Szólj hozzá te is!
Ez egy válasz lesz üzenetére () Mégsem

Az eddigi hozzászólások

2004. 10. 25. hétfő 13:40  #99
Crazy-Baby Crazy-Baby
X.fejezet

I.rész


Évike úgy érezte már végtelen ideje fekszenek a napon. Nem volt hozzászokva a tűző napsütéshez, máskor inkább az árnyékban szokott heverészni. A bőre is fehérebb volt mint Csillának, és nagyon égette a nap. Egész teste izzadt a forróságban. Nem bírta már tovább, úgy érezte muszáj árnyékba mennie. Fölkelt, és a medence mellett levő zuhanyozóhoz ment. Sokáig folyatta magára a hűs vizet, és egészen felfrissűlt tőle. Utána a fa alatt levő nyugágyat az árnyékba húzta, Csillához minél közelebb, és ott heveredett le, ahol előtte a mester foglalt helyet. Itt már sokkal kellemesebb volt, a nap sem égette a bőrét, és Csillát is sokkal jobban látta. Ő Évike felé fordította a fejét, és mosolygott.
- Látom nem vagy hozzászokva a napozáshoz.
- Valóban, sosem kedveltem a nagyon meleget, a napon pedig gyakran megfájdúl a fejem.
- Nekem semmi bajom nincs tőle, és szeretem ha szépen lebarnulok. A férfiak odavannak a barna bőrért.
Csilla mellei között is legördűlt néhány izzadtságcsepp, de ez úgy látszik őt cseppet sem zavarta. Évike egyfolytában csodálta, és most, hogy már nem kínozta a tűző nap, ujjból kedve támadt végigsimogatni a testét. A barna bőre fényes volt a naptejtől, és az izzadtságtól, és ezt ő nagyon erotikusnak találta. Sehol nem volt rajta egyetlen anyajegy vagy sebhely, még a szeméremdombján meghagyott kicsiny bozont alatt is le volt barnúlva. Évike szemében Csilla volt az ideális nő, akármennyit nézte, nem tudott betelni vele.
Már jócskán benne jártak a délutánban, amikor András, és a mester tűntek fel az ajtóban. A mester Évike mellé húzta a másik nyugágyat, és leült, András pedig Csillához ment és legugolt mellé. Kezét a combjára tette, és gyöngéden simogatta.
- Tudod, hogy mennyire tetszik nekem a barna bőröd, de azért ne vidd túlzásba a napozást. Már most is olyan forró vagy mint egy katlan.
A mester folytatta.
- Amíg ti itt heverésztetek, mi előkészítettünk egy kis szórakozást a délután hátralevő részére. Ígérem nagyon izgalmas lesz, senki nem fog unatkozni.
A mester fölállt, és Évike háta mögé lépett. Nagy tenyereit a testére helyezte, közben arcával az arcához hajolt. Apró csókokat nyomott a vállára, a nyakára, a fülére, és finoman harapdálta a fülcimpáit.
- Már alig várom, hogy a kezembe kerűlj ! - súgta a fülébe, és egy kicsivel erősebben harapott bele, hogy Évike följajdúlt. Hiába volt forróság, végigfutott rajta a borzongás, le a tarkóján, végig a gerincén, egészen a lába ujjáig. Visszacsókolt, és karjaival átölelte a mester nyakát. Izgalom költözött bele, a mester kavicsot dobott a délutáni nyugalom állóvizébe. Egyáltalán nem bánta, hogy történik valami, úgyis csak Csilla miatt emészti magát egyfolytában. Nem félt egy cseppet sem attól ami történni fog, inkább izgalommal teli várakozást érzett. A mester nagy tenyereit érezte a testén, és azonnal szerette volna odaadni magát neki, bármiben alárendelni az akaratának, mert úgy érezte Csilla miatt egy kicsit megfeledkezett róla.
2004. 10. 25. hétfő 13:39  #98
Crazy-Baby Crazy-Baby
VII.rész


Félt még bevallani mit érez, de leginkább az elutasítástól félt. Úgy érezte, sokáig nem képes uralkodni magán, ezért gyorsan bekente még a teste többi részét is, és lefeküdt a takaróra. Legszívesebben teljes testével hozzásimúlt volna, csókokkal halmozva el mindenütt. Csillának is jól esett a simogatás, és mindketten elnyúlva, némán feküdtek egymás mellett. Évike határtalan boldogságot érzett, nem gondolt semmire, csak hagyta, had terjedjen szét benne ez a csodálatos érzés. Tegnap még kétségei voltak, helyes-e, normális-e amit érez, de ez mostanra elmúlt, már semilyen bűntudata nem volt. Ami ilyen örömet okoz neki, az nem lehet természetellenes dolog. Egyedűl azért aggódott, hogyan fogja ezt Csillának elmondani, és milyen lesz a reakciója. Nem ismerte Csilla multját, nem tudta régebben hogyan viszonyúlt más lányokhoz, nem is beszélgetett vele erről még egyszer sem. Egyedűl a viselkedéséből, apró visszajelzéseiből tudott következtetéseket levonni. Azaz abból sem, mert hiába figyelte meg lopva, sem beleegyező, sem elutasító jeleket nem tapasztalt. Halogatta a beszélgetést, pedig a legjobb alkalom kínálkozott rá. Egymás mellett feküdtek a napon meztelenűl, és egyikük sem szólt egy szót sem.
2004. 10. 25. hétfő 13:39  #97
Crazy-Baby Crazy-Baby
VI.rész


Fönt a nyakánál kezdte, és lefelé haladt végig a hátán, egészen a bokájáig. Nem sietett, lassan módszeresen simogatta, nem sajnálva a sikamlós naptejet. Egészen más érzés volt mint amikor egy férfi simogatja, a kezei sokkal könnyebbek és puhábbak voltak. Évike a mennyben érezte magát.
- Fordúlj meg, elől is bekenlek ! Elég fehér a bőröd, biztosan leégnél ebben az erős napsütésben.
Évikét egyáltalán nem érdekelte mennyire égne le, a simogatás azonban csodálatos érzést okozott neki. Megfordúlt, és Csilla végigmaszírozta a testét. A mellbimbói úgy megkeményedtek, mint két kis cseresznye, amikor a melleit simogatta. Behúnyta a szemét, és teljesen átengedte magát az érzésnek. Nagyon föl volt már izgúlva, ha férfi lett volna, már jól látszott volna a jele. Csilla azonban semmit nem vett észre belőle. Amikor végigért a testén, Évike kinyitotta a szemét és kérően ránézett.
- Csináld még egy kicsit, olyan jó.
- Jól van, de utána te is kenjél be engem.
Évike másra sem vágyott jobban mint erre, de azért tűrte még egy kicsit a simogatást. Amikor Csilla abbahagyta, fölült, és gyengéd nyomással lefektette a takaróra. Ő először hasrafordúlt. Évike nem akarta, hogy a hideg naptej kellemetlen érzést okozzon neki, ezért először a tenyerébe öntött egy kicsit, és csak utána kente a hátára. Eszébe jutott, ahogy tegnap ábrándozott, bármit megadott volna ezért. Nem is remélte, hogy a vágya ilyen hamar teljesűlni fog. Szinte égette a tenyerét Csilla bőre, de nem csak azért mert már a napon alaposan felhevűlt. Most szabadon megtehette azt, amiről tegnap még csak álmodozott. Remegett az egész teste az izgalomtól, félt hogy Csilla észreveszi, ezért inkább nem is emelte föl a kezét a bőréről. Végigdörzsölte egészen a lábfejéig, akkor óvatosan fordított a testén. Ő megérezte, hogy mit akar, és átfordúlt a hátára. Évike kiöntött egy jókora adag naptejet a tenyerébe, és folytatta tovább. A melleit simogatta határtalan élvezettel. Észrevette, hogy a mellbimbói neki is pillanatok alatt megkeményedtek. Az apró bimbók olyanok voltak mint egy kislánynak, de a telt buja mellei azonban már felnőtt nőről árúlkodtak. Évike Csilla mellett térdelt, és úgy simogatta, de nem tudott ellenállni a kísértésnek, egy határozott mozdulattal szétnyitotta a lábait, és fölétérdelt, így Csilla csípője a combjai közé kerűlt. Kicsit félt, hogy Csilla szóvá teszi, vagy ellenkezni fog, lopva az arcára nézett, de a megelégedett mosolyon kívűl mást nem fedezett fel rajta. Tovább folytatta a mellei, és a hasa simogatását, de már annyira föl volt izgúlva, hogy csak egy hajszál választotta el attól, hogy a szétnyitott combjai között szabaddá váló csiklóját hozzá ne dörzsölje a testéhez.
2004. 10. 25. hétfő 13:38  #96
Crazy-Baby Crazy-Baby
V.rész


