Az eddigi hozzászólások

Gondolod??...azért még reménykedjünk...tudod..az hal meg utoljára..

Hidd el nekem, hétfőtől neked is az lesz

Kicsit...mintha keserü vna a szájacskád ize....mostanság...
De..nagyon találoak....

Bonanza Banzai : Az érinthetetlenek

Apró istenek sápadt szentek
Céltalanul járnak-kelnek
Magukban hisznek semmi másban
Jéghidegek de így égnek lázban

Hazug szemükből könny csorog...

Refrén: Vigyázz, ha ledől a bálvány
Ó, a széttört testeket ne is érintsd meg
Porrá lesz úgyis a márvány
Ó, hadd maradjanak érinthetetlenek

A népszerűség csúcsain járnak
Könnyen nevezik magukat sztárnak
Ha róluk álmodsz, izzadva ébredsz
Ha hiszel nekik, biztos, hogy tévedsz

Mert hamis a mosoly az arcukon...

Refrén ...

Hamis a mosoly a hatalmas arcodon
Nem vagy még túl az utolsó harcon
Hát küzdj meg magaddal és próbálj győzni
Legyél képes a szemükbe nézni

Az érinthetetlen senkiknek...

Refrén ...

Porrá lesz úgyis a márvány...

Egy az Isten, egy a nemzet
Bármily gyenge, bármily sebzett.
Ahol a fák égig nőnek,
Állnak még a határkövek.

Szent koronánk
Óvd, vigyázd Hazánk
Hajnal csillag szép keresztünk
Ragyogj fel reánk.

Zúgó erdők, kéklő sziklák
Esőverte árva kopják
Visszhangozzák, mennydörögnek
Egy az Isten, egy a nemzet.

Elvérzett a nemzet nagy Magyarországért
Most sír, zokog a lelkünk hegyekért, rónákért.
Aki azt majd egyszer újra feltámasztja,
Áldja meg az Isten és minden magyar ajka.

Most hát okulásul figyelj a szavamra,
Figyelj, s kezed merítsd a hűs patakba,
Érzed a pataknak sebes rohanását,
Az ország szívének minden dobbanását.

Hallgasd a köveket, hallgasd, amint mondják,
Idegen hatalmak őket összezúzták.
Kőnek és embernek ugyanaz volt sorsa,
Mostoha gyermekét egy világ taposta.

/Kárpátia:Egy az Isten,egy a Nemzet/

Adj még,
adj még,
adj még egy éjszakát -
Nézz rám
- nézz rám,
nyíljon egy új virág.
Ez a dal most rólunk szóljon,
az elvesztett percekért -
Ez a dal ne legyen szomorú,
szeretni kell - szeretetért.

Csak könnyet ne lássak,
szemedből hullani -
Könyveket írjanak rólunk,
hogy tudtunk játszani.
Mosoly legyen arcodon,
nevessenek szavaid.
A halállal majd, ha szemben állsz -
mondd megérte álmaid.

Ha téged nem szeretnélek,
nem lenne többé reggel -
ha téged, nem szeretnélek,
nem lenne fény az éjben.
Mely az eltévedt hajósnak utat mutat a szélben -
mely elfáradt vándort kísér az éjben.

Ne gondold,
soha ne gondold,
elkéstünk már -
hogy nyomainkat elmosta rég az áradó világ.
Hisz a hegyek mögül felkél a nap,
mikor kezed kezemhez ér
és nem fog többé fájni:
Szeretni tudtunk szeretetért.

/Kormorán/

Ne kérdezz semmit, fogd be a szád!
Bármit kívánsz, az itt vár rád.
Lépj be és adj fel minden reményt!
Együtt elvisszük a főnyereményt.
Felhevült tested érzi a káoszt, már most
A mámort injektálom beléd.


Gyönyörország, amit láttál, itt áll
A valóság ködös álomkép már
Ez a sors rád velem együtt itt vár
Gyönyörország, tiéd, miért hátrálnál


Ugyanolyan kéj vár rád, ami rám
Hajolj fölém, emeld a pipám!
Ajkadhoz szívd, izzon a parázs
Fullánkját neked szánó darázs
Vagyok, és ne kérj, hagyjalak békén, a végén
Hatni fog úgyis rád a varázs


Gyönyörország, amit láttál, itt áll
A valóság ködös álomkép már
Ez a sors rád velem együtt itt vár
Gyönyörország, tiéd, miért hátrálnál


Miért hátrálnál - Inkább várnál
Miért hátrálnál - Ellenállnál
Miért hátrálnál - Másra vágynál
Miért hátrálnál - Gyönge nádszál

Jön a mámor és elvarázsol
Jön a mámor és elvarázsol...

