Paródia: Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi borzongó testemnek ma a fasz,
s bagzási zápor fűszere a földnek;
farkam miattad erekcióban él,
mint a lator, kit kankója gondja öl meg;
csupa kéj és kanbuzgás büszke elmém,
majd fél: a kurva elszív, eltemet;
csak faszomé légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa gyönyörömet;
pinád vonaglása csordultig betölt,
s egy jajodért is majd elsorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 06. csütörtök 17:30), amit ide kattintva olvashatsz)
Az vagy nekem, mi borzongó testemnek ma a fasz,
s bagzási zápor fűszere a földnek;
farkam miattad erekcióban él,
mint a lator, kit kankója gondja öl meg;
csupa kéj és kanbuzgás büszke elmém,
majd fél: a kurva elszív, eltemet;
csak faszomé légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa gyönyörömet;
pinád vonaglása csordultig betölt,
s egy jajodért is majd elsorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 06. csütörtök 17:30), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 12. 06. csütörtök 17:30
William Shakespeare: Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.
William Shakespeare: Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.
Semmi sem lehet szebb,mint egy ismeretlen telapo ajandeka,habar azt hiszem egy angyalkanak is benne volt a keze... 
(Ez egy válasz pilletelapo üzenetére (2007. 12. 05. szerda 21:21), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz pilletelapo üzenetére (2007. 12. 05. szerda 21:21), amit ide kattintva olvashatsz)
no, ide is leteszem csomagom!
Na lassuk csak ... ki volt jo es ki nem....
Tündérkertben még ez sem lehetetlen:
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 02. vasárnap 18:00), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
2007. 12. 02. vasárnap 18:00
Farkas Árpád:
HÓFÚVÁS
A havazás nagy körhintáin szállnak,
szédülnek a szélben a falvak,
porzik az égre a poroszka út.
Gyufaszál lobban
a hegyszorosokban,
s a hét kicsi törpe
rőt lobogója
ránk szabadult.
Kapja a szél, s már indigó éjben
szórja havát szanaszét.
Szilvalekvár tetején viríthat
így a penész!
S gyűl a fehérség bűne már bennem:
pelyhek galoppja
a mellkason át.
Hamari tej gyűl a csecsemőmellben
ilyen idejekorán.
Fut, fut a hó, a kis hegyiló
bokája benne meleg.
Élni a hó alatt is lehet jó,
de csattogó szélben érdemesebb.
ALAGUTAK A HÓBAN
Havaztam volna magam is - de lám, hogy megeredt!
Hatalmas, vad pelyhekben hull a hó a szülőföld felett.
Térdig, derékig, torkig ér,
suttogva fojtogat,
parázna habzás lepi el
a toronygombokat.
---------------------------
S már égigérő hóban a táj!
Moccanatlanul
e Nagy Pólyában a lét
hallgatni tanul.
Kaszák és kések éle
mennyboltig bebugyolálva,
fuldoklón fordul fehérbe
a falvak szuszogása,
nem koccan kő a kőhöz,
hótömte szájjal szól, aki beszél -
s nagy havak gyomrában az értelem
békésen elüldögél.
Alagutakat a hóban!
Milljomnyi egymást kereső utat!
Itt a szívdobogás is havat olvaszt,
s álmok keringnek
az öröm és kín
eltömíthetetlen járatain.
Városok, falvak szívhangja hallik,
kásásodik a tél tömött fehérje,
okos szenvedély, kétkedő hit,
működtessétek egymást kereső
tekinteteink
lézereit!
Alagutakat a hóban!
Hű szándék, mozdulat,
törékeny álom, didergő elme
ne éljen a hó húsában
örökre elkeverve.
S ha majd e mennyei vatta szánkból kifordul,
s nem a fagy bandái zenélnek,
viduljon taposó táncra a láb,
olvasszon világ-nagy termeket
körénk az Ének.
En is azon töröm fejecskemet,az elsö rögtön a Cekend alatt lenne Homorodfürdö es Marefalva közt,de mintha megse,mivel hianyzik az utmenti köfal (vagy nem emlekszem jol,nincs minden kanyarban..)
A masodikra meg csak tippelni tudok,mintha Sovideki taj lenne
Vagy a masodik is Udvarhely es Szereda között ?
