Blog leírása

ELBASZOTT RANDIK I.

Én írtam rá, nagyon nem volt senkim, aznap sok vadidegent jelöltem, leveleket küldtem, ő válaszolt elsőre. Chat jó sokáig, vette a lapot. Hamar messengerre tértünk át, beszélgetés, ismerkedés két napig. A harmadik napon kamerával hívtam, felvette, pedig a kádban ült. A sok szexuális utalás, téma már eddig is hatással volt rá, élvezte, hogy kamerában megmutathatja "véletlenül" a bájait. Szép lábai voltak, de a melleit simogatta, miközben néztem, felizgatott. Látni akarta, milyen a hatása, hát megmutattam. Ő is élvezte a látványt, én pedig nem fogtam magam vissza, kivertem előtte, a végén nagyon lassan, hogy jól lássa a kamerában. Ő nem masztizik - közölte kamerában, sosem szokott! De tetszett neki is a látvány, és a rám gyakorolt hatása. Bár közelebb volt már az 50-hez, mint a 40-hez, de sok új tetoválással lepte meg magát, mintegy főnixmadárként visszatérve a húspiacra, saját magát már-már szexbombaként meghatározva. A stílus maga az ember, és itt már - az önkielégítés hiánya mellett - egy újabb intő jelre kellett volna felfigyelnem. Mindenesetre két hétig így mentek a napi beszélgetések kamerában, sok véleménykülönbség jött elő, a végén viszont részéről mindig mutogatás, részemről a várt reakció nagy spriccelésekkel, ami baromira csillogóvá tette az ő szemeit is. Egyre több fotót is küldött, kitárulkozott és végül megadta magát az ujjainak mégiscsak, full nedves puncija már büszkén bizonygatta a monitoron, hogy én is tetszem neki. Közben randit szerveztünk, nagy körülményesen beleegyezett, hogy félúton egy semleges helyen legyen. Mivel ki volt éhezve a valós, nem virtuális szexre, úgy beszéltük meg, kiveszek egy szállást, tali, kávé, kellemes éjszaka, másnap haza. Ha mégsem jönnénk be egymásnak élőben, akkor azt megmondjuk azonnal, és akkor megy mindenki haza. Végre eljött a nap, a buszon utazva azon elmélkedtem, hogy vannak napok, amelyek kizáróla csak a tömény szexualitásról szólnak! Előttem a dupla székeken két tinilány ült, vagy inkább feküdt félig a buszon, meztelen formás lábaikat felrakva a karfára. Telefonjuk nyomkodása közben én alig tudtam levenni a szemem az egyikről, beindította a fantáziámat, ahogy a lábfejét tornáztatta, a kissé kopott körömlakkos lábújjak úgy nyújtózkodtak, mintha a keményedni kezdő farkamat akarnák elérni. Jó érzés volt, hogy nemsokára szétszedjük egymást valaki mással, ezt váratlan előjátéknak tekintve. Beérkezve elintéztem a szállást, majd vártam az ő buszát, megjött, leszállt, megölelt, csók, pici zavartság, de jó kedvű volt. Méregettük egymást, ahogy a szállás felé mentünk, lerakni a csomagjait. Konkrétan rá is kérdeztem, hogy élőben is azt kapta-e amit gondolt? Itt vagyok, nem szaladtam el! - volt a válasz. A szálláson csók folyt. köv. Beindított, kérdőn néztem rá. Menj zuhanyozni! - hangzott az utasítás. Ledobtam előtte a ruhámat, vártam, hogy ő is jön velem. Leült a kanapéra, furcsán nézegetett, cipőjéből kibújva, meztelen lábait az ölembe vettem, éreztem, hogy nedves lesz a farkam vége tőle, ahogy simogatom. A kezem felcsúszott a bugyijához, már ott térdeltem mellette, vártam, hogy a szájába vesz, és őt is elkapja a gépszíj. De hirtelen eltolt, felugrott, és "Na, ezt már nem" felkiáltással arrébb ment. Azt hittem, szeretnéd? Félreértettelek? Én meg azt hittem, előbb megiszunk egy kávét! - jött a válasz. Magamban mérgelődve, hogy akkor minek küld zuhanyozni, visszafogtam magam. Felöltöztem, és invitáltam, hogy akkor menjünk a városba, keressünk egy jó helyet. Talán csak azt élvezi, hogy felhúzhat, vagy így akarta lecsekkolni a szerszámom, az jutott eszembe. Kézenfogtam, sétálni kezdtünk. Aztán elkezdődött egy katasztrófális 4 órás vesszőfutás, amiben a saját vesszőm semmiféle szerepet nem kapott, sőt! Kezdetnek közölte, hogy milyen ízléstelenül öltöztem, mert a cipőm nem megy a ruhám színéhez, szerinte! Aztán fotózni kezdte a látványosságokat, jó hangosan mondva közben, hogy "ha az a dagadt nő arrébb állna, nem lógna a képbe!" Bunkó, alpári stílusa, nagyképű, mindenkibe belekötő, magát szuperlatívuszokban előre helyező viselkedése megdöbbentett! Minden giccset lefotózott, az igazi értékes látványon átsiklott, minden embert (rendezvény volt a belvárosban, és tömeg) leszólt, hogy néz ki, a kávézó is igénytelen volt neki, ahová beültünk. Kérdezgetett rólam pár dolgot, de bármit mondtam, szintén lefitymálta, saját maga csoportvezetőségét egy gyár futószalagján pedig minimum