A társaság a medencétől nem messze, egy fa árnyékában tanyázott. A mester és András egy-egy nyugágyban pihentek, kettőjük között egy kis asztal volt, mindenféle frissítőkkel. Csilla egy leterített takarón a fűben hasalt, arcal a férfiak felé fordúlva. Beszélgettek, és Csilla harsány kacagását lehetett hallani. András valamit mesélt, azon derűlt annyira. Évike is odament, és a mester mellett állt meg. Ő úgy ülve átölelte a csípőjét, és az arcával a hasához simúlt.
- Örülök hogy végre itt vagy, de olyan édesen aludtál, hogy sajnáltalak felébreszteni.
András tovább mondta a történetet, Évike pedig keresett egy takarót, és Csilla mellé leterítette a fűbe, és ő is ráhasalt. Még sokáig társalogtak, amikor Évike autózúgást hallott a ház tulsó oldaláról. Az autó megállt a ház előt, és utánna csend lett, nem mozdúlt semmi. Rögtön arra gondolt, Istvánék jöttek vissza, pedig már annyira örűlt, hogy csak így négyesben maradtak. A mester és András szemmel láthatóan nem törődtek a dologgal. Eltelt egy negyedóra, amikor a mester szólalt meg.
- Úgy látom kész van az ebéd.
Évike a ház irányába fordúlt, és látta, hogy az ajtó előtt egy fiatal fiú áll pincérruhában. Fekete nadrág, fehér zakó volt rajta csokornyakkendővel. Nem szólt egy szót sem, csak állt az ajtóban, és a jelenlétével jelezte, hogy, elvégezte a dolgát. Amikor meglátta, hogy a társaság elindúlt a ház felé, ő is bement. Az ebédlőben már meg volt terítve négy személy részére, a fiú pedig a háttérből figyelte mikor van szükség rá. A következő fogást is fölszolgálta, miközben senki nem szólt hozzá egy szót sem. Évike azért titokban megnézte, mert eddig valami kisértetszerű lényre gondolt, mivel a munkájának az eredményét már sokszor látta, de őt magát még sohasem. Az ebéd végeztével a mester és András megkérték a lányokat, hogy menjenek vissza ki a kertbe, ők pedig elvonúltak valahová. Alig értek ki, letelepedtek a takarókra, Évike már hallotta is az autó zúgását, ahogy távolodik. Csilla a takaróját kivitte a napra az árnyékból, egy mozdulattal ledobta magáról a ruhát, és lefeküdt napozni. Évike sokáig csodálta hibátlan testét, ha Csilla nem hason fekszik bizonyára feltünt volna neki, ahogy nézi. A bőre egyenletesen barna volt, mindig így napozhatott, mert sehol nem volt rajta fürdőruha takarta fehér folt.Évike is követte a példáját, ledobta magáról a ruhát, és közvetlenűl mellé terítette le a takaróját. Mielőtt lefeküdt volna fölfedezett az egyik nyugágy mellett egy flakon naptejet. Főlkapta, és megkérte Csillát, hogy kenje be vele a testét. Hasra feküdt, amikor valami hideget érzett a hátára folyni. Fölsikoltott meglepetésében, hátranézett, és látta amint Csilla magasról önti rá a napozószert, és közben tele szájjal nevet rajta. A bőre hamar megszokta a hideget, és már nem volt kellemetlen. Mégis megborzongott amikor először érezte meg Csilla finom puha kezeit.
2004. 10. 25. hétfő 13:37  #95
Crazy-Baby Crazy-Baby
IV.rész


Az is jó hírnek számított, hogy csak négyen maradtak, így nincsenek kötötségek, meg hülye szabályok. Kedve lett volna ujjból ősszecsókolni, de most már uralkodott magán. Fölkelt az ágyból, és nagyot nyujtózkodott. Csillán sárga strandruha volt, rövid és bő, a combja közepéig ért. A nyakkivágása olyan nagy volt, hogy minduntalan lecsúszott az egyik válláról, ő pedig visszaigazította, de kevés eredménnyel. Arcán semmi smink nem volt, a szeme körűl is lemosta a sötét kihúzást. A szeme így is világoskék volt, de a tekintete messze nem volt olyan csábos mint tegnap. Inkább pajkos diáklánynak nézett ki. Évike úgy érezte muszáj lezuhanyoznia. Az éjjszakai hánykolódás annyira megviselte, hogy teljesen leizzadt. Egy-két perc alatt rendbeszedte a szobáját, majd a szekrényben keresett valami hasonló ruhát mint a Csilláé. Mivel a cellájában csak egy kicsiny mosdó volt, ledobta magáról a hálóinget, kezébe fogta a ruhát, és úgy meztelenűl elindúlt kifelé. Hátrafordúlt, úgy mondta Csillának:
- Én még elmegyek lezuhanyozni, mondd meg a mesternek, hogy rögtön megyek.
Évike tegnapi rosszkedve nyom nélkűl elszállt, tökéletesen boldognak érezte magát. Csilla csak nézett utánna, ahogy meztelenűl elindúlt a folyosón. Valamit dúdolt magában, és szinte tánclépésben billegett, a ruhát lobogtatva a kezében. Volt egy olyan tulajdonsága Évikének, hogy a hangulata szinte egyik pillanatról a másikra ellenkezőjére változott, a körűlmények függvényében. Most amióta itt volt, ez méginkább igaznak bizonyúlt. Egyenesen a mester szobájába ment, tudta, hogy ott van fürdőszoba, és gyorsan lezuhanyozott. A jókedvével arányosan a bátorsága is megnőtt, néhány napja még leülni, vagy felállni sem mert saját elhatározásából. A mesterhez képest alárendelt szerepét sem érezte már annyira élesen. Most is gondolkozás mélkűl mindent megtett volna a kedvéért, de már nem irányította a cselekedeteit az, hogy vajon mit fog szólni hozzá a mester. Ebben főleg az bátorította, hogy látta a különbséget saját maga és mestere kapcsolata, valamint Anita és István kapcsolata között. Tudta, hogy a mester sosem fog tőle olyan dolgokat követelni, mint példáúl a teátrális magázódás, vagy nem fog olyasmit megtiltani, ami az ő tekintélyét nem sérti. Évike ilyet egyébként sem tett volna, attól jobban becsülte mesterét.
Zuhanyozás után magára húzta a ruhát, ami inkább egy hosszú pólóhoz hasonlított. Nem vett föl alá semmit, nagyon meleg volt. Rendbeszedte a haját és az arcát is. Friss volt, üde, és jókedvű. A kert felé vette az irányt. Kinn ragyogóan sütött a nap, a déli hőség szinte ráömlött, amikor kilépett a nagy terem hátsó ajtaján a szabadba.
2004. 10. 25. hétfő 13:37  #94
Crazy-Baby Crazy-Baby
III.rész


