Igazad van. A szakításnak három fázisa van, a kétségbeesés, a harag, végül a közömbösség, vagy megbocsátás.
Én még a második fázisban vagyok és sajnos mérgezem a saját lelkemet:
Remélem, azért jön majd valaki, akit segít a gyógyulásomban!

Megbocsátani pedig tudni kell. (átérzem a helyzeted---te legalább kaptál egy sms-t) Ha nem bocsátasz meg, az haraggal párosul. A harag meg nem jó érzés, mérgez téged is, és nem visz előre.
Felejteni viszont nem muszáj. Ebből lehet tanulni.

A számla kiegyenlítődött. Az élet mindent a helyére billent.
Nyilván nem ő volt a hozzád való, ő csak egy állomás volt

Úgy általánosságban igazad van, de amikor azt mondják, még néhány nappal a szakítás előtt is, hogy te vagy, a nagy ő az életében, aztán semmi veszekedés vita összeveszés és mégis kapsz egy SMS-t! Ez nagy szívás. Megjegyzem nem volt titkos, a kapcsolatunk, hiszen minden nap találkoztunk, a hétvégéket együtt töltöttük együtt mentünk külföldre nyaralni, együtt vettünk hétvégi házat stb. Egy felhőtlennek látszó kapcsolat volt.
Kissé kárörvendően veszem tudomásul, hogy aki miatt lelépett, az a kapcsolat, már megszűnt.
Igazából, ami bosszantó és nem tudom megbocsátani, hogy nem tudott becsületesen szakítani.

Nem gondolom, hogy egy szakítás szívatás lenne.
Van az úgy, hogy valaki tovább akar lépni... lehet családot akart és nem csak lopott együttléteket, hanem teljes egészben felvállalni egymást, és jött olyan, akivel ezt meg tudta tenni.
Az viszont nem szép dolog, ha szó nélkül hagyjuk faképnél a másikat. Igenis tudni kell szakítani is korrektül oda állni a másik elé, hogy itt van vége.

Az érdekelne még hogy mit értesz azon hogy direktben árt, játszik valakivel? Mit kell ehhez csinálni? Csak próbálnám kideríteni, hogy például mi lehet rossz egy nőnek.

Isten nem ver bottal és ez arany igazság, sőt többszörösen adja vissza
Annyi mindenkivel tudtam volna kitolni, aki direktbe ártott/játszott velem... de 1.odáig nem süllyedek, 2. Az élettől megkapja a maga adagját többszörösen. És ez mindig így van.

Engem egy független nő szívatott meg, most már három éve. 12 évig tartott, a kapcsolatunk aztán egyszer csak lelépett, mert úgy gondolta, hogy legyek "csak az övé" Furcsa, hogy 12 évig működött, a hét végeket vele töltöttem, együtt utaztunk külföldre. minden nap találkoztunk, aztán egyszer minden átmenet és előzmény nélkül küldött egy sms-t, hogy vége! A mai napig sem tudtam megemészteni, de azóta nincs is barátnőm.A szex? Magad uram, a (sz)Olgád nincsen. Voltak kisebb próbálkozásaim, de nős emberként nehéz,

Engem egy független nő szívatott meg, most már három éve. 12 évig tartott, a kapcsolatunk aztán egyszer csak lelépett, mert úgy gondolta, hogy legyek "csak az övé" Furcsa, hogy 12 évig működött, a hét végeket vele töltöttem, együtt utaztunk külföldre. minden nap találkoztunk, aztán egyszer minden átmenet és előzmény nélkül küldött egy sms-t, hogy vége! A mai napig sem tudtam megemészteni, de azóta nincs is barátnőm.A szex? Magad uram, a (sz)Olgád nincsen. Voltak kisebb próbálkozásaim, de nős emberként nehéz,

