itt van a hétvégi koviubi project... 
Mogyorós banánkuglóf
Hozzávalók:
2 mogyoró
1 jókora banán
2 jól formált láb
2 kar
2 tejtartó
2 mámoros szem
1 szőrrel koszorúzott tepsi
Elkészítés:
Nézzünk bele mélyen a szemekbe és gyöngéden válasszuk szét a lábakat. Dagasszuk a tejtartókat addig, amíg a tepsi jó csúszós lesz. Adjuk hozzá a banánt, majd dobjuk rá a mogyorókat. Paszírozzuk be az egészet addig, ameddig a banán elkrémesedik. Mikor elkészültünk, mossuk meg a szerszámot, de a tepsit már ne nyaljuk ki. Ha a kuglóf a tepsiben véletlenül elkezd puffadni, legjobb, ha meglépünk a városból.
Hozzávalók:
2 mogyoró
1 jókora banán
2 jól formált láb
2 kar
2 tejtartó
2 mámoros szem
1 szőrrel koszorúzott tepsi
Elkészítés:
Nézzünk bele mélyen a szemekbe és gyöngéden válasszuk szét a lábakat. Dagasszuk a tejtartókat addig, amíg a tepsi jó csúszós lesz. Adjuk hozzá a banánt, majd dobjuk rá a mogyorókat. Paszírozzuk be az egészet addig, ameddig a banán elkrémesedik. Mikor elkészültünk, mossuk meg a szerszámot, de a tepsit már ne nyaljuk ki. Ha a kuglóf a tepsiben véletlenül elkezd puffadni, legjobb, ha meglépünk a városból.
Grill párti vagyok .Nagy a család nagyban kell alkotni 
Azért ez se volt rossz. 
tényleg az,
csak azt nem tudom, hogy ezekkel a ronda festékes/vízes vödrökkel mit akarsz kezdeni?
én inkább a jó minőségű sört és a tokajit szeretem a kolbászkákhoz és húshoz!
na meg ez sem ártalmas a piknic előtt v. után.
este meg a maradék vacsihoz:
és altatónak:
végül a desszert:
(Ez egy válasz Csipakukac üzenetére (2008. 07. 11. péntek 09:06), amit ide kattintva olvashatsz)
csak azt nem tudom, hogy ezekkel a ronda festékes/vízes vödrökkel mit akarsz kezdeni?
én inkább a jó minőségű sört és a tokajit szeretem a kolbászkákhoz és húshoz!
na meg ez sem ártalmas a piknic előtt v. után.
este meg a maradék vacsihoz:
és altatónak:
végül a desszert:
(Ez egy válasz Csipakukac üzenetére (2008. 07. 11. péntek 09:06), amit ide kattintva olvashatsz)
Ez ám az igazi élet!
diétára ezt ajánlom:
kicsit tanácstalan vagyok:
végül az igazi magyaros ételeknél ezt ne felejtsétek ki:
na jó...egy kis desszert is:
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 07. 09. szerda 08:47), amit ide kattintva olvashatsz)
A kürtös kalács.
Egy kiló finom liszthez használjunk 6 egész tojást, egy nagy kanál irós-vajat, 3 deka élesztőt, 3 negyed liter meleg tejet, kevés czukrot és megfelelő sót. Ezeket jól fel kell egyeliteni, illetve legalább egy óra hosszáig dagasztani, mert különben ragacsos lesz. A tészta inkább kemény, mint lágy legyen. Ha félig meg kelt már a tészta, akkor meg lehet kezdeni a sütését. E tésztát, szabad tüznél parázs mellett kell sütni; de sütőben is kinozza némelyik. A kürtös-kalács sütése e czélra készitett hosszunyelü fán történik. Ezt a fát előbb jól át kell forrósitani, aztán az ujjnyi vékonyan, kéz között sodrott hosszu tészta szálakat egy más személy segélyével sodorjuk a fára szép rendben, egymás mellé, hogy hézag ne maradjon. Mikor a fa egészen tele van göngyölve tésztával, kissé lapogassuk össze kézzel. Tojás fehéréből verjünk habot és habba mártott tollal kenjük be, majd hintsük be czukros mandulával és a mandulát kézzel tapogassuk bele. A kürtös-kalácsot akár sütőben akár szabad tüz mellett sütjük, mindkét esetben folytonosan forgatni valamint meleg zsirba mártott tollal locsolgatni kell mindaddig, a mig szépen egyenlően megpirul, mert ez annak a jele, hogy készen van. Mikor elkészült, a fa végét kissé asztalhoz kell ütni; ugy lehet szépen, egy darabban levenni a fáról. A kész kürtös-kalácsot meleg helyre, ruha közé kell tenni, a mig mind kisül. A kürtös-kalácsot lehet mandula nélkül is sütni, ugy, hogy csakis czukros tojás sárgájával kenjük be.