Föl alá járkált a cellájában, a feje már belefájdúlt a gondolkozásba, borzasztóan kínozta a bizonytalanság. Legszívesebben ordított, és dörömbölt volna az ajtón, csak az tartotta vissza, hogy utána hogyan magyarázná meg a dolgot. Hiszen még önmagának is alig merte bevallani, hogy beleszeretett Csillába. Néhány nappal ezelőtt ezt még teljesen elképzelhetetlennek tartotta, hogy ő egy férfin kívűl más iránt érezzen vonzalmat. Olyan váratlanúl jött a dolog, maga is alig hitte el. Már elfáradt a járkálástól, lefeküdt az ágyra, tehetetlenségében még a könnye is kicsordúlt. Most is egyfolytában Csilla járt a fejében, de most csak azon gondolkozott, itt van-e még. Lassan elaludt. Egész éjjel rémálmok gyötörték, hánykolódott, dobálta magát az ágyon. A lepedője összegyűrődve egy gombócban volt alatta. Hajnalra már annyira kimerűlt, hogy csak akkor tudott mélyen elaludni.
Elég sokat aludt már, amikor valamiért kinyitotta a szemét. Homályosan látott, de lassan kirajzolódott előtte, hogy valaki föléhajol. A kép tovább élesedett, és Csilla mosolygó arca rajzolódott ki. Nem tudta, ébren van-e vagy még mindig álmodik. Behúnyta a szemét, majd ujjból kinyitotta. Még mindig ott volt, és mosolygott. Most már azt is érezte, hogy gyöngéden az arcát simogatja.
- Jó sokat aludtál, te kis mormota, a mester már háromszor volt itt, de nem akart fölébreszteni. Tudod hány óra van? Tizenegy. Engem kért meg, hogy most már ébresszelek föl.
Évike hallotta a szavakat, de nem jutott el az agyáig az értelmük. Kellett néhány másodperc, amíg felfogta, hogy fölébredt, és valóban Csilla ül az ágya szélén. Éppen úgy mint tegnap, most is villámként hasított bele a gondolat, de most a bizonyosság, hogy Csilla itt van vele. Gondolkozás nélkűl, hirtelen átölelte, és magához húzta. Vadúl csókolta mindenütt ahol csak érte. Ő nem számított ilyen heves megnyilvánulásra, és ráesett Évikére. Kellett egy kis idő, mire sikerűlt kibontakoznia az öleléséből.
- Mi történt veled, ennyire örűlsz neki, hogy felébresztettelek?
Évike most döbbent rá, hogy örömében mit csinált. Hiába ő már betegre törte a fejét miatta, Csilla mit sem tudott az egészről, csak azt érezte, hogy letámadja, és ok nélkűl csókolgatja össze-vissza. Hirtelen elszégyelte magát. Úgy érezte most képtelen lenne elmondani mit érez. Először össze kell szednie a gondolatait, és még egyszer átgondolni az egészet. - Majd később elmondom.
- Jól van, de most már bújj ki az ágyból, te álomszuszék, mert nem csak a reggelit, de az ebédet is le fogod késni. Nagyon szép idő van, már reggel óta kint vagyunk a kertben. Istvánék, és Tamásék szerintem már tegnap elmentek, csak mi maradtunk.
Évike majd kiugrott a bőréből, amiért Csilla ilyen kedves vele, és eszében sincs faggatózni.
2004. 10. 25. hétfő 13:36  #93
Crazy-Baby Crazy-Baby
II.rész


Mozdulatlanúl feküdt behúnyt szemmel. Aki látja azt hitte volna alszik, de ő teljesen ébren volt, és ábrándozott. Hiába próbált másra gondolni, a gondolatai mindig visszatértek Csillához. Látta maga előtt a testére fonódó szoros kötéllel, majd anélkűl. Látta a horzsolásokat a vállán, a combja tövénél, és a mély nyomokat, amit a kötél hagyott. Meg akarta vígasztalni, enyhíteni fájdalmát. Kezével megérintette a testét, ahol a kötelek belemélyedtek, végighúzta rajta az ujjait. A következő pillanatban Csilla már egy nagy franciaágyon feküdt, Évike pedig ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy megérintse. A teste kívánatos volt, és hamvas mint egy őszibarack. Ő mosolyogva nézett rá, és a kezét nyújtotta felé hívogatóan. A tekintetétől majdnem elolvadt Évike. Még sohasem látott ennyire kék szemet, és a hosszú sötét szempillák mégjobban kiemelték. Az arca közepén, amikor mosolygott, két kis gödröcske jelent meg. Lassan a mellére tette a kezét. Szép telt, kerek mellei voltak, egészen kicsi mellbimbókkal. Ujjaival körbejárta a mellbimbókat, majd az egész tenyerét ráhelyezte. A tenyere közepén érezte a kicsiny bimbókat, ahogy ágaskodnak.
Ahogy ezeket gondolta, az ujjai megmozdúltak, mintha valóban Csilla mellbimbóit cirógatta volna, majd kinyitotta a tenyerét, és simogató mozdulatokat tett. Annyira elmerűlt az ábrándozásban, hogy észre sem vette önkéntelen mozdulatait.
Neszeket hallott a folyosóról, és ez visszazökkentette gondolatait a valóságba. Valaki jött, majd ajtónyitások, és csapódások hallatszottak. Néhány rövid beszédfoszlányt is hallott, de nem tudta kivenni, hogy ki az, és mit mondott. Utána távolodó lépések, majd ujjból csend. Nyilvánvaló volt, hogy valamelyik lányt, vagy lányokat vitték el. Évike megértette, hogy mi történt, és napirendre is tért fölötte. Néhány másodperc múlva azonban, mint a villámcsapás, nyilallt bele a gondolat, vajon Csilla köztük volt-e. Fölugrott, az ajtóhoz rohant, és rátapasztotta a fülét. Csak a léptek egyre halkuló hangját hallotta, aztán csend lett. Lehet, hogy Csilla most is itt van néhány méterre tőle, de lehet, hogy elment, és akkor ki tudja mikor látja viszont, ha egyáltalán látja még valaha. Borzasztó gyorsan kezdett forogni az agya, kergették egymást a gondolatok, próbálta kikövetkeztetni, hogy ki, vagy kik jártak itt, és kit vittek el. Akárhányszor végiggondolta, mindig arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg Bea, és Anita mentek el, és Csillának még itt kell lennie.
2004. 10. 25. hétfő 13:35  #92
Crazy-Baby Crazy-Baby
IX.fejezet

I.rész


Évike nem oltotta le a villanyt, mert akkor teljesen sötét lett volna az ablaktalan cellában. Levette magáról a bilincseket a kis kulcs segítségével amit a mestertől kapott. A szekrényben volt egy hosszú hálóing, azt öltötte magára. Lefeküdt az ágyra, de nem volt álmos, behúnyt szemmel gondolkodott. Nagyon magányosnak érezte magát. Állandóan Anita járt a fejében, de most nem arra gondolt, hogyan kínozták meg, és egyáltalán nem izgúlt fel, hanem inkább István és Anita kapcsolata foglalkoztatta. Éppen úgy, mint más ember nem tudja fölfogni miért vonzódik ő a mesterhez, miért hagyja magát megkínozni, Évike sem értette Anitát. Az ő fanatizmusa már sok volt a számára, leginkább azért, mert kettőjük között gyöngéd érzelemnek még a nyomát sem fedezte föl. Anita rabszolga volt, és István úgy is bánt vele. Évike úgy gondolta, hogy Anita egy fanatikus mazochista, aki csak azért vonzódik egy kicsit Istvánhoz, mert benne megtalálta azt az embert akinek a szolgája lehet. Ugyanúgy más is megfelelne helyette, akinek hasonló beállítottsága és hajlamai vannak. István szintén csak egy beidomítható szolgát keresett, akit fegyelmezhet, büntethet, vagy jutalmazhat kedve szerint. Végűl is ők egymásra találtak, ha nem is érzelmi alapon, de ez a kapcsolat mindkettőjük számára megfelelő volt.
>Csilla is eszébe jutott, de őrá egészen másképpen gondolt. Igaz, hogy még csak egyszer volt alkalma vele beszélgetni, de úgy tűnt, mintha már ezer éve ismerné, és magához nagyon közelinek érezte. Talán azért, mert először találkozott olyan lánnyal, aki szexuálisan hasonló beállítottságú volt. Régebben ezt a hajlamát, és fantáziáit még a legközelebbi barátnőinek sem merte elmesélni. Most azonban itt volt Csilla, akinek nem kell magyarázkodni, nem kell félnie tőle, hogy hülyének nézi, hiszen ő is hasonló beállítottságú. Mindezeken túlmenően valami furcsa megmagyarázhatatlan vonzódást is érzett iránta, amit lány iránt még soha nem érzett. Itt minden lány meztelen volt, ez Évikének már egyáltalán nem okozott nehézséget, Csilla nőies, érzéki szépsége azonban megbabonázta. Most először történt vele, hogy kedve lett volna megérinteni a bőrét, kezével végigkövetni gömbölyű, idomait. Kicsit meg is ijedt saját gondolataitól, de hagyta had kalandozzanak, hiszen kifejezetten kellemes volt rágondolni. A barátnői is csinos fiatal lányok voltak, együtt jártak uszodába, sportolni, együtt öltöztek, zuhanyoztak, de egyikük iránt sem ébredtek benne hasonló érzések. Magának sem tudta pontosan megmagyarázni mi ez a vonzalom, sőt egyenlőre Csillának sem szívesen beszélt volna róla. Legalábbis amíg le nem tisztúlnak benne a kavargó érzések. Nem tudta mi a jobb, ha szabadon engedi, vagy ha elnyomja ezeket a szerinte természetellenes gondolatokat.
2004. 10. 25. hétfő 13:34  #91
Crazy-Baby Crazy-Baby
XIII.rész


