"Now I'm Here"
Here I stand
Look around around around
But you won't see me
Now I'm here, Now I'm there, I'm just a
Just a new man
Yes you made me live again
A baby I was when you took my hand
And the light of the night burned bright
And the people all stared didn't understand
But you knew my name on sight
Whatever came of you and me
America's new bride to be - don't worry baby I'm safe and sound
Down in the dungeon just Peaches 'n' me
Don't I love her so
A thin moon me in a smoke-screen sky
Where the beams of your lovelight chase
Don't move, don't speak, don't feel no pain
With a rain running down my face
Your matches still light up the sky
And many a tear lives on in my eye
Down in the city just Hoople 'n' me
Don't I love him so
Whatever comes of you and me
I love to leave my memory with you
Now I'm here
Think I'll stay around around around
We'll be down in the city justa you 'n' me
Don't I love you so
Queen
Here I stand
Look around around around
But you won't see me
Now I'm here, Now I'm there, I'm just a
Just a new man
Yes you made me live again
A baby I was when you took my hand
And the light of the night burned bright
And the people all stared didn't understand
But you knew my name on sight
Whatever came of you and me
America's new bride to be - don't worry baby I'm safe and sound
Down in the dungeon just Peaches 'n' me
Don't I love her so
A thin moon me in a smoke-screen sky
Where the beams of your lovelight chase
Don't move, don't speak, don't feel no pain
With a rain running down my face
Your matches still light up the sky
And many a tear lives on in my eye
Down in the city just Hoople 'n' me
Don't I love him so
Whatever comes of you and me
I love to leave my memory with you
Now I'm here
Think I'll stay around around around
We'll be down in the city justa you 'n' me
Don't I love you so
Queen
A szerelem ördöge én vagyok.
Ha kulcsra zárod a szobád,
bejövök a kéményen, az ablakon,
vagy épp a kulcslyukon át.
Összerombolva álmaid
fekszem a párnáid közé.
Vihart kavarok a bőröd alatt.
Hatalmam a szerelemé.
A szerelem ördöge én vagyok.
A szerelem ördöge én vagyok.
Rejtőzz el, ahová gondolod,
mindenhogy megtalállak én.
Megtalállak én!
Beosonok éjjel a szobádba,
tested-lelked máris enyém.
jövök és elragadlak téged,
birodalmam végtelen.
A kulcs a kezedben van, a zár a tiéd.
lépd át a küszöböt velem.
A szerelem ördöge én vagyok.
A szerelem ördöge én vagyok.
Elvarázsolom a szíved is.
A tested könnyűvé teszem.
Ölelj át, és élvezd, hogy repülsz,
s a sötétségbe zuhansz velem.
Engedd, hogy odabújjak melléd,
engedd, hogy megkísértselek.
Engedd, hogy feloldódjak benned,
mert holnap már nem leszek veled.
A szerelem ördöge én vagyok
A szerelem ördöge én vagyok...
/Piramis/
Ha kulcsra zárod a szobád,
bejövök a kéményen, az ablakon,
vagy épp a kulcslyukon át.
Összerombolva álmaid
fekszem a párnáid közé.
Vihart kavarok a bőröd alatt.
Hatalmam a szerelemé.
A szerelem ördöge én vagyok.
A szerelem ördöge én vagyok.
Rejtőzz el, ahová gondolod,
mindenhogy megtalállak én.
Megtalállak én!
Beosonok éjjel a szobádba,
tested-lelked máris enyém.
jövök és elragadlak téged,
birodalmam végtelen.
A kulcs a kezedben van, a zár a tiéd.
lépd át a küszöböt velem.
A szerelem ördöge én vagyok.
A szerelem ördöge én vagyok.
Elvarázsolom a szíved is.
A tested könnyűvé teszem.
Ölelj át, és élvezd, hogy repülsz,
s a sötétségbe zuhansz velem.
Engedd, hogy odabújjak melléd,
engedd, hogy megkísértselek.
Engedd, hogy feloldódjak benned,
mert holnap már nem leszek veled.
A szerelem ördöge én vagyok
A szerelem ördöge én vagyok...
/Piramis/
Én is úgy indultam el, hogy mélyen a szívemben,
Szép és sosem fogyó vágyakat őriztem.
De száz és száz országúton, száz és száz városban,
Száz és száz ölelésben ezerszer változtam.