a zseni kategóriába sorolta. Ego a köbön. De mivel éhes volt, elkezdtünk éttermet keresni. Ez nem jó, drága, ez túl olcsó, itt wc szag van, itt koszos a személyzet köténye, amott meg már ránézésre is szar hely lehet. Semmi sem volt jó neki. Miután két kört mentünk a tömegben, végül egy McDonalds tetszett meg neki, természetesen ott sem tudott választani, végül meguntam, kértem két menüt, csak legyen vége a tortúrának. Nekiállt enni, közben közölte, hogy milyen hülye vagyok, hogy neki nem hoztam szalvétát! Lenyeltem a sokadik békát is, hátha majd a nyeles aszpirin, amit adni szándékoztam, lenyugtatja. Más beesteledett, mire visszaértünk a szállásra, már volt okom a zuhanyra, felajánlottam, menjen elsőnek, de ő még a mobilját nyomkodta, hogy írjon a gyerekének. Hamar végeztem, befeküdtem az ágyra egy törölközővel takarva magam, ő még sokáig piszmogott a telóval meg a fürdőben. Végül kijött egy szál pólóban. Na végre, talán most - rettenetesen nehéz személyiségét félretéve - beszélhetünk azon a nyelven, ahogy eddig megértettük egymást. Rám nézett, látta, hogy csúcsosodik a törölköző, majd közölte, síri hangon, hogy "nem lesz semmi, ne reménykedj!" Csak alszunk, reggel meg hazamegyünk. Lefagytam, a gondolataim cikáztak, közben beszűrődött az utcákról a bulizó tömeg és a magukat jól érző emberek zsivaja. Végül kérdőre vontam, hogy ha ezt így már az elején eldöntötte, miért nem szólt? Hisz azt beszéltük meg. Miért volt szükség erre a majdem öt órás kínszenvedésre? Ha élőben nem jövök be neki, miért hagyta, hogy idáig jussunk? Ez van, válaszolta, fogadjam el, és mivel nincs már busz, se vonat neki vissza, ő itt alszik, mert "így döntött"! Itt akadtam ki végleg! Még arra sem méltat, hogy elmondja, mi a baja velem, de nekem akar behatározni, miközben kaját, szállást, mindent én fizettem, még szarul is érezzem magam? Kicsinyes vagyok, vagy balek? Bárki bármit is gondol, én közöltem vele, hogy akkor menjen oda, ahová akar, én most visszamegyek a városba, még van esélyem bulizni, felszedni valakit, ő meg megy haza, ahogy tud! Nem zavart volna, ha itt alszik reggelig, de mivel ilyen bunkó stíluban nyomja még most is, hát fel is út, le is út. Persze még neki állt feljebb, meg hirtelen egyből 5-6 férfi ismerős került elő a mobiljából, akik szívest örömest hazafuvarozzák, az egyik már jön is érte. Szuper, akkor lehet szedelőzködni! Kimentünk a szállásról, ő még valamit beszólt, de már leszartam. A tömbegen már egyedül megnyugodtam, lecsúszott két porhár vörösbor, hideg, jó ízű, nagyon jól esett. Ilyen visszautasításban még nem volt részem, sem ilyen visszataszító személyiségben! Bizonyára én sem vagyok egy matyóhímzés, de akkor minek volt ez a színjáték? Éjfélre visszatértem a szállásra, mobilon elkezdtem hívni lányokat, akik hírdették magukat. Most arra vágytam, hogy kielégítsenek, udvarlás nélkül. Fél óra alatt jött a kiválasztott, fiatal, jó alakú, szép arcú lány, udvaris stílusban. Minden zökkenőmentesen ment, összesen két porhá vizet kért a kialkudott díjon felül. Élvezte, ahogy egész nap hergelt férfiasságom kis szopás után belecsússzanva az óvszerbe, azonnal munkára fogja punciját, és vágyakozva döfködi ütemesen. Meglepődve láttam, hogy ő is élvezi, nem megjátsza! Igyekeztem tartani magam, elélveztünk mindketten. Aztán kis beszélgetés, elmondta, hogy most autóra gyűjt, és élvezi ezt a munkát, ha nem tetszik az "ügyfél", akkor nem megy el vele. Közben simogattam, élveztem a teste minde apró hajlatát, örült neki, hogy nem vagyok egy dúvad. Amikor újra elkezdtem ágaskodni, a szájával azonnal rám vetette magát, élvezettel, kitartóan szopott. Kértem, hogy a kezével segítsen, a nyelvét szorítsa rá, és had élvezzek a szájába, arcára. Kéjesen nyögött, szemei pedig csillogva néztek rám, "imádlak szopni, élvezz el drága" mondata suttogva akkor megadta a végső löketet, nagyot spriccelve rekedt nyögésem betöltötte a szobát. Aztán zuhany, kérte, ha legközelebb is erre járok, hívjam nyugodtan. Fiatal, de már profi. Az ár/érték arány rendben, lelkibékém és megtépázott férfiasságom helyreállítva. Minek a párkeresés tortúrája, hisz így egyszerűbb, és anyagilag is ugyanott vagyok. Jó, tudom, van lényeges különbség. A kockázat előző esetben az enyém is, azt viselni kell. De nem szeretem, ha bunkó módon bánnak velem, a türelmem is véges. Ez az egész egy átlagember átlag története csupán. Talán mással is megesett már... (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)

