SZERELEM (de csak nagyon őszíntén!)

Illés Gábor:

Még szeretnék

Még szeretnék:
némaságra csendet írni,
mély titkokat megsejteni,
teli kézzel kéregetni,
önmagammal szembenézni,
játékok között térdepelni,
még egyszer, őszinte hittel játszani,
egyenes úton eltévedni,
esőcseppből könnyet inni,
könnyű széllel elrepülni
szörnyű percben mosolyogni,
valamit neked mondani,
kezedből szeretetet venni,
senki elől bujdokolni,
barátságot elültetni,
szerelemben haldokolni,
még szeretnék: szerelemből csókot adni.

Lehoczky Károly

Szerelnélek átölelni!

Zsendülő életre, rügyekre vágyom,

tavaszra a hosszú tél után!

Szenvedéllyel teli titkos világom

szomjazik szép szerelem után.

Ó, hogy szeretnélek átölelni,

összesímulni végre veled,

mámorban, csókodnak úgy örülni,

ahogy csak álmaimban merek!

Reményik Sándor: MARGARÉTA
A bükki rét, - a margarétás rét.

Én nem kérdeztem: szeret-nem-szeret
A margarétától soha.
Nem kellett más,
Csak fehér virágszirom-mosolya.
Mely úgy lengett az alvó rét felett,
Mint egy sóhajtás, mint egy lehelet.
Én nem kérdeztem: szeret, nem szeret
A margarétától soha.

Klikkelj a normál/tömörített mérethez

Az igaz szerelem mint bóditó édes nektár meg kell töltse mindkét szívet.Ha megsérűl szívűnk,életűnk keseredik meg.A szerelem nem korfűggő ,ránktalálhat bármikor,s a sírig elkisérhet!Én hiszek is benne!

akkor nem is kell... :(

(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 06. 26. kedd 23:48), amit ide kattintva olvashatsz)

tom1019 VIP Admin

2007. 06. 26. kedd 23:48

NEM, ezeknél sokkal több és sokkal kevesebb... wink

NEM, ezeknél sokkal több és sokkal kevesebb... wink

(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 06. 26. kedd 23:43), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (24620)

2007. 06. 26. kedd 23:43

még mindig csak ennyi a szerelem? shakehead

"A szerelem vak, s jó, hogy vak, mert vakság nélkül nem lenne szerelem, nem lenne vágy, nem lenne más, csak zsugori enni vágyás, amiből nem lennének utódok, hogy megfürödjönek a nász borzongató, érthetetlen szépségében."

Fekete István: Hajnal Badányban
---------------------------------------------------------------------
"Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot...,
Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy nyitott rá..., A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni..., Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza..., Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél..."

Ha eljön Joe Black (mint ismeretes a Halál)

-------------------------------------------------------------------------------
"...aki elvakultan keresi az első látásra szerelmet az nem hallja meg az igaz szerelem hívószavát..."

Klikkelj a normál/tömörített mérethez

-----------------------------------------------------------------------
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,
hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,
hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeretik.
Van, akinek számára a szerelem
határos a gyűlölettel.
Van, akinek számára a szerelem
határos a szeretettel.
De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti
a szeretettel,
s nem érti, hogy mások feleletül a
gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.
Van, aki úgy szeret, mint az országútra
tévedt nyúl,
amely a fénycsóvák csapdájába esett.
Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi
azt, amit szeret.
Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost,
amelyre bombáit ledobja.
Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők
útját vezeti a levegőben.
Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja,
hogy megszopja az éhező kisgyerek.
Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába
nyelő amőba.
Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke
a lángot.
Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.
Van, aki önmagát szereti másban,
s van, aki önmagában azt a másikat,
akivé maga is válik általa.
(Somlyó György: Mese arról, ki hogyan szeret)

"A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte."

"Megtanultam, hogy mindenki a hegy csúcsán szeretne élni, nem is sejtvén, hogy a valódi boldogság éppen abban rejlik, ahogyan oda feljutunk."

"Megmutatnám az embereknek, mennyire tévednek, ha azt gondolják, azért nem szerelmesek már, mert megöregedtek; nem is tudják, hogy éppen akkor öregszünk meg, ha nem érezzük többé a szerelmet."

"Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy rongybábu vagyok csupán, és egy darabka élettel ajándékozna meg, lehet, hogy nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de biztosan megfontolnék mindent, amit kimondok. A dolgok értékét nem abban látnám, amit érnek, hanem abban, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék; megértettem, hogy ha csak egy percre is lehunyjuk szemünket, hatvan másodpercnyi fényt veszítünk el örökre."

A szerelem sokmindent pótól, de a szerelmet nem pótólhatja semmi sem.

Nagy László:
Ki viszi át a szerelmet

Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúl hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerült,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a szerelmet a túlsó partra!

Versek...
Idézetek...
Dallamok hullámhosszán...
Okosságok, bölcseletek...

"Szenvedély nélkül az ember csak lappangó erő, csak lehetőség, akárcsak a kavics, amely kalapácsütésre vár ahhoz, hogy szikrát hányjon."

/Amiel/

PIERRE DE RONSARD: ÖLELJ MEG, KEDVESEM...

Ölelj meg, kedvesem, csókolj, szorongass,
lehelj belém, tüzesítsd át e testet,
adj még ezer csókot és még tízezret;
a szerelem nem számol s mindig szomjas.

Csókolj, míg ajkad illatos és nedves,
ne kíméld, úgyis megfakul maholnap,
s az Alvilág sápadt ködébe olvad,
hol porrá válik, többé sem lesz.

Szorítsd körém öled piros rózsáját,
amíg mézédes, szédült vonaglásunk,
a kis halál, mindkettőnk lényén átjár;
s ha vágyam maghal, hamarost feltámad;
csókolj tovább, hogy ismét nekivágjunk
a kurta napnak s rövid éjszakának.

Nem mintha nem szeretném a verseket, de ha a szerelem, agyonrágott idézetekből, és kommersz képekből áll, akkor inkább egy macsó f_sz leszek... (én mint macho phass, na az egy érdekes dolog... de csakazértis!)