Én még nem is írtam semmit...
De mi is a díj?
Érdemes írnom...
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 07. szerda 20:23), amit ide kattintva olvashatsz)
De mi is a díj?
Érdemes írnom...
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 07. szerda 20:23), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 07. szerda 20:23
úgy tűnik mindenki megalkotta élete fő művét, evvel is meghagyva az első leletet a jövő literatúra kutatóinak...minden pályaművet kőbe véstem és biztos helyre ástam 
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
Nos, Királynőm, összegyült-e már egy marékravaló vox populi? 
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 09. péntek 08:33), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 09. péntek 08:33), amit ide kattintva olvashatsz)
aki eddig nem tette meg az szavazzon! amíg szépen mondom! 
Nem vagy gonosz, 10 perc alatt én nem tudok ennyit írni.Pláne pc-n pálcán.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:59), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:59), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
2007. 03. 07. szerda 23:59
KATTOGJATOK, DE TÉNYLEG NEM GONOSZSÁGBÓL LINKELEK!
Ugyanis innen másik történetekre is nyithattok...
Ugyanis innen másik történetekre is nyithattok...
KATTOGJATOK, DE TÉNYLEG NEM GONOSZSÁGBÓL LINKELEK!
Ugyanis innen másik történetekre is nyithattok... (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:51), amit ide kattintva olvashatsz)
Ugyanis innen másik történetekre is nyithattok... (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:51), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 03. 07. szerda 23:51
"Mindig arra vágyott, hogy a barátja addig kényeztesse, míg szinte beleőrül, és csak akkor juttassa el a csúcsra, mikor már sikongat, könyörög a gyönyörért."
Kulcsmondat. Bizsergek
És a végét nem olvashatjuk el?
Kulcsmondat. Bizsergek
És a végét nem olvashatjuk el?
vált darabot. Ekkor a meztelen melleit egész tenyerével dörzsölte, simogatta...és ahogy egyre keményedtek a bimbói a tenyerei alatt, úgy váltott át az ujjaira, felváltva használta a mutató ujját és a hüvelykujját. A mutató ujjával csak a bimbók hegyét ingerelte, izgatta...olyan érzés volt, mintha egy nyelv körözött, játszadozott volna velük.
Máskor, amikor a hüvelykujját használta, akkor olyan érzések törtek rá, mint amikor lágy ajkak szívogatják hegyes és kemény csúcsait...Miközben melleit kényeztette, érezte, hogy combjai között mindene lüktet, és könyörög, akár egy suta érintésért is...de ő kínozta magát, nem akart még elélvezni, el akarta nyújtani a kéjt, ezt az őrült vágyat...Érezte, hogy már szinte csorog a hüvelyéből a meleg váladék, ami tovább fokozta benne a vágyat, érezte, hogy most már megszabadulhat a nadrágjától és a bugyijától, ami már csupa nedvesség volt...Ismét visszaült a géphez, és tovább nézte a képeket, de most már simogatta a hasát, és a belső combjait is....csiklója megtelelt vérrel, és vadul lüktetett, várta a simogató ujjakat...de Evelin még nem akarta...lefeküdt az ágyra, hogy ott folytassa, amit elkezdett.
Annyira fel volt már izgulva, annyira belefeledkezett saját testébe, hogy a képek már nem is érdekelték. Mellei feszesen álltak, bimbói meredeztek, gyönyörűnek érezte magát, mindig így érzett, ha fel volt izgulva. Háton feküdt az ágyon, és ahogy simogatta magát, azt képzelte, hogy kedvesem kényezteti... így simogatta, kínozta magát hosszú percekig, végül már nem bírt uralkodni magán, és ujjaival megérintette a csiklóját... lassan csinálta, mégis mintha sorozatos áramütések érték volna a testét, úgy rázkódott a gyönyörtől...bele-bele nyúlt a vaginájába is, de a legnagyobb gyönyört most a csikló érintése okozhatta...keze a rengeteg nedvtől csúszkált a vértől lüktető clitorison, és így még közelebb került a beteljesüléshez...vadabbul kezdte dörzsölni a melleit, felváltva, mert mindkettő vágyott az érintésre, szinte szomjaztak a simogatásra...ahogy közeledett a csúcshoz, teste egyre jobban megfeszült, egy hatalmas görcs lett a teste, amit csak az orgazmus oldhatott fel. Evelin érezte, mikor a pillanat eljött...lassított tempóján...a gyönyör hullámokban érte, teste elgyengült, és mintha áram futott volna végig a testén elzsibbadt mindene...szinte félájult volt a fáradságtól, amit ez az orgazmus hozott...de jóleső fáradság volt ez...elégedetten nyúlt el az ágyon. Nem gondolt egy jó darabig semmire...csak feküdt ott, teste és feje kitisztulva...boldognak érezte magát.
