Az eddigi hozzászólások

Óh, Mr. Alkohol
Óh Mr. Alkohol, hát itt vagy már megint!
Hisz érthetően megmondtam már, köztünk semmi nincs!
Nekem már ne ígérd, hogy megváltozol.
Bánatomra, szépfiú, ismerlek már jól.

Mert néha jó veled, ezt nem tagadhatom!
De addig-addig hízelegsz, míg nem tudom, hogy mit teszek!
Óh Mr. Alkohol, neked hinni nem tudok,
Csak néha-néha lesz az úgy, hogy rád gondolok!

(szájharmonika-szóló)

Óh Mr. Alkohol, emlékszel arra még?
Hogy karjaidban tartottál és mégsem szerettél?
Rossz útra vezetted az életem!
Édes csókkal lezártad mind a két szemem!

Óh, nagyon szerettelek és hallgattam terád!
Minden mesét elhittem és mit tettél velem!
Óh, Mr. Alkohol a bajban elhagytál!
S rájöttem szépfiú mennyit hazudtál!

Óh, Mr. Alkohol mindig hazudtál!

Minden érzés, amit adtál,
Jó volt nekem.
Minden, mi Te voltál,
Jó volt nekem.
Minden szavad,
Megérint, megéget,
Bezár szívembe Téged.

Mindent, amit adtál,
Hűen őrzöm, míg élek.
Mindig újra kezdve kereslek,
Míg el nem érlek.
Minden szavad
Megérint, megéget,
Bezár szívembe Téged

Ref.:
Hol van már a szép világ?
Számodra messze már!
De néha még a magasba vágysz,
S mint hulló kő zuhansz tovább.
De minden út összefut,
Az árnyékból a fény kijut,
De egyszer még gondolj rám, gondolj rám!

Épp ezt az Edda számot hallgattam,és ha már itt az ünnepek ideje...ezzel a számmal szeretnék "NEKI" megköszönni mindent,amit kaphattam Töle....Köszönöm..:)))

Fáradt fejjel bolyongok,
A város fénye bánt.
Kihalt utcák sűrű csendjén
Visszhangzik a magány...

Nem találom rég a helyem,
Vajon hol találok Rád?
Neked adnám az életem,
Ha újra itt volnál...

Fagyos a szívem, mert idebent tombol
Egy fázós jégvihar talán...
Hűvös, hideg jégcsapjával a szívemben talán...
Mert fagyos a szívem, bár odakint vársz majd,
Úgy fázom, érzem a hideg ráz,
Karjaidban felengedne a jégbörtön talán...
Fagyos a szívem!

Lépéseim megremegnek,
A hangod hallom már.
Képzeletben nálad járok,
Tudom, hogy újra vársz.

Némán szólok a messzeségbe:
Vajon hol találok Rád?
Neked adnám az életem,
Ha újra itt volnál...

Fagyos a szívem, mert idebent tombol
Egy fázós jégvihar talán...
Hűvös, hideg jégcsapjával a szívemben talán...
Mert fagyos a szívem, bár odakint vársz majd,
Úgy fázom, érzem a hideg ráz,
Karjaidban felengedne a jégbörtön talán...

Úgy szeretni, hogy nem tudod
s nem mondhatom, mit gondolok.
Az olyan, mint a fák
ha nem nőnek tovább.

Úgy élni, hogy nem láthatod
s nem érzed, csak tiéd vagyok.
Az olyan; mint egy szó
a ki nem mondható.

Úgy szeretni, hogy nem tudod
s mondjam, soha nem várhatod.
Az olyan, mint egy ág,
mely szívünk fonja át.

Úgy várni valakit,
Hogy érzed, soha nem jön el.
És ölelni már többé nincs kivel.

Csak egyszer úgy legyen,
Ahogy én elképzelem.
Mindkettőnknek jó legyen.
Az ajtó nyitva áll,
Ha hív egy új világ
Érezd úgy, hogy jó neked velem,
hogy jó legyen velem
Csak egyszer úgy legyen...

/Kormorán/

Miért fáj a szívem, sok-sok éve már?
Megszállt a kétely, és nem hagy nyugton, bár
Őszintén éltem, úgy, mint bárki más
Vétkeztem néha, de megbántam talán


Átkoztak százszor, mert más voltam én
Járt ösvényt járni, tudod nem ez volt a cél
Vádoltak százszor, mert bűnös az, ki él
A saját utam jártam szabadon, mint a szél


Hé, ember, hát jól vigyázz,az életedben,hogy ne hibázz!
Mindig jó, és tiszta légy,hogy elvigyen a fény
Elmúlhat a szenvedély, de állj ki mindig az elvedért
Mindig önmagad legyél, és emelt fővel élj!