FÉLHOMÁLYBAN

Minden olyan egyszerűen történt, és olyan váratlanul, hogy nem is volt idő gondolkodni. Miután megtörtén, nem mozdult, nem mert mozdulni. Határozottan azt érezte, hogy ha kicsit is nagyobb levegőt vesz, szétesik a világ körülötte. Zúgott a feje, zsibbadt mindene, de a kéj még ott ült ágyéka mélyén. Nem mozdult, s szép csendben várt. Egy régi vekkeróra hangosan ketyegett a polcon, és fülében a szívverésének őrülten zakatoló robaja dobolt. Közel volt az extázis utáni tökéletességhez.


Egy órával ezelőtt még egészen máson járt az esze. Az esküvő tegnap sokat kivett a lábaiból, mert táncolni muszáj volt olyanokkal is, akikkel nem szeretett volna. Így aztán a sértődéseket elkerülték. Nagybátyja lakása ideális volt a sok vendég elszállásolására, akik nem utaztak haza azonnal. A rokonok amúgy is ritkán találkoztak, messzire laktak egymástól. Unokatestvéreinek izgatott kérdései elől a konyhába menekült elsőre, de ott már senki sem volt. Nem bírta megállni, hogy ne harapjon bele egy szelet ott felejtett tortába, végül felment az emeletre. Ott már igen hangos zsivaj fogadta. Nagybátyja felesége, Éva, a lányuk, és még két ismeretlen fiú, akik talán a másik rokonságból valók voltak, beszélgettek az egyik fenti hálószobában, mi tagadás, hangulatos kis manzárdok voltak. A sarokban tévé szólt halkan, és így elvoltak egy darabig, aztán a fiatalokat elhívták a szomszéd utcába egy házhoz, amolyan esküvő utáni lazításra. Éva és ő maradtak csak ketten a szobában, várták az esti filmet, feküdtek és pihentek.
*

Éva ropit rágcsált, álláig felhúzva a pokrócát, laposakat pislogott. A távirányítót hamar megszerezte tőle, és udvariasan megkérdezte, mit nézzenek. Éva is a sorozatra várt, és együtt kezdték nézni. Elég unalmas volt, vagy túl fáradt, a nő bealudt rajta, halkan szuszogva a takarója alatt. Egy kicsit kivárt, majd kapcsolgatni kezdett a csatornák között, hátha akad valami nézhető. Talált egy lövöldözős filmet, már a végéhez közeledett, de le kellett vegye a hangot, nehogy felébressze. Aztán annak is vége lett, tovább lépett, a félhomályba néha világosan villant egy-egy csatorna. Az egyik külföldi adón az ismert erotikus sorozat valamelyik része ment, leragadt ott. A filmben két lány teniszezett, aztán a játék végén az öltözőben elmentek zuhanyozni, és igencsak belelendültek. Izgatta a látvány, de még jobban az, hogy mellette ott volt Éva, aki bármikor felébredhetett volna. Alig mert nyelni a csendben, a hangot már teljesen levette, s fél szemmel figyelte az oldalán alvó nőt. Eközben lassan a nadrágja alá csúsztatta kezét, lesve a vibráló tévéképernyőt. Lassan masszírozta magát, nem sietett nagyon, de érezte, hogy nem bírja sokáig. Már csak az élvezet lebegett a szeme előtt, óvatosságát félretéve, letolta a melegítőjét teljesen a csípőjéről, s halk nedves csattogással kísérve terelte magát az orgazmus felé. Néha megremegett, egész teste megfeszült, ajkai kiszáradtak, halkan zihált.

