez az út neked csak jót hozott.
Ne gondolj vissza haraggal arra aki megtört,
biztos nem akarta mégis ezt okozta.
ő csak egyszerűen kihagyott életéből,
egy darabot sem akart letörni szerető szívedből.
abból a szívből ami akkor sok darabra hullott.
de ma már erős szív ként új erővel dobog.
Mikor megismertelek tudtam, hogy te vagy kire vártam rég,
de a csalódás hamar élért.
Hisz csak játék voltam a szemedben,
egyetlen csókot adtál nekem, ami akkor a mindent jelentette,
s én azt hittem, ez az igazi SZERELEM.
De tévedtem, mert a barátnőd várt már téged,
S én a mennyországból a pokolba értem.
Fáj, hogy nem vagy már velem,
de túlélem, mert nem te vagy az egyetlen.
Szeretlek még egy darabig,
míg egy új arc, egy új gondolat, egy új érzés ragad el,
s te csask a múlté leszel.
Nem fog fájne, ha az emlékedre gondolok,
csupán egy tapasztalattal lettem gazdagabb,
s egy érzéssel, ami neked hamar elmúlt.
DE NEM BAJ, HISZ EMLÉKED ÖRÖKRE MEGMARAD.
de a csalódás hamar élért.
Hisz csak játék voltam a szemedben,
egyetlen csókot adtál nekem, ami akkor a mindent jelentette,
s én azt hittem, ez az igazi SZERELEM.
De tévedtem, mert a barátnőd várt már téged,
S én a mennyországból a pokolba értem.
Fáj, hogy nem vagy már velem,
de túlélem, mert nem te vagy az egyetlen.
Szeretlek még egy darabig,
míg egy új arc, egy új gondolat, egy új érzés ragad el,
s te csask a múlté leszel.
Nem fog fájne, ha az emlékedre gondolok,
csupán egy tapasztalattal lettem gazdagabb,
s egy érzéssel, ami neked hamar elmúlt.
DE NEM BAJ, HISZ EMLÉKED ÖRÖKRE MEGMARAD.
1.Nem azért szeretlek aki Te vagy hanem azért aki én vagyok melletted.
2.Senki sem érdemli meg könnyeidet aki pedig megérdemli az nem fog sírásra késztetni.
3.Csak mert valaki nem ugy szeret Téged ahogy Te szeretnéd az még nem jelenti azt hogy nem szeret Téged szíve minden szeretetével.
4.Az igazi barát a kezedet fogja és a szívedet símítja.
5.Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod hogy sohasem lehet a tiéd.
6.Sose felejts el mosolyogni még akkor sem ha szomoru vagy.Lehet hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
7.Lehet hogy csak egy ember vagy a világon de valakinek te jelented az egész világot.
8.Ne vesztegesd arra az idődet aki nem tart érdemesnek arra hogy veled töltse az idejét.
9.A sors talán azt akarja hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz mielőtt megismered az igazit hogy mikor ez megtörténik igazán hálás legyél érte.
10.Ne sírj mert vége lett!Mosolyogj mert megtörtént!
11.Mindig lesznek emberek akik nem fognak bántanide nem szabad feladnod a hitet!csak legyél óvatos!
12.Légy jobb ember és tudd hogy ki vagy mielőtt valaki újal találkozol akitől azt reméled hogy ismer Téged!
13.Ne küzdj túl erősen!A legjobb dolgok váratlanul törénnek!
2.Senki sem érdemli meg könnyeidet aki pedig megérdemli az nem fog sírásra késztetni.
3.Csak mert valaki nem ugy szeret Téged ahogy Te szeretnéd az még nem jelenti azt hogy nem szeret Téged szíve minden szeretetével.
4.Az igazi barát a kezedet fogja és a szívedet símítja.
5.Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod hogy sohasem lehet a tiéd.
6.Sose felejts el mosolyogni még akkor sem ha szomoru vagy.Lehet hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
7.Lehet hogy csak egy ember vagy a világon de valakinek te jelented az egész világot.
8.Ne vesztegesd arra az idődet aki nem tart érdemesnek arra hogy veled töltse az idejét.
9.A sors talán azt akarja hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz mielőtt megismered az igazit hogy mikor ez megtörténik igazán hálás legyél érte.
