Az eddigi hozzászólások

AZ IGAZSÁG TÜKRÉBEN

Ha volt takargatni valód
Talán el kellett volna rejtened, nem?!?
Így aztán most nem vagy elégedett
Azzal, amin keresztül mentél
Itt az ideje, hogy megfizess azért
Amiért nem hallgattál a jó tanácsra
És a fiatalkori ballépéseidért egyaránt
Az igazság tükrében

A dolgok most már teljesen másképp is mehetnek
Míg valaha egész kulturáltak voltak
Mindig kíváncsi leszel arra
Milyen lett volna, ha végég hazudsz
Túl késő már megváltoztatni az eseményeket
Itt az ideje szembenézni a következményekkel,
A bizonyítékok napvilágra kerülésével
Az igazság tükrében

'Soha többé' -
Esküdöztél a
Történtek előtt

Most itt állsz szótlanul és némán
Jobb lett volna tanulni a hibákból
Rejtsd el, amit el kell rejtened és
Mondd el, amit el kell mondanod
Sokszorozottan fogod látni a problémákat
Ha továbbra is igaz hittel szemléled
A dolgokat csak és kizárólag
Az igazság tükrében.

Depeche Mode - Policy od truth

sose hagyj el
én sem adlak
se felhőknek se a madaraknak
a hold nem talán a napnak
de nem ami elmúlt csak a holnapnak

az égben sétálsz mikor alszol
még senkire nem haragszol
egy darab szén csak a legszebb gyémánt
vak voltam ki egyszerre fényt lát
és süket és néma mert nem figyeltem
arra hogy mit mond bennem az Isten
de nincsen vallás és nincsen eszme
és lehet hogy semminek nincs értelme
hát ennyire egyszerű ez az élet
az összes titok semmivé lett
tudom a helyem és tudom a dolgom
és nem kell más végig gondolnom
hogy a világ milyen gyáva
akkor támad mikor senki se várja
mikor senki se látja
lesből gyilkol nem szemtől szembe
esélyt sem hagy a győzelemre nekem

de rajtam mostmár nincs hatalma
nekem nem kell már a birodalma
se hús se kincs se szerelem
mindent te jelentessz nekem

puf.

szerettem valakit
aki nem szeretett
ha ez is van akkor
kell a f@sznak a szeretet
felkötöm magam és
nézhetik az emberek
ahogy egy nagy konyhakéssel
levágom a fejemet
nincs jövőd
nincs jövőd nincs jövőd szeretet


egy cseppet agresszív hangvételűek ezek a mókusok

megboldogult kamaszkorom mikor ezeket hallgattuk a szünetekben

"olyan jó, hogy mi együtt,
tudod, hogy te és én együtt vagyunk
- békében ezen a földtekén.

barátkozhatsz más lánnyal, engem nem zavar,
hiszen bizom benned, nincs ami felkavar.

de ha megcsalsz...
én elvágom a nyakadat, szétverem az agyadat, nem jössz többet haza két lábon,
szétrúgom a fejedet, levágom a két kezed, kihúzom a beledet a kicsi szádon
édes, te drága, a romantika hű szolgája..."

alvin és a mókusok - bizalom

TankcsaPda 4EVER :-D (Ez egy válasz mia w. üzenetére (2006. 09. 23. szombat 10:02), amit ide kattintva olvashatsz)

örülök hogy másnak is tetszenek!!!! akkor ez most neked (is) megy:

elrepülök rioba
beszállok egy cabrioba
élvezem a dolce vitat
este megkeresem evitat
a zsebem tele lesz lével
passzolgatok pelével
néz majd a cocain báró
hogy lehet nálam az összes káró
pedig az ő gorillája osztott
én csak szivarozgatok csendben
azt hiszi jól kifosztott
de én megbízom a szerecsneben
szőke csajokat nézek a parton
a sörözőben ehnyélek
és ha eszembe jutna délben
egy kis üzletet ütök nyélbe
lássuk milyen az árú
ilyen szép zöld hosszú szárú
remélem elrepít délre
ahol a többiek henyélnek
ahol mindig kék a tenger
és sohasem éhesek a cápák
a parton rentgeteg ember a vízben
lóbálja a (középső) lábát

na gyere repülj velem rioba
reülj velem rioba....... (Ez egy válasz X üzenetére (2006. 09. 18. hétfő 09:36), amit ide kattintva olvashatsz)

Csak suttogva, halkan szólok,
mert nem másra tartozik.
A poros zongoráról a fényképed rám legyint.
Oly távol, s oly közel vagy,
mely számomra reménytelen.
Csak ülök, s téged nézlek csendesen.


Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.