Anita néhány másodpercet tétovázott, és fölállt. Kissé bizonytalan léptekkel elindúlt a helyére, a fal mellé. István azonban nem kötötte oda, hanem rögtön kivezette a teremből, vissza a cellájába. A többi férfi is föltápászkodott, de Évike már látta, hogy a mai napnak már vége. A mester az összes lányt eloldozta a fal mellől, és visszaterelte őket a cellájukba. Évike arra számított, hogy Csillával ismét egy helyre kerűlnek, de nem, mindenki ment a saját helyére. Aznap azonban még volt alkalma találkozni vele, mert a vacsoránál ismét nekik kellett segédkezni. Akkor már nem volt rajta a testén a kötél, viszont a nyomai nagyon erősen meglátszottak. A vállánál, és a combja tövénél teljesen kidörzsölte.
Amikor Évike ismét egyedűl maradt a cellájában, volt alkalma gondolkozni. Még mindig teljesen az események hatása alatt állt. Lefeküdt az ágyra, de a behúnyt szeme mögött is állandóan Anita vonagló testét látta, fülébe visszacsengtek sikoltásai. Csilla is eszébe jutott, de rá egészen másképp, gyöngéden gondolt. Nem volt jó neki most egyedűl, szívesen simúlt volna a mesterhez , mint előző éjszaka, de ha legalább Csillával beszélgethetett volna, az is jobb lett volna mint egyedűl.
2004. 10. 25. hétfő 13:34  #90
Crazy-Baby Crazy-Baby
XII.rész


- Ennyi elég lesz azt hiszem. - Anitához fordúlt.
- Most kicsit könnyítek rajtad, jó lenne ha összeszednéd magad, mert néhány kérdést akarok föltenni neked.
Leakasztotta a súlyokat a kötélről, amelyek a melleit húzták, és a ciciken ugyan még halványan látszottak az ostor okozta piros csíkok, de a formájukat azonnal visszanyerték. A vékony zsinegeket is kioldozta, és pillanatok alatt letekerte a mellbimbóiról. A bimbók még így is hosszan kiálltak, és a zsineg okozta bevágások erősen meglátszottak. A hüvelyében levő vastag rudat is eltávolította, a tartó zsinegeivel együtt. Hatalmas barlang maradt a helyén, és csak néhány perc eltelte után húzódott egy kicsit összébb. Évike arra gondolt, hogy őrültség István részéről, ha ezt gyakran megcsinálja Anitával, mert úgy ki fog tágúlni tőle a puncija, hogy a hagyományos szexben biztosan nem fogja örömét lelni. István a fenekében levő vibrátort nem távolította el, hanem inkább beljebb tologatta, és oldalra is megmozgatta.
- Tudom ezt nagyon nem szereted, ezért ezt még hagyom egy kicsit. Azt szeretném ha válaszolnál nekem őszintén, úgy hogy a többiek is hallják. Nagyon nehéz volt ezt a kínzást elviselni?
- Igen uram.
- Mi volt a legnehezebb benne?
- Amikor fölrántotta a melleimet uram.
- Ettől keményebben is megkínoztalak már?
- Igen uram.
- Mi késztet arra mégis, hogy elviseld a kínzásokat?
- A rabszolgája vagyok uram, ön rendelkezik a testemmel.
- Máskor is hajlandó vagy erre?
- Igen uram, amikor csak parancsolja.
- Beleegyeznél, hogy most rögtön megismételjük az egészet?
- Igen uram.
- Jól van, ügyesen feleltél, ezért jutalmat érdemelsz. Jutalmúl kiveszem ezt a kis játékszert a popsidból. - azzal eltávolította a vibrátort a fenekéből.
A kötelékeit is eloldozta, nagyon hamar elkészült vele. Anita kiemelte a lábait a tartókból, és felült az asztal szélére. István mellette állt, de nem segített neki, megvárta amíg megcsinálja magától.
2004. 10. 25. hétfő 13:33  #89
Crazy-Baby Crazy-Baby
XI.rész


István miközben fölhúzva tartotta Anita melleit, egyfolytában a mester tekintetét kereste, és kihívóan mosolygott, a szerencsétlen lány egybefüggő ordítását elengedte a füle mellett. Végre, jó sokára visszaengedte a zsinegeket. Anita mellei rugalmasan visszaugrottak, és azonnal visszanyerték eredeti formájukat. Évike azt várta, mikor lép már közbe a mester, de ő nem mozdult, nyugodtan ült a fotelban, és állta István kihívó tekintetét. Mindenki láthatta, hogy kettejük között valamilyen ellentét van, és István demonstrálásképpen csinálta a dolgot. Talán azt akarta bemutatni, hogy ő mi mindent megtehet, és meg is tesz Anitával. Neki pedig folytak a könnyei, szép büszke arca eltorzult a sírástól, és ordítástól. Ez a kis közjáték azonban csak néhány másodpercig tartott, utána István folytatta amit eltervezett. A kínzóasztal pont a mennyezet alatt végigfutó gerenda alatt volt, nem véletlen itt helyezte el. Két kis csigát szerelt föl rá, Anita mellei fölött. Kötél volt fűzve mindkettőbe, aminek a végei a cicijei fölé lógtak le. A ciciken levő zsineget, hozzákötötte a kötelekhez, ez fölment a csigára, és Anita feje fölött, távolabb lógott le. A rendeltetése természetesen az volt, hogy István súlyokat akasztott rá, amelyek fölfelé húzták Anita melleit. Még az előző fájdalmat sem heverte ki, ismét megnyúlt a melle, István nem aprózta a súlyokat, rögtön jó nagyokat akasztott a kötél végére. A ciciknek ezen a gyötrése azonban mégis eltörpült az előbb véghezvitt durva rántáshoz képest. Anita csak az elején amikor a súly elkezdte húzni a mellét, akkor jajdúlt föl, utána már csendben tűrte. A feje előre volt billentve, így nem láthatta István mit csinál. Fölemelte az egyik súlyt, és hirtelen visszaejtette. Az újabb rántástól Anita fölsikoltott. A másikat lefelé kezdte húzni, a melle pedig egyre jobban emelkedett fölfelé. Addig húzta, amíg ki nem kényszerítette a jajveszékelését. Az ostor is előkerült megint. A mellek érzékeny bőrén csattanó ütéseket nehéz lett volna némán kibírni, de nem is törekedett rá Anita. Mindegyik nyögéseket, kiáltásokat csalt ki belőle. A függőlegesen álló kötelek Istvánt csak kismértékben akadályozták, hol az egyik, hol a másik oldalukra sújtott le. Az egész Anita arcától csupán néhány centiméterre történt, közelről végignézhette hogyan csíp bele a melle bőrébe az ostor szíja, egymás után ritmusosan. Évike már kicsit túltette magát az előbbi sokkoló jeleneten, Anita jajgatása egyre jobban fölizgatta. Leginkább az gyakorolt rá nagy hatást, hogy kénytelen volt nézni ahogy a cicijét ostorozzák, de kiszolgáltatottsága miatt semmit nem tehetett ellene. El kellett viselnie a fájdalmat akarata ellenére. István hirtelen elhatározással ismét Anita puncija felé fordult, és a következő csapásokat már ott helyezte el. Bizonyára váratlanúl érte, mert még intenzívebben jajgatott. Néhány csapás után István letette az ostort.
2004. 10. 25. hétfő 13:32  #88
Crazy-Baby Crazy-Baby
X.rész