Ekkor, izgalmának tetőpontján, merevedése csúcsán váratlan dolog történt. Éva meztelen lábai kibújtak a pokróc alól, és finoman körbevették a farkát. A nő még mindig neki kissé féloldalt feküdt, nem látta a tekintetét, de nem is mert odanézni. Csak a gyönyörű lábakat látta, ahogy élvezettel gyúrják, tapogatják őt, majd leváltják a kézi orgiát. Egyre hangosabban vette a levegőt, kezével összegyűrve az ágytakarót, megadta magát a feltörekvő kéjnek. Éva még nem húzta vissza a lábait, játszott velük tovább, s a rálövellő forró nedűt kente szét mindenfelé.
*
Valahogy minden olyan egyszerűen történt, és olyan váratlanul, hogy nem is volt idő gondolkodni. Csak megtörtén, nem mozdult, nem mert mozdulni. Határozottan azt érezte, hogy ha kicsit is nagyobb levegőt vesz, szétesik a világ körülötte. Zúgott a feje, zsibbadt mindene, de a kéj még ott ült ágyéka mélyén, s a nyomai a játékos lábakon. Nem mozdult, s szép csendben várt. Egy régi vekkeróra hangosan ketyegett a polcon, a film ment tovább és fülében a szívverésének őrülten zakatoló robaja dobolt. Közel volt az extázis utáni tökéletességhez, és félve elfordította a fejét Éva felé. A nő mosolyogva mutatta neki a pokróc alól elővett, a félhomályban is csillogó ujjait… (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)

Apartman affér - a lemaradt végső sorok

Érezte, hogy nagyon hamar ki fog belőle törni minden. S a nő egyre gyorsabban verte a farkát, néha szájával odahajolva, s belenyalintva a végébe. Jaj, mindjárt elélvezek! – sóhajtott fel, egész testében megfeszülve, felmeredő hímvesszőjét előre tolva, kezeivel Zsuzsa derekába kapaszkodva megremegett, torkából fojtott mély nyögés jött ki. A forró sperma vadul tört elő belőle, s az első adag felspriccelt Zsuzsa szájára, majd a többi végigfolyt a kezén. A nő csillogó szemekkel nézte, s nyelvével megnyalta a száját kéjesen.
- Édesem, ezt a reggeli segítségért kaptad. De most néztem, hogy a konyhában is rossz lehet valami, később átjöhetnél megnézni!
Közösen felnevettek, s a férfi odahúzta az opálosan csillogó szájú nőt magához. Hosszan megcsókolta. (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)

Apartman affér

I. rész

(erotikus és nagyon vizes történet)


Zsolt kicsit fáradtan ébredt, a tegnapi rohangálás még a lábaiban volt. A cég által szervezett üzleti út egyetlen előnyét a kényelmes és szép környezetben lévő apartman jelentette. Szobája a folyosó végén volt, egy manzárdrészben, az emeleten egyedüli vendégként. Kikászálódott az ágyból, be a zuhany alá. A forró víz kellemesen lazította az izmokat, jóleső érzés, hagyta vagy tíz percig. Aztán egy törölközőt magára tekerve, kiugrott a folyosóra, megnézni, hozták-e már a reggelit.

Legnagyobb meglepetésére, a szemközti szoba ajtaja nyitva volt, és egy hölgy állt az előszobai tükör előtt magát méregetve. Talán az éjjel költözhetett be, s hasonlóan hozzá, azt hitte egyedül lakik az emeleten. Ezért is lehetett az, hogy nem volt rajta más, csak egy fekete csipke bugyi, s szép bőre, formás alakja tekintetet hívogatóan töltötte meg a teret. Zsolt, még a zuhanytól kissé vizesen dideregve állt meg a bejáratnál, megigézte a látvány. A hölgy végigmérte, és közben teljesen természetesen viselkedett, nem volt szégyenlős, igaz, nem is volt mit szégyellnie.

- Helló! Zsuzsa vagyok!
- Szia...én Zsolt, khmm..izé...


Zsolt zavarban volt, és érezte, hogy elönti a vér minden porcikáját. Kezével megpróbálta kicsit takarni szemmel látható örömét, de nem nagyon sikerült. A reggeli fény beszűrődött a tetőablakon, és Zsuzsa tett egy lépést az ajtó felé, mellei lágyan és telten hullámoztak, gyönyörű meztelen lábait keresztbe tette egymás elé. Ajkai résnyire nyíltak, aztán megszólalt:

- Jó, hogy van itt még valaki! Valami gond van a fürdőmben a csappal, nem tudnád megnézni? Épp tusolni készültem!
- Persze, rendben!