Máskor, amikor a hüvelykujját használta, akkor olyan érzések törtek rá, mint amikor lágy ajkak szívogatják hegyes és kemény csúcsait...Miközben melleit kényeztette, érezte, hogy combjai között mindene lüktet, és könyörög, akár egy suta érintésért is...de ő kínozta magát, nem akart még elélvezni, el akarta nyújtani a kéjt, ezt az őrült vágyat...Érezte, hogy már szinte csorog a hüvelyéből a meleg váladék, ami tovább fokozta benne a vágyat, érezte, hogy most már megszabadulhat a nadrágjától és a bugyijától, ami már csupa nedvesség volt...Ismét visszaült a géphez, és tovább nézte a képeket, de most már simogatta a hasát, és a belső combjait is....csiklója megtelelt vérrel, és vadul lüktetett, várta a simogató ujjakat...de Evelin még nem akarta...lefeküdt az ágyra, hogy ott folytassa, amit elkezdett.
Annyira fel volt már izgulva, annyira belefeledkezett saját testébe, hogy a képek már nem is érdekelték. Mellei feszesen álltak, bimbói meredeztek, gyönyörűnek érezte magát, mindig így érzett, ha fel volt izgulva. Háton feküdt az ágyon, és ahogy simogatta magát, azt képzelte, hogy kedvesem kényezteti... így simogatta, kínozta magát hosszú percekig, végül már nem bírt uralkodni magán, és ujjaival megérintette a csiklóját... lassan csinálta, mégis mintha sorozatos áramütések érték volna a testét, úgy rázkódott a gyönyörtől...bele-bele nyúlt a vaginájába is, de a legnagyobb gyönyört most a csikló érintése okozhatta...keze a rengeteg nedvtől csúszkált a vértől lüktető clitorison, és így még közelebb került a beteljesüléshez...vadabbul kezdte dörzsölni a melleit, felváltva, mert mindkettő vágyott az érintésre, szinte szomjaztak a simogatásra...ahogy közeledett a csúcshoz, teste egyre jobban megfeszült, egy hatalmas görcs lett a teste, amit csak az orgazmus oldhatott fel. Evelin érezte, mikor a pillanat eljött...lassított tempóján...a gyönyör hullámokban érte, teste elgyengült, és mintha áram futott volna végig a testén elzsibbadt mindene...szinte félájult volt a fáradságtól, amit ez az orgazmus hozott...de jóleső fáradság volt ez...elégedetten nyúlt el az ágyon. Nem gondolt egy jó darabig semmire...csak feküdt ott, teste és feje kitisztulva...boldognak érezte magát.
"Mindig arra vágyott, hogy a barátja addig kényeztesse, míg szinte beleőrül, és csak akkor juttassa el a csúcsra, mikor már sikongat, könyörög a gyönyörért."
Kulcsmondat. Bizsergek
És a végét nem olvashatjuk el? (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:48), amit ide kattintva olvashatsz)
Kulcsmondat. Bizsergek
És a végét nem olvashatjuk el? (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:48), amit ide kattintva olvashatsz)
A verseny,nem számit.Ami számit, ha bizseregsz!
Azt ugye tudod, hogy már nem veszel részt a versenyben?
Az egyik mondatot elírtad. Helyesen: FejéRben már egy egész másfajta ünneplés képei kezdtek kibontakozni, talán az is lesz olyan jó...
:-)) (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:35), amit ide kattintva olvashatsz)
Az egyik mondatot elírtad. Helyesen: FejéRben már egy egész másfajta ünneplés képei kezdtek kibontakozni, talán az is lesz olyan jó...
:-)) (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 03. 07. szerda 23:35), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 07. szerda 23:35
Átlagos, unalmas nap volt...monotonul teltek az órák. Sokan már kész lázban égtek, hiszen nőnap volt és este kollégiumi buli volt az egyik koliban. Volt aki azért várta az estét, hogy méltóképpen megünnepelhesse a nőnapot párjával...és akadt olyan is, akit egyáltalan nem hozott lázba március 8-a.
