Egyre több pár férfi és nő érdeklődik a több szereplős szex után , van több magyarázat is Egyéni érdekek vágyak kaland, de ha valaki arra kíváncsi honnan erednek ezek a vágyak az nagy fába vágja a fejszét Szerintem mi is csak kapirgáljuk a felszínét ennek a kérdésnek. nincs egyszerű válasz. Nálunk úgy kezdődött hogy megkérdeztem a párom mond Én hanyadik vagyok ... Én voltam a 2. ... Na anyukám akkor húz bele Téged nem izgat milyen lenne a 3. 4 vagy a 6. pasi ? HA két pasi kényeztet az izgatóbb ? Elsőre hülyének nézet Sok beszélgetés birtoklásról szabad akaratról egyéniségről és bizalomról Önértékelésről, ezután fórumok olvasása pár pornó film és ma már ha szóba kerül a téma csak úgy csöpög a bugyija. De hogy honnan ered ez a vágy ?? Legalább annyira izgató mint maga a csoport szex

Itt jó lenne megbeszélni a többes szex kialakulását, motivációit, lelki hátterét.
Ugyan említést nyert a pszichológia is, ami jelentősen megnöveli annak esélyét, hogy elkalandozzanak az elmélkedők. Tekintve hogy nem csak "szakavatottak és mély búvárok" olvasgatnák a fórumot, célszerű lenne megvizsgálni a témát egyszerűbb közérthetőbb szemszögből is.
PL: mi motiválhat egy biológia, pszichológia és társterületeiben abszolút de laikus, többes szexre vágyó párt?
az az nincs pszichológia nincs biológia, egyéni motiváció van. A vágyakozók nagyon kevés százaléka végez még önvizsgálatot is nem hogy tudományosan elmélyülne..., de még is van motiváció és háttér.
Biztos hogy ezt csak szakértők tudják megmagyarázni?

Viszont ebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a jelenleg legvirulensebb faj monogám beálítottsága sikeres, hiszen egyedüliként messze kiemelkedett a többi faj közül és 85%-ban az utódokba is a monogámiára hajlamosító gének örökítődnek... Félig tele, vagy félig üres a pohár????

Nem tudom, én azért azokat a férfiakat is szét merném osztani... egyik részük lehet, szeretne másik nőt, de az asszony nem ,kizárólagosságot akar, mert pl. egzisztenciálisan célszerűnek tartja és/vagy a nő a dominánsabb a kapcsolaton belül, a másik rész meg akár látens homoszexuális is lehet...tudja a rák. Szerintem az ilyen ffn felállásoknál is lehetnek elfojtások rendesen, mintegy csak félig megélve az ösztön diktálta vágyat. Tényleg nem tudom, mert nincs akkora rálátásom ilyen kapcsolatokra és sok pici egyéb momentum is lehet, ami alakítja (a társadalmi keretekból adódó, gazdasági, stbstbstb...) Viszont én nem a kifejeződést tartom fontosnak, hanem az indíttatást. Ami tudat alól jön, de a tudat mintegy átszűri, kontrollálja, módosítja, tompítja. Nme tudom érthető-e amit kinyögni akarok?

Tibire még visszatérek...

„Mert közben tudat alatt abban bíztok, hogy a másik férfi nőjét kapjátok cserébe... ennyi.”

Ez az állítás nagyon gyenge lábakon áll. Szerintem! Ugyanis sok férfit teljes mértékig kielégít az, hogy újra és újra csak férfit vonnak be a nő örömére. Tehát még az sincs, hogy bi.
Nálatok más a helyzet! Te szállítottad a nőt magadnak és férjednek egyaránt. A férjed élvezi a helyzetet, ám attól kiakadna, ha másik férfi „tenne magáévá” téged. Sok az olyan eset, amikor a nők elfogadják a beugró harmadikat, aki férfi, de egy nőt sohasem engedne a férje közelébe.
No, ez hogy van akkor?

„a férfi szétszórja a magját a széllel, a nő meleg fészket épít”

Ez mindig is így volt. De utalva a másik hozzászólásodra, miszerint félig tele vagy félig üres van az a pohár,m azért a nőket sem kell félteni. Ha a szomszéd Tibi tetszik neki, akkor azt meg fogja tudni szerezni anélkül, hogy a férje és Tibi-né bármit is megsejtsen. Ugyanez igaz fordítva is. Ha a férj féltékeny természet, de rákattan a Tibi-né asszonyságra, akkor meg fogja próbálni megszerezni ha a fene fenét eszik, méghozzá úgy, hogy sem Tibi nem sejt erről semmit, sem az asszonyát nem kell felkínálni cserealapnak.