Nagy levegőt vett, és átment a másik apartmanba, a nő után. Valahogy nagyon egyszerűnek és mégis zavartnak érezte a helyzetet, de próbált hasonlóan lazán viselkedni. Mégis, mi van abban, két vendég segít egymásnak, olyan, mint a strandon, vegyük úgy! - mondta magának. Azért érezte, nehezen fog magán uralkodni. A nem túl nagy fürdőszobában Zsuzsa megmutatta, hol a hiba szerinte, és hogy odaférjen, Zsoltnak el kellett haladnia mögötte. Finoman a derekára tette a kezeit, maga előtt elhúzva őt, közben érezte csábító illatát, és akárhogy is vigyázni akart, kerek popsijához ért ágaskodni kezdő vágyával. A nő nem húzódott el, csak kivárt, halk nyögés hagyta el száját. A pillanat elmúlt, tovább léptek, és a férfi most a csapokra koncentrált. Hamar kiderült, hogy csak el volt zárva a főcsap, és minden működik. Kezén és mellén megfeszültek az izmok, ahogy erőlködve kinyitotta végül, s a zuhanyból hirtelen megindult a víz, lefröcskölve mindkettőjüket. Elnevették magukat, egymásra nézve. Zsuzsa felkapott egy odakészített kéztörlőt a mosdó mellől, és elkezdte felitatni a vizet Zsolt mellkasáról, vállairól. Ahogy közelebb lépet, mellei hozzáértek, s a mellbimbók finoman csiklandozták bőrét. Magához húzta, fejét félrehajtva lágyan megcsókolta, nyelvét épp csak hogy ajkai közé dugva.


- Köszönöm a segítséget, drága! Gyorsan letusolok, lent a reggelinél találkozunk, jó?
- Jó ... huhh ...ok, megyek is...őő, szia!


Zsolt nem tudta, most mi van, de Zsuzsa hangjában benne volt az édes folytatás minden ígérete. Nem akart túl mohónak tűnni, sem olyannak, aki nem tud uralkodni magán, megértően bólintott hát. Ahogy behúzta maga mögött a nő szobájának ajtaját, még hallotta, ahogy a víz alatt vidáman dúdolni kezd. Mosolyogva, minden ízében remegve ért vissza saját szobájába, lerogyva az ágyra, csak meredt maga elé. Szó szerint.

II. rész
Az ágy szélén ült, és csak a nő járt a fejében. Teljesen fel volt ajzva, nem tudott másra gondolni. A kis panzió lassan életre kelt, kintről zsivaj hallatszott be a szobába, a kavicsos feljárónál épp egy autó távozott nagy hanggal, aztán újra csend lett. Kényelmesen elfeküdt az ágyon, a törölközőt a parkettára dobta, meztelen teste megfeszült. A gondolatai cikáztak ide-oda, forrón, hevesen.
"Elképzelte Zsuzsát, ahogy zuhany után a szobájában van, és reggelihez készül. A nő egy vékony, sötét csipkés kombinét vett magára, de a kikészített két ruha között nem volt egyszerű a döntés. Leült a fotelbe, hátradőlve, lábait a másikra felrakva, megpihent kicsit. Még közeli volt az érzés, ahogy a barna hajú férfi a szemközti szobából átlépett mögötte. Érezte, szinte magában érezte a fehér frottír rejtette kemény vágyat, s ettől beindult a fantáziája. Kezével lassan végigsimított a lábain, érezte, ahogy a combjai felforrósodnak. Elképzelte, ahogy a másik végigcsókolja, felfelé haladva a combján, nyelvével finoman nyalogatva. Lába között benedvesedett az előbbi gondolatra, s ujjaival most magához nyúlt. Először csak lazán, körkörösen simogatta az ajkakat, kicsit széthúzva őket, aztán egyik ujját becsúsztatta a gyönyör nyílásába. Felnyögött a kéjtől, s mosolygott. Másik keze fel-le, emelkedő mellén pihent, szorosan markolva. Csípője megfeszült, kezdte elönteni a kéjes vágy, s ujjainak ritmusa egyre csak gyorsult, nagyon kívánta volna most a törölköző tartalmát…"
Miközben Zsolt ezen ábrándozott, igen csak duzzadt a vágya, egyre forróbb lett körülötte a levegő. Bal kezével nagyon lassan simogatta magát, szerette volna késleltetni erekcióját, de nem sikerült. A rettentően kívánatos nő befészkelte magát az agyába, s buja gondolatai esélyt sem adtak neki. Odaképzelte magát a bizonyos fotel elé, s fejét bedugta a nő lábai közé, amennyire csak tudta. Erre persze még jobban felágaskodott, s tovább már nem bírt megálljt parancsolni kezének. Szorosan markolta kemény szerszámát, ujjával először körbesimítva a csatakos végén, már ő is nagyon nedves volt. Szinte érezte, ahogy a nő meleg teste hozzá ér ott a fürdőben, egy végzetes pillanatra, s pont odaillik hozzá minden porcikája. Elfelejtette a reggelit, a kinti zajokat, mindent, mi körülötte volt. Hasra fordult az ágyon, s belefúrta magát a tiszta ágyneműbe, csípőjével szorosan odatapadva. Ezt nem lehet bírni! – gondolta, mi lenne, ha visszamennék hozzá?

