Az eddigi hozzászólások

Amíg élünk -
visszatérünk,
fény a fényhez,
hol gyertya ég.

Tiszta szívvel,
ha Napba nézel,
miénk lesz végleg,
mi volt miénk.

Szó a szóhoz,
ha még elérhet,
egy útra téved,
ki összefér.

Ha megtalálod,
saját világod,
Otthonod lesz,
s lesz hazád.

A Földnek, s az Égnek,
ha titkát majd megérted :
végtelen lesz a messzeség,
megtalálod, ki benned él.

Amíg élünk -
visszatérünk,
fény a fényhez,
hol gyertya ég.

Tiszta szívvel,
ha Napba nézel,
tiéd lesz végleg,
mi volt tiéd.


A Földnek, s az Égnek,
ha titkát majd megérted :
megismered majd -
hol van hazád,
felismered majd -
a szív szavát.

Amíg élünk -
visszatérünk,
fény a fényhez,
hol gyertya ég.

Tiszta szívvel,
ha Napba nézel,
lesz majd társad,
ki elkísér.

Szó a szóhoz,
elér majd végre,
visszatér majd
sok utazó.

Helyük lesz végleg,
Földön, s az Égen,
mondható lesz,
mi mondható.

/Kormorán: Amíg élünk../

Csoda napok járnak, változik a szél:
öröm dala árad, költözik a tél.
Szabadul a folyó, megölel a fény-,
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Velünk jön a Szerelem, túl az utakon-,
ha lemarad az Idő, fel nem kutatom...
Mosolyog a világ, mért' ne tegyem én?
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Refrén:
Szeretem az élet hajnali dalát,
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét -,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Szeretem az álmok rejtett aranyát,
Szeretem a táncok tiszta tavaszát,
Szeretem a csönd égi örömét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Csoda napok járnak, változik a dér:
Mutatja magát a csillagszemű éj.
Napot kap a virág, hitet a remény-,
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Velünk jön a szerelem boldog-szabadon-,
Vége sose legyen, kérem, akarom!
Szorítom a kezed, élem a mesém
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Refrén:
Szeretem az élet hajnali dalát,
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Szeretem az álmok rejtett aranyát,
Szeretem a táncok tiszta tavaszát,
Szeretem a csönd égi örörmét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Refrén:
Nézz rám, érints meg szóval!
Nézz rám, számíthatsz rám!
Némán szólj hozzám csókkal!
Nézz rám, számíthatsz rám!

Refrén:
Szeretem az élet hajnali dalát
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Szeretem az álmok rejtett aranyát,
Szeretem a táncok tiszta tavaszát,
Szeretem a csönd égi örömét-
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!


NOX : Szeretem

Az árvaság vak rémület,büntetés a felnőtt élet.
A sorsomat most,hogy vonszoljam én-egymagam.
Egy láthatatlan villanás,nem vezet már kézen fogva.
Az éj sötét és félelmes ölén,most hogy nőljek fel én?
A kérdés csak az.

Refr. Az árnyékom,hogy lépjem át,a sorsom ellen mit tegyek.
Hogy törjek szét egy glóriát,és felnőtt máris,hogy legyek?
Kérdezni, hogy kell?
Van aki sejti önmagát,és hogy lesz szabad,ha a saját árnyát
sosem lépi át.

A szép üveggömb összetört,nem véd többé gyermek álom.
És száz cserép közt, sebzett szívvel állsz.
Ha rád zuhant egy zord világ,hogy bírnád el gyönge vállal?
És átkozóthatsz senki nem felel,de érzed menni kell!
A kérdés csak az.

Refr. Az árnyékot,hogy lépjem át,a múltol búcsút,hogy vegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát,miért bánt a lelkiismeret?
Hogy száll az ember?
A földbe rántja önmagát,és,hogy lesz szabad ha a saját árnyát
sosem lépi át.

Adagio : Árnyék

Az lesz az utad, amit vakon jársz,
hozza a sors, amit nagyon vársz.
Sok lesz a harc, ha az egész kell,
könnyebb, ha beéred a felével...

Engem is farag ez a menetelés,
nem lehet minden napom szerencsés,
engem is vág, üt a gonoszság,
kaptam már annyit,
mint egy homokzsák....