És volt már néhány őrült szerelmem.
És volt már néhány szép.
És volt már néhány, akit elfeledtem,
De a szívem nem nyugszik még.
Hányszor ébredtem már idegen ágyakban,
És hányszor fájt a szívem, mert másképpen gondoltam
És hányszor készülődtem és indultam úgy tovább,
Hogy várt rám egy új szerelem, de a régi még visszavárt.
És volt már néhány őrült szerelmem.
És volt már néhány szép.
És volt már néhány, akit elfeledtem,
De a szívem nem nyugszik még.
Voltam ördögi már, sasként is szárnyaltam,
Szívekig emeltek föl és van még ami hátra van.
/Piramis/
Szép és sosem fogyó vágyakat őriztem.
De száz és száz országúton, száz és száz városban,
Száz és száz ölelésben ezerszer változtam.
És volt már néhány őrült szerelmem.
És volt már néhány szép.
És volt már néhány, akit elfeledtem,
De a szívem nem nyugszik még.
Hányszor ébredtem már idegen ágyakban,
És hányszor fájt a szívem, mert másképpen gondoltam
És hányszor készülődtem és indultam úgy tovább,
Hogy várt rám egy új szerelem, de a régi még visszavárt.
És volt már néhány őrült szerelmem.
És volt már néhány szép.
És volt már néhány, akit elfeledtem,
De a szívem nem nyugszik még.
Voltam ördögi már, sasként is szárnyaltam,
Szívekig emeltek föl és van még ami hátra van.
/Piramis/
Mikor nem vagy itt, az éhes idő
Mint egy szörnyeteg, úgy kúszik elő.
Eszi a szívemet, az agyamig rág,
Leköti kezeimet és nem megy tovább.
Gyere vigyázz rám, terítsd rám a szíved!
S én éppúgy szeretlek majd, mint a kisgyerekek.
De ha már nem figyelsz rám, olyan gonosz leszek,
Akár egy égő seb, nagyon fogok fájni neked!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is véres küzdelem, hogyha kell a győzelem,
Olyan bátor légy,és olyan erős, hogy add meg magad nekem!
Bánat szaggat szét, ha nem vagy velem,
És én már mindenben kételkedem.
Vágtató vad folyók ragadnak el,
És hiéna nappalok tépik az életem.
Mindig úgy szoríts, mindig úgy ölelj, hogy elpusztítson a vágy
Aztán emelj fel a szívedig, testem a véred járja át
Ez is harc és küzdelem, veled vívott, ellenem,
Olyan konok légy,hogy bukj el értem, ha kell a győzelem!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is gyönyörű küzdelem, hogyha kell a győzelem
Győzz le engem úgy,hogy legyőzötten add meg magad nekem!
/Piramis/
Mint egy szörnyeteg, úgy kúszik elő.
Eszi a szívemet, az agyamig rág,
Leköti kezeimet és nem megy tovább.
Gyere vigyázz rám, terítsd rám a szíved!
S én éppúgy szeretlek majd, mint a kisgyerekek.
De ha már nem figyelsz rám, olyan gonosz leszek,
Akár egy égő seb, nagyon fogok fájni neked!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is véres küzdelem, hogyha kell a győzelem,
Olyan bátor légy,és olyan erős, hogy add meg magad nekem!
Bánat szaggat szét, ha nem vagy velem,
És én már mindenben kételkedem.
Vágtató vad folyók ragadnak el,
És hiéna nappalok tépik az életem.
Mindig úgy szoríts, mindig úgy ölelj, hogy elpusztítson a vágy
Aztán emelj fel a szívedig, testem a véred járja át
Ez is harc és küzdelem, veled vívott, ellenem,
Olyan konok légy,hogy bukj el értem, ha kell a győzelem!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is gyönyörű küzdelem, hogyha kell a győzelem
Győzz le engem úgy,hogy legyőzötten add meg magad nekem!
/Piramis/
hogy... szakadna rád... vmi ami a nickedből ítélve nincs... 
Százszor talpra álltam,
De nem hiszem hogy arra vártam,
Hogy valaki megmondja mit érek én.
Nem kértem a segítséget,
De amikor a célhoz érek
Visszase nézek,
Honnan jöttem én.
Tedd meg, amit tenned kell,
Akit csak ismersz,
Ébressz fel!