10.Ne sírj mert vége lett!Mosolyogj mert megtörtént!
11.Mindig lesznek emberek akik nem fognak bántanide nem szabad feladnod a hitet!csak legyél óvatos!
12.Légy jobb ember és tudd hogy ki vagy mielőtt valaki újal találkozol akitől azt reméled hogy ismer Téged!
13.Ne küzdj túl erősen!A legjobb dolgok váratlanul törénnek!
Búcsúlevél:
Most hogy köztünk minden végetért
Te akartad igy hát bucsuzom én
Gondolom sajnálod amit értem tettél
Nem akratm hinni hogy most hűtlen lettél
Csalodott szerelmem neked köszönhettem
Gondold el kedvesem hogy esett ez nekem
Lesz majd iső és gondolsz majd rám és
Ott fogsz sirni ahol senki sem lát
Elfoglak feledni bárhogy is téged
Utolso levelem küldöm most neked
Választ még küldhetsz ha valaha szerettél
Kölcsönös levél emlékként sokat ér
S ez emlékeztetni fog az elmult időkre
ezek után most felejts el mindörökre
Egyedül maradni szomoru gondolta
ha neked most jobb légy boldogabb
De eszedbe jut ha bánat tépi szivedet
Hogy azt csaltad meg ki téged igazán szeretett
De bármi is fog történni az életben
ezt a levelet el ne dobd szét ne tépd
a levél nem hibás
csupán a sors semmi más!
Most hogy köztünk minden végetért
Te akartad igy hát bucsuzom én
Gondolom sajnálod amit értem tettél
Nem akratm hinni hogy most hűtlen lettél
Csalodott szerelmem neked köszönhettem
Gondold el kedvesem hogy esett ez nekem
Lesz majd iső és gondolsz majd rám és
Ott fogsz sirni ahol senki sem lát
Elfoglak feledni bárhogy is téged
Utolso levelem küldöm most neked
Választ még küldhetsz ha valaha szerettél
Kölcsönös levél emlékként sokat ér
S ez emlékeztetni fog az elmult időkre
ezek után most felejts el mindörökre
Egyedül maradni szomoru gondolta
ha neked most jobb légy boldogabb
De eszedbe jut ha bánat tépi szivedet
Hogy azt csaltad meg ki téged igazán szeretett
De bármi is fog történni az életben
ezt a levelet el ne dobd szét ne tépd
a levél nem hibás
csupán a sors semmi más!
Eljött értem a halál!
Jött és majdnem együtt mentünk tovább,
Nem tudtam, hogy mit tegyek sírjak vagy nevessek,
Ott ültem és remeget midenem,
Forgott velem a korterem, meg a szék amin ültem,
Szemeim körbe-körbe forogtak kerestek egy kiútat,
hangokat hallottam, kérdések repültek felém,
De egyikre sem tudtam értelmeset kinyögni,
Lassan csukodtak le a szemim,
Gyorsan körülnéztem, hogy utoljára látok e valamit,
Nem láttam semmit, csak egy nagy sárga falat,
Ott volt elöttem majdnem a képembe zuhant,
Akkor észre vettem egy kicsiny rajzott a falon,
Bizots kisgyerek rajzolta,
Mert kicsit maszatos volt nagyon,
Rávolt írva ,,Boldog Karácsonyt Anyu",
Ott ültem és magam elött láttam egy fehér rengeteget,
Lassan elindultam már felé, hátulról egy mély hang közbeszólt,
,,Jólvagy?" Kérdezte a hang, nem láttam semmit csak fehér foltokat,
Felfogtam és probáltam volna válaszolni gyorsan,
De nem tudtam kimondani amit gondoltam, Halkan kisugtam
,,Furcsán érzem magam",
Megragadott az a fehér alak és szépen lerakott egy ágyra,
Kiabáló hangokat hallottam, ,,Vízet, vérnyomásmérőt gyorsan",
Én csak feküdtem szívem csak úgy kalapált,
Nem tudtam másra gondolni csak arra:
Ennyi volt, Nincs tovább!!
