Ez meg hogy jön ide? És én még azt hittem, hogy priviben minden tisztázódott! Ennyit az állhatatosságról. Jó munkát Neked, üdv"kep postolo"(????) (Ez egy válasz GG-ufsz üzenetére (2006. 02. 02. csütörtök 15:23), amit ide kattintva olvashatsz)

Csodalom, hogy meg nem tiltottad ki ezt a kep postolo "csajt". En mar megtettem volna, ha aktiv admin lennek. :) Amit muvel az mar enyhen szolva tulmegy a megengedett moderatori szinten. Neked kitartast! :)

Azért lököttségért feleannyit sem kell a szomszédba menned, mint nekem! Hülyébbnek lenned pedig, mint amennyire most vagy, kilátástalan vállalkozás lenne a részedről: nyugodtan bekaphatod mindenkiét az alig horrorban, megládd, igazam van!

Válasz vánszorgott csak: a nemhorror szobában véletlenül bekaptam a Neked kiporciózott kék pirulát!

Óvatosan vele, egy már több a megengedett mennyiségből:D

Pff:D:D A kapuzárási pánik mi?:D Ilyen ez a férfi klimax:D :P :D

Ne haragudj, annyira jellemző a szöveged, hogy "rettenetesen" megfogott, de nem kommentálom, csak az én olvasatomat sejtetem, minden hátsó szándok nélkül!

Ha ott letiltottak (minden nicnevedet, MERT "BELÜLRŐL" LÁTJUK, HOGY KI ÍR TÖBB NICKNÉVVEL) annak gondolom nyomós oka lehetett. Gondolkodj el rajta. Ha valaki nagy hibát követ el, azt követően nem a hozzászólásait tiltják le, hanem maga a személy nem kivánatos a büntetése alatt, ami lehet időszakos, de lehet végleges is.
________________________________________________
Tanácsom, hogy írj iNfinek egy udvarias kérelmet
_________________________________________________
(és ha méltat rá, mert esetleg megérdemled)
_________________________________________________
tiltásoddal kapcsolatban, és kérd a büntetésed
_________________________________________________
(tiltásod) feloldását. Azt ne várd, hogy
_________________________________________________
segítsek, mert nem tudom (csak sejtem), hogy
_________________________________________________
miért tiltott le, ezért tartózkodom mindennemű
_________________________________________________
véleményezéstől.
___________________
Az én megértésem és toleranciám nem megoldás a
________________________________________________
problémádra, és vannak elveim is (nem beleszólni
_________________________________________________
tájékozatlanul mások dolgaiba).
__________________________________________
Ja és még valami, ne aggódj, mert minden E-mail
________________________________________________
levelet elolvasnak a szerkesztőségben, a tiedet
_________________________________________________
is, csak nem biztos, hogy válaszolnak rá, abban
_________________________________________________
az esetben, ha úgy itélik meg, hogy valaki nem
_______________________________________________
érdemli meg a válaszukat (ezt is ki
________________________________________
kell "érdemelni").
_________________________________________
Üdv: tom
_________
No comment.

Tom, olyan komor lettél:( Tiszta izé:S

Te "Apa"... ez a nicknévgyártó kisiparos... nincs Nekünk egy iciri-piciri üldözési mániánk??

Érterm:D

Na vazeg, valakinek de rossz kedve van... Én a szánsájnról beszélek:D Kiváncsi voltam mi az, aztán látom, hohy huss!:D A haverokat, miért tetted idézőjelbe? Amúgy meg, nyugi:D:

Tom, nemtom, hogy hogyan csinálod, de azokat a topicokat törlöd zsinórban, ahová írni akarok:D:D Direkt ugye?:D

Nem sok értelme volt annak a topicnak, nincs értelme újra nyitni:) Pisztolok én, de mindig metalál engem minden selejt. Szinte látom, hogy miattuk leszek törölve én is...:D

Na gebasz, pont írtam bele:D

naaa végre

Jelenleg töb mint 680 db! (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2006. 01. 31. kedd 06:50), amit ide kattintva olvashatsz)

Nem lehet valahogy kicsit szigorítani a témák nyitását? Mert lassan az abc minden betűjének külön topic lesz...

Vagy megint újra indul a Fórum mint 2 éve...

Mikor a bujdosó az Istennel beszél


Uram, én nem tudom az igazságot

miképpen osztogatod ezután,

hogy mindenkinek bár maréknyi jusson:

Annyit tudok csak: esztendeje immár,

hogy végigdúlt a vihar otthonunkon.

Tudnod kell Uram, hisz mindent tudó vagy:

nem akartunk mi semmi mást, csak élni.

Szántani, vetni és remélni

Szántani, vetni és remélni

jó munkáért vidám aratást.

Nem imádkoztunk sokat, az igaz.

De szerettük a világodat, Uram,

ahogy megadtad: gondokkal telítve,

búval és örömmel fűszerezve,

a tövisek között egy-egy virág...

szép volt Uram, jó volt a világ.

Szerettük a patakodat, mely zengve

selyempartok közt vígan szökdösött.

A szellőt, ahogy hegyeidről este

virágillattal megrakódva jött.

Hajnalodat, amikor bokrétásan

felkacagott az ablakunk alatt.

Szerettünk minden bokrot, fát, virágot,

pillangót, felhőt, madarat...!

Apánk kezét. Anyánk mosolyát.

Kisgyermekünk első kacaját.

A csókot, ahogy lányajkon kigyúlt.

A vágyat, mikor fellegekbe nyúlt,

Feléd, Uram, akár a jegenye!

Jövendőt kért! Békét és életet!

Mégis a balkezed mozdult elénk

s reánk bocsátottad a végzetet.

Most már igazán nem tudom: a sorsot

hogyan s miképpen rendezed.

De bujdosók könnyében s bánatában

nem lelheted Uram a kedvedet.

Uram, nekünk ez a föld idegen.

Az ég sem derít itt sugarat miránk.

Bajor erdőkön bujdosó magyarnak

bogáncsos úton nem terem virág.

Más itt a szél. Másként suhog az erdő.

Más nyelven szólnak a patakok.

Bozót tépi a bujdosó magyart,

kivert, hazátlan árva és zavart...

Uram, Te ezt így nem akarhatod!

Amerre járunk: köd lepi az erdőt.

Nyögnek a fák és tövisek sebeznek.

Bármerre indul céltalan nyomunk:

még az ösvény is átfordul keletnek.

Uram! Rendeld már, hogy hazamehessünk!

Mindegy hogyan és mindegy, milyen áron!

Nem akarunk örökké bujdokolni

ezen a zord, otthontalan világon!

Ha kell gyalog is, éhesen, vacogva,

tépett lélekkel és halálra váltan:

csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!

Vert farkas mellé farkasnak beállunk,

vagy koldusnak a templom küszöbére,

rabnak, ha kell, testvér-rabok közé:

csak haza jussunk végre!

Hogy beszélhessünk magyarul a földhöz

s megértsük, amit zúgnak a szelek...!

Ha Szodoma láttán kővé változom:

Uram, én akkor is haza megyek!

Nincsen napodnak máshol melege.

Sehol sem olyanok a csillagok.

Ha százszor átkozott is az, aki magyar:

nem lehetek más, ha egyszer az vagyok...!

Add újra látnom apámat, anyámat,

vagy sírjukat bár, ha többet nem lehet...

Hadd roskadjak egy üszkös rom tövébe

eldobva végre a vándorbotot

s úgy súgjam megadással: Miatyánk...

sokat vétettem Ellened s nagyot...

de nézd:

megtörtént a Te akaratod.


(Bajorerdő, 1945)