(Ez egy válasz Stefi23 üzenetére (2007. 12. 02. vasárnap 18:29), amit ide kattintva olvashatsz)
A masodikra meg csak tippelni tudok,mintha Sovideki taj lenne
Vagy a masodik is Udvarhely es Szereda között ?
(Ez egy válasz Stefi23 üzenetére (2007. 12. 02. vasárnap 18:29), amit ide kattintva olvashatsz)
Szia! Hol készültek ezek a képek?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 02. vasárnap 18:00), amit ide kattintva olvashatsz)
Farkas Árpád:
HÓFÚVÁS
A havazás nagy körhintáin szállnak,
szédülnek a szélben a falvak,
porzik az égre a poroszka út.
Gyufaszál lobban
a hegyszorosokban,
s a hét kicsi törpe
rőt lobogója
ránk szabadult.
Kapja a szél, s már indigó éjben
szórja havát szanaszét.
Szilvalekvár tetején viríthat
így a penész!
S gyűl a fehérség bűne már bennem:
pelyhek galoppja
a mellkason át.
Hamari tej gyűl a csecsemőmellben
ilyen idejekorán.
Fut, fut a hó, a kis hegyiló
bokája benne meleg.
Élni a hó alatt is lehet jó,
de csattogó szélben érdemesebb.
ALAGUTAK A HÓBAN
Havaztam volna magam is - de lám, hogy megeredt!
Hatalmas, vad pelyhekben hull a hó a szülőföld felett.
Térdig, derékig, torkig ér,
suttogva fojtogat,
parázna habzás lepi el
a toronygombokat.
---------------------------
S már égigérő hóban a táj!
Moccanatlanul
e Nagy Pólyában a lét
hallgatni tanul.
Kaszák és kések éle
mennyboltig bebugyolálva,
fuldoklón fordul fehérbe
a falvak szuszogása,
nem koccan kő a kőhöz,
hótömte szájjal szól, aki beszél -
s nagy havak gyomrában az értelem
békésen elüldögél.
Alagutakat a hóban!
Milljomnyi egymást kereső utat!
Itt a szívdobogás is havat olvaszt,
s álmok keringnek
az öröm és kín
eltömíthetetlen járatain.
Városok, falvak szívhangja hallik,
kásásodik a tél tömött fehérje,
okos szenvedély, kétkedő hit,
működtessétek egymást kereső
tekinteteink
lézereit!
Alagutakat a hóban!
Hű szándék, mozdulat,
törékeny álom, didergő elme
ne éljen a hó húsában
örökre elkeverve.
S ha majd e mennyei vatta szánkból kifordul,
s nem a fagy bandái zenélnek,
viduljon taposó táncra a láb,
olvasszon világ-nagy termeket
körénk az Ének.
Törölt felhasználó (7767)
2007. 12. 02. vasárnap 18:00
Farkas Árpád:
HÓFÚVÁS
A havazás nagy körhintáin szállnak,
szédülnek a szélben a falvak,
porzik az égre a poroszka út.
Gyufaszál lobban
a hegyszorosokban,
s a hét kicsi törpe
rőt lobogója
ránk szabadult.
Kapja a szél, s már indigó éjben
szórja havát szanaszét.
Szilvalekvár tetején viríthat
így a penész!
S gyűl a fehérség bűne már bennem:
pelyhek galoppja
a mellkason át.
Hamari tej gyűl a csecsemőmellben
ilyen idejekorán.
Fut, fut a hó, a kis hegyiló
bokája benne meleg.
Élni a hó alatt is lehet jó,
de csattogó szélben érdemesebb.
ALAGUTAK A HÓBAN
Havaztam volna magam is - de lám, hogy megeredt!
Hatalmas, vad pelyhekben hull a hó a szülőföld felett.
Térdig, derékig, torkig ér,
suttogva fojtogat,
parázna habzás lepi el
a toronygombokat.
---------------------------
S már égigérő hóban a táj!
Moccanatlanul
e Nagy Pólyában a lét
hallgatni tanul.
Kaszák és kések éle
mennyboltig bebugyolálva,
fuldoklón fordul fehérbe
a falvak szuszogása,
nem koccan kő a kőhöz,
hótömte szájjal szól, aki beszél -
s nagy havak gyomrában az értelem
békésen elüldögél.