- Tudom ez elég kemény volt, de lesz még keményebb is. Most egy kicsit pihenhetsz.
István megsimogatta Anita lába között, ahol az ostor szíjai csattantak, de a vibrátorokat nem távolította el. Tamás közben kihasználta a szünetet és Beához lépett. Levette a súlyt a karról ami a punciját nyomta, és a csipeszeket is eltávolította. Utána a lábát rögzítő köteleket oldotta el, így a karja még megtartotta, és nem billent le. A bak két oldalához visszatolta a zsámolyokat, de Bea lábai annyira remegtek a hosszú ideje tartó szétfeszítéstől, hogy képtelen volt a zsámolyra tenni. Tamás segített rajta, és fölemelte a lábait a zsámolyokra. Nagy nehezen megtámaszkodott rajta, ekkor a kezeit is eloldozta, és kivette a vasrudat a háta mögül. Bea a kezeit rögtön maga elé tette, és rátámaszkodott. Még várni kellett egy kicsit, amíg annyira összeszedje az erejét, hogy föl tudjon emelkedni a bakról. A rúd cuppanva csúszott ki a puncijából. Tamás segített neki leszállni, egyedül nem bírt volna. Odavezette a falhoz, és a csuklóit szokás szerint a karikákhoz rögzítette. Évike látta maga mellett, hogy a lábai még mindig remegnek, és nehezére esik, hogy állnia kell.
István megvárta amíg Bea visszakerül a fal mellé, és akkor ujjból Anitához ment, hogy folytassa a gyötrését. Most a cicijét vette célba. A tenyerébe vette az egyik mellét, majd a bimbóját két ujja közé fogta, és csavargatta, húzogatta, amíg keményre nem duzzadt, és jól kiemelkedett. Akkor egy vékony zsineget csavart a bimbó tövére, majd szorosan egymás mellett tovább csavarta, fölfelé, a vége felé haladva. A végén egyre kisebb helyre szorult össze a vér, és ezzel feszessé vált, és sötétlilára színeződött a kiálló rész. A másik mellén is megcsinálta ugyanezt. Anita szeme előtt történt az egész, mindent tökéletesen látott, de csak elszenvedője volt, cselekvő részese nem lehetett a dolognak. Majdnem az egészet szótlanul tűrte, csak néha, ritkán szisszent föl. Amikor készen volt, István ellenőrizte a zsinegeket, hogy megfelelően vannak-e a helyükön. Úgy látszik rendben találta, mert mind a kettőt néhányszor rátekerte a mutatóujjaira, és durván, nagy erővel fölrántotta. Anita hatalmasat ordított, az egész teste megfeszült, és vadul rángatta mindenét. A fejét rázta oldalra, mert ez volt az egyetlen testrésze amit mozgatni tudott. István sokáig tartotta fölhúzva, és Anita közben egyfolytában ordított, és rángatózott. Szép telt, gömbölyű mellei voltak, még fekve sem vesztették el a formájukat. Most azonban mindkettő hosszan, hegyesen kinyúlt fölfelé, az eredeti formáját teljesen elveszítve. Jobban már talán nem is lehetett megnyújtani őket, a bőr és a hús elérte tágulásának határát. Évike megrémült, ilyen durva, és könyörtelen dologra nem számított. Anita kezdettől nem volt rokonszenves neki, de most félt, hogy valami baja történik. Ez már több volt, mint amit el tudott képzelni.
2004. 10. 25. hétfő 13:31  #87
Crazy-Baby Crazy-Baby
IX.rész


Ezzel megakadályozta, hogy kicsússzon, vagy szándékosan kitolja magából. Most a puncit vette kezelésbe. Ujjaival tágította, először a két mutató, majd a középső ujjait is használva. Anita csendben tűrte, nem jajgatott, nem fájhatott neki nagyon. Ebből a lyukból is nyitott barlangocskát csinált István. Hatalmas egyre vastagodó szerszámot vett elő. A vége éppen beleillett a nyitott punciba, de ahogy tolta beljebb, m éginkább szétfeszítette azt. Óvatosan, de könyörtelenül mozgatta ki-be, mindig egy kicsivel beljebb tolva. Végül teljesen sikerült betolni, Anita hüvelye befogadta a jókora szerszámot. Most egy még nagyobbat vett elő, a másikat óvatosan kihúzta, és a nyitva maradt punciba lassan tologatta be. Anita puncija már valószínűtlen méretűre feszült szét, és ő minden nyomásnál magas sziszegő-nyögő hangokat adott. István úgy találta, hogy jobban már nem lehet kitágítani, és ezt a szerszámot is zsinegekkel rögzítette. Kettővel lefelé az asztal lapjához, eggyel pedig fölfelé a derekán levő övhöz kötözte. Mivel ez az eszköz kúpos volt, hajlamosabb volt a kicsúszásra, ezért a zsinegeket elég erősen megfeszítette. Groteszk, természetellenes látványt nyújtott, amint Anita altestéből a két hatalmas oda nem illő tárgy meredezett. A kínzás azonban csak most kezdődött, ez még csak előkészület volt. István egyágú szíjostort vett elő, és szorosan a kínzóasztal oldalához állt. Először csak kicsiket ütött Anita széttárt lábai közé, a testéből kiálló eszközök két oldalára. Az ostor szíja a nagyajkait, és annak folytatásában a fenekét érte. Az ütések azonban erősödtek, egészen addig, amíg a teste minden ütésnél reflexszerűen összerándult. Ez azt eredményezte, hogy a hüvely környéki izmok összehúzódtak, és Anita puncija és feneke minden ütésnél ráfeszült a benne levő szerszámokra. Mivel ezek már így is teljesen szétfeszítették, borzasztóan kellemetlen érzést okozott. Egyedül azzal tudott könnyíteni magán, ha elővette híres önuralmát, és megpróbálta a csapásokat lazán elviselni, legyőzve a reflexeit. Így csak a ostor okozta csípő fájdalmat kellett elviselnie, a puncija összerándulásából adódó feszítő érzést nem. Anita feje föl volt emelve, így pontosan látta, István mikor csap le az ostorral, és fel tudott készülni rá. Az ütés erősségét azonban nem tudta előre kiszámítani, és az erősebb ütéseknél hiába igyekezett laza maradni, a reflex erősebb volt az akaratánál. Most az önuralmát nem a nézőközönség elkápráztatására kellett használnia, hanem a saját érdekében, a testébe hatoló fájdalom csökkentésére. Amikor mégis összerándult a puncija, hosszan elnyúló sikoltást hallatott. István szigorúan mérte ki ütéseit, és már szinte mindegyiket sikoltás követte. Hirtelen abbahagyta, és Anitához fordult.
2004. 10. 25. hétfő 13:31  #86
Crazy-Baby Crazy-Baby
VIII.rész