Jött és majdnem együtt mentünk tovább,
Nem tudtam, hogy mit tegyek sírjak vagy nevessek,
Ott ültem és remeget midenem,
Forgott velem a korterem, meg a szék amin ültem,
Szemeim körbe-körbe forogtak kerestek egy kiútat,
hangokat hallottam, kérdések repültek felém,
De egyikre sem tudtam értelmeset kinyögni,
Lassan csukodtak le a szemim,
Gyorsan körülnéztem, hogy utoljára látok e valamit,
Nem láttam semmit, csak egy nagy sárga falat,
Ott volt elöttem majdnem a képembe zuhant,
Akkor észre vettem egy kicsiny rajzott a falon,
Bizots kisgyerek rajzolta,
Mert kicsit maszatos volt nagyon,
Rávolt írva ,,Boldog Karácsonyt Anyu",
Ott ültem és magam elött láttam egy fehér rengeteget,
Lassan elindultam már felé, hátulról egy mély hang közbeszólt,
,,Jólvagy?" Kérdezte a hang, nem láttam semmit csak fehér foltokat,
Felfogtam és probáltam volna válaszolni gyorsan,
De nem tudtam kimondani amit gondoltam, Halkan kisugtam
,,Furcsán érzem magam",
Megragadott az a fehér alak és szépen lerakott egy ágyra,
Kiabáló hangokat hallottam, ,,Vízet, vérnyomásmérőt gyorsan",
Én csak feküdtem szívem csak úgy kalapált,
Nem tudtam másra gondolni csak arra:
Ennyi volt, Nincs tovább!!
Sütött a nap azon a délelőttön mikor a fiú álmaiért újra próbát tett.
Nézte a kék eget és egy halk imád mondott el, s közben remegett
Fájó lélekkel gondolt ezer emlékre, de már nem látta maga előtt a reményt, a jövőt
Csak egy mérhetetlen fájdalmat és eldőlt!
Eldőlt, el hevert a lelke, s talán a teste is
Olyan gyenge volt, hogy alig dobogott a szíve is
A nap vakított, a szeme alig látott valamit
De nem is volt fontos mert már csak egy dolgot tudott gondolkodni
Nézte a képet amikor még együtt voltak, együtt mosolyogtak egymásért, a napért
Azért mert jó volt egymást szeretni azért!
Visszagondolt arra a percre mely még talán most is ott van előtte
Ott! Pont ott az mellett amikor elhagyta és azt mondta neki nem szereti és elment mellőle
De ő már azt sem tudta mit tegyen csak lépett egy nagyot
S a szerelmének képével mindent, (az életét is) hátra hagyott
Sütött a hold azon az éjjelen, nem járt már arra senki sem
A fiú testét már csak a víz nézi meg
Nem tudják azt, hogy miért halt meg ott
S mit akart tenni pontosan előtte
Azt hogy messzire elhagyta a szerelme
Búcsút intett a reménynek annak, hogy tudjon élni, tudjon hinni azért ami a legszebb volt neki
S már csak a hold, s a víz simogatja arcát
Érti meg lelkét soha más senki!!!
Nézte a kék eget és egy halk imád mondott el, s közben remegett
Fájó lélekkel gondolt ezer emlékre, de már nem látta maga előtt a reményt, a jövőt
Csak egy mérhetetlen fájdalmat és eldőlt!
Eldőlt, el hevert a lelke, s talán a teste is
Olyan gyenge volt, hogy alig dobogott a szíve is
A nap vakított, a szeme alig látott valamit
De nem is volt fontos mert már csak egy dolgot tudott gondolkodni
Nézte a képet amikor még együtt voltak, együtt mosolyogtak egymásért, a napért
Azért mert jó volt egymást szeretni azért!
Visszagondolt arra a percre mely még talán most is ott van előtte
Ott! Pont ott az mellett amikor elhagyta és azt mondta neki nem szereti és elment mellőle
De ő már azt sem tudta mit tegyen csak lépett egy nagyot
S a szerelmének képével mindent, (az életét is) hátra hagyott
Sütött a hold azon az éjjelen, nem járt már arra senki sem
A fiú testét már csak a víz nézi meg
Nem tudják azt, hogy miért halt meg ott
S mit akart tenni pontosan előtte
Azt hogy messzire elhagyta a szerelme
Búcsút intett a reménynek annak, hogy tudjon élni, tudjon hinni azért ami a legszebb volt neki
S már csak a hold, s a víz simogatja arcát
Érti meg lelkét soha más senki!!!