Nekem is mindig nagyobb igényem lett volna a változatosságra a páromnál, de én sem akartam soha elválni, nem a gyerek miatt. Szerintem én bárkivel élnék ilyen lennék. Nekem is voltak hosszabb-rövidebb kapcsolataim, messze nem állandóan, mindössze max. 10 év egész életemben. 10 éve már egy sem volt, mert az utolsó nagyon megszívatott, hosszú időn keresztül zaklatott, indiszkrét volt, pedig szinte semmi nem történt vele. Talán pont azért, mert én gyorsan rájöttem hogy nem ő kell és kiléptem a dologból. Így akart bosszút állni. Egy kicsit elegem lett a nőkből, pedig a többiek mind nagyon aranyosak voltak. Sosem tagadtam senki előtt a nem függetlenségemet, de mindent összevetve én is azt mondom, a nők nem szeretik a házas férfiakat. Viszont független nővel sosem volt kapcsolatom, tőlük még a házasoknál is sokkal jobban félek.

Egyébként hogy magyaráznál ki egy ilyen érzelmi megcsalást, amikor Neked nincsenek különösebb érzelmeid felé, de neki állítólag igen? Ha reménytelenül szerelmes és aztán elborul az agya.

Volt egy házinyúl jellegű kapcsolatom és tök jól lerendeztük, teljesen korrekt módon. Nagy hiba lett volna kihagyni.

Van amit fizikai képtelenség kivitelezni, ilyen az, hogy a kollégákkal kell a min.kontakt.
Arról nem is beszélve, h házi nyúlra nem lövünk

Azt hiszem igazad van, okos dolgokat írsz.

És akkor még fokozhatnám, ha nem csak ránézek, beszéljek-e vele, mosolyogjak-e rá, vagy inkább menjek el az összes nő mellett szótlanul, hátha egy sem lesz szerelmes belém? Arról nem beszélve hogy néha a munkahelyemen is kell társalognom nőkkel, nem tudom őket kikerülni.

Minden képpen úgy a fair, ha előre le van beszélve, ki mit akar, mettől-meddig van határ.
Persze a viszony elején ez még tök jól működhet - na de ha jönnek az érzések ( egyik-másik-mindkét fél részéről), akkor tök mindegy mi volt megbeszélve, valahogyan, de borulni fog a terv. Szóval ez egy rizikó a maga nagyon jó és nagyon rossz pillanatival együtt.... viszont basszus: izgalmas. És ez hajtja az embert.


De ha erősebb az aggály, akkor inkább bele se kell vágni, mert ne, tudsz felszabadult lenni közben, úgy meg egy kalap car.

Pont ez nekem a nagy dilemmám, mikor ártok/játszok valakivel, ami már neki nem jó és mi az amikor meg mondjuk így pozitív élményt adok neki. Mert ha tudom előre hogy valakinek ártani fogok, akkor inkább elbújok a föld alá, szóba se állok vele, de ezt nem tudom eldönteni. Erről beszéltem itt párszor. Ha ránézek egy nőre akkor szívatom vagy az jó neki?

Pont ez nekem a nagy dilemmám, mikor ártok/játszok valakivel, ami már neki nem jó és mi az amikor meg mondjuk így pozitív élményt adok neki. Mert ha tudom előre hogy valakinek ártani fogok, akkor inkább elbújok a föld alá, szóba se állok vele, de ezt nem tudom eldönteni. Erről beszéltem itt párszor. Ha ránézek egy nőre akkor szívatom vagy az jó neki?

Isten nem ver bottal és ez arany igazság, sőt többszörösen adja vissza
Annyi mindenkivel tudtam volna kitolni, aki direktbe ártott/játszott velem... de 1.odáig nem süllyedek, 2. Az élettől megkapja a maga adagját többszörösen. És ez mindig így van.

Szerintem a nok sokkal korultekintobbek a ferfiaknal. Ritkabban buknak le, ha csalnak. Meg a ferfi szereto sem olyan kockazatos, mint a noi szereto rendszerint. A kalandjaimat sokszor futtattam parhuzamosan is akar. Egyszer sem buktam meg. Pedig voltak, akik tobbnek gondoltak a dolgainkat, nem puszta kalandozasnak.Tehat ez a felelem nincs bennem. Ha lebuknek is kimagyaraznam szerintem.