Hoooooooligans

István a király: Te vagy a legszebb álmunk

Nincs hozzád senki méltó,
Nincs férfi jobban vonzó,
Szívünkbe vágyat oltó senki más.

Te vagy a legszebb álmunk,
Tőled forró az ágyunk,
Jöjj, teljesítsd a vágyunk édes úr!

Úgy várom, jöjjön már az éjjel,
Nem bírok már a szenvedéllyel,
Érzem a testem lelkem téged,
csak téged kíván.

Nincs nálad többet érő,
Erősebb tűzzel égő,
Asszonyhoz jobban értő senki más.

Szólj hozzánk szép szavakkal,
Ölelj át két karoddal,
Boríts el csókjaiddal édes úr!

Melletted mindig forr a vérem,
Lehullik rólam a szemérem,
Érzem a testem lelkem téged,
csak téged kíván.

Hízelgő, csábító asszonyaim,
Buja ingoványba húz a
szerelmetek.
Szívemmel játszó asszonyaim,
Aki ellen nem áll, az elveszett.

Te vagy a legszebb álmunk,
Tőled forró az ágyunk,
Jöjj, teljesítsd a vágyunk édes úr!

Szólj hozzánk szép szavakkal,
Ölelj át két karoddal,
Boríts el csókjaiddal édes úr!

Úgy várom, jöjjön már az éjjel,
Elhalmozol engem a kéjjel,
Látod a testem lelkem téged,
csak téged kíván

Hízelgő, csábító asszonyaim,
Buja ingoványba húz a
szerelmetek.
Hűséggel fárasztó asszonyaim,
Mindent megkaptok majd,
most menjetek!

AZ IGAZSÁG TÜKRÉBEN

Ha volt takargatni valód
Talán el kellett volna rejtened, nem?!?
Így aztán most nem vagy elégedett
Azzal, amin keresztül mentél
Itt az ideje, hogy megfizess azért
Amiért nem hallgattál a jó tanácsra
És a fiatalkori ballépéseidért egyaránt
Az igazság tükrében

A dolgok most már teljesen másképp is mehetnek
Míg valaha egész kulturáltak voltak
Mindig kíváncsi leszel arra
Milyen lett volna, ha végég hazudsz
Túl késő már megváltoztatni az eseményeket
Itt az ideje szembenézni a következményekkel,
A bizonyítékok napvilágra kerülésével
Az igazság tükrében

'Soha többé' -
Esküdöztél a
Történtek előtt

Most itt állsz szótlanul és némán
Jobb lett volna tanulni a hibákból
Rejtsd el, amit el kell rejtened és
Mondd el, amit el kell mondanod
Sokszorozottan fogod látni a problémákat
Ha továbbra is igaz hittel szemléled
A dolgokat csak és kizárólag
Az igazság tükrében.

Depeche Mode - Policy od truth

sose hagyj el
én sem adlak
se felhőknek se a madaraknak
a hold nem talán a napnak
de nem ami elmúlt csak a holnapnak

az égben sétálsz mikor alszol
még senkire nem haragszol
egy darab szén csak a legszebb gyémánt
vak voltam ki egyszerre fényt lát
és süket és néma mert nem figyeltem
arra hogy mit mond bennem az Isten
de nincsen vallás és nincsen eszme
és lehet hogy semminek nincs értelme
hát ennyire egyszerű ez az élet
az összes titok semmivé lett
tudom a helyem és tudom a dolgom
és nem kell más végig gondolnom
hogy a világ milyen gyáva
akkor támad mikor senki se várja
mikor senki se látja
lesből gyilkol nem szemtől szembe
esélyt sem hagy a győzelemre nekem

de rajtam mostmár nincs hatalma
nekem nem kell már a birodalma
se hús se kincs se szerelem
mindent te jelentessz nekem

puf.

szerettem valakit
aki nem szeretett
ha ez is van akkor
kell a f@sznak a szeretet
felkötöm magam és
nézhetik az emberek
ahogy egy nagy konyhakéssel
levágom a fejemet
nincs jövőd
nincs jövőd nincs jövőd szeretet


egy cseppet agresszív hangvételűek ezek a mókusok

megboldogult kamaszkorom mikor ezeket hallgattuk a szünetekben

"olyan jó, hogy mi együtt,
tudod, hogy te és én együtt vagyunk
- békében ezen a földtekén.

barátkozhatsz más lánnyal, engem nem zavar,
hiszen bizom benned, nincs ami felkavar.

de ha megcsalsz...
én elvágom a nyakadat, szétverem az agyadat, nem jössz többet haza két lábon,
szétrúgom a fejedet, levágom a két kezed, kihúzom a beledet a kicsi szádon
édes, te drága, a romantika hű szolgája..."

alvin és a mókusok - bizalom

TankcsaPda 4EVER :-D (Ez egy válasz mia w. üzenetére (2006. 09. 23. szombat 10:02), amit ide kattintva olvashatsz)