Mikor felkel a nap, mint rég,
Az arcom a tűzbe ég.
Tudom lesz még folytatás,
Az élet egy száguldás.
Mindigis arra vágytam,
Hogy valakibe megtaláljam azt az érzést,
Ami bennem él.
A testemet itt hagyhatom,
De a lelkem vágyodik nagyon.
A képzeletem valahova elkisér.
Tedd meg, amit tenned kell
Akit csak ismersz,
ébressz fel!
Mikor felkel a nap...
De nem hiszem hogy arra vártam,
Hogy valaki megmondja mit érek én.
Nem kértem a segítséget,
De amikor a célhoz érek
Visszase nézek,
Honnan jöttem én.
Tedd meg, amit tenned kell,
Akit csak ismersz,
Ébressz fel!
Mikor felkel a nap, mint rég,
Az arcom a tűzbe ég.
Tudom lesz még folytatás,
Az élet egy száguldás.
Mindigis arra vágytam,
Hogy valakibe megtaláljam azt az érzést,
Ami bennem él.
A testemet itt hagyhatom,
De a lelkem vágyodik nagyon.
A képzeletem valahova elkisér.
Tedd meg, amit tenned kell
Akit csak ismersz,
ébressz fel!
Mikor felkel a nap...
Mondd, mit remélsz, mondd miért fáj a szíved?
Mert távoli vágyakat kergetek, és nincs remény.
Látlak magam előtt, és ugyanúgy fáj.
De elmondani már nem tudnám azt a gyönyörű éjszakát.
Távol vagyok, de látlak, hallod a szívemben dal van,
s ég, mint a tűz; forró lángon dúdolja halkan.
Soha nem mutatom, de félek, tudod a szívemben dal van;
s egyszer majd ránk találhat egy őszinte dalban.
Fáj minden szó, amivel megbántottál, s egy hang így szól:
"Miért adod fel, ha magadban bízhatnál?!"
Mondd, hol vannak már a színes évszakok?
Nem maradt nekünk semmi más, csak szürke hétköznapok.
Vár az egyedüllét, és vár a magány.
Hidd el én sem élvezem, hisz elmúlt a nyár.
Szemedben voltam már zsákmány, ahogy sírva mutogatok.
Voltam színész, hazudtam, úgy, mint a nagyok.
Voltam törpe, akire csak úgy lenéznek;
és voltam gazdag, s látszottam szegénynek.
Mert távoli vágyakat kergetek, és nincs remény.
Látlak magam előtt, és ugyanúgy fáj.
De elmondani már nem tudnám azt a gyönyörű éjszakát.
Távol vagyok, de látlak, hallod a szívemben dal van,
s ég, mint a tűz; forró lángon dúdolja halkan.
Soha nem mutatom, de félek, tudod a szívemben dal van;
s egyszer majd ránk találhat egy őszinte dalban.
Fáj minden szó, amivel megbántottál, s egy hang így szól:
"Miért adod fel, ha magadban bízhatnál?!"
Mondd, hol vannak már a színes évszakok?
Nem maradt nekünk semmi más, csak szürke hétköznapok.
Vár az egyedüllét, és vár a magány.
Hidd el én sem élvezem, hisz elmúlt a nyár.
Szemedben voltam már zsákmány, ahogy sírva mutogatok.
Voltam színész, hazudtam, úgy, mint a nagyok.
Voltam törpe, akire csak úgy lenéznek;
és voltam gazdag, s látszottam szegénynek.
Legyen még egy nap,
legyen még egy éj.
Legyen még egy dal
végre megértenél.
Kérlek segíts,
már annyiszor hibáztam.
Nézz rám úgy, hogy
magamat lássam.
Veled szédül az este,
veled igaz minden szó.
Taníts újra élni,
mutasd mi jó.
Árnyak között élünk,
fáj minden szó,
valamire várunk,
mi nem lesz sose volt.
Neked más a világ,
minden mást jelent,
amit érzek most csak
félelem.
Ha van néhány pillanat,
ha itt vagy velem,
mit szeretnék, mi jó lenne
azt nem merem.
Ez a dal soha nem lesz a tiéd
S a te dalod nem lehet enyém.
legyen még egy éj.
Legyen még egy dal
végre megértenél.
Kérlek segíts,
már annyiszor hibáztam.