Nem tudom elmondani hogy mit is érzek
S legbelül meghasad a szívem annyira szenvedek
Nem ért meg senki hisz nem ők élték át azt a fájdalmat
Amit akkor okozott mikor végleg otthagyott
Fáj de kibirom hogy megmutassam nem esett akkora seb rajtam
S élem az életem s kifele nem látja senki azt ami legbelül van
Mert odabenn még mindig őt szeretem s csak vele lennék boldog egész életemben
S legbelül meghasad a szívem annyira szenvedek
Nem ért meg senki hisz nem ők élték át azt a fájdalmat
Amit akkor okozott mikor végleg otthagyott
Fáj de kibirom hogy megmutassam nem esett akkora seb rajtam
S élem az életem s kifele nem látja senki azt ami legbelül van
Mert odabenn még mindig őt szeretem s csak vele lennék boldog egész életemben
Mi is a szerelem?
Emlékszem mikor még együtt voltunk,mennyire vártuk azt a percet hogy együtt lehetssünk
És amikor megláttuk egymást szívünk szaporán vert s hogy átölelhesselek hogy a karomba tartasalak csak az volt a lényeg
Nem számított hogy jo formádba vagy-e mert elvakitott a szerelem
Minden percben csak Rád gondoltam s képtelen lettem volna elfogadni akkor a bucsut
De mint minden kapcsolat a miénk se tarthatott örökké
Emlékszem rá mikor kimondta:"Nem úgy szeretlek mint régen..."
Ennél a mondatánál egy világ dőlt össze bennem csak sirtam sirtam s nem is fogtam fel igazán hogy mi is történt aznap délután
Telt mult az idő s még mindig csak Őt kerestem s sokan mondták ne búsulj s nyugtattak ezerszer
De rájöttem és sok szenvedés árán beláttam hogy aki egyszer otthagyott azt nehezen akarva de el kell tudni felejteni!
Emlékszem mikor még együtt voltunk,mennyire vártuk azt a percet hogy együtt lehetssünk
És amikor megláttuk egymást szívünk szaporán vert s hogy átölelhesselek hogy a karomba tartasalak csak az volt a lényeg
Nem számított hogy jo formádba vagy-e mert elvakitott a szerelem
Minden percben csak Rád gondoltam s képtelen lettem volna elfogadni akkor a bucsut
De mint minden kapcsolat a miénk se tarthatott örökké
Emlékszem rá mikor kimondta:"Nem úgy szeretlek mint régen..."
Ennél a mondatánál egy világ dőlt össze bennem csak sirtam sirtam s nem is fogtam fel igazán hogy mi is történt aznap délután
Telt mult az idő s még mindig csak Őt kerestem s sokan mondták ne búsulj s nyugtattak ezerszer
De rájöttem és sok szenvedés árán beláttam hogy aki egyszer otthagyott azt nehezen akarva de el kell tudni felejteni!
Megül a nagy meleg utcán és udvaron, csak a legyek dugnak néhány kutyaszaron. A virág is kókadt, a fán a gyümölcs aszott, árnyékban egyí mecsaka alszik, egész éjjel baszott.
Most ébredtem fáradtan,
vakarom a tököm bágyadtan,
felnézek a goldengétre,
megy innen a fenébe.
(vicz)
by: IGOR
vakarom a tököm bágyadtan,
felnézek a goldengétre,
megy innen a fenébe.
(vicz)
by: IGOR
Vágy
Hozzád simulok
Hogy érezzem illatod
A valóság mely eddig üldözött
Most messze földön dohog.
Mert álmodom és sírok
Hosszú perceken át
Félek, hogy otthonom
Már nem az én hazám
Mert a világon egyedül a képzelet lehet
Ahol talán még csendesen foghatom
a kezed.
Hozzád simulok
Hogy érezzem illatod
A valóság mely eddig üldözött
Most messze földön dohog.
Mert álmodom és sírok
Hosszú perceken át
Félek, hogy otthonom
Már nem az én hazám
Mert a világon egyedül a képzelet lehet
Ahol talán még csendesen foghatom
a kezed.