- Látod ezt fogom a fenekedbe dugni. Először. Aztán majd nagyobbat is.
Anita arcán nem látszott félelem, inkább harag. Majd' felnyársalta a szemével Istvánt. Ő pedig csinálta amit megígért. A vibrátort a végbélnyílásához illesztette. Anita azonnal összeszorította a lukacskáját.
- Nem is kérlek arra, hogy lazítsd el, tudom, hogy úgy sem csinálnád, pedig úgy sokkal kevésbé lenne kellemetlen.
Azzal lassan kezdte beletolni, nem törődve Anita erőlködésével, hogy visszatartsa. Természetesen nem tudta visszatartani, István könnyedén legyőzte az ellenállását, és egészen mélyen beletolta. Anita összeszorított foggal rángatta a lábait, de a kötések olyan jól tartották, hogy a csípője és a feneke alig mozdult meg. István marokra fogta a vibrátor kiálló végét, és körbe-körbe mozgatta. Néhányszor ki-be tologatta, majd hirtelen kihúzta, és másik után kezdett kutatni. Egy vastagabbat talált. Ezt is odaillesztette a bejárathoz, de nem tolta be rögtön, először csak ingerelte vele Anitát. Kicsiket nyomott rajta, mintha nem tudná legyőzni az összeszorított záróizma ellenállását, majd váratlanul, és könyörtelenül tövig nyomta a fenekébe. Anita hatalmasat sikoltott, és próbálta fölemelni a fenekét, de reménytelenül. István ezt a játékszert is megmozgatta, majd megint újabb után nézett. A harmadik már olyan méretű volt, amit a hüvelyben szoktak használni. Ezt minden játszadozás nélkül egyből beletolta. Anita megint sikoltott, és lábaiban megfeszültek az izmok, próbálta a testét hátrébb tolni. A keze azonban nem engedte, a csuklóbilincsei visszatartották. István teljesen kihúzta a szerszámot, megvárta, amíg Anita összeszorítja a popsiját, és akkor tolta be ujjból. Ezt megcsinálta többször egymás után, egészen addig amíg Anitának már nem volt ereje összeszorítani a fenekét. Többször nem sikoltott, csak nyögéseket lehetett hallani. István egyik kezével tartotta a vibrátort, de a másikkal már, egy még nagyobbat keresett. A bentlévőt néhányszor még kihúzta, amíg a végbélnyílás már nem szorult ujjból össze, olyan volt mint egy kicsi sötét barlang. Akkor a nagyobb eszközt tette oda, és azzal folytatta. Anita csak akkor vette észre a cserét, amikor már az is bent volt. István ezzel is folytatta a megkezdett játékot, teljesen kihúzta, megvárta amíg Anita popsija összeszorul és akkor tolta be megint, legyőzve a záróizma ellenállását. Lehet hogy jobb belátásra tért, vagy egyszerűen csak kimerült, de már nem szorította össze a fenekét. A vibrátor eltávolítása után is nyitva maradt, mély sötét lyukat lehetett látni. István most két ujjával nyúlt bele, könnyedén ment be a nyitott barlangocskába. Csak akkor szorult össze, amikor belül mozgatni kezdte az ujjait. Visszatette a vibrátort, és betolta egész mélyre, ütközésig. Anita már nem rángatta magát, nem is sikítozott, csak halkan nyögött néha. Fölfelé a semmibe nézett. István egy vékony zsineget fűzött a vibrátor végén levő kicsi lyukba, és odakötötte az asztal lapjához, ahol Anita feküdt.
2004. 10. 25. hétfő 13:30  #85
Crazy-Baby Crazy-Baby
VII.rész


Nem találta megfelelőnek az elhelyezkedését, ezért ráparancsolt, hogy csússzon lejjebb, egészen addig, amíg a feneke félig már lelógott az asztalról. Az oldalához lépett, és egy széles szíjjal a csípőjét az asztal lapjához szorította. Most a kezek következtek. Először fölemelte a kezeit a feje fölé, és két szíjjal a vállait rögzítette le. A szíjjak a hóna alól indultak ferdén fölfelé, és a válla fölött, a nyaka mellett két oldalt csatlakoztak az asztal lapjához. A mellei alatt is átvetett a testén egy széles szíjat, de ezt nem húzta meg erősen, mert összeszorította volna a mellkasát, és nem lehet tőle rendesen lélegezni. A kezeit visszahelyezte a teste mellé kinyújtva, és az asztal lapja mellett rögzítette a csuklóit. A feje alatt följebb lehetett hajtani az asztal lapját, így nem fölfelé nézett, hanem látta saját lekötözött testét. Anitának szinte már egy porcikája sem maradt, amit saját elhatározásából tudott volna mozgatni. Egyedül a fejét tudta forgatni oldalra. István visszament az asztal másik végére, Anita lábához. A lábtartókat minden irányban lehetett mozgatni, és csavaros szorítókkal rögzíteni a kívánt helyzetbe. Megpróbálta a lábait egy kicsit megemelni, de a csípőjét tartó szíj nem engedte. Föllazította a szíjat, és így már sikerült annyira megemelni, hogy a feneke eltávolodott az asztal lapjától. Alátett egy ide rendszeresített ék alakú tárgyat, ami a fenekét kissé ferdén fölemelve tartotta. A csípőjén levő szíjat ujjból meghúzta feszesre. István megállt, végignézett Anita lekötözött testén, de még mindig nem volt megelégedve. A lábai állása nem tetszett neki. Úgy gondolta, még hátrébb, a teste irányába kell mozdítani mindkettőt. Így feneke és a puncija mégjobban szétfeszült. Anita testének minden érzékeny, ingerelhető része hozzáférhető volt. István most már elégedetten nézett végig rajta. A többiekhez fordult.
- Tudjátok különös lány ez az Anita. Nemrégen megmutatta nekünk, milyen önuralomra képes a fájdalom elviselésénél. Egyvalamit azonban a mai napig nem tudtam belenevelni. Megkötözés nélkül nem hagyja, hogy a popsija lukacskájával akármit is csináljak. Arra is, hogy egyedül kitisztítsa, csak hosszú idő alatt, és sok fenyítés árán tudtam rávenni. Na de az nem lehet, hogy ne az én akaratom érvényesüljön, ezért most először ezt a kis hátsó lukacskát fogom kezelésbe venni.A szoba egyik sarkából egy kis kerekes asztalt tolt elő, mindenféle eszközökkel, majd egy támlátlan széket tett a kínzóasztal végéhez. Erre leült, így kényelmesebben hozzáfért Anita széttárt testéhez. Először kenőcsöt vett elő, és alaposan bekente a lába között mindenhol, a punciját és a popsiját egyaránt. Mindkét lukacskába is jutott bőven. Egy kicsit keresgélt az asztalkán levő dolgok között, és egy kisebbfajta vibrátornál állapodott meg. Fölemelte, és megmutatta Anitának.
2004. 10. 25. hétfő 13:29  #84
Crazy-Baby Crazy-Baby
VI.rész


Mégsem volt azért teljesen mindegy, hogy kit kínoznak, mert most hogy Csillával jobban összeismerkedett, és megbarátkozott, kevésbé szívesen látta volna a kínpadon mint például Anitát. Őt már kezdettől fogva nem találta rokonszenvesnek. Eleinte nem tudta miért, de amikor szó nélkül elviselte az ütéseket, ezzel megcsúfolva őt, legalább már talált okot az ellenszenvére. Bea közömbös volt Évike számára, semmit nem érzett iránta.
Tamás közben egyfolytában babusgatta Beát, simogatta, becézgette, halkan beszélt hozzá, próbált egy kicsit lelket önteni bele, a további fájdalmak elviseléséhez. Elmondta neki mit kell még kiállnia, majd hozzá is látott a kivitelezéséhez. Néhány közepes méretű csipeszt vett elő, fémből készültek, és hegyes fűrésszerű fogazásuk volt. Az elsőt a combja belső oldalára helyezte, egészen fel, amennyire lehetett, a másodikat ugyanoda, csak a másik oldalra. A következő kettő a mellbimbóira került. Nem lehettek túl erős szorításúak, mert Bea csak halk sikkantással nyugtázta a fölhelyezésüket. Egy kisebb súlyt is elővett, amit a Bea puncijában levő rudat működtető karra akasztott, de előbb lassan lenyomta, amíg a rúd teljesen belehatolt a hüvelybe. A súlyt csak utána helyezte rá. Nem volt túl nehéz, csak annyira nyomta a punciját, hogy ne tudjon megfeledkezni róla.
- Ezzel készen is vagyunk. Most egy ideig így kell maradnod, mert Anita kerül sorra.
Évike már lélekben fölkészült, mert meg volt győződve róla, hogy ő következik, és egyáltalán nem bánta. Furcsa ellentmondásos érzés töltötte el. Megkönnyebbült, hogy megmenekült a gyötréstől, legalább egy időre, de egyben hiányérzete is támadt, mert már teljesen beleélte magát abba, hogy a mester meg fogja kötözni, és ki lesz szolgáltatva a teste valamilyen fájdalom elviselésére.
István fölállt, és a szoba közepére húzta azt a kínzóasztalt, amire a lányoknak kellett ráhajolni délelőtt. A végének a széleire fölszerelt két tartószerkezetet, a lábak tartására, majd Anitához ment. Eloldozta a faltól, és az ujját a nyakörve alá dugva, az asztalhoz vezette. Anita tudta mi a dolga, és rögtön fölült az asztal végére. - Feküdj hanyatt, és a lábaidat tedd ide. - mutatott a tartóra István.
Anita lefeküdt, és a lábait elhelyezte a szerkezeten. Pont olyan volt, mint a nőgyógyásznál, a combjai széttárva, a lábszárai vízszintesen helyezkedtek el. Az egyik rögzítőbilincs közvetlenül a térde alatt helyezkedett el, félkör alakú volt, és vasból készült. A lábát pont bele lehetett illeszteni, felülről pedig egy bőrszíjjal lehetett rögzíteni. A másik a bokájához esett, az is hasonló volt csak kisebb, de a lábán lévő széles bőrbilincs miatt nem lehetett becsatolni. István próbálta a bilincset följebb húzni, de elég szoros volt ezért nem sikerült.Amikor látta, hogy nem boldogul, levette mind a kettőt, és így már tökéletesen le tudta szíjazni Anita bokáit is.
2004. 10. 25. hétfő 13:27  #83
Crazy-Baby Crazy-Baby
V.rész