Nézz rám úgy, hogy
magamat lássam.
Veled szédül az este,
veled igaz minden szó.
Taníts újra élni,
mutasd mi jó.
Árnyak között élünk,
fáj minden szó,
valamire várunk,
mi nem lesz sose volt.
Neked más a világ,
minden mást jelent,
amit érzek most csak
félelem.
Ha van néhány pillanat,
ha itt vagy velem,
mit szeretnék, mi jó lenne
azt nem merem.
Ez a dal soha nem lesz a tiéd
S a te dalod nem lehet enyém.
Vége - bár nagyon szép volt -,
tegnap még velem tombolt,
de vihar készül elsöpörni -
értsd meg, itt már nincs mit tenni.
Hidd el, ez nem egy játék -
az élettől szép ajándék!
Hiába sírtam minden percért,
az elfelejtett éjszakákért!
Új út, egy újabb érzés -
hidd el, itt nincs több kérdés.
Gyönyörű volt minden perc,
de kérlek, engedj el!
Tudod, hogy fáj minden szó,
ha menni kell, hát így lesz jó.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom.
Engedj el, hisz mennem kell,
máshol vár, aki átölel.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom!
Nem kell a régi kérdés:
mért nincsen örök hűség.
Ha elhamvadt a gyertya lángja,
az ember a helyét nem találja.
Felkap egy újabb hullám, elsodor, bárcsak tudnám,
hogy merre hajt az édes álom -
a múlt perceit magamba zárom.
Új út, egy újabb érzés -
hidd el, itt nincs több kérdés.
Gyönyörű volt minden perc,
de kérlek, engedj el!
Tudod, hogy fáj minden szó,
ha menni kell, hát így lesz jó.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom.
Engedj el, hisz mennem kell,
máshol vár, aki átölel.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom!
tegnap még velem tombolt,
de vihar készül elsöpörni -
értsd meg, itt már nincs mit tenni.
Hidd el, ez nem egy játék -
az élettől szép ajándék!
Hiába sírtam minden percért,
az elfelejtett éjszakákért!
Új út, egy újabb érzés -
hidd el, itt nincs több kérdés.
Gyönyörű volt minden perc,
de kérlek, engedj el!
Tudod, hogy fáj minden szó,
ha menni kell, hát így lesz jó.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom.
Engedj el, hisz mennem kell,
máshol vár, aki átölel.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom!
Nem kell a régi kérdés:
mért nincsen örök hűség.
Ha elhamvadt a gyertya lángja,
az ember a helyét nem találja.
Felkap egy újabb hullám, elsodor, bárcsak tudnám,
hogy merre hajt az édes álom -
a múlt perceit magamba zárom.
Új út, egy újabb érzés -
hidd el, itt nincs több kérdés.
Gyönyörű volt minden perc,
de kérlek, engedj el!
Tudod, hogy fáj minden szó,
ha menni kell, hát így lesz jó.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom.
Engedj el, hisz mennem kell,
máshol vár, aki átölel.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom!
Sztem meg úgy tiltanak a fórumról h. majd csak nézel...
(Ez egy válasz party üzenetére (2007. 01. 13. szombat 21:36), amit ide kattintva olvashatsz)
Szerintem a Rózsi a legfaszább!! Szkok rája csápóni!
Itt van vki?
Kerestelek megtaláltalak
Üres voltam nélküled
Eljöttél mert hívtalak
A szívembe zártalak
Azóta csak rád gondolok
Mindenben téged látlak
Nélküled elmerülnék
Ebben a világban
Nekem te vagy a Föld és az Ég
Te vagy a kezdet és a vég
A te ragyogásod minden csillag
Nélküled nem lesz holnap
Én csak azért harcolok
Amit igaznak hiszek
Tovább megyek azon az úton
Amit kijelöltél nekem
Te vagy az eszköz és a cél
Te vagy a kezdet és a vég
Te vagy a ma te vagy a tegnap
Nélküled nem lesz holnap
Te vagy a kezdet és a vég...