III. rész
A férfi reggelinél azonban hiába kereste Zsuzsát, nem találta. Körbejárta az étterem és a terasz részt is, végül az egyik asztalnál megreggelizett. Kellemes zsibbadtság volt a lábaiban, és ágyéka körül, egyben feszítő érzésként is. A be nem teljesült vágy kis fájdalma jó étvágyat csinált, mindent megevett a tányérról. Felvágott, tojás, sajt, barna kenyér, vaj. Titokban, lopva néha körbepillantott, és a nőt kereste szemeivel. Sehol. Felhörpintette a feketekávét. Aztán kezében szobakulcsát pörgetve visszaindult  az emeletre. Úgy tervezte, hogy bekopog hozzá, és beszél vele, hátha félreértette talán. Az ajtajához érve csendben hallgatózott, de nem hallott semmit bentről. A folyosón mögötte léptek csosszantak, de csak az egyik londiner volt, kezében egy borítékkal. Zsuzsa szobáját kereste, s a férfit az ajtó előtt találva, megörült, hogy hamar átadhatja a küldeményt.  Hangos köszönéssel Zsolt kezébe nyomta a borítékot, és borravalóra sem várva, elviharzott.
A sárga, A/4 es boríték, címzés nélküli volt, vastag filccel csak a szobaszám állt rajta. Az "sk" rövidítést nem ismerhette a londiner, különben nem adja át. Zsolt most már bátran kopogott még egyszer a szobaajtón, hisz jó indokot talált magának. De válasz nem jött. Bement hát a saját lakosztályába, és egy hirtelen mozdulattal kinyitotta a borítékot. Tudni akar valamit a titokzatos nőről, bármit. A borítékból frissen előhívott fényképek csusszantak ki hátlapjukkal felfelé, egy rövid, pár soros levél kíséretében:

" Zsuzskám!
Látom, jól sikerült a nyaralásod, és szép vagy, mint mindig. Tudod, hogy számíthatsz a diszkréciómra, hisz a legjobb barátnőm vagy! Kedvenc fotósod:
Szilvia"

Megfordította a felső képet, kíváncsian. A nő egy kényelmes díványon feküdt, teljesen meztelenül! Lábait felhúzta, szorosan egymás mellett, könyökölve mosolygott a kamerába. Talán jó minőségű web-kamerával készítette saját maga egy másik apartmanban? - gondolta Zsolt. A következőn is ugyanígy, csak lábait kissé széttárta, egyik kezével simogatva magát, a harmadikon pedig ujja már mélyen szeméremajkai között járt, fejét kissé hátravetve, mint aki éppen élvezi a mozdulatot. Zsoltnak le kellett ülnie a székre az asztal mellett, annyira tetszett a váratlan látvány. Önkéntelenül is bal kezével keményedő farkát kezdte gyömöszölni, belenyúlva nadrágjába. A következő képen szemből látszódott, ahogy egyik lábát felhúzza a dívány szélén, a másik kinyújtva, és finoman csiklóját simogatja éppen. Nagyon szép puncija volt, Zsoltnak azonnal keményre merevedett a pénisze. Gyorsan, remegő kézzel lapozott tovább, nagyon kívánta a nő látványát. A soron lévő képen a hátán fekszik, szemből, széttárt lábakkal, lábszárai és szép lábfeje behajtva, két kézzel széthúzza nedves punciját. A képről sütött a vágy arra, hogy magába fogadjon egy jó vastag hímvesszőt. Ami épp Zsolt kezében volt, s fel-le mozgott bőszen, nagyokat csattogva. Borzalom, mindjárt elélvezek, gyönyörű vagy! - gondolta magában a férfi, s próbálta késleltetni orgazmusát, tövében elszorítva duzzadt farkát. Nem tudta mit csináljon, hiszen nagyon fel volt már spannolva. Ekkor kopogtak az ajtón…


IV. befejező rész
Felugrott a kopogásra, s az ajtóhoz sietett, farkát nem nagyon tudta visszadugni a nadrágba, ezért elől hagyta, s félrehajolva, az ajtószárnnyal takarva magát kilesett. A résből Zsuzsa mosolygott rá csábosan. Jöttem megköszönni a segítségedet! – mondta, s hívásra sem várva belépett. Meglátva Zsolt igen lenge öltözékét, s a fotókat az asztalon, hamar felfogta, mi is történt. Zsolt magyarázkodni kezdett, de a nő finoman a szájára tette az egyik kezét, a másikkal pedig megmarkolta a nadrágból kiálló szerszámot. Legyen egy jó napunk, rendben? – súgta halkan, és az ágyhoz terelte a férfit. Kezével lassan húzkodta a bőrt fel és le a félig kemény péniszen, amíg az ismét meg nem merevedett. Nem nyúlhatsz hozzám, csak én mozdulok! – parancsolt rá Zsoltra, aki szinte félálomban, lebénulva hagyta magát. Egyre jobban elöntötte a kéj, és csípőjét belülről feszítő vágy. Érezte, hogy nagyon hamar ki fog belőle törni 2 hozzászólás, utolsó: Kis Medve (2018. 10. 04. csütörtök 11:34)