ám ennek ellenére sem kap(hat)tam választ arra, hogy mi férfiak miért osztjuk meg a párunkat másik férfival

Mert közben tudat alatt abban bíztok, hogy a másik férfi nőjét kapjátok cserébe... ennyi.. a férfi szétszórja a magját a széllel, a nő meleg fészket épít. Ez a legtöbb, amit jelenleg a férfi megtehet, mert manapság nem lehet büntetlenül lemészárolni a szomszéd Tibit a széles csípejű asszonykájáért. Inkább csinálunk trójai falovat az asszonyból...

„Hoppá egy zárójeles megjegyzés a cikkben (az emlősök 95 százaléka nem monogám ! )”

Kakukktojás. Nem véletlenül terjedt el e kifejezés. Állítólag az USÁban készítettek egy felmérést, és eszerint a családokban közel 15 százalékra tehető azoknak a gyerekeknek az aránya, ahol az apa úgy hiszi, hogy az övé a gyerek, ám ez nem így van…

A cikk nagyon érdekes volt, bár töredelmesen bevallom, hogy háromszor is nekifutottam, ám ennek ellenére sem kap(hat)tam választ arra, hogy mi férfiak miért osztjuk meg a párunkat másik férfival (erre inkább a „spermaháború” adhat hellyel-közeli magyarázatot). Mert az érthető, hogy a nők „szingli kalandozóként”, avagy párkapcsolaton belül akár többesben, akár suttyomban-nyíltan félrelépegetve is keresik a legjobb DNS-t, ám ezen közben a saját testükön belül is szelektálnak. De ez utóbbit eddig is tudtuk.
Szóval érdekes.

Hoppá egy zárójeles megjegyzés a cikkben (az emlősök 95 százaléka nem monogám ! ) szerintem simán kihaltunk volna ha az ősközösségekbe monogámia lett volna , még egy jó cikk ami alá támasztja elképzelésemet a kooperáló közösségekről és arról honnan ered a vágyunk a többes szexre.
Na igen Robin Baker Spermaháború c. könyve és Linkelt videovalkapcsolatosan már tudjuk hogy bizony a spermák versenybe vannak most már tudom hogy a génjeink is.
Alfa hím elméletről ezután az jutott eszembe, hogy mennyire megtévesztő is ha csupán külsőségek és pillanatnyi divat alapján képzeljük el az ideális férfit vagy nőt….
Ma ez akár még azt is jelentheti, hogy egy kigyúrt kocka hasú szteroidokkal felpumpált szoli barna macsó genetikai állománya akár egy nagy selejt is lehet és olyan hig a spermiuma, hogy csak nyomokba fordul elő benne élet, vagy egy anorexiás modell barbi külsővel aki nem bír teherbe esni. Ellenbe egy kis pocakos pasi akit kinézete alapján egyáltalán nem tekintünk korunk ideáljának sokkal egészségesebb gén állománnyal rendelkezhet pont úgy mint egy csöcsös faros menyecske aki xxl ruhákat hord.

Köszi a cikket nagyon jo volt !

Hoppá egy zárójeles megjegyzés a cikkben (az emlősök 95 százaléka nem monogám ! ) szerintem simán kihaltunk volna ha az ősközösségekbe monogámia lett volna , még egy jó cikk ami alá támasztja elképzelésemet a kooperáló közösségekről és arról honnan ered a vágyunk a többes szexre.
Na igen Robin Baker Spermaháború c. könyve és Linkelt videovalkapcsolatosan már tudjuk hogy bizony a spermák versenybe vannak most már tudom hogy a génjeink is.
Alfa hím elméletről ezután az jutott eszembe, hogy mennyire megtévesztő is ha csupán külsőségek és pillanatnyi divat alapján képzeljük el az ideális férfit vagy nőt….
Ma ez akár még azt is jelentheti, hogy egy kigyúrt kocka hasú szteroidokkal felpumpált szoli barna macsó genetikai állománya akár egy nagy selejt is lehet és olyan hig a spermiuma, hogy csak nyomokba fordul elő benne élet, vagy egy anorexiás modell barbi külsővel aki nem bír teherbe esni. Ellenbe egy kis pocakos pasi akit kinézete alapján egyáltalán nem tekintünk korunk ideáljának sokkal egészségesebb gén állománnyal rendelkezhet pont úgy mint egy csöcsös faros menyecske aki xxl ruhákat hord.