/Replika/
Üres voltam nélküled
Eljöttél mert hívtalak
A szívembe zártalak
Azóta csak rád gondolok
Mindenben téged látlak
Nélküled elmerülnék
Ebben a világban
Nekem te vagy a Föld és az Ég
Te vagy a kezdet és a vég
A te ragyogásod minden csillag
Nélküled nem lesz holnap
Én csak azért harcolok
Amit igaznak hiszek
Tovább megyek azon az úton
Amit kijelöltél nekem
Te vagy az eszköz és a cél
Te vagy a kezdet és a vég
Te vagy a ma te vagy a tegnap
Nélküled nem lesz holnap
Te vagy a kezdet és a vég...
/Replika/
imádtam a Fonográfot! 
(Ez egy válasz Moncy üzenetére (2007. 01. 13. szombat 21:16), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz Moncy üzenetére (2007. 01. 13. szombat 21:16), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 01. 13. szombat 21:16
Ha kérdeznéd, hogy mit nem mondtam még el neked
hogy az életemből mit titkoltam el
Sokat töprengenék azon, vajon miért kérdezed
s hogy egy őszinte ember mit felel
Hogy az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Hiszen mindenkiben támadhat egy gyilkos gondolat
de a gondolat még tettet nem jelent
És ha félig mondom el, mit elmondani nem lehet
ez a vallomás még félre is vezet
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal
Ha minden ember messzi bolygó kinek álma van
és nem születtünk egyértelműnek
A pályán tartó csillagokról rám ható erőt
elmondanám, de úgysem értheted
Mert az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal...
/Fonográf/
hogy az életemből mit titkoltam el
Sokat töprengenék azon, vajon miért kérdezed
s hogy egy őszinte ember mit felel
Hogy az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Hiszen mindenkiben támadhat egy gyilkos gondolat
de a gondolat még tettet nem jelent
És ha félig mondom el, mit elmondani nem lehet
ez a vallomás még félre is vezet
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal
Ha minden ember messzi bolygó kinek álma van
és nem születtünk egyértelműnek
A pályán tartó csillagokról rám ható erőt
elmondanám, de úgysem értheted
Mert az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal...
/Fonográf/
Ha kérdeznéd, hogy mit nem mondtam még el neked
hogy az életemből mit titkoltam el
Sokat töprengenék azon, vajon miért kérdezed
s hogy egy őszinte ember mit felel
Hogy az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Hiszen mindenkiben támadhat egy gyilkos gondolat
de a gondolat még tettet nem jelent
És ha félig mondom el, mit elmondani nem lehet
ez a vallomás még félre is vezet
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal
Ha minden ember messzi bolygó kinek álma van
és nem születtünk egyértelműnek
A pályán tartó csillagokról rám ható erőt
elmondanám, de úgysem értheted
Mert az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal...
/Fonográf/
hogy az életemből mit titkoltam el
Sokat töprengenék azon, vajon miért kérdezed
s hogy egy őszinte ember mit felel
Hogy az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Hiszen mindenkiben támadhat egy gyilkos gondolat
de a gondolat még tettet nem jelent
És ha félig mondom el, mit elmondani nem lehet
ez a vallomás még félre is vezet
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal
Ha minden ember messzi bolygó kinek álma van
és nem születtünk egyértelműnek
A pályán tartó csillagokról rám ható erőt
elmondanám, de úgysem értheted
Mert az őszinteség, ez a mindig szép erény
csak annyit ér, mint víz alatt a fény
Ez a dal nem mond semmit el
Ez a dal épp hogy megfelel
Ez egy őszinte dal
Tudom senkit nem zavar
Milyen érdekes, hogy mégis vigasztal...
/Fonográf/
Tántorog velem az út megint - felnézek a Holdra
Kéne valaki, várom, hogy jönne már - olyan üres ez az éj
Hol a rév és meddig sodor az ár - elkerüllek újra
De téged küldtek az istenek nekem - te legyél a vég
Nagy a város és benne vadul az éj - befalazott arcok
Hol az öröm és hol van a szenvedély - ne nézz körül
Sápadt fények, a maradék térdig ér - és a messzi hangok
Tudatják, hogy elmarad az ébredés - de más szól itt belül
Ez van és én nem bánom
Ha bánom is, nem sajnálom
Amíg szeretsz és így ölelsz
Múlhat az idő, csak te érdekelsz
Ez van és én nem bánom
Ha bánom is, nem sajnálom
Amíg szeretsz és így ölelsz
Múlhat az idő, csak te érdekelsz...