Sütemény recept

A második emeleten szűkös az élet. Két szoba, a nagyobban a szülők, de most nincsenek itthon. Elutaztak a hétvégére a nagymamához. Pénteken épp hogy elérték a távolsági buszt, este fél kilenckor érnek oda, és még hátra van a nagy emelkedő gyalog. Ő ezt a tortúrát nagyon nem szerette, sem az utána jövő unalmas napokat. Ha utazott, akkor csak az unokatestvére miatt ment velük, őt nagyon szerette. Idősebb volt nála, két évvel, és imádott vele játszani mindenfélét. És a lány ki is talált mindenfélét, szeretett hercegnőset játszani, ahol parancsolgatott neki, és ő ki kellett, hogy szolgálja minden kérését, kívánságát. Bármit.

De most nem gondolt bele ebbe, mert más kötötte le a figyelmét. Zsuzsa, anyja munkatársnője a szomszéd panelban lakott, épp rá lehetett látni a lakásukra. A férje autószerelő volt, és volt egy lányuk is. A férj szinte sosem volt otthon, és anyjától tudta, verte is a feleségét, ha ivott. A lányuk még kicsi, számára érdektelen volt. De Zsuzsa nagyon tetszett neki. Erős, izmos lábai voltak, telt, de nem kövér alkata, nagy, előre meredő mellei, melltartó nélkül is ruganyosak még. Sokszor volt náluk, anyjának igen jó barátnője lévén. Ilyenkor szívesen vett részt a pletyka partikon, és közben leplezetlenül bámulta a nőt. Ha anyja kiment üdítőért, kávéért vagy süteményért a konyhába, néha kettesben maradtak, és zavartan beszélgetett vele. Ilyenkor alig bírt magával, szemtelen és nagyképű lett, amolyan nagyszájú kamasz. Még nem volt tizenhat, és tapasztalata majdnem nulla. Innen szép nyerni! – ismételgette magában, és nem tudta levenni a szemét Zsuzsa kötött pulóveréről, ami alatt nem viselt semmit, és a mellbimbók átütöttek a laza kötésen. Sietve jött aznap, férje elől szaladt át, aki megint balhézott. Anyja felajánlotta, hogy aludjon náluk, az ő szobájában. El is kezdte pakolni a dolgait, de Zsuzsa nem maradt, visszament, mert a lánya is hazaérhetett már.

Mindent figyelt és sokat látott, mert tavaly cserélt egy régi, ócska kemping bicajt azért az orosz katonai távcsőért. A hideg fém hozzáért a szeméhez, ujjai a recés állítógyűrűkön babráltak, a függöny épp hogy csak rálógott a lencsékre. Titokban leselkedett így az ablakban, a sötét szobában. Szemközt a panellakások sakktáblaszerűen voltak kivilágítva, és a nő lakásában is égtek a lámpák. Szerette, amikor a konyhában sétált, és házi pongyolában volt, vagy csak egy szál pólóban. Egyszer a fürdőből jöhetett, és a hosszú lesben állásnak meg is lett a gyümölcse, mert a fejre tekert törölközőn kívül semmi sem volt rajta, pár percet kapott a szép, lélegzetelállító látványból, aztán behúzta a sötétítőt. A szobára nem látott rá nagyon, ott volt előtte az erkély, de a függönyök nem voltak elhúzva teljesen, elég rés marad az erkélyajtó és az ablak között. Néha csak részleteket tudott kivenni, ahogy könyökölve figyel valamit a tévében, vagy masszírozza lánya lábait edzés után a fotelban. Az apró kis képek, vágyainak ellesett mozaikjai fokozták lelkesedését, de egy idő után kezdte unni az egészet, és felhagyott vele. Azon a hétvégén azonban, amikor egyedül maradt a lakásban, újra elővette a távcsövét. Kicsit pásztázott, majd ráfókuszált a lakásra, de csak sötét ablakok várták. Sehol semmi.