Evelin is várta az estét, várt egész nap...ő tényleg nem akart mást, csak egy apró üzenetet a barátjától...de talán majd az esti hívásnál, akkor biztos mondja... Evelin körül már mindenki készülődött. Szobatársai mentek a kolibuliba, hívták őt is ünnepeljék meg a nőnapot, higgye el, jó lesz, de Evelin nem akart menni. Fejében már egy egész másfajta ünneplés képei kezdtek kibontakozni, talán az is lesz olyan jó... Alig várta már, hogy elmenjen mindenki, és magára zárhassa a szoba ajtaját, hogy a gyengéd félhomályban kényeztethesse magát...hogy kiélhesse a fantáziáit. Mindennél jobban vágyott már a kielégülésre, néha érezte, hogy puncija össze-össze szorul. Nem volt már messze a holnap, amikor is találkozik kedvesével, és szeretkezhetnek...
De Evelin most másra vágyott...meg akarta ajándékozni önmagát a gyönyörrel... De egyelőre még nem volt egyedül, a lányok még mindig készülődtek, festették magukat. Evelin feküdt az ágyon és sóvárogva várta a rá váró kéjt, néha lopva végigsimított a mellén...a saját érintésétől megborzongott, úgy érezte, hogy egy perc alatt al tudna élvezni, ha belenyúlna a bugyijába. De nem tehette és nem is akarta. Nem egy közönséges masztira vágyott. Ki akarta elégíteni magát, a vágyait. Számára ez egy szertartás volt...ahol minden titkos vágya előkerülhetett, hiszen önmaga előtt nem kell szégyelnie magát.
Lassan elmentek a szobatársai. Evelin még várt egy kicsit, félt, hogy lebukik, félt a megaláztatástól, a szégyentől...de fel is izgatta a várakozás, a tiltott dologra való vágya egyre erősebbé vált. Kínozni akarta magát, fel akart izgulni, olyannyira, hogy patakokban folyjon a nedve, hogy szinte megmerevedjen a teste a vágytól...hogy lüktessenek a szeméremajkai, hogy a hüvelye szinte sikoltozzon az ürességtől, a betöltetlenségtől...a csiklója lüktetését akarta érezni. Mindazt akarta, amit férfitől eddig sohasem kapott meg...a kínt, az elnyújtott vágyat a beteljesülésre. Mindig arra vágyott, hogy a barátja addig kényeztesse, míg szinte beleőrül, és csak akkor juttassa el a csúcsra, mikor már sikongat, könyörög a gyönyörért.
Ezt a kéjt akarta érezni ma is. Bár eléggé fel volt már izgulva, odaült a géphez, és a neten kezdett el keresgélni...képeket keresett lányokról, ahogy simogatják, kényeztetik, nyalják, csókolják egymás testét...mindig ez volt a szertartása első része....nem érezte magát leszbikusnak. Mégcsak biszexuálisnak sem. Egyszerűen beleképzelte magát a nők érzéseibe, ahogy az arcukat nézte, szinte érezte a testén végigsimuló kezeket...miközben a képeket nézte, szép lassan megszabadult a ruháitól: először csak pulóveren keresztül simogatta a mellbimbóit, de amikor ez már nem volt elég, szinte letépte magáról a feleslegessé
Evelin is várta az estét, várt egész nap...ő tényleg nem akart mást, csak egy apró üzenetet a barátjától...de talán majd az esti hívásnál, akkor biztos mondja... Evelin körül már mindenki készülődött. Szobatársai mentek a kolibuliba, hívták őt is ünnepeljék meg a nőnapot, higgye el, jó lesz, de Evelin nem akart menni. Fejében már egy egész másfajta ünneplés képei kezdtek kibontakozni, talán az is lesz olyan jó... Alig várta már, hogy elmenjen mindenki, és magára zárhassa a szoba ajtaját, hogy a gyengéd félhomályban kényeztethesse magát...hogy kiélhesse a fantáziáit. Mindennél jobban vágyott már a kielégülésre, néha érezte, hogy puncija össze-össze szorul. Nem volt már messze a holnap, amikor is találkozik kedvesével, és szeretkezhetnek...
