Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (környezete (Világörökség részének nyilvánítva: 1999-ben)
A Hortobágyon keresztül utazó avatatlan látogatónak a végeláthatatlan füves puszta láttán az az első benyomása, hogy gyakorlatilag talán nincs itt semmi, csak a végtelen horizont. A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. Mégis mi az, ami miatt az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999-ben a Nemzeti Parkot felvette a Világörökségi Listára? A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmőködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.
A Hortobágyon keresztül utazó avatatlan látogatónak a végeláthatatlan füves puszta láttán az az első benyomása, hogy gyakorlatilag talán nincs itt semmi, csak a végtelen horizont. A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. Mégis mi az, ami miatt az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999-ben a Nemzeti Parkot felvette a Világörökségi Listára? A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmőködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (Világörökség részének nyilvánítva: 1996-ban)
A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető. Egy évezred lenyomata a Kisalföldből kiemelkedő, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Főapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különböző építészeti
A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető. Egy évezred lenyomata a Kisalföldből kiemelkedő, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Főapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különböző építészeti
Akkor te voltál az a csini!Éreztem!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 21. szerda 21:36), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 03. 21. szerda 21:36
Két hete voltam Keszthelyen :-)
Két hete voltam Keszthelyen :-)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (Világörökség részének nyilvánítva: 2001-ben)
A Fertő-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttműködésben és közös irányelvek szerinti előterjesztése alapján - a Fertő-tavat / Neusiedlerseet az azt övező településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára. Vitathatatlan: a tó környéke 8000 év óta különböző kultúrák találkozópontja, melyen az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottsága.
A Fertő-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttműködésben és közös irányelvek szerinti előterjesztése alapján - a Fertő-tavat / Neusiedlerseet az azt övező településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára. Vitathatatlan: a tó környéke 8000 év óta különböző kultúrák találkozópontja, melyen az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottsága.
Bérelünk egy kőbányát a tulajtól,ott van épített triálpályánk.Valahogy oda kell jutni.Oda is hordják a szemetet,nem kis munka rendbe tartani!
Hollókő ófalu és táji környezete (Világörökség részének nyilvánítva: 1987-ben)
A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
Nyugi, én is szemétdombot látok mindenfelé, amerre csak járok. De attól még el kell ismerni, hogy ezek páratlan kultúrális és természeti értékek.
(Ez egy válasz oooooooo üzenetére (2007. 03. 21. szerda 21:19), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 21. szerda 21:19
Egyszer eljöhetnél motorozni az erdőbe velünk!Alig férünk el a szeméttől.Világörökség?Megérdemeljük?
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Világörökség részének nyilvánítva: 1995-ben)
A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggő barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megőrzése garantálható. Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek -
A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggő barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megőrzése garantálható. Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek -
Egyszer eljöhetnél motorozni az erdőbe velünk!Alig férünk el a szeméttől.Világörökség?Megérdemeljük?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 21. szerda 21:13), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 03. 21. szerda 21:13
"Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és 2002. júniusa óta már nyolc világörökségi helyszínnel képviselteti magát a rangos Világörökségi Listán."
Most ezt a nyolc helyszínt fogom nektek bemutatni, mert szerintem valóban megérdemlik, hogy ilyen listán legyenek.
Most ezt a nyolc helyszínt fogom nektek bemutatni, mert szerintem valóban megérdemlik, hogy ilyen listán legyenek.
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed (Világörökség részének nyilvánítva: 1987-ben),
az Andrássy út és történelmi környezete (Világörökség részének nyilvánítva: 2002-ben)
Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros, egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait. A város számos műemléke - Aquincum római kori településétől a Budai Vár megszámlálhatatlan, kulturálisan fontos magán- és középületéig - Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.
A már meglévő "első" helyszínt terjesztették ki a Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán: a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinense.
az Andrássy út és történelmi környezete (Világörökség részének nyilvánítva: 2002-ben)
Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros, egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait. A város számos műemléke - Aquincum római kori településétől a Budai Vár megszámlálhatatlan, kulturálisan fontos magán- és középületéig - Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.
A már meglévő "első" helyszínt terjesztették ki a Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán: a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinense.
"Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és 2002. júniusa óta már nyolc világörökségi helyszínnel képviselteti magát a rangos Világörökségi Listán."
Most ezt a nyolc helyszínt fogom nektek bemutatni, mert szerintem valóban megérdemlik, hogy ilyen listán legyenek.
Most ezt a nyolc helyszínt fogom nektek bemutatni, mert szerintem valóban megérdemlik, hogy ilyen listán legyenek.
És azon gondolkodtál már, hogy mekkora mázlista vagy, hogy nem olyan helyre születtél, ahol állandóak a természeti katasztrófák, halálos mérgű kígyók tekeregnek mindenfelé, vagy a sivatagban kapirgálod ki a homokból a betevődet.
Igen, az éremnek két oldala van.
Szerintem mi azért mégis a szerencsésebb kategóriába sorolhatjuk magunkat.
Igen, az éremnek két oldala van.
Szerintem mi azért mégis a szerencsésebb kategóriába sorolhatjuk magunkat.
Egy eszkimónak minden táj gyönyörű akkor!
Hasonló történt velünk is, csak nekünk a pasim lábából kellett a kullancsot kiszedni utána...
(Ez egy válasz Moncy üzenetére (2007. 03. 21. szerda 15:24), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 21. szerda 15:24
Hát még szép.... utánna mentünk a dokibácsihoz... hogy kiszedje az akkor még csak udvarolgató exuram kényes testrészéről a kullancsot 
Teszek fel Én is pár képet ahol sztem szuperul lehet turistálkodni...
Böszörmény:
A nagy kedvencem Füzesgyarmat:
Nánás:
És Sümeg:
Böszörmény:
A nagy kedvencem Füzesgyarmat:
Nánás:
És Sümeg:
Hát még szép.... utánna mentünk a dokibácsihoz... hogy kiszedje az akkor még csak udvarolgató exuram kényes testrészéről a kullancsot
De ez még azelőtt történt, hogy tiszta lett (kb. 10 éve).
Ja és egyszer majdnem szexeltem a Balatonban, de a behatolást higiéniai okokból inkább kihagytuk.
Rossz ötlet. A patakvíz hideg, és ha berohansz hozzám lelkesen, éééééééérted 