Miért fáj a szívem, sokszor fagyos már
Megedződött abban, hogy gyakran bántották
De ennek ellenére büszkén állok még
Örömtűz fellobban, s tőle megolvad a jég.


Megszállt a kétely, és nem hagy nyugton, bár
Őszintén éltem, úgy, mint bárki más
Vétkeztem néha, de megbántam talán


Átkoztak százszor, mert más voltam én
Járt ösvényt járni, tudod nem ez volt a cél
Vádoltak százszor, mert bűnös az, ki él
A saját utam jártam szabadon, mint a szél


Hé, ember, hát jól vigyázz,az életedben,hogy ne hibázz!
Mindig jó, és tiszta légy,hogy elvigyen a fény
Elmúlhat a szenvedély, de állj ki mindig az elvedért
Mindig önmagad legyél, és emelt fővel élj!...

/Morpheus/

Többé nem akarom látni
ahogy hervad a virág
Többé nem akarom nézni
ahogy széthull a világ
Én már nem akarom hallani
hogy az én szívem idegen
Szeretném valahogy megérteni
miért kell, hogy így legyen

Többé nem akarom látni
ahogy az ég beborul
Többé nem akarom nézni
ahogy a gyűlölet az úr
Én már nem akarom hallani
hogy az én szívem idegen
Szeretném valahogy megérteni
miért kell, hogy így legyen

Álmodunk, ébredünk
de mindig ugyanoda érkezünk
Álmodunk, ébredünk
de a csodákban már nem hiszünk
nem hiszünk

Többé nem akarom látni
ahogy eltorzul a kép
Többé nem akarom nézni
ahogy terjed a sötét
Én már nem akarom hallani
hogy az én szívem idegen
Szeretném valahogy megérteni
miért kell, hogy így legyen

Az ember mindig jobbat vár
hát mért nincs béke soha már
Álmodunk, ébredünk
látod, így múlik az életünk

Álmodunk, ébredünk
és a csodákban már nem hiszünk
nem hiszünk...

/Koncz Zsuzsa/

Nézz rám nem vagyok angyal nincsenek szárnyaim!
Ne tudd meg baby milyenek az álmaim!
Neked minden jó ami durva, neked minden jó ami rossz!
Enyém leszel ne nyúlj magadhoz!
Táncolj az ágyon!
Táncolj, ha ezt kívánom!
Táncolj az ágyon!
Táncolj, ha így kívánom!
Táncolj az ágyon!
Táncolj csak ezt kívánom!
Táncolj az ágyon, TÁNCOLJ!
Édes a pokol az ágyon!
Amit érzek azt kívánom!
Furcsa jel volt este a hátadon!
Ne mondd,hogy lassú a tempó!
Ne mondd, hogy nem jó a funk&roll!
Letépem rögtön a láncot a nyakadról!
Táncolj az ágyon .....

/Dance/

Aki nem vak látja mi a lényeg
A szegény minden nap szegényebb
Aki gazdag az meg tovább hízik
Itt már senki senkiben nem bízik
Aki nem vak annak tiszta az ábra
Itt mindenek megvan az ára
Bankár fiúk autóban ülve
Hajléktalan a falnak dőlve

Az egyik viszkit jéggel
A másik egy kifli véggel
Én meg a gitár húrjait
Tépem éppen

Aki nem vak annak tiszta a kép
Vesszen az ember éljen a gép
Egy napon majd eljön biztos hát
Üdvöz légy digitális Krisztus

Az égen a gép a gyomrába' bomba
Lángol a város a házak romba dőlnek
Emberek embereket ölnek

Aki nem vak látja mi a lényeg
Annak tiszta a kép
Kötélen táncol az élet
Alatta tátongó szakadék

Aki nem vak látja mi a lényeg
Ide nyaralni járnak az idegen lények
Az égben az ISTEN a földön az ÖRDÖG az úr
És mind a kettő beszél magyarul

A keresztet mindenki hordja
A civilizáció babilon tornya
Épül aztán összedől végül

Aki nem vak látja mi a lényeg
Annak tiszta a kép
Kötélen táncol az élet
Alatta tátongó szakadék

Aki nem vak
Annak aki nem vak
Mondom annak
Aki nem vak...

/Tankcsapda/

Msot néztük meg a párommal a The Notebook c. filmet, nagyon jó a zenéje, ajánlom mindenkinek, aki szereti a jazz-t!

Bárkit kísért ezen a csillagon,
Minden harang érted is szól,
Minden történetnek része vagy,
Legyen bármi, legyen bárhol,


Soha semmi nincs túl távol,
És körbezár, még ha nem is középen állsz.
Sose félj, hogy gyenge vagy egymagad,
Minden összeér az ég alatt.


És a körforgásnak része vagy,
Amit mérgezel, az mérgez,
Amit érzel, az téged érez,
Amit megérintesz, az kapcsol valahová.


Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész,
És ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.