/Bikini/
Kéne valaki, várom, hogy jönne már - olyan üres ez az éj
Hol a rév és meddig sodor az ár - elkerüllek újra
De téged küldtek az istenek nekem - te legyél a vég
Nagy a város és benne vadul az éj - befalazott arcok
Hol az öröm és hol van a szenvedély - ne nézz körül
Sápadt fények, a maradék térdig ér - és a messzi hangok
Tudatják, hogy elmarad az ébredés - de más szól itt belül
Ez van és én nem bánom
Ha bánom is, nem sajnálom
Amíg szeretsz és így ölelsz
Múlhat az idő, csak te érdekelsz
Ez van és én nem bánom
Ha bánom is, nem sajnálom
Amíg szeretsz és így ölelsz
Múlhat az idő, csak te érdekelsz...
/Bikini/
Melletted minden reggel
Vidáman ébredek fel,
S könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
Új útra szólít engem,
Talán nem érted meg sohasem, hogy
Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Mennyivel könyebb volna,
Hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked,
A másik szabad lenne,
Minden nap szárnyra kelne,
S mindenkit szeretne, akit lehet.
Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Hogyha két életem volna,
Az egyik gyengéd volna,
Magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
S ha a világ elpusztulna,
Akkor is tovább lobogna.
Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Úgy fáj, hogy nincs két életem...
/Piramis/
Vidáman ébredek fel,
S könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
Új útra szólít engem,
Talán nem érted meg sohasem, hogy
Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Mennyivel könyebb volna,
Hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked,
A másik szabad lenne,
Minden nap szárnyra kelne,
S mindenkit szeretne, akit lehet.
Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Hogyha két életem volna,
Az egyik gyengéd volna,
Magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
S ha a világ elpusztulna,
Akkor is tovább lobogna.
Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Úgy fáj, hogy nincs két életem...
/Piramis/
Este elszökik a fény, új kapukhoz ér,
Szunnyadókat ébreszt fel a föld másik felén.
Hunyd le két szemed, hisz rég álmos lehetsz,
S gondolatban nyújtsd felém két elfáradt kezed,
Az álmok szép játszóterén, ahol mindig él a fény,
Gyere, szállj velem, gyere, szállj velem!
És ha nem láttál sosem, az sem érdekes nekem,
Gyere, szállj velem, gyere, szállj velem!
Velem!
Rosszat álmodom, fáradt lesz napom,
Fáradt vagyok, álmomban is üldöz nappalom,
Volt már alkalom, s másnak is, tudom,
Nem volt biztos, élek tán, vagy mindezt csak álmodom?
/V-Moto'Rock/
Szunnyadókat ébreszt fel a föld másik felén.
Hunyd le két szemed, hisz rég álmos lehetsz,
S gondolatban nyújtsd felém két elfáradt kezed,
Az álmok szép játszóterén, ahol mindig él a fény,
Gyere, szállj velem, gyere, szállj velem!
És ha nem láttál sosem, az sem érdekes nekem,
Gyere, szállj velem, gyere, szállj velem!
Velem!
Rosszat álmodom, fáradt lesz napom,
Fáradt vagyok, álmomban is üldöz nappalom,
Volt már alkalom, s másnak is, tudom,
Nem volt biztos, élek tán, vagy mindezt csak álmodom?
/V-Moto'Rock/
Szent karácsony eljött, az ég a földre szállt.
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán!
Szent karácsony eljött, az ég a földre szállt,
Gyertyafényben ünnepeljük át az éjszakát!
Nem lehet ma egyedül senki, az angyalok vigyáznak ránk.
A szeretet itt van, és bekopogtat majd neked is a szíved ajtaján.
Itt vagyok én is, átölellek, ha elfogadod, engedj közel!
Vigyázok rád, és veled leszek majd, amíg csak élsz.
Szent karácsony eljött, az ég a földre szállt,
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán!
Szent karácsony eljött az ég a földre szállt,
Gyertyafényben ünnepejlük át az éjszakát!
Itt a nap, mit annyira vártál, a család ma biztos együttmarad.
Adni készülsz és kapni fogsz majd, mert ajándék minden pillanat.
Tőlünk ezt a dalt kapod, ha elfogadod, engedj közel!
Vigyáz rád, és veled lesz majd, amíg csak élsz.
Szent karácsony eljött az ég a földre szállt,
Ünnepelj boldogan e fényes éjszakán!