A vascső a háta és a karja között helyezkedett el. Most már nem tudott a kezére támaszkodni, sem elől, sem hátul, és sem előrehajolni, sem hátradőlni nem tudott. Testsúlya teljes egészében a lába közé nehezedett. Tamás a karra helyezte a kezét, de nem nyomta le, csak mosolyogva Beára nézett. Ő próbált mocorogni, szeméből könny csordult ki. Tamás lassan nyomta lefelé a kart, és figyelte Bea reakcióit. Amikor megérezte hogy csúszik befelé a rúd, intenzívebben kezdett mocorogni, de tenni semmit nem tudott ellene. Tamás megérezte mikor ér teljesen végig a puncijában, és egy kis szünetet tartott, majd lassan tovább nyomta. Bea lábai megrándultak, látni lehetett ahogy a combjában megfeszülnek az izmok, de bármerre próbálta mozdítani, sehogy nem tudott könnyíteni a helyzetén. Halkan nyöszörgött a hiábavaló erőlködéstől. Tamás visszaengedte a kart egy kicsit.
- Ne erőlködj! Tudod hogy úgyis hiábavaló. Lazítsd el magad, és engedd, hogy lazán hatoljon a puncidba.
Bea a könnyeivel küszködve bólogatott. Tamás teljesen fölemelte a kart, hogy a rúd kicsússzon amennyire lehet, és lassan elkezdte lenyomni. Bea igyekezett teljesen laza maradni, de ez nem is volt olyan könnyű, ebben a testhelyzetben. Tamás nem nyomta le teljesen, hanem fölemelte, majd ujjból lenyomta. Ezt folyamatosan ismételve a kemény rúd egyfolytában dolgozott Bea hüvelyében. Ő Eleinte szót fogadott, és próbált laza maradni, de Tamás egyre erősebben nyomta le a kart, egyre nagyobb nyomást okozva a lány hüvelyboltozatán. Eleinte, csak mélyeket lélegzett, majd halkan nyögött minden behatolásnál, majd egyre hangosabbak lettek a nyögések. Már nem bírta ki lazán, combjában és altestében ujjból megfeszültek az izmok, lábai remegni kezdtek. Tamás abbahagyta. Fölemelte a kart, visszahúzva a rudat Bea hüvelye mélyéről. Egy zsebkendőt vett elő, és letörölte a könnyeket az arcáról. Többször is megcsókolta, és a fülébe súgta:
- Még nincs vége, egy kicsit még ki kell bírnod. Csodálatos vagy amikor szenvedsz, nem is tudod milyen örömet okozol ezzel. Bea a bátorítás hatására egy kicsit összeszedte magát. Már nem folytak a könnyei, és nem is rángatózott.
Évike izgalma egyre fokozódott, pedig most nem ment oda hozzá a mester a csiklóját simogatni. Egyik percben Bea helyébe képzelte magát, próbálta kitalálni vajon mit érezhet a bakra kötözve, amikor az egész súlya a lába közé nehezedik, és közben valami nagy kemény mozog a puncijában. A másik percben már Tamás helyében szeretet volna lenni, egyedül, saját elhatározása szerint kezelni a kart, ezzel fájdalmat vagy enyhülést okozva a másik lány számára.Egy kicsit sajnálta is Beát, amikor látta patakzó könnyeit, de a nemi izgalom sokkal erősebb volt a sajnálatnál, nem akarta még hogy Tamás befejezze, látni akarta még Bea kilátástalan vergődését. Nem azért, mert Bea nem volt szimpatikus számára, neki mindegy volt, hogy melyik lányt kínozzák, a szenvedés, és vergődés puszta látványa okozott neki semmihez nem hasonlítható izgalmat.
2004. 10. 25. hétfő 13:25  #82
Crazy-Baby Crazy-Baby
IV.rész


Tamás távolabb vitte a zsámolyokat, hogy ne legyenek útban, és a bak két oldalára alulra, tartószerkezeteket erősített föl, amelyek Bea lábai alatt, helyezkedtek el, de oldalra szélesebben kinyúltak. A bokabilincseibe vékony kötelet fűzött, és a tartókhoz erősítette őket. Ez a lábait jóval nagyobb terpeszbe kényszerítette, és félig lefelé, félig oldalirányba húzta. Sokáig igazítgatta a köteleket, amíg elérte, hogy mindkét lába egyforma magasságba kerüljön, és a kötelek megfelelő feszességgel húzzák. Most már nem kellett félnie, hogy oldalra lebillen. Tamás felegyenesedett, és elégedetten nézett végig a művén. Megsimogatta a csípőjét, feszülő combjait, még alá is nyúlt a combjai belső oldalánál, és megemelgette mindkét oldalon, hogy az ajkacskák mégjobban széthúzódjanak. Kezét az elől kiálló karra helyezte. Bea rémülten a szemébe nézett, talán próbálta kiolvasni belőle mi következik. Lassan elkezdte lenyomni a kart. Igaz, hogy nem látszott, de mindenki tudta, hogy a rúd befelé hatol Bea puncijába. Ő először nem mozdult, csak tágra nyílt szeme árulta el, hogy érez valamit. Valószínűleg amikor a rúd teljesen belehatolt a hüvelyébe, és nyomni kezdte a boltozatát, akkor kezdett el mocorogni. Sok mindent tenni nem tudott, mivel a lábain levő kötél húzta lefelé, de ösztönösen előrehajolt, és a kezére támaszkodva próbálta fölemelni magát. Tamás nem nyomta durván lefelé a kart, csak éppen annyira, hogy Bea védekező reakcióit kikényszerítse. Többször visszaengedte, és megvárta amíg Bea is visszahelyezi a testsúlyát a kezéről a fenekére, majd ujjból nyomta lefelé, mire a lány is erőlködni kezdett, és próbálta magát fölemelni. Nem sok sikerrel, mert a lábait a kötelek keményen tartották. Így játszadoztak egy darabig, Bea egyre kétségbeesettebb arcot vágott, és egyre hangosabban nyögött. Évike tágra nyílt szemmel bámulta, próbálta elképzelni mit érezhet Bea. Egyre inkább felizgult, látván kiszolgáltatott vergődését. Tudta, hogy nem érezhet nagy fájdalmat, nem is a fájdalom ténye hozta lázba, hanem az, hogy látta kiszolgáltatottságát, reménytelen védekezési próbálkozásait, ahogy András kénye-kedve szerint játszadozott vele. Ő egyszer fölengedte a kart, megszüntetve hüvelyébe hatoló nyomást.Egy újabb eszközt vett elő, egy egyenes vascsövet, és Bea háta mögött közvetlenül, függőlegesen a bakba illesztette. Volt itt egy erre a célra kiképzett furat. Két vékonyabb bőrbilincset vett elő, amilyet Csilla viselt, és Bea felsőkarjára erősítette, közvetlenül a könyöke fölé. Megkérte, hogy a kezeit tegye a háta mögé, jobb csuklóját fölemelte, és a bal karján levő bilincshez kapcsolta. A bal kezét pedig fordítva. Így most Bea úgy tartotta a kezét, mint aki karba fonja a mellén, csak éppen hátul.
2004. 10. 25. hétfő 13:25  #81
Crazy-Baby Crazy-Baby
III.rész