Mindennapi gondjaimmal őrlöm fel az éveket.
Hátra sem mertem nézni, hogy elhiggyem a tényeket,
Hogy titokban beléd szerettem.
Nem is tudja senki más,
Csak a csillagok árulkodnak, hogyha egy lát.


Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.

Csak egy gyertya segít most rajtam,
pislákol majd reggelig.
A csendes magány most lassan a szobámba költözik.
Érthetetlen számomra minden,
hogy miért hiányzol annyira.
Hissz több éve csak hiú ábránd és az is marad.


Igen, lassan-lassan feltűnnek a hajnali fények
És én érted zongorázom minden éjjel.

Igen, azt várom,
hogy talán egyszer elindulsz felém
S nem kell majd megmagyaráznom, hogy szeretlek én.

Ó, de miért?

/Hevesi Tamás/

A szerelem csupa csoda,
az minimum buta,aki ezt nem így tudta.
Fekszem egy padon, a napon,
úgy van, mint álmomban: csak magamat kell adnom.

Jöjj velem, ma szerelem vár,
ha balatonparti a nyár,az nagyon nyár.
Jöjj velem, és csoda is vár:
egy huszadik századi sztár, a vízen is jár.


Szép bolond nyár,új szerelem vár,
szabad a szívem még,legyen a tiéd.
Vad bolond nyár,új szerelem vár,
ezeregy titok véd,de pont ez a szép.

Ha buli kell, akad ezer,légy baromi lezser:
mindegy, hogy ki voltál, s ki leszel.
Bömböl a zene,mindent bele,
nem gond, ha három napig tart ez a szép este.

Légy velem - csak ez a szabály -,
ma szuper a show - le ne állj:most velem szállj.
Mondj igent, az sohase fáj,
a szívemig nincs akadály, szeretni muszáj.

Szép bolond nyár,új szerelem vár,
szabad a szívem még,legyen a tiéd.
Vad bolond nyár,új szerelem vár,
ezeregy titok véd,de pont ez a szép.

Ez egy bolond nyár,új szerelem vár,
szabad a szívem még, legyen a tiéd.
Vad bolond nyár,új szerelem vár,
ezeregy titok véd,de pont ez a szép...

millio puszi (ma nincs matek) (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2006. 09. 22. péntek 13:27), amit ide kattintva olvashatsz)

Arra gondolok, hogy holnap délután
felbőg majd a gép, s te számítassz reám.
Arra gondolok, hogy két kerékre száll,
és száll a szabadság velünk.
Arra gondolok, hogy hétfő hajnalig
vár ránk a messzeség, ahol csak ketten leszünk.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi motorozás.

Arra gondolok a hosszú hét után
holnap lesz a nap, mikor végre vársz reám.
Arra gondolok, hogy két kerékre száll,
és száll a szabadság velünk.
Arra gondolok, hogy hétfő hajnalig
vár ránk a messzeség, ahol csak ketten leszünk.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi motorozás.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi nagy utazás.

Állj! Nem ér!
Ez a felhő nem hiányzott,
nem hívta senki sem, hát jó, ha odébb áll!
Állj! Nem ér!
Buta felhő minek sír most?
Elúszhat könnyein a hétvégi motorozás.

Cirkuszt a pénzért, a pálya ma is megtelt,
Élő plakátok hirdetik a versenyt.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
Valaki a pálya szélén hot dogot és hideg sört kínál.


Kétszázhúsz felett észre sem veszed,
és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled,
közelebb kerül a távol.
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Cirkuszt a pénzért, a néző nem veszíthet,
Hajtűkanyarban minden kiderülhet.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.

Kétszázhúsz felett észre sem veszed,
és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled,
közelebb kerül a távol.
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.

(Ez egy válasz EgyFerfi üzenetére (2006. 09. 22. péntek 08:01), amit ide kattintva olvashatsz)

Depeche Mode - Shame

Volt valaha olyan érzésed, hogy
Égetni kezd a bűn
Látván a gyermekeket
Koszban henteregni
Éhségükben és
Fájdalmukban sírni
De legalább a mocsok lemosódik
Amit elkezd esni az eső

A szégyenérzeted nem mossa le a szappan

Volt valaha az az érzésed, hogy
Valami nincs rendben
Látván testvéred kezét ökölbe
Szorítva, harcra készen
A harc nemsoká fegyverekhez vezet
A fegyverek pedig sérülésekhez
Így az orvosok csak foltoznak és varrnak
És foltoznak és varrnak és foltoznak
És varrnak és foltoznak

A benső fájdalmad nem vághatja ki a sebész

Ez az egész olyan hülyeségnek tűnik
Arra késztet, hogy feladjam
De miért is adnám fel
Amikor az egész csak egy hülyeség

Volt valaha az az érzésed, hogy
Tenni lehetne valamit
Kiirtani a problémákat és
Egyesíteni az embereket
Volt valaha olyan érzésed, hogy
Valami olyan, mint egy felszakított seb
Mindeközben az orvosok csak
Foltoznak és varrnak és foltoznak
És varrnak és foltoznak

A foltot nem távolítja el önmagában a remény

Szégyen

Edda : Újra láttalak

Hó, ma újra láttalak,
A szívem megszakad,
Ahogy te átmentél az úton.