1kor kedveltem, ma csalódtam,
elásta magát, mint kutya a szarát!
én találtam ki! by. IGOR
elásta magát, mint kutya a szarát!
én találtam ki! by. IGOR
Sötét felhők gyülekeznek az égen,
Én az ablakomból figyelem,
Hajam kócolódik a szélben,
S csak arra gondolok Szeretem.
Hiányzik, összeszorul a szívem,
Könnyek folynak szememből csendesen,
Ki kell bírnom valahogy..., egy szó tartja az erőr bennem,
Ez pedig itt cseng belül a szívemben,
Amikor átölel, szemembenéz,
És aztmondja:Szerelmem...szerelmem...
Én az ablakomból figyelem,
Hajam kócolódik a szélben,
S csak arra gondolok Szeretem.
Hiányzik, összeszorul a szívem,
Könnyek folynak szememből csendesen,
Ki kell bírnom valahogy..., egy szó tartja az erőr bennem,
Ez pedig itt cseng belül a szívemben,
Amikor átölel, szemembenéz,
És aztmondja:Szerelmem...szerelmem...
Majd ha megütöd a szintet esetleg meghagyom ..
(Ez egy válasz IGOR üzenetére (2004. 09. 16. csütörtök 21:14), amit ide kattintva olvashatsz)
őőő kitörölted a versem?
Egy csak egy ember áll a téren,
csak állt, várt miközben folyt a vérem,
Nyakában ott logot az aranyérem,
Ő volt a gyözte, mikor én már nem éltem,
A földön feküdtem és már nem féltem,
Nem féltem a haláltol és semmit se reméltem,
Amit akartam, az életemben azt már elértem,
Az útról, mit jártam, rég letértem,
Ott volt az igazság feketén-fehéren,
testem már kihült egészen,
A csillagok már villogtak az égen,
A Hold fénye világitott a téren,
A fény kitünt teljesen a sötétből,
Én csak feküdtemegy késsel a hasamban,
Vártam mikor jön el értem,
Eljön a vég pedig nem is kértem,
Én ezt az egész életem nem értem,
De egy picit végre magamhoz tértem,
Még mindig nyugodtan, a börömbe fértem,
De aztán a dolgokat sorba mértem,
A végén minden porcikámban megtértem,
Hisz én voltam a gonosz, maga a sátán,
Aki ott cipelt mindig a hátán,
A forditott keresztett mindig ott látnám,
A pokolban vezető uatat elött feltárnám,
De most félholtan fexem, itt a betonon,
beton helyett az ágyban várnám,
A halál eljött, büneimet meg nem bánnám,
Nem bánom nem sajnálom.
A halált tárt karokkal várom!
Ha véget ér ez az álom!!
Sajnos ez nem álom,
csak állt, várt miközben folyt a vérem,
Nyakában ott logot az aranyérem,
Ő volt a gyözte, mikor én már nem éltem,
A földön feküdtem és már nem féltem,
Nem féltem a haláltol és semmit se reméltem,
Amit akartam, az életemben azt már elértem,
Az útról, mit jártam, rég letértem,
Ott volt az igazság feketén-fehéren,
testem már kihült egészen,
A csillagok már villogtak az égen,
A Hold fénye világitott a téren,
A fény kitünt teljesen a sötétből,
Én csak feküdtemegy késsel a hasamban,
Vártam mikor jön el értem,
Eljön a vég pedig nem is kértem,
Én ezt az egész életem nem értem,
De egy picit végre magamhoz tértem,
Még mindig nyugodtan, a börömbe fértem,
De aztán a dolgokat sorba mértem,
A végén minden porcikámban megtértem,
Hisz én voltam a gonosz, maga a sátán,
Aki ott cipelt mindig a hátán,
A forditott keresztett mindig ott látnám,
A pokolban vezető uatat elött feltárnám,
De most félholtan fexem, itt a betonon,
beton helyett az ágyban várnám,
A halál eljött, büneimet meg nem bánnám,
Nem bánom nem sajnálom.
A halált tárt karokkal várom!
Ha véget ér ez az álom!!
Sajnos ez nem álom,
Búcsú a kedvestől
Elhagytál egy szép napon,
Hiányodat megszokni én nem tudom.
Szemeimet örökre lecsukom,
S rám vár egy hosszú álom.