De Evelin most másra vágyott...meg akarta ajándékozni önmagát a gyönyörrel... De egyelőre még nem volt egyedül, a lányok még mindig készülődtek, festették magukat. Evelin feküdt az ágyon és sóvárogva várta a rá váró kéjt, néha lopva végigsimított a mellén...a saját érintésétől megborzongott, úgy érezte, hogy egy perc alatt al tudna élvezni, ha belenyúlna a bugyijába. De nem tehette és nem is akarta. Nem egy közönséges masztira vágyott. Ki akarta elégíteni magát, a vágyait. Számára ez egy szertartás volt...ahol minden titkos vágya előkerülhetett, hiszen önmaga előtt nem kell szégyelnie magát.
Lassan elmentek a szobatársai. Evelin még várt egy kicsit, félt, hogy lebukik, félt a megaláztatástól, a szégyentől...de fel is izgatta a várakozás, a tiltott dologra való vágya egyre erősebbé vált. Kínozni akarta magát, fel akart izgulni, olyannyira, hogy patakokban folyjon a nedve, hogy szinte megmerevedjen a teste a vágytól...hogy lüktessenek a szeméremajkai, hogy a hüvelye szinte sikoltozzon az ürességtől, a betöltetlenségtől...a csiklója lüktetését akarta érezni. Mindazt akarta, amit férfitől eddig sohasem kapott meg...a kínt, az elnyújtott vágyat a beteljesülésre. Mindig arra vágyott, hogy a barátja addig kényeztesse, míg szinte beleőrül, és csak akkor juttassa el a csúcsra, mikor már sikongat, könyörög a gyönyörért.
Ezt a kéjt akarta érezni ma is. Bár eléggé fel volt már izgulva, odaült a géphez, és a neten kezdett el keresgélni...képeket keresett lányokról, ahogy simogatják, kényeztetik, nyalják, csókolják egymás testét...mindig ez volt a szertartása első része....nem érezte magát leszbikusnak. Mégcsak biszexuálisnak sem. Egyszerűen beleképzelte magát a nők érzéseibe, ahogy az arcukat nézte, szinte érezte a testén végigsimuló kezeket...miközben a képeket nézte, szép lassan megszabadult a ruháitól: először csak pulóveren keresztül simogatta a mellbimbóit, de amikor ez már nem volt elég, szinte letépte magáról a feleslegessé
Átlagos, unalmas nap volt...monotonul teltek az órák. Sokan már kész lázban égtek, hiszen nőnap volt és este kollégiumi buli volt az egyik koliban. Volt aki azért várta az estét, hogy méltóképpen megünnepelhesse a nőnapot párjával...és akadt olyan is, akit egyáltalan nem hozott lázba március 8-a.
Evelin is várta az estét, várt egész nap...ő tényleg nem akart mást, csak egy apró üzenetet a barátjától...de talán majd az esti hívásnál, akkor biztos mondja... Evelin körül már mindenki készülődött. Szobatársai mentek a kolibuliba, hívták őt is ünnepeljék meg a nőnapot, higgye el, jó lesz, de Evelin nem akart menni. Fejében már egy egész másfajta ünneplés képei kezdtek kibontakozni, talán az is lesz olyan jó... Alig várta már, hogy elmenjen mindenki, és magára zárhassa a szoba ajtaját, hogy a gyengéd félhomályban kényeztethesse magát...hogy kiélhesse a fantáziáit. Mindennél jobban vágyott már a kielégülésre, néha érezte, hogy puncija össze-össze szorul. Nem volt már messze a holnap, amikor is találkozik kedvesével, és szeretkezhetnek...
De Evelin most másra vágyott...meg akarta ajándékozni önmagát a gyönyörrel... De egyelőre még nem volt egyedül, a lányok még mindig készülődtek, festették magukat. Evelin feküdt az ágyon és sóvárogva várta a rá váró kéjt, néha lopva végigsimított a mellén...a saját érintésétől megborzongott, úgy érezte, hogy egy perc alatt al tudna élvezni, ha belenyúlna a bugyijába. De nem tehette és nem is akarta. Nem egy közönséges masztira vágyott. Ki akarta elégíteni magát, a vágyait. Számára ez egy szertartás volt...ahol minden titkos vágya előkerülhetett, hiszen önmaga előtt nem kell szégyelnie magát.