Soha ne kérdezd, hova tartozol!
Minden harang érted szól,
Minden dalban ott vagy már,
Ami él, az össze van kötve,
Minden élettel mindörökre,
Lehetsz sziget, de akkor is ölel az óceán.

/Korál/

Tudod én akkor is szeretlek, amikor alszol
amikor nem gondolsz rám

Tudod én akkor is szeretlek, amikor árnyék ül arcodon,
amikor azt gondolod: így nem mehet tovább

Én akkor lehunyom szemem és azt a filmet nézem
ami az életünk.

Kimondott és kimondatlan mondatok
Én akkor is szeretlek, ha más úton jársz,
azon, melyen nincsenek táblák,
és nincs korlát a halálos kanyar előtt.

Az értetlenség szakadéka mellett vezet utunk,
s a csodákat nem fényképezi le helyettünk senki

Valami kéne még, valamit kéne tenni.

De én akkor is szeretlek, ha néha fáj,
ha néha előbúj rejtekéből a magány a dögevő,
mely ott köröz néhány boldog pillanatunk felett.

Csak egy mosolyt hozzon a déli szél,
csak kissé hosszabb legyen minden szerelmes éj

Tartson tovább a szenvedély, mert akkor
húsodba marnám a jelet,
mely üzenetet hordoz: még minden lehet!

Szeress, mert adni kell, hogy kapj
Higgy imáidban, s ne vétkezz önmagad ellen

Légy költő és légy színész. Játssz prédikátort
a pokol kapuja előtt.
Játssz szüzet, még ha ördögnek is kell táncod járnod

Játssz nekem boldogságot!

Szeretlek akkor is, ha te magadat egész másképp látod.

Szeretlek akkor is, ha az életet, csak egy gazos
mellékvágányra várod
Szeress kicsit jobban...

Szőkén és feketén szeretlek,
mint villám szeret a fülledt nyárba

Mint kocsmaszagú ősz szeret az utolsó
napsugárba
Szeretlek akkor is, mikor alszol,

Szeretlek félve, haraggal,
szeretlek soha el nem múló halált hozó lázzal
SZERETLEK
SZERETLEK...

/Kormorán/

Nirvana:My Girl

My girl, my girl, don't lie to me,
Tell me where did you sleep last night?

In the pines, in the pines
Where the sun will never shine
I would shiver the whole night through

My girl, my girl, where will you go?
I'm going where the cold wind blows

In the pines, in the pines
Where the sun will never shine
I would shiver the whole night through

Her husband, was a hard working man
Just about a mile from here
His head was found in a driving wheel
But his body never was found

My girl, my girl, don't lie to me,
Tell me where did you sleep last night?

In the pines, in the pines
Where the sun will never shine
I would shiver the whole night through

My girl, my girl, where will you go?
I'm going where the cold wind blows

In the pines, in the pines
Where the will never shine
I would shiver the whole night through

.....
Vártam, hogy változz
És többé meg ne alázz
De nem változott semmi
Maradt a gyász
Azóta feketében járunk
Gyászoljuk a jövőt
Ami a miénk lehetett volna, de megöltük őt...

Tereskova : Rád gondolok

Ha kifestem a szememet otthon
Rád gondolok folyton
Hogy tetszene neked így
Ha így nem, hát emígy

Ha kifestem a szememet otthon
Rád gondolok folyton
Hogy tetszene neked így
Ha így nem, hát emígy

Ha kifestem a szemem, és kifestem a szám
Csak nézz rám, és én leveszem a ruhám

Annyi csupán a gondom,
Hogy nélküled vagyok otthon
Hiába várok rád
Hiába piros a szám

Annyi csupán a gondom,
Hogy nélküled vagyok otthon
Hiába várok rád
Hiába piros a szám

Ha kifestem a szemem, és kifestem a szám
Csak nézz rám, és én leveszem a ruhám

Várok, a hajam kibontom
Az asztalon előttem bonbon
De hiába, nem ehetek
Kövér nem lehetek

Várok, a hajam kibontom
Az asztalon előttem bonbon
De hiába, nem ehetek
Kövér nem lehetek

Ha kifestem a szemem, és kifestem a szám
Csak nézz rám, és én leveszem a ruhám

Szosztar mange kadala love,

Kapa naj e romnyi,

mamo, pasa ma?!

Hhalemle taj pilemle, mamo hej.

Le sejenca getondemle,

Sz'anda laki bari hholyi,

mamo, te merau.





Szosztar mange kadal savore,

Kapa naj e romnyi,

kon hhahhavelle?!

Gelasztar, ke sukar szasz,

mamo hej,

Me dijavau, me hhaszavaú,

Taj naj aba, szo te kerau,

mamo, te merau.

Omega : Napot hoztam, csillagot

Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég.
Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd.
Éjszakák sűrűjén vágtam át,
A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét.