Élni nélküled én nem tudok,
Ezért kedves tőled én most búcsúzom.
Elfelejteni téged nem tudlak,
Nélküled az én szívem már nem dobban.
Lelkembe égetted szép mosolyod,
Szemed csillogásával a szememet már nem vakítod.
Élni nélküled én nem tudok,
Ezért kedves tőled én most búcsúzom.
Búcsúzom tőled egyetlen galambom,
Búcsúzom, mert én most elindulok,
Búcsúzom,mert én most meghalok.
Elhagytál egy szép napon,
Hiányodat megszokni én nem tudom.
Szemeimet örökre lecsukom,
S rám vár egy hosszú álom.
Élni nélküled én nem tudok,
Ezért kedves tőled én most búcsúzom.
Elfelejteni téged nem tudlak,
Nélküled az én szívem már nem dobban.
Lelkembe égetted szép mosolyod,
Szemed csillogásával a szememet már nem vakítod.
Élni nélküled én nem tudok,
Ezért kedves tőled én most búcsúzom.
Búcsúzom tőled egyetlen galambom,
Búcsúzom, mert én most elindulok,
Búcsúzom,mert én most meghalok.
Megbocsájtasz?
Jó a kérdés, de aváaszod csak kétség.
"Gondolokodom rajta"
"Igen" utána azt feleled "Nem"
Már te sem tudod, mit mondj nekem.
Miért súgtad fülembe, szeretlek téged ?!
Miért miért, ha nem úgy érzed ?
Miért csókoltál, s öleltél annyiszor engem ?
Ha most csak így játszol velem .
Ha vissza tudnám forgatni az idő kerekét,
Hidd el nem tenném , mit megtettem
nemrég.
Fáj, hogy nem hiszel nekem,
S hogy nem vagy már kedvesem
de mit tehrtnék ez ellen ?
Rájöttem, sajnos túl későn, hogy
Ez a szerelem.
Jó a kérdés, de aváaszod csak kétség.
"Gondolokodom rajta"
"Igen" utána azt feleled "Nem"
Már te sem tudod, mit mondj nekem.
Miért súgtad fülembe, szeretlek téged ?!
Miért miért, ha nem úgy érzed ?
Miért csókoltál, s öleltél annyiszor engem ?
Ha most csak így játszol velem .
Ha vissza tudnám forgatni az idő kerekét,
Hidd el nem tenném , mit megtettem
nemrég.
Fáj, hogy nem hiszel nekem,
S hogy nem vagy már kedvesem
de mit tehrtnék ez ellen ?
Rájöttem, sajnos túl későn, hogy
Ez a szerelem.
De bizonyám ezen tudnék itt most vitázni tapasztalatok alapján de szerintem felesleges:P
Miért kezdtük el,
ha tudtad,hogy ez lesz?
Miért kezdtük el,
ha nem értettél meg?
Vége van és nincs mit tenni,
ne haragudj a szóért,
de nem volt jó veled lenni!
Sok bánat,könny,fájdalom,
ez volt lelki állapotom.
Te csak szórakoztál,
velem nem foglalkoztál!
Hát jegyezd meg szavam
most és mindörökre,
befejeztük,és én feledlek örökre!
Te jöttél hozzám,
és azt mondtad nekem,
komolyan gondolod,
mert nagyon hiányoztam neked!
De most megalázva,szomorúan,
az idő még elfeledlek nagyon hosszú,
az utolsó mondatom:
ÉDES A BOSSZÚ!!!
ha tudtad,hogy ez lesz?
Miért kezdtük el,
ha nem értettél meg?
Vége van és nincs mit tenni,
ne haragudj a szóért,
de nem volt jó veled lenni!
Sok bánat,könny,fájdalom,
ez volt lelki állapotom.
Te csak szórakoztál,
velem nem foglalkoztál!
Hát jegyezd meg szavam
most és mindörökre,
befejeztük,és én feledlek örökre!
Te jöttél hozzám,
és azt mondtad nekem,
komolyan gondolod,
mert nagyon hiányoztam neked!
De most megalázva,szomorúan,
az idő még elfeledlek nagyon hosszú,
az utolsó mondatom:
ÉDES A BOSSZÚ!!!