Lassan elmentek a szobatársai. Evelin még várt egy kicsit, félt, hogy lebukik, félt a megaláztatástól, a szégyentől...de fel is izgatta a várakozás, a tiltott dologra való vágya egyre erősebbé vált. Kínozni akarta magát, fel akart izgulni, olyannyira, hogy patakokban folyjon a nedve, hogy szinte megmerevedjen a teste a vágytól...hogy lüktessenek a szeméremajkai, hogy a hüvelye szinte sikoltozzon az ürességtől, a betöltetlenségtől...a csiklója lüktetését akarta érezni. Mindazt akarta, amit férfitől eddig sohasem kapott meg...a kínt, az elnyújtott vágyat a beteljesülésre. Mindig arra vágyott, hogy a barátja addig kényeztesse, míg szinte beleőrül, és csak akkor juttassa el a csúcsra, mikor már sikongat, könyörög a gyönyörért.
Ezt a kéjt akarta érezni ma is. Bár eléggé fel volt már izgulva, odaült a géphez, és a neten kezdett el keresgélni...képeket keresett lányokról, ahogy simogatják, kényeztetik, nyalják, csókolják egymás testét...mindig ez volt a szertartása első része....nem érezte magát leszbikusnak. Mégcsak biszexuálisnak sem. Egyszerűen beleképzelte magát a nők érzéseibe, ahogy az arcukat nézte, szinte érezte a testén végigsimuló kezeket...miközben a képeket nézte, szép lassan megszabadult a ruháitól: először csak pulóveren keresztül simogatta a mellbimbóit, de amikor ez már nem volt elég, szinte letépte magáról a feleslegessé
Evelin is várta az estét, várt egész nap...ő tényleg nem akart mást, csak egy apró üzenetet a barátjától...de talán majd az esti hívásnál, akkor biztos mondja... Evelin körül már mindenki készülődött. Szobatársai mentek a kolibuliba, hívták őt is ünnepeljék meg a nőnapot, higgye el, jó lesz, de Evelin nem akart menni. Fejében már egy egész másfajta ünneplés képei kezdtek kibontakozni, talán az is lesz olyan jó... Alig várta már, hogy elmenjen mindenki, és magára zárhassa a szoba ajtaját, hogy a gyengéd félhomályban kényeztethesse magát...hogy kiélhesse a fantáziáit. Mindennél jobban vágyott már a kielégülésre, néha érezte, hogy puncija össze-össze szorul. Nem volt már messze a holnap, amikor is találkozik kedvesével, és szeretkezhetnek...
De Evelin most másra vágyott...meg akarta ajándékozni önmagát a gyönyörrel... De egyelőre még nem volt egyedül, a lányok még mindig készülődtek, festették magukat. Evelin feküdt az ágyon és sóvárogva várta a rá váró kéjt, néha lopva végigsimított a mellén...a saját érintésétől megborzongott, úgy érezte, hogy egy perc alatt al tudna élvezni, ha belenyúlna a bugyijába. De nem tehette és nem is akarta. Nem egy közönséges masztira vágyott. Ki akarta elégíteni magát, a vágyait. Számára ez egy szertartás volt...ahol minden titkos vágya előkerülhetett, hiszen önmaga előtt nem kell szégyelnie magát.
Lassan elmentek a szobatársai. Evelin még várt egy kicsit, félt, hogy lebukik, félt a megaláztatástól, a szégyentől...de fel is izgatta a várakozás, a tiltott dologra való vágya egyre erősebbé vált. Kínozni akarta magát, fel akart izgulni, olyannyira, hogy patakokban folyjon a nedve, hogy szinte megmerevedjen a teste a vágytól...hogy lüktessenek a szeméremajkai, hogy a hüvelye szinte sikoltozzon az ürességtől, a betöltetlenségtől...a csiklója lüktetését akarta érezni. Mindazt akarta, amit férfitől eddig sohasem kapott meg...a kínt, az elnyújtott vágyat a beteljesülésre. Mindig arra vágyott, hogy a barátja addig kényeztesse, míg szinte beleőrül, és csak akkor juttassa el a csúcsra, mikor már sikongat, könyörög a gyönyörért.