Hó, ma újra vártalak,
De csak álom marad,
Hogy elém jössz ugyanúgy, mint régen.

Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.

Hó, ahogy átöleltelek,
Csak utánozni képes
Azt minden képzelet.

Hó, ahogy szerettelek,
És elengedtelek,
Harc nélkül feladtam magunk.

Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.

Ref.:
Testedben fürdök meg, érzem illatod,
Átölel a hajnal, újra boldog vagyok.
Senki nem tudhatja meg, hogy itt voltál,
Csak én álmodok, én álmodok.

Gyönyörű voltál nekem,
Most szenvedés,
Hogy tested már csak elképzelhetem.

Nézd bolond életem,
Tovább képzelem láthatatlan,
Ködfedte sorsunk.

Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.

Ref.

Szerelmünkért
Amit elhagytunk
Még most is szenvedek.

Ó, az örök társ
Az életemben lehettél volna te,
Szeretlek még mindig.

Pedig nem maradt semmink,
Mi tarthat össze mégis?
Még mindig szeretlek én is!

(solo)

Moncy köszönöm. Eléggé a hangulatomba vágnak a "verseid", "dalszövegeid". (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2006. 09. 20. szerda 15:40), amit ide kattintva olvashatsz)

Sírtam én oly sokat,
Már elrejtem az álmomat.
Te mindig csak hazudtál nekem,
Úgy érzem én, nem volt szerelem!
Látom még az arcodat,
S ilyenkor a szívem megszakad,
Te mindig csak hazudtál nekem,
Úgy érzem én, nem volt szerelem!

Refr.: Többé már nem sírok utánad, a szívedért,
Hiába sírtam én, csak kár a könnyekért!
Ne mondd, hogy fáj,
Hisz eldobtál!
Szívemtől mindent megtagadtál!

Sírtam én oly sokat,
mert hallom még a hangodat,
És könnyes szemmel arra gondolok,
Nélküled én élni hogy fogok?
Látom még az arcodat,
Ilyenkor a szívem megszakad,
S könnyes szemmel arra gondolok,
Nélküled én élni hogy fogok?

Refr.

Kéz,
mely kezeid közt megpihen,
kéz,
válaszol, ha kérdezel.
Néha bánatok súlya
húzza le,
de nem kell tőle félned
sose...
ez a kéz,
az én kezem is lehetne.

Kéz,
simogatni szeretne,
kéz
őrizne és védene.
Add a két kezed,
hagyd, hogy én legyek,
ki életeden végig vezet!
S ez a kéz,
szebbé teszi az életed.

Bódy Magdi

Domboldalán hanyatt fekve napos reggel
Senki se zavar karunkon nincsen vekker
Csak mi és a tücskök együtt ciripelünk
Míg mások keményen dolgoznak mi boldogan éhezünk.

Csak te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk

Te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk!

Csak a szél fésüli bozontos hajkoronánk
De fentről valaki napsugarait szórja ránk
S a pitypangokról lefújt ejtőernyősök
Ők a mi katonáink ó az igazi hősök


Csak te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk

Te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk!

Boruljunk le patak parti víztükröt lesve
A kis fahídon menjünk át halakat keresve
Olcsó hippik vagyunk még te is az lehetsz,
Ahogy hullnak a virágszirmok szeretsz vagy nem szeretsz.

Csak te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk

Te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk!


Magna Cum Laude

Bikini : Hazudtunk egymásnak

A furcsák közé tartozom,
Messziről jöttem.
Nem én voltam hozzád durva,
Te voltál!

Borítsunk ránk fátylat,
Halálos minden magyarázat.
Fekete szavakba öltözöm,
Vagy te mész el vagy én költözöm.
A furcsák közé tartozom.
Hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk.

Ez így már nem megy tovább,
Kifogynak belőlünk a csodák.
Én Keletnek, te meg Nyugatnak,
Indulnánk végre.

Borítsunk ránk fátylat,
Halálos minden magyarázat.
Fekete szavakba öltözöm,
Vagy te mész el vagy én költözöm.
A furcsák közé tartozom.
Hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk.

ez sem rossz......és igazad van...mind jóóóóóóóóóóóóóóóóóóó (Ez egy válasz mia w. üzenetére (2006. 09. 15. péntek 20:58), amit ide kattintva olvashatsz)