örülök hogy másnak is tetszenek!!!! akkor ez most neked (is) megy:

elrepülök rioba
beszállok egy cabrioba
élvezem a dolce vitat
este megkeresem evitat
a zsebem tele lesz lével
passzolgatok pelével
néz majd a cocain báró
hogy lehet nálam az összes káró
pedig az ő gorillája osztott
én csak szivarozgatok csendben
azt hiszi jól kifosztott
de én megbízom a szerecsneben
szőke csajokat nézek a parton
a sörözőben ehnyélek
és ha eszembe jutna délben
egy kis üzletet ütök nyélbe
lássuk milyen az árú
ilyen szép zöld hosszú szárú
remélem elrepít délre
ahol a többiek henyélnek
ahol mindig kék a tenger
és sohasem éhesek a cápák
a parton rentgeteg ember a vízben
lóbálja a (középső) lábát

na gyere repülj velem rioba
reülj velem rioba....... (Ez egy válasz X üzenetére (2006. 09. 18. hétfő 09:36), amit ide kattintva olvashatsz)

Csak suttogva, halkan szólok,
mert nem másra tartozik.
A poros zongoráról a fényképed rám legyint.
Oly távol, s oly közel vagy,
mely számomra reménytelen.
Csak ülök, s téged nézlek csendesen.


Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.

Mindennapi gondjaimmal őrlöm fel az éveket.
Hátra sem mertem nézni, hogy elhiggyem a tényeket,
Hogy titokban beléd szerettem.
Nem is tudja senki más,
Csak a csillagok árulkodnak, hogyha egy lát.


Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.

Csak egy gyertya segít most rajtam,
pislákol majd reggelig.
A csendes magány most lassan a szobámba költözik.
Érthetetlen számomra minden,
hogy miért hiányzol annyira.
Hissz több éve csak hiú ábránd és az is marad.


Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.

Igen, azt várom,
hogy talán egyszer elindulsz felém
S nem kell majd megmagyaráznom, hogy szeretlek én.

Ó, de miért?

/Hevesi Tamás/

A szerelem csupa csoda,
az minimum buta,aki ezt nem így tudta.
Fekszem egy padon, a napon,
úgy van, mint álmomban: csak magamat kell adnom.

Jöjj velem, ma szerelem vár,
ha balatonparti a nyár,az nagyon nyár.
Jöjj velem, és csoda is vár:
egy huszadik századi sztár, a vízen is jár.


Szép bolond nyár,új szerelem vár,
szabad a szívem még,legyen a tiéd.
Vad bolond nyár,új szerelem vár,
ezeregy titok véd,de pont ez a szép.

Ha buli kell, akad ezer,légy baromi lezser:
mindegy, hogy ki voltál, s ki leszel.
Bömböl a zene,mindent bele,
nem gond, ha három napig tart ez a szép este.

Légy velem - csak ez a szabály -,
ma szuper a show - le ne állj:most velem szállj.
Mondj igent, az sohase fáj,
a szívemig nincs akadály, szeretni muszáj.

Szép bolond nyár,új szerelem vár,
szabad a szívem még,legyen a tiéd.
Vad bolond nyár,új szerelem vár,
ezeregy titok véd,de pont ez a szép.

Ez egy bolond nyár,új szerelem vár,
szabad a szívem még, legyen a tiéd.
Vad bolond nyár,új szerelem vár,
ezeregy titok véd,de pont ez a szép...

millio puszi (ma nincs matek) (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2006. 09. 22. péntek 13:27), amit ide kattintva olvashatsz)

Arra gondolok, hogy holnap délután
felbőg majd a gép, s te számítassz reám.
Arra gondolok, hogy két kerékre száll,
és száll a szabadság velünk.
Arra gondolok, hogy hétfő hajnalig
vár ránk a messzeség, ahol csak ketten leszünk.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi motorozás.

Arra gondolok a hosszú hét után
holnap lesz a nap, mikor végre vársz reám.
Arra gondolok, hogy két kerékre száll,
és száll a szabadság velünk.
Arra gondolok, hogy hétfő hajnalig
vár ránk a messzeség, ahol csak ketten leszünk.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi motorozás.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi nagy utazás.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi motorozás.

Cirkuszt a pénzért, a pálya ma is megtelt,
Élő plakátok hirdetik a versenyt.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
Valaki a pálya szélén hot dogot és hideg sört kínál.


Kétszázhúsz felett észre sem veszed,
és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled,
közelebb kerül a távol.
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Cirkuszt a pénzért, a néző nem veszíthet,
Hajtűkanyarban minden kiderülhet.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.

Kétszázhúsz felett észre sem veszed,
és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled,
közelebb kerül a távol.
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.