De élek, mint más,
és bejön ez az élet, nincs más...
Élek mint más,
hogy rövid ez az élet, szívás...
Lehet borban az igazság,
jöhet szóban a pimaszság,
mehet bőven a bolondság,
de nekem nőben a boldogság.

Addig van élet, amíg szeret egy nő,
hímeknek ez a szint a legfelső!
Csak az a nő, aki veled száll,
átadja szárnyait, ha zuhannál...

De élek, mint más,
és bejön ez az élet, nincs más...
Élek mint más,
hogy rövid ez az élet, szívás...
Lehet borban az igazság,
jöhet szóban a pimaszság,
mehet bőven a bolondság,
de nekem nőben a boldogság.

Lehet borban az igazság,
jöhet szóban a pimaszság,
lehet nőben a bolondság,
de nekem nőben a boldogság.


Hooligans: Nőben a boldogság

1. Szólj, ha vesztes körben élsz,
Szólj, ha vigaszt nem is kérsz.
Van az úgy, hogy a jó válasz sehol sincs már.
Van úgy, hogy az élet kicsit fáj.

R1. Mindig lesz egy szó,
Mindig lesz egy jel,
Lesz egy dal, amit felér egy vigasszal talán...

2. Volt, hogy a játék felborult,
S volt, hogy nem csak rajtunk múlt.
Ahol élsz, ez a hely már csak így a tiéd,
Nézd el neki, ha néha egy kicsit se jó, se szép.

R2. Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Egy dal, mi csak szólni akar.

3. Volt, hogy a győztes te voltál,
S bánt, hogy az érem másnak jár,
Az is volt, hogy a barátok árultak el,
Néhány hang tudom nem lehet csoda, de szól, de kell.

R3. Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal,
Ami csak neked szól.

Gerendás Péter : Mindig lesz egy dal

Szétlövik az agyad
Talán elvágják a nyakad
Talán túladagolnak, vagy megzsarolnak
Arcodba szakad az erõszak
Beléd mar egy véreb
És a földre hull a véred
Talán kötél vár téged, vagy méreg
Arcodba szakad az erõszak

Védd magad
Tudom, erõs vagy
Bármi lesz, talpra állsz
Semmi vész
A józan ész
Segít, hogy tisztán láss

Ízekre szednek
És szanaszét tépnek
Megégetnek, vagy hidegre tesznek
Arcodba szakad az erõszak
Kilopják a szemed
Talán elveszik a hited
Talán kirabolnak, talán elrabolnak
Arcodba szakad az erõszak

Védd magad
Tudom, erõs vagy
Bármi lesz, talpra állsz
Semmi vész
A józan ész
Segít, hogy tisztán láss

Védd magad
Tudom, erõs vagy
Bármi lesz, talpra állsz
Semmi vész
A józan ész
Segít, hogy tisztán láss

Ossian : Védd magad

Hányszor és hányan mondták: "nem sikerül"
Célom és összes álmom a semmibe merül
Mégis elindultam, a semmiből kezdtem el
Határt, mit mások szabtak, nem fogadhattam el

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Hibáim, vétkem, bűnöm: meggyóntam rég
Mentségem nincs más semmi, csak az őszinteség
Ne várd, hogy megváltozzam, túl késő már
Porból a porba tartok, de pár boldog nap még jár

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Az utca volt az én iskolám
Szöges ostor a Bibliám
A fizetségem, hogy élhetek
És még remélhetek
A mostoha idő tanított
Hogy legfőbb jog az Ököljog
S ha elárulnak, majd megszokod
Nem nagy dolog

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Ossian : A magam útját járom

Csak úgy legyen, ahogy lehet
A valóság, ha Rád nevet
Ha törni kell, hallj meg nagyon
Amíg vagyok, én folytatom
A tűzzel játszom, félek attól, hogy megéget
Ha rossz volt csak Rád gondoltam
A lángszórókból tűzvirágok nyilnak újra
De szép volt minden álmomban
Vígasztalj, vígasztalj,
Simogass csak a hangoddal,
Te vagy a legszebb kincsem
A tűzzel játszom, egyszer úgy is majd elégek
Csak álom volt, hogy itt voltam
Eljöttem, de jó lesz majd, ha visszatérek
Ha megváltott akit elhagytam...
(Republic: A tűzzel játszom)

Az ész a főnököd
Nem jóbarát
Nem tűri a tréfát
A fantáziát

Alul a szíved
Szegény rokon
Robotolt érted
De nem vette zokon

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Láncra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész

Az ész egy zsarnok
Szívedbe lát
Tűrnöd kell hát
A logikád szavát
Szíved már unja
Lázadna már
Nem várja tovább
A megváltó csodát

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Láncra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész
/Ossian: A szív és az ész../

(Qka Mc
Tudod az élet szép és az élet yo
Yol teszed ha azt hiszed hogy nekem való
De már jöhetne más változás
És nem ez az egyhangú unalmas várakozás
Amiben élek én a Föld e féltekén
Lógó nyelvvel loholok a pénzemért
És az is meglehet, hogy amit elteszek
Azon épp csak egy kifli amit megveszek

(Richie- P
Lógó nyelvvel loholok a pénzemér'
Amiben élek én a Föld e féltekén
De már jöhetne más változás
És nem ez az egyhangú unalmas várakozás
Tudod az élet szép és az élet yo
Yol teszed ha azt hiszed hogy nekem való
És az is meglehet, hogy amit elteszek
Azon épp csak egy kifli amit megveszek

Animal Cannibals : Tudod az élet szép

1. Csak a jók mennek el,
ők hagynak el
s mit ők hoztak el,
ők viszik el.
2. Ez nem tűnik fel
míg együtt vagyunk,
csak a jók ünnepén,
hol az égben vagyunk.
3. Mért mentél el,
miért hagytál el?
Szerettünk téged
távol vagy közel.
4. Csak a jók mennek el,
ő teljesít,
és a szívünk úgy fáj
s a szánk visszahív.
5. Uram fogadd be őt,
a jók közül volt,
csak értünk élt,
a mindenünk volt!"
/Zámbó Jimmy/

Szemben a széllel..


Igen, büszkeség is kell ahhoz, hogy teljes életet élhess,
De túl nagy sebességgel, egy kanyarban, ami éles
Elszállsz hamar pláne, ha a kezed nincs a kormányon
Talán taszít a kompromisszum, de az élet majd hozzá nyom

A pofont néha állni kell, ha van, ha nincs kedved
De a szamár is bír annyi ésszel, hogy enged ha már szenved
Én nem megyek le kutyába senkinek sem
És persze neked sem kell, de ne hidd, hogy vicceltem

Mert Miss Mázli nem lehet
Mindig a csajod, ezt ne feledd!
A fejed az egyetlen, amitől nem szabadulsz, ha elveszted

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Akinek lé határozza meg a tudatát az csak törtet,
De, ha szívből élsz is jól vigyázz, mert az meg összetörhet
Harcolj, hogyha fontos! A Félelmedet küzd le!
De, ha fehéren és feketén látsz csak, az élet neked szürke

Mert Miss Mázli nem lehet
Mindig a csajod, ezt ne feledd!
A fejed az egyetlen, amitől nem szabadulsz, ha elveszted

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?


Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Szemben a széllel
Igen szemben a széllel
De akkor mit érzel
Ha a célodhoz nem érsz soha már el?

/Depresszió/

Nézd most minden a régi még
holnapra mondd, hogyan tűnik el?(uuuuu)
Nézd most itt ez a pillanat
eltűnik és észre sem veszed!(uuuuu)
Talán egy szó
éppen elég, ami bánt
a világ egy másik oldalán
ott van a szívem is
messzire ment a mától
olyan messze, olyan távol.

Szeress most úgy, ahogy nem lehet
ahogy nem lehetek veled!
Miért kellett, hogy megkívánjam
ugyanúgy ahogy elhibáztam!
Úgy ahogy nem lehet,
ahogy nem lehetek veled!
Istenem,
mondd hogy újra látom őt!!!
Még a végtelen előtt!
A végtelen előtt!

Nézd most a minden a semmiért
hirtelen hogyan tűnik el! (uuuuu)
Nézd most az ígéret földjén állsz
de te észre sem veszed!!!! (uuuuu)
Talán egy szó
éppen elég, ami bánt
a világ egy másik oldalán
ott van a szívem is
messzire ment a mától
olyan messze, olyan távol.

Szeress most úgy ahogy nem lehet
ahogy nem lehetek veled!
Ne szólj semmit mindent értek,
a szerelmet tudom te sem kérted,
úgy ahogy nem lehet
ahogy nem lehetek veled!!!
Istenem,
mondd hogy újra látom őt!!!