Köszi a cikket nagyon jo volt !

Hanem a csoportos/társas tevékenység álltal kiváltott pozitív érzések mozgató rugója bizony születhet valamilyen homályos kémiai reakcióból, ergo ösztönösen tartozni akarunk valamilyen közösségbe.

Na, ezt kerestem... A kémia mindig dolgozik, már akkor is, amikor még csak kis DNS-galacsinként elindulunk az úton...
Aapaaaa! Kezdőőőődiiik!

Hanem a csoportos/társas tevékenység álltal kiváltott pozitív érzések mozgató rugója bizony születhet valamilyen homályos kémiai reakcióból, ergo ösztönösen tartozni akarunk valamilyen közösségbe.

Na, ezt kerestem... A kémia mindig dolgozik, már akkor is, amikor még csak kis DNS-galacsinként elindulunk az úton...
Aapaaaa! Kezdőőőődiiik!

extraxl-nek és Kanellos-nak
Mindketten a változatosság iránti igény megjelenésével, annak ilyen irányú kezelésével próbáljátok magyarázni a többes szex kipróbálását, megvalósítását. Popper Péter idézettel erősítve a mondani valót, ám ma őt mindenki úgy idézgeti, mint egy megkérdőjelezhetetlent, pedig ő is csak a tanultak és tapasztaltak alapján egy szubjektív véleményt alkot és ad közre. Így veszem a bátorságot és vitába szállok azzal az állításával, hogy "Ha igazán őszinték akarunk lenni magunkhoz, fel kell tennünk a kérdést, elképzelhető-e, hogy az ember, akit társunkká választottunk életünk végéig, minden igényünket kielégíti majd? Természetesen nem."
Két ponton látom a buktatóját enek az állításnak, mégpedig az egyik, hogy nem veszi figyelembe, hogy az igényeink változnak, vannak vágyak amiket már nem akarunk és mások amik megjelennek, újjak amik épp csak megszületnek. Ugyanez igaz a partnerünkre nézve is, az ő személyiségük is változik, fejlődik, tehát ennek figyelmenkívül hagyása szerintem nem szerencsés.
A másik buktatót abban látom, hogy az együtt élés rengeteg kompromisszumot követel minden téren, így valószínüleg szexuális téren is. A kölcsönösen engedek és többet adok, mint kapok nagyon fontos része egy jól működő kapcsolatnak. Így, ha feltételezem, hogy ez a kompromisszum készség mind a két félben megvan akkor elég jó esélyt látok az állítás cáfolatára. (Ez persze kicsit utopikus, de mindenképp megfontolandó... )

A másik kérdés ami nagyon jó a közösségi érzés megjelenése a szexualitásban. nagyon jó, hogy feljött. Az én véleményem szerint is pozitív élményeket kell/kellene az ilyen típusú szexuális tapasztalatoknak jelentenie. A kérdés az, hogy akkor miért nem él mindenki kommunákban, ha ennek ilyen komoly pozitív élmény hatása van?
A választ szerintem a neveltetésen keresztül a megszerzett szexuális tapasztalatokon át (vagy azok hiányán át) a személyiség nyitott befogadó képességét figyelembe véve kell keresni. Nem próbálnék kémiát és fizikát idemagyarázni, de valóban ösztönösség is lehet mögötte, semmiképp nem ösztönös tevékenységre gondoltam. Hanem a csoportos/társas tevékenység álltal kiváltott pozitív érzések mozgató rugója bizony születhet valamilyen homályos kémiai reakcióból, ergo ösztönösen tartozni akarunk valamilyen közösségbe.