Alagutakat a hóban!
Milljomnyi egymást kereső utat!
Itt a szívdobogás is havat olvaszt,
s álmok keringnek
az öröm és kín
eltömíthetetlen járatain.
Városok, falvak szívhangja hallik,
kásásodik a tél tömött fehérje,
okos szenvedély, kétkedő hit,
működtessétek egymást kereső
tekinteteink
lézereit!
Alagutakat a hóban!
Hű szándék, mozdulat,
törékeny álom, didergő elme
ne éljen a hó húsában
örökre elkeverve.
S ha majd e mennyei vatta szánkból kifordul,
s nem a fagy bandái zenélnek,
viduljon taposó táncra a láb,
olvasszon világ-nagy termeket
körénk az Ének.
Farkas Árpád:
HÓFÚVÁS
A havazás nagy körhintáin szállnak,
szédülnek a szélben a falvak,
porzik az égre a poroszka út.
Gyufaszál lobban
a hegyszorosokban,
s a hét kicsi törpe
rőt lobogója
ránk szabadult.
Kapja a szél, s már indigó éjben
szórja havát szanaszét.
Szilvalekvár tetején viríthat
így a penész!
S gyűl a fehérség bűne már bennem:
pelyhek galoppja
a mellkason át.
Hamari tej gyűl a csecsemőmellben
ilyen idejekorán.
Fut, fut a hó, a kis hegyiló
bokája benne meleg.
Élni a hó alatt is lehet jó,
de csattogó szélben érdemesebb.
ALAGUTAK A HÓBAN
Havaztam volna magam is - de lám, hogy megeredt!
Hatalmas, vad pelyhekben hull a hó a szülőföld felett.
Térdig, derékig, torkig ér,
suttogva fojtogat,
parázna habzás lepi el
a toronygombokat.
---------------------------
S már égigérő hóban a táj!
Moccanatlanul
e Nagy Pólyában a lét
hallgatni tanul.
Kaszák és kések éle
mennyboltig bebugyolálva,
fuldoklón fordul fehérbe
a falvak szuszogása,
nem koccan kő a kőhöz,
hótömte szájjal szól, aki beszél -
s nagy havak gyomrában az értelem
békésen elüldögél.
Alagutakat a hóban!
Milljomnyi egymást kereső utat!
Itt a szívdobogás is havat olvaszt,
s álmok keringnek
az öröm és kín
eltömíthetetlen járatain.
Városok, falvak szívhangja hallik,
kásásodik a tél tömött fehérje,
okos szenvedély, kétkedő hit,
működtessétek egymást kereső
tekinteteink
lézereit!
Alagutakat a hóban!
Hű szándék, mozdulat,
törékeny álom, didergő elme
ne éljen a hó húsában
örökre elkeverve.
S ha majd e mennyei vatta szánkból kifordul,
s nem a fagy bandái zenélnek,
viduljon taposó táncra a láb,
olvasszon világ-nagy termeket
körénk az Ének.
Reményik Sándor - Gyopár
Azt mondta valaki:
A Korongyoson gyopár is terem.
Azóta vágyaimnak netovábbja
A Korongyos-tető.
Róla álmodom nappal-éjjel,
S a pici fehér csillagokról,
Mik szikráznak a vad kövek között.
Mert úgy lehet:
Egy hullócsillag szállt alá oda,
Ép a Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része csillagalakú lett:
Így született a havasi gyopár.
Azt mondta valaki:
A Korongyoson gyopár is terem.
Azóta vágyaimnak netovábbja
A Korongyos-tető.
Róla álmodom nappal-éjjel,
S a pici fehér csillagokról,
Mik szikráznak a vad kövek között.
Mert úgy lehet:
Egy hullócsillag szállt alá oda,
Ép a Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része csillagalakú lett:
Így született a havasi gyopár.
nagyon ritkán jön "alsó", és a "bank" én vagyok!
ha folytatod az offot, akkor büntiből nem téged foglak tiltani,
hanem ideiglenesen bezárom a topicot,
és rá fogsz jönni, hogy azzal másokkal is kibaszarintasz!