Az egészet letagadhatnánk,
hisz úgy teszünk mintha nem hallanánk,
hogy szerelemért kiállt a világ
és tudom jól,
de ha a tükörből vissza mosolygok
az nem hinném, hogy csak én vagyok
nem hinném hogy csak én.
Te is benne vagy, ugyanúgy!!!(oááoááoáouuu)
(most úgy ahogy nem lehet ://)
...kellet hogy megkívánjam
itt a földi mennyországban
úgy ahogy nem lehet
ahogy nem lehetek veled!
Istenem,
mondd hogy újra látom Őt!
De még a végtelen előtt!!
A végtelen előtt!
(Ágnes Vanilla: Ahogy nem lehet)

Ki ne volt soha még,
úgy szívből szomorú,
nem tudja mi a boldogság.
Kit bánat sosem ért,
ki rosszat alig élt,
jó sorsát az olyan,
mért venné komolyan.
Én voltam odalent
és voltam odafent
és céloztam a kék eget.
És voltam elesett,
én éppúgy mint a többiek.

A gyűlölt napokat,
a kétségbeesést
nem lehet felejteni.
Az emlékeidet
magaddal cipeled,
ha meg is tudtál bocsájtani.
Ki volt már szomorú,
úgy szívből igazán
és átvészelte bánatát.
Az hangosan köszön,
ha szembe jön a boldogság.

Nézem a labdázgató kisgyerekeket,
a kisbabát aki épp az anyjára nevet,
a sorsot megbeszélő nagy öregeket.
S örülök, hogy béke van.
Hallom a presszóból kiáramló zenét.
Lesem a fiatalok hangos énekét,
A várost kápráztató élet ütemét,
S örülök, hogy béke van.

Ki ne volt soha még,
úgy szívből szomorú,
nem tudja mi a boldogság.
Kit bánat sosem ért,
ki rosszat alig élt,
jó sorsát az olyan,
miért venné komolyan.
Én voltam odalent
és voltam odafent
és céloztam a kék eget.
És voltam elesett,
én éppúgy mint a többiek.

A gyűlölt napokat,
a kétségbeesést
nem lehet felejteni.
Az emlékeidet
magaddal cipeled,
ha meg is tudtál bocsájtani.
Ki volt már szomorú,
úgy szívből igazán
és átvészelte bánatát.
Az hangosan köszön,
ha szembe jön a boldogság.
(Oláh Ibolya: Ki nem volt...)

Oláh Ibolya - Körtánc

Búcsú és köszönés ez az élet.
Szüntelen utazik csak a lélek.
Testet talál, majd levedli porladt bőrét,
(mit) százegy halál szór szét.

ÚJRA ÉS ÚJRA,
KÖRBE MEG KÖRBE,
ÉLD VELEM ÁT
A LÉTEZÉS KÖRTÁNCÁT!

Szédült forgás
égi áldás.
De tudd, amit jársz,
(No-no-no-no-no-no...)
egy körtánc!

Körnek az elején van a vége.
Indulunk, utazunk, hazatérve.
Száz év után szunnyadva néhány évet
újból beszáll a lélek.

ÉS
ÚJRA MEG ÚJRA,
KÖRBE MEG KÖRBE,
ÉLD VELEM ÁT
A LÉTEZÉS KÖRTÁNCÁT!

Szédült forgás
égi áldás.
De tudd, amit jársz,
(No-no-no-no-no-no...)
egy körtánc!

Cups (You're Gonna Miss Me)

I got my ticket for the long way round
Two bottles of whiskey for the way
And I sure would like some sweet company
I'm leaving tomorrow what d'ya say?

When I'm gone/when I'm gone
When I'm gone/ when I'm gone
You're gonna miss me when I'm gone
You're gonna miss me by my hair you're gonna miss me everywhere
You're gonna miss me when I'm gone

I got my ticket for the long way round
The one with the prettiest views
Its got mountains its got rivers
Its got sites'll (should be woods, whatever you like) give you shivers
But it sure would be prettier with you

chorus x2

third chorus is a bit different ..
You're gonna miss me by my walk you're gonna miss me by my talk
And I know you will miss me when I'm gone.

KATONA KLÁRI: SOSE BÁND.......................
a hang...a hangot a csend szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha már vele-száll, vele zeng
szíved...

a fényt a szem fura mágusaként
úgy zárja keretbe a vaksötét,
hogy élesen álljon a kép
eléd!