Nagyjából egyet tudok veled érteni, bár ahogyan körülnézek, a kapcsolatok működtetése vendégeskedéssel vagy annak mellőzésével sem nevezhető siker ágazatnak. Olyan ez, mintha az autószerelő a motor kopogását egy nagyobb hangrendszer beépítésével és a tető lefűrészelésével próbálná orvosolni. Ideig-óráig elfedheti a problémát, sőt, talán pozitív szaldóval tovább is tudunk adni a lestrapált járgányon, de néha talán az olacsere is látványosabb és hosszabban tartó pozitív eredményt hozhat. Aztán idővel felfedezzük, hogy az oldtimer autókban is rejlenek csodák...
Megint kérdésem van: a többesezés (a tudomány jelenlegi állását tekintve) feltételezhetően lehet pozitív hozadékú, ám mi van akkor, ha egy párkpcsolatban az egyik fél ettől eltérőleg vélekedik? Alá kell-e, alá lehet-e rendelni egy kapcsolatot, annak minden értékét egy olyan áldozathozatalnak, ami nem garantál megoldást? Viszont meg nem történtté már nem lehet tenni.
(Kérdezem ezt azért is, mert a két nem között ebben a tekintetben nagyobb esélye van a különvéleménynek, mint az egyetértésnek. Mi a teendő? Mert ez nem egyszerű kompromisszumokon nyugvó megegyezés.

Szerintem teljesen természetes az, hogy vágyjuk az újat, vágyjuk a mást,...

Ez vitathatalan és jó is. Viszont akkor érzek problémát, amikor ez kényszeres, görcsös akarássá torzul. A mindig másra vágyás éppen úgy magában hordozza a monotóniát sőt, maga a monotónia. Meg említhetném azt is, hogy épp ennyire vágyja az ember a stabilitást, a biztonságot, a kiszámíthatóságot. Mingyá rajzolok egy Jin-jang korongot...

Most gondold végig.

Gondoljgondolj... hát tényleg nem lehet egyszerű férfinek lenni egy erős akaratú nő mellett....

„Megint kérdésem van: a többesezés (a tudomány jelenlegi állását tekintve) feltételezhetően lehet pozitív hozadékú, ám mi van akkor, ha egy párkpcsolatban az egyik fél ettől eltérőleg vélekedik? Alá kell-e, alá lehet-e rendelni egy kapcsolatot, annak minden értékét egy olyan áldozathozatalnak, ami nem garantál megoldást? Viszont meg nem történtté már nem lehet tenni.
(Kérdezem ezt azért is, mert a két nem között ebben a tekintetben nagyobb esélye van a különvéleménynek, mint az egyetértésnek. Mi a teendő? Mert ez nem egyszerű kompromisszumokon nyugvó megegyezés.”

Feladtad a leckét.
Mivel nincs a zsebemben a bölcsek köve, sőt, még elképzelésem sincs arról, hogy hogyan is nézhet ki, ezért picit szubjektív véleményt tudok csak megejteni.
Szerintem nincs értelme olyannak-olyanba nekikezdeni, amit az egyik fél akar, a másik nem. A házasság, a párkapcsolat közös elhatározásból született meg, lett létrehozva. Ketten vannak, egy ember egy szavazat. Két szavazat kell minden fontos döntés meghozatalához.
Most gondold végig.
A nő mindenáron szeretne egy másik nőt is bevonni a hálószobai játszadozásokba, és egyfolytában a témáról zsolozsmázik, majd szegény pasit kész tények elé állítja. Márpedig neki kell, mert vágyja, mert szeretné. Meg különben is, élvezni fogja mindenki. Szegény pasi meg inkább ráhagyja. Aztán eljön a nagy esemény, a nő lelkes, már napok óta nem tud aludni, elképzeli azt, hogy hogyan fogják kényeztetni a másik nővel az imádott férjét. A férj igyekszik lelkesedést mutatni, ám valójában csak ímmel-ámmal vágyja a dolgokat, hagyja hogy kényeztessék, sőt még simogatja, nyalogatja és meg is dugja az idegen nőt. Teszi ezt azért, hogy ne bántsa meg a feleségét, no meg ismeri a mondást, hagyd magad, előbb szabadulsz. Na meg sejti, minden csoda három napig tart... De ha nincs szerencséje, akkor tovább, márpedig nem okos dolog a férfit akarata ellenére olyan helyzetbe kényszeríteni, amilyet nem vágyik. Szép lassan megszűnik a bizalom, elillan a szeretet és a szerelem, kiszolgáltatottság és elégedetlenség érzése fog eluralkodni rajta.