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 11. 30. péntek 17:32), amit ide kattintva olvashatsz)
ha folytatod az offot, akkor büntiből nem téged foglak tiltani,
hanem ideiglenesen bezárom a topicot,
és rá fogsz jönni, hogy azzal másokkal is kibaszarintasz!
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 11. 30. péntek 17:32), amit ide kattintva olvashatsz)
én meg offolok
firkallok egyet a tiztizenkilencre....erdemes.
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 11. 30. péntek 17:01), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 11. 30. péntek 17:01), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 11. 30. péntek 17:01
takarít indok nélkül!
(na egy ici-pici indok: itt ebben a topicban nincs semmi beszólás -Szoni- és nem érdemes vitatkozni!)
(na egy ici-pici indok: itt ebben a topicban nincs semmi beszólás -Szoni- és nem érdemes vitatkozni!)
Es nem erdemes provokalni. nem illdomos.
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 11. 30. péntek 17:01), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 11. 30. péntek 17:01), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 11. 30. péntek 17:01
takarít indok nélkül!
(na egy ici-pici indok: itt ebben a topicban nincs semmi beszólás -Szoni- és nem érdemes vitatkozni!)
(na egy ici-pici indok: itt ebben a topicban nincs semmi beszólás -Szoni- és nem érdemes vitatkozni!)
takarít indok nélkül!
(na egy ici-pici indok: itt ebben a topicban nincs semmi beszólás -Szoni- és nem érdemes vitatkozni!)
(na egy ici-pici indok: itt ebben a topicban nincs semmi beszólás -Szoni- és nem érdemes vitatkozni!)
Kylie Minogue and Nick Cave - Ahol a vad rózsák nőnek (Where the wild roses grow)
Ahol a vad rózsák nőnek
Vad Rózsának hívnak
De az igazi nevem Elisa Day
Hogy miért hívnak így, nem tudom
Az én nevem Elisa Day
Az első napon, mikor megláttam, tudtam, hogy ő az
A szemembe nézett, és mosolygott
Az ajkai olyanok voltak, mint a rózsák
Lenn a folyónál; vadak, véresek
Amikor kopogtatott az ajtómon, és belépett
Ölelő karjában már nem reszkettem
Ő lesz nekem az első; óvatos kezekkel
Letörölte az arcomon futó könnyeket
A második napon rózsát hoztam neki
A legszebb nő, akit valaha láttam
Megkérdeztem, "Akarod tudni, hol nőnek
Az ilyen szabad, édesen vörös rózsák?"
A második napon egyetlen vörös rózsával érkezett
Megkérdezte, "Nekem adod minden bánatod?"
Bólintottam, miközben az ágyra feküdtem
Kérdezte, "Ha megmutatom a rózsákat, követsz majd?"
A harmadik napon a folyóhoz vitt
Megmutatta a rózsákat és megcsókolt
Egy elmormolt szó volt az utolsó, amit hallottam
Ahogy fölém térdelt, egy kővel a kezében
Az utolsó napon elvittem oda, ahol a vadrózsák nőnek
Lefeküdt a partra, a szél halk volt, akár egy tolvaj
Búcsúcsókot váltottunk, "Minden szépnek meg kell halnia"
Letérdeltem, és egy rózsát tettem a fogai közé
_______________________________________
Where the wild roses grow
They call me The Wild Rose
But my name was Elisa Day
Why they call me it I do not know
For my name was Elisa Day
From the first day I saw her I knew she was the one
She stared in my eyes and smiled
For her lips were the colour of the roses
That grew down the river, all bloody and wild
When he knocked on my door and entered the room
My trembling subsided in his sure embrace
He would be my first man, and with a careful hand
He wiped at the tears that ran down my face
On the second day I brought her a flower
She was more beautiful than any woman I'd seen
I said, "Do you know where the wild roses grow
So sweet and scarlet and free?"
On the second day he came with a single red rose
Said: "Will you give me your loss and your sorrow"
I nodded my head, as I lay on the bed
He said, "If I show you the roses, will you follow?"