Másnap reggel álmosan, kócosan, papucsban majd összetörve magát rohant a bejárati ajtóhoz, mert valaki rátenyerelt a kapucsengőre. Visszacsengetett, és kiállt a lépcsőházba a korláthoz, egy szál alsónadrágjában. Mindenkire számított, csak épp Zsuzsára nem. Ahogy meglátta felfelé jönni a lépcsőkön, gyorsan berohant és magára rántott egy vászonnadrágot, hogy legyen rajta valami. Ekkor már a bejárati ajtó előtt kopogtak a léptek, s hallotta a nő hangját, anyjának köszönt nagyot.
- Szia, nincsenek itthon, elutaztak!
- Jaj, szia, ne haragudj, felébresztettelek… csak a süti recept miatt…de, mindegy is…

Kisírt szemei voltak, ajkait beszívta, és tétovázott a bejárati ajtóban. Behívta, nem akart jönni, szabadkozott, erre megfogta a karjánál fogva, és behúzta az ajtón. Látta, valami gond van, és kíváncsi volt. Összevesztek megint, a lánya osztálykiránduláson, ő pedig nem mert otthon maradni. Elkezdtek potyogni a könnyei, és ő vigasztalólag átölelte, érzete, ahogy a nő hozzá simul, meztelen felsőtestét szorítja a kezeivel, könnyei végigfolytak a nyakán és a mellein. A felszakadó sírás egyúttal meg is nyugtatta Zsuzsát, és zavartan törölgette bőréről a könnyeket. Le akarta ültetni, de a nő mély levegőt vett, összeszedte magát, mosolyt erőltetve az arcára, és elköszönt. Inkább kiszellőzteti a fejét, és sétál a lakótelepen, mondta. És amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ki is viharzott a lakásból.

Még a hatása alatt a történteknek, fejét ingatva állt a fürdőszobában a tükör előtt. Érezte még magán azt az ölelést, a hozzá préselődő női test minden lágy és rugalmas részét, a kezeket, melyek végigsimítanak a mellkasán, és a sírástól nedves arcot, a vörösre duzzadt ajkakat, amelyek kiáltottak a vigasztaló csókért. A tükörben megfeszítette izmait, karján is, pózolt magának. Hülye vagy, meg kellett volna csókolnod! – gondolta közben. A kádat teleengedte forró vízzel, befeküdt, belecsúszott teljesen, haját is bevizezve. Aztán fejét hátra támasztva, kéjesen elnyújtózott, már amennyire a kis kád engedte. Bal kézzel minden hajlatot végigsimított a testén, a víz alatt nekiállt felállítani a farkát. Hamar ment, és játszott vele, tetszett neki, hogy jó mereven kiáll a vége a vízből. Persze gondolatai még a nő körül forogtak, fantáziája a meztelen testére koncentrálódott, abból a leskelődős konyhai képből és az iménti szorításból összegyúrva. Azok a hosszúkás, résen pulóverből kikandikáló mellbimbók állandóan beugrottak, egyik kezével önkéntelenül is sodró mozdulatot tett, ahogy elképzelte a tenyere alá őket. A bal kéz egyre gyorsabban száguldozott fel és le, nagyokat csattogva a vízben. És egyszer csak megint meghallotta Zsuzsa hangját, a bejárat felől, közeledve.
- Jaaaaj, sziaaaa, visszajöttem, itt maradt a kistáskám a konyhában, merre vagy? …. basszus!!!
Utóbbit a nyitott fürdőajtóban mondta már, a szobaajtóból pont odalátni, és Zsuzsa ismerve a járást, belépett. Zavarba jöttek mind a ketten, Zsuzsa elfordult, de nem mozdult az ajtóból. Ő pedig remegve, zihálva, álló farkával a kezében felugrott a kád vízben, tövénél elszorítva, mert már nem kellett volna sok az ejakulációjához. Csöpögve a víztől és mástól is, kiszáradt szájjal halkan csak annyit tudott mondani:
- Kérlek, gyere…kérlek, segíts…Zsuzsa!
Zsuzsa visszafordult, odalépett a kis fürdőszobában a kádhoz, asszonyos mozdulattal, szinte már-már természetesnek véve mindezt, kezével finoman megfogta a lüktető péniszt, azzal a lendülettel teljesen hátrahúzva a bőrt rajta, és úgy tartotta erősen. Nem mozgatta a kezét, csak fogta, tartotta, és bámulta is egyszerre, kíváncsian talán. Az ágaskodó szerszám pedig megadta magát a felfokozott vágynak és a hirtelen izgalomnak, bőségesen ontva magából Zsuzsa kezére, karjára és pár cseppet a ruhájára is a márványosan fehér ondóból. Nyögése elfojtott maradt, bár igen hevesen megrándult még kétszer, s élvezte, ahogy a női kéz még kicsit felengedi, visszahúzza, szorítja és lazítja, hagyja kezén végigfolyni nedveit, csillogó szemeit az övéibe fúrva, tekintetében az ismeretlen feltörő vadsággal. (Nincs még hozzászólás, legyél te az első!)