Szent karácsony eljött az ég a földre szállt,
Gyertyafényben ünnepeljük átt az éjszakát!
/Happy Gang/
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán!
Szent karácsony eljött, az ég a földre szállt,
Gyertyafényben ünnepeljük át az éjszakát!
Nem lehet ma egyedül senki, az angyalok vigyáznak ránk.
A szeretet itt van, és bekopogtat majd neked is a szíved ajtaján.
Itt vagyok én is, átölellek, ha elfogadod, engedj közel!
Vigyázok rád, és veled leszek majd, amíg csak élsz.
Szent karácsony eljött, az ég a földre szállt,
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán!
Szent karácsony eljött az ég a földre szállt,
Gyertyafényben ünnepejlük át az éjszakát!
Itt a nap, mit annyira vártál, a család ma biztos együttmarad.
Adni készülsz és kapni fogsz majd, mert ajándék minden pillanat.
Tőlünk ezt a dalt kapod, ha elfogadod, engedj közel!
Vigyáz rád, és veled lesz majd, amíg csak élsz.
Szent karácsony eljött az ég a földre szállt,
Ünnepelj boldogan e fényes éjszakán!
Szent karácsony eljött az ég a földre szállt,
Gyertyafényben ünnepeljük átt az éjszakát!
/Happy Gang/
Kinőtt a szárnyunk, ez volt mit vártunk.
Szabaddá váltunk, ki szól ránk meddig szálljunk?
Bár a célt, mit magamban itt bent rég elrejtettem,
Nem lelem, súgj nekem.
Gyermekké válnék, kell még a játék,
Mesékben hinnék, ha újakat találnék.
Túl sok volt, mit eddig sem hittem,
Ezt most miért higgyem?
Hogy legyen, súgj nekem.
Annyi mindent adtak sok volt,
Nem kell több hát.
Ki akarná újra a régi karácsonyfát?
Biztosan van még, ki visszanéz és vár,
Keresi, amit ő rabolt el tán.
Kinőtt a szárnyunk, most merre szálljunk?
Arccal a szélnek, hol új remények élnek,
Mert a célt, mit magamban itt bent
Rég elrejtettem, nem lelem, súgj nekem.
Annyi mindent nem láttunk, még mozduljunk hát,
Miből állna átrepülnünk két óceánt?
Elmegyünk, s vár még, bár megtagadták rég,
Szabadon, felnőttként néznünk szét.
Használd a szárnyad, a madarak messzebb látnak,
S tán más is lát, ki most is vár még rád.
Használd a szárnyad, és repülj a nagyvilágnak,
Ne visszanézz, senkinek sem kell már, ami volt.
Bár a célt, mit magamban itt bent rég elrejtettem,
Nem lelem, súgj nekem,
Nem lelem, súgj hát, kedvesem...
/Demjén Ferenc/
Szabaddá váltunk, ki szól ránk meddig szálljunk?
Bár a célt, mit magamban itt bent rég elrejtettem,
Nem lelem, súgj nekem.
Gyermekké válnék, kell még a játék,
Mesékben hinnék, ha újakat találnék.
Túl sok volt, mit eddig sem hittem,
Ezt most miért higgyem?
Hogy legyen, súgj nekem.
Annyi mindent adtak sok volt,
Nem kell több hát.
Ki akarná újra a régi karácsonyfát?
Biztosan van még, ki visszanéz és vár,
Keresi, amit ő rabolt el tán.
Kinőtt a szárnyunk, most merre szálljunk?
Arccal a szélnek, hol új remények élnek,
Mert a célt, mit magamban itt bent
Rég elrejtettem, nem lelem, súgj nekem.
Annyi mindent nem láttunk, még mozduljunk hát,
Miből állna átrepülnünk két óceánt?
Elmegyünk, s vár még, bár megtagadták rég,
Szabadon, felnőttként néznünk szét.
Használd a szárnyad, a madarak messzebb látnak,
S tán más is lát, ki most is vár még rád.
Használd a szárnyad, és repülj a nagyvilágnak,
Ne visszanézz, senkinek sem kell már, ami volt.
Bár a célt, mit magamban itt bent rég elrejtettem,
Nem lelem, súgj nekem,
Nem lelem, súgj hát, kedvesem...
/Demjén Ferenc/