On the third day he took me to the river
He showed me the roses and we kissed
And the last thing I heard was a muttered word
As he knelt above me with a rock in his fist
On the last day I took her where the wild roses grow
And she lay on the bank, the wind light as a thief
And I kissed her goodbye, said, "All beauty must die"
And knelt down and planted a rose between her teeth
Ahol a vad rózsák nőnek
Vad Rózsának hívnak
De az igazi nevem Elisa Day
Hogy miért hívnak így, nem tudom
Az én nevem Elisa Day
Az első napon, mikor megláttam, tudtam, hogy ő az
A szemembe nézett, és mosolygott
Az ajkai olyanok voltak, mint a rózsák
Lenn a folyónál; vadak, véresek
Amikor kopogtatott az ajtómon, és belépett
Ölelő karjában már nem reszkettem
Ő lesz nekem az első; óvatos kezekkel
Letörölte az arcomon futó könnyeket
A második napon rózsát hoztam neki
A legszebb nő, akit valaha láttam
Megkérdeztem, "Akarod tudni, hol nőnek
Az ilyen szabad, édesen vörös rózsák?"
A második napon egyetlen vörös rózsával érkezett
Megkérdezte, "Nekem adod minden bánatod?"
Bólintottam, miközben az ágyra feküdtem
Kérdezte, "Ha megmutatom a rózsákat, követsz majd?"
A harmadik napon a folyóhoz vitt
Megmutatta a rózsákat és megcsókolt
Egy elmormolt szó volt az utolsó, amit hallottam
Ahogy fölém térdelt, egy kővel a kezében
Az utolsó napon elvittem oda, ahol a vadrózsák nőnek
Lefeküdt a partra, a szél halk volt, akár egy tolvaj
Búcsúcsókot váltottunk, "Minden szépnek meg kell halnia"
Letérdeltem, és egy rózsát tettem a fogai közé
_______________________________________
Where the wild roses grow
They call me The Wild Rose
But my name was Elisa Day
Why they call me it I do not know
For my name was Elisa Day
From the first day I saw her I knew she was the one
She stared in my eyes and smiled
For her lips were the colour of the roses
That grew down the river, all bloody and wild
When he knocked on my door and entered the room
My trembling subsided in his sure embrace
He would be my first man, and with a careful hand
He wiped at the tears that ran down my face
On the second day I brought her a flower
She was more beautiful than any woman I'd seen
I said, "Do you know where the wild roses grow
So sweet and scarlet and free?"
On the second day he came with a single red rose
Said: "Will you give me your loss and your sorrow"
I nodded my head, as I lay on the bed
He said, "If I show you the roses, will you follow?"
On the third day he took me to the river
He showed me the roses and we kissed
And the last thing I heard was a muttered word
As he knelt above me with a rock in his fist
On the last day I took her where the wild roses grow
And she lay on the bank, the wind light as a thief
And I kissed her goodbye, said, "All beauty must die"
And knelt down and planted a rose between her teeth
köszönöm,
ez az egyik kedvenc számom (és az egyik legszebb lírai modern dallam és szöveg)
de ne búcsúzkodj, mert nincs értelme, és ne magad büntesd mások hibái és vétkei miatt!!!
(bródyt és halász jucit is szeretem) (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 11. 25. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
ez az egyik kedvenc számom (és az egyik legszebb lírai modern dallam és szöveg)
de ne búcsúzkodj, mert nincs értelme, és ne magad büntesd mások hibái és vétkei miatt!!!
(bródyt és halász jucit is szeretem) (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 11. 25. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
Where The
Wild Roses (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 11. 25. vasárnap 21:35), amit ide kattintva olvashatsz)
Wild Roses (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 11. 25. vasárnap 21:35), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 11. 25. vasárnap 21:35
miért nem az idézetekhez v. a bölcsességekhez teszed be ezeket a hsz-ket???
itt, így és ebben a topicban egyes mondatok félreérthetőek, vagy olyan dolgok is belemagyarázhatóak, amik vitákat válthatnak ki!!!
korábban írtuk, hogy indoklás nélkül moderálunk ebben a topicban!
(javaslom tedd őket a helyükre, még akkor is, ha úgy érzed jelenleg itt a helye!)
itt, így és ebben a topicban egyes mondatok félreérthetőek, vagy olyan dolgok is belemagyarázhatóak, amik vitákat válthatnak ki!!!
korábban írtuk, hogy indoklás nélkül moderálunk ebben a topicban!
(javaslom tedd őket a helyükre, még akkor is, ha úgy érzed jelenleg itt a helye!)