A legszembetűnőbb azonban felül a közepéből kiálló méretes, legömbölyített végű rúd volt. Egyértelmű volt a rendeltetése. A kiválasztott hölgynek rá kellett ülni, úgy, hogy a rúd közben behatol a hüvelyébe. A bak elülső oldalán kiállt egy kar, amit le-föl lehetett mozgatni, és ez, a középen kiálló rudat ellenkező irányban mozgatta. Egyszerű emelő elvén működött az egész. Tamás bemutatta a működését. Följebb emelte a kart, akkor középen, a kiálló rúd lejjebb csúszott. Amikor lenyomta, a rúd fölfelé haladva kiemelkedett. Ha ütközésig visszahúzta, néhány centi akkor is kiállt a rúdból. Az egész olyan magas volt, hogy aki helyet foglal rajta, a lába ne érje el a talajt. A két oldalánál a földön két zsámoly volt, hogy föl lehessen mászni rá. Amíg Tamás a működését mutatta be, Bea mellette állt, és a szemét le nem vette a szerkezetről. Arcán félelem tükröződött. Biztosan nem számított rá, hogy ő lesz az első páciens. Tamás egy kis tégely kenőcsöt vett elő.
- Gyere édesem, nyisd szét a térdeidet!
Bea terpeszbe állt, és jól szétnyitotta a lábait, Tamás pedig bőven bekente a punciját kenőccsel. A szerkezet tetején a rúdra is kent, sőt még a környékére, az ülőrészre is.
- Gondolom tudod mit kell tenned - szólt Beához, de mivel ő nem mozdult, gyöngéden megfogta a kezét, szinte csak az ujja hegyét, és a bakhoz vezette. Másik kezét a zsámolyra tette, és mutatta hova kell föllépnie.
- Állj föl erre a két zsámolyra.
Bea megtette amit kért, és közben Tamás kezére támaszkodott, hogy el ne veszítse az egyensúlyát. Elhelyezkedett a rúd fölött terpeszállásban. Tamás a lába közé nyúlt, és széthúzta az ajkait.
- Most lassan ereszkedj le erre a rúdra.
Bea kezeit a combjára tette, és a térdét behajlítva lassan ereszkedett lefelé. Közben Tamás oldalra igazította az ajkait, és irányította a testét, hogy pontosan a hüvelybemenethez illeszkedjen a rúd. Amikor hozzáért, Bea teste megállt, nem ereszkedett tovább.
- Tovább, tovább! - bíztatta Tamás.
Bea mégjobban terpesztett a lábával, és egy halk nyögés közben a rúd eltűnt a puncijában. Tamás két oldalra simogatta az ajkacskáit.
- Jól van, most ülj rá teljesen, ezen legyen a testsúlyod.A rúd a legalsó helyzetben volt, csak egy kicsit hatolt bele Bea hüvelyébe. Leült, combjaiban ellazultak az izmok, amivel eddig a testsúlyát tartotta. Kezét maga elé helyezte, és azzal támaszkodott. Lábait a zsámolyokon nyugtatta. Tamás lehajolt, kicsit megemelte a lábát a bokájánál, és oldalra kihúzta alóla a zsámolyt. A másikat is eltávolította, így Bea testsúlya már majdnem teljesen a fenekére és puncijára nehezedett. Kicsit megbillent oldalra, mert már a lábaival nem tudott támaszkodni, és egy pillanatra elveszte az egyensúlyát, de a kezével megtámaszkodott, és így meg tudta tartani magát. Teljesen előrehajolva ült, kezeivel erősen kapaszkodott, és az egész teste megfeszült az erőlködéstől, arra koncentrált, hogy le ne essen.
2004. 10. 25. hétfő 13:24  #80
Crazy-Baby Crazy-Baby
II.rész


Megígérte, hogy bármikor meggondolhatom magam, és akkor azonnal elvisz innen. Ezt tegnap is betartotta.
- Látom nagyon ragaszkodsz Andráshoz, és megbízol benne.
- Igen, ő a legfontosabb számomra, és mindent megteszek amit kíván.
- Én is így érzek a mester iránt. Nagyon szeretek vele lenni, bármit is csinál velem. Ez a mostani játék azonban nagyon rossz volt. Tudom nem rajtam múlik, de ezt nem szeretném megismételni, főleg közönség előtt nem.
- Teljesen megértelek, de én kívülállóként nem láttam olyan keménynek. Lehet, hogy én is kibírtam volna azt az öt ütést.
- Van rá esélyed, hogy egyszer majd kipróbálhatod.
- Milyen tortúrákat csináltak még veled?
- Igaz, hogy még csak néhány napja vagyok itt, de már elég sokféle fájdalommal megismertetett a mester. Inkább nem részletezem, biztos majd te is meglátod. Ez a kötél- öltözet is elég kellemetlen lehet, ami rajtad van. Mindenesetre jól mutat.
- Nem veszélyes, csak kényelmetlen, és egy percre sem engedi, hogy megfeledkezzek róla. Végül is erre való.
Csilla és Évike még sokáig beszélgettek, amikor András lépett be.
- Úgy látom elég jól megvagytok egymással, de most velem kell jönnötök. Egyelőre egy kis munka van, amit el kell végezni. Megérkezett az ebéd, azt kell tálalni. Eddig ezt mindig Anita és Bea csinálták, de most már rajtatok a sor.
András a konyhába vezette a két lányt, ahol már várt rájuk a sok edény.
- Itt mindent megtaláltok, amire szükség lehet. Az étkezőben kell teríteni, és ha kész van, egyikőtök szól nekem. Utána mindketten ott maradtok, és teljesítitek, ha bármelyikünknek valamilyen kívánsága van. Amikor szükséges felszolgáljátok a következő fogást. Az étkezés végeztével rendet csináltok, mindent visszaraktok a helyére. Ne feledkezzetek meg Anitáról, és Beáról sem, nekik a cellájukba kell vinni az ebédet. Ha minden kész, ti is ehettek, és utána menjetek vissza Éva cellájába.Az ebéd nyugodtan telt el, a két lány mindent ügyesen csinált, a férfiak pedig szinte tudomást sem vettek róla hogy ott vannak. Amikor mindennel készen voltak, az utasítás szerint visszamentek a cellába, és vártak. Sokat beszélgettek, Évike egyre szimpatikusabbnak találta Csillát. Közvetlen, őszinte lány volt, könnyen meg lehetett vele barátkozni. Gyorsan eltelt az idő Évike számára, most nem figyelte a neszeket, nem türelmetlenkedett magában. Már jócskán benne jártak a délutánban, amikor István lépett be.
- Véget ért a csendespihenő, most már ideje, hogy csináljunk valamit. Gyertek velem!
A másik két lányt is kiparancsolta a folyosóra, és maga előtt terelve őket, mentek a nagyterembe. A többi férfi már ott várakozott, a lányok pedig kötelességtudóan mentek a helyükre. István mindegyikük bilincsét a falhoz kapcsolta szokás szerint. Rövid várakozás után Tamás lépett elő, és Beát eloldozta. A szoba közepén most egy új szerkezet állt. Egy négylábú bak volt, a felső, vízszintes része mintegy 15 cm széles, legömbölyített, domború, és párnázva volt.
/ 7