Ezt a kéjt akarta érezni ma is. Bár eléggé fel volt már izgulva, odaült a géphez, és a neten kezdett el keresgélni...képeket keresett lányokról, ahogy simogatják, kényeztetik, nyalják, csókolják egymás testét...mindig ez volt a szertartása első része....nem érezte magát leszbikusnak. Mégcsak biszexuálisnak sem. Egyszerűen beleképzelte magát a nők érzéseibe, ahogy az arcukat nézte, szinte érezte a testén végigsimuló kezeket...miközben a képeket nézte, szép lassan megszabadult a ruháitól: először csak pulóveren keresztül simogatta a mellbimbóit, de amikor ez már nem volt elég, szinte letépte magáról a feleslegessé
ördögöd van...szemben velünk a betonpalánk előtt nevelgetek egy csipkebokrot..egyszer már halálra ítélték, de körbekaróztam...már elég szép termetes bokorrá vált...és lehetnék a tizedik múzsa is: kettekump
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 07. szerda 22:10), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
2007. 03. 07. szerda 22:10
"(...)minden pályaművet kőbe véstem és biztos helyre ástam..."
Tudjátok, legutóbb mi történt a kőbe vésett táblák eszméi alatt: negyven évig kellett bolyonganiuk holmi pusztaságban, akiknek felolvsták a "véseteket"!
Mondd, Úrnőnk, nincs ott a közelben egy csipkebokor öngyulladási szándékoktól terhesen?
Tudjátok, legutóbb mi történt a kőbe vésett táblák eszméi alatt: negyven évig kellett bolyonganiuk holmi pusztaságban, akiknek felolvsták a "véseteket"!
Mondd, Úrnőnk, nincs ott a közelben egy csipkebokor öngyulladási szándékoktól terhesen?
"(...)minden pályaművet kőbe véstem és biztos helyre ástam..."
Tudjátok, legutóbb mi történt a kőbe vésett táblák eszméi alatt: negyven évig kellett bolyonganiuk holmi pusztaságban, akiknek felolvsták a "véseteket"!
Mondd, Úrnőnk, nincs ott a közelben egy csipkebokor öngyulladási szándékoktól terhesen?
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 07. szerda 20:23), amit ide kattintva olvashatsz)
Tudjátok, legutóbb mi történt a kőbe vésett táblák eszméi alatt: negyven évig kellett bolyonganiuk holmi pusztaságban, akiknek felolvsták a "véseteket"!
Mondd, Úrnőnk, nincs ott a közelben egy csipkebokor öngyulladási szándékoktól terhesen?
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 07. szerda 20:23), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 07. szerda 20:23
úgy tűnik mindenki megalkotta élete fő művét, evvel is meghagyva az első leletet a jövő literatúra kutatóinak...minden pályaművet kőbe véstem és biztos helyre ástam
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
nem kőbe vésted! én véstem beléd! :) tudod az ajándékod névnapomra!
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 07. szerda 20:23), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 07. szerda 20:23
úgy tűnik mindenki megalkotta élete fő művét, evvel is meghagyva az első leletet a jövő literatúra kutatóinak...minden pályaművet kőbe véstem és biztos helyre ástam
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
úgy tűnik mindenki megalkotta élete fő művét, evvel is meghagyva az első leletet a jövő literatúra kutatóinak...minden pályaművet kőbe véstem és biztos helyre ástam
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
innentől kezdve legyetek kedvesek szavazni
csak egy díj van, tehát elég a legjobban tetszőre leadni a voksot
aki nem akar nyilvánosan szavazni, az küldheti a borítékomra is a voksát
Leadtam a szavazatom Szilvánál a borítékon!
A szavazás jelenlegi állása
Ex - 4 szavazat
Lépcső - 2 szavazat
Autó - 1 szavazat
Ex - 4 szavazat
Lépcső - 2 szavazat
Autó - 1 szavazat
Jelige: EX 
ez lesz a büntid...és küldd a voksodat!!!
28-56#...ebből konkrét szavazás: 6 hszben
de megtisztelem őket! mondtam, hogy nekem mind tetszik. nem is tudok igazából dönteni, 15 óra óta ezen gondolkozom. szerintem ettől nagyobb tisztelet nincs. másrészt a bőség zavarában szenvedek.
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 03. 06. kedd 19:48), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 06. kedd 19:48
oké, akkor ne szavazz! nem írtál...nem tiszteled meg azokat a véleményeddel, akik fáradtak vele...úgyhogy drága: csövi ki a topicomból 