Gyöngyházszínű tengeren,
Könnyű csónak szállt velem.
Most újra, újra itt vagyok,
Napot hoztam, csillagot.

Drágakő vízbehullt, a mélyben elveszett.
A bársony megfakult, ezüst tükröm megrepedt
Szélvihar szórta szét a pénzemet.
Kopott bádogpoharam végül koldus vette meg.

Minden kincsem odalett,
Nem hozhattam mást neked.
Napot hoztam, csillagot,
Nézd a két kezem, nézd csak, hogy ragyog.

szép versek :)

Őrült szívemnek nem parancsol törvény
Széttéphetsz, de edzett lelkem nem fél.
Szemembe nézhetsz, végig is mérhetsz,
Itt állok előtted, ilyen vagyok.
Nem szégyellem, hogy örökké lázadok.

Lent voltam, hol ritkán ért csak a fény.
Kenyéren éltem, friss vizen és zenén.
Szemembe nézhetsz, végig is mérhetsz,
Itt állok előtted, ilyen vagyok.
Nem szégyellem, hogy örökké lázadok.


Akartam jó lenni, de nem ment.
Rájöttem, hogy nem lennék szabad.
Akartam más lenni, de jobb így.
Bezárt szívem legyen szabad!


Őrült szívemnek nem parancsol törvény.
Széttéphetsz, de edzett lelkem nem fél.
Szemembe nézhetsz, végig is mérhetsz,
Itt állok előtted, ilyen vagyok.
Nem szégyellem, hogy örökké lázadok.

/Pokolgép/

Hűvös, fázó hajnalon,
Amikor álmodsz, és én álmodom.
Idebent forró tűz ég, és odakint már
Jön a tél, de ne félj!

Hideg a gyertya, ha lángja nem élteti már,
De mikor meggyújtod, gyönyörű táncot jár.
Nélküled végtelen hosszú lenne a tél,
De hogyha mellém bújsz, hamarabb véget ér.

Hűvös, fázós hajnalon
Pihensz a vállamon
Testedtől én felolvadnék.
Melegíts fel, hogy tudjam: élek még!

Hűvös, fázós hajnalon
Odabújsz hozzám, és én hallgatom,
Ahogy a szíved dobban, és szökik a nyár.
Ne remélj! Jön a tél!

Hát maradj velem!

Hűvös, fázó hajnalon,
Amikor álmodsz, és én álmodom.
Idebent forró tűz ég, és odakint már
Jön a tél, de ne félj!

Mit ér a szó, amit elnyom az egyszerű csend?
Mondd ki, és akkor majd megtudod, mit jelent.
Mire való az a tűz, amit bárki elolt?
Hidd el, a nap nélkül nem tűnne fel a hold!

Hűvös, fázós hajnalon
Pihensz a vállamon
Testedtől én felolvadnék.
Melegíts fel, hogy tudjam: élek még!

Hűvös, fázós hajnalon
Odabújsz hozzám, és én hallgatom,
Ahogy a szíved dobban, és szökik a nyár.
Ne remélj! Jön a tél!

Hát maradj velem!

/Geg/

Megőrjít a hangod a telefonban, kiszárad a szám.
Egy szívroham, ahogy nyílik az ajtó, és kattan a zár.
Siess, siess, siess! Érzem, hogy elönt a láz.
Ügyes, ügyes, ügyes. Elindul velem a ház.

Kés a nyelved, szakítsd fel bőröm bársonyát!
Érzem, a vér édes illata a fejembe szállt.
Gyere vegyél, vegyél, vegyél! Ma éjjel a tiéd vagyok.
Gyere egyél, egyél, egyél, ma mindent neked adok!

Édes, gyere és sodorj a mélybe!
Édes, hát meríts a fénybe!
Talán csak egy pont a mindenség,
S egy pillanat az öröklét.
Édes, hát kérlek, most ne törd szét!

Siess, siess, siess! Érzem, hogy elönt a láz.
Ügyes, ügyes, ügyes. Elindul velem a ház.

Forró eső vagy, lassú méreg, éhség a neved.
Megszökni késő, leszokni rólad nem lehet.
Egy ölelés, ölelés, ölelés - ma mindenem neked adom.
Egy lövés, lövés, lövés hasít át a hajnalon.

Kérlek, most ne törd,
Kérlek, most ne törd szét!
Csak egy pillanat az öröklét.
Gyere és sodorj a mélybe!
Gyere és meríts a fénybe!
Édes, hát kérlek, most ne törd szét.
Gyere és sodorj, gyere és sodorj,
Gyere és taszítsd a fénybe!
Édes, csak egy pillanat, csak egy pillanat,
Csak egy pillanat az öröklét.
Gyere, kérlek, most ne törd szét!

/Kimnovak/