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,amíg élsz,
de ha fenn, de ha lenn szívedet követed hazaérsz!

míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész...

a csend...a csendet a hang szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha hozzásímulsz,
s veletart szíved

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,amíg élsz,
de ha fenn, de ha lenn szívedet követed hazaérsz!

míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész.

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,
amíg élsz,
de ha fenn, de ha lenn szívedet követed hazaérsz!

Kell, hogy szállj,
A magasban messze járj!
Kell, hogy szállj,
Mert fentről nézve mindent másnak látsz!
Kell, hogy szállj,
Hogy néha nap messze járj!
Kell, hogy szállj,
Csak, hogy érezd, hogy milyen más!

Úgy érezd fogva tart,
A mindennapok rabja vagy,
Vasmacskaként visszahúz,
De létezik egy másik út.
Hallgass rám csak azt mondom,
Amit nekem is egy öreg rasta:

Hagyd most lent az összes gondod,
A rakétát gyújtsd be és szálljunk magasra!
Kell, hogy szállj,
A magasban messze járj,
Kell, hogy szállj,
Mert fentről nézve mindent másnak látsz!
Kell, hogy szállj,
Hogy néha nap messze járj!
Kell, hogy szállj,
Csak, hogy érezd, hogy milyen más!

Már nincs ami fogva tart,
Úgy érzed te szabad vagy,
Ha a mindennapod visszahúz,
Jól tudod, hogy van kiút.
Ha halgatsz rám mikor azt mondom,
Amit nekem is egy bölcs öreg rasta:

Hagyd most lent az összes gondod,
A rakétát gyújtsd be és szálljunk magasra!

3 x refrén

Kell, hogy szállj,
A magasban messze járj!
Kell, hogy szállj!
Kell, hogy szállj,
Hogy néhanap messze járj!
Kell, hogy szállj!
/Ladánybene: Kell, hogy szállj/

Tankcsapda : Múlik

Itt úgysincs vége, ez a dal is most kezdődik el látod…
Indulnom kéne, mielőtt a szavaid tőrét újra a szívembe mártod
Félkész a tervem, úgy bolyong bennem, akár egy eltévedt árnyék
Akit félholtra vertem, hát most szerencsétlentől mit is várnék

Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom

Volt már rá példa, tudom, nem én vagyok az első a sorban, aki csak egy
Nyomorult préda, keresi, kutatja, a menedék hol van
Kérdésre kérdés, igazi válaszok helyett hazugságok
Elég hülye egy érzés, hogy mellém helyetted senkit nem találok

Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom, hogyha szeretsz
Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, nagyon kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom, ami éget belülről
Véget soha nem ér
Elölről kezdődik, újra meg újra
Ahogy a féreg a farkát az áldozataiba fúrja
Ez is úgy fáj, fáj

Szeretõm vagy
Engem a világ így szeret
Várod azt, hogy megérintselek
Mert remegni vágysz
És ellent mondani
De a tested szerelmet készül vallani

Azt akarod, hogy figyeljek terád
Magányom ködét így fúrja át
Pillantásod: az a pillanat
Amikor észrevetted,
Hogy megálmodtalak

Szerelmem vagy
Neked én adok nevet
És az a varázslat köröttünk lebeg
Bánatot, sebet, mindent levedlek
Ha megölsz is érte
Én akkor is szeretlek

A kimondhatatlantól való félelem
Az egyetlen szövetségesem
Ha bûnös ajkamon te vagy a zsoltár
Tisztább leszel, mint valaha voltál

Csak keresed magad
Hogy mire vagy jó?
Csak kérdezed magad
Hogy mire vagy jó?
Ha a szíved cserben hagy
Mire vagy jó?
Ha a dühöd elragad
Mire vagy jó?

Tanítvány vagy
És én növekszem veled
Emlék vagy, aki semmit nem feled
Visszalépned többé nem lehet
Én megmenekültem
Ha megmenthettelek

Készen, ébren, száz éve talpon
Tudom már, hogy többé sohasem alszom
Pihenek majd késõbb az égben
Ha a szárnyamat már fáradtra téptem

Csak keresed magad
Hogy mire vagy jó?
Csak kérdezed magad
Hogy mire vagy jó?
Ha a szíved cserben hagy
Mire vagy jó?
Ha a dühöd elragad
Mire vagy jó?

(Ákos)