Egy kiló finom liszthez használjunk 6 egész tojást, egy nagy kanál irós-vajat, 3 deka élesztőt, 3 negyed liter meleg tejet, kevés czukrot és megfelelő sót. Ezeket jól fel kell egyeliteni, illetve legalább egy óra hosszáig dagasztani, mert különben ragacsos lesz. A tészta inkább kemény, mint lágy legyen. Ha félig meg kelt már a tészta, akkor meg lehet kezdeni a sütését. E tésztát, szabad tüznél parázs mellett kell sütni; de sütőben is kinozza némelyik. A kürtös-kalács sütése e czélra készitett hosszunyelü fán történik. Ezt a fát előbb jól át kell forrósitani, aztán az ujjnyi vékonyan, kéz között sodrott hosszu tészta szálakat egy más személy segélyével sodorjuk a fára szép rendben, egymás mellé, hogy hézag ne maradjon. Mikor a fa egészen tele van göngyölve tésztával, kissé lapogassuk össze kézzel. Tojás fehéréből verjünk habot és habba mártott tollal kenjük be, majd hintsük be czukros mandulával és a mandulát kézzel tapogassuk bele. A kürtös-kalácsot akár sütőben akár szabad tüz mellett sütjük, mindkét esetben folytonosan forgatni valamint meleg zsirba mártott tollal locsolgatni kell mindaddig, a mig szépen egyenlően megpirul, mert ez annak a jele, hogy készen van. Mikor elkészült, a fa végét kissé asztalhoz kell ütni; ugy lehet szépen, egy darabban levenni a fáról. A kész kürtös-kalácsot meleg helyre, ruha közé kell tenni, a mig mind kisül. A kürtös-kalácsot lehet mandula nélkül is sütni, ugy, hogy csakis czukros tojás sárgájával kenjük be.
igazi meggyes rétes, most van szezonja a gyüminek...
nem annyira vagyok sütikből édesszájú, de ezt imádom...
, mint a pinát... 
ezek is jöhetnek minden mennyiségben:
nem annyira vagyok sütikből édesszájú, de ezt imádom...
, mint a pinát... ezek is jöhetnek minden mennyiségben:
Itt a hétvégi piaci körkép:
krumpli 120-200,-/kila, cukkini 180,- zöldbab 350-400,- fejes kápuszta 250,- paradicsom 300-400,- paprika 200-450,- gomba 350-600,- málna 600,- meggy 300,- őszibarack 250-350,- sóska 400-450,- uborka 200-300,- sárgarépa (csomó) 100-150,- csemegekukorica 120,-/cső, tojás 25-30,- csirke 850,-/kiló.
Nos semmi olcsóság nincs...
Velencei piacos: (bár sajnos nem itt voltam ma...)
krumpli 120-200,-/kila, cukkini 180,- zöldbab 350-400,- fejes kápuszta 250,- paradicsom 300-400,- paprika 200-450,- gomba 350-600,- málna 600,- meggy 300,- őszibarack 250-350,- sóska 400-450,- uborka 200-300,- sárgarépa (csomó) 100-150,- csemegekukorica 120,-/cső, tojás 25-30,- csirke 850,-/kiló.
Nos semmi olcsóság nincs...
Velencei piacos: (bár sajnos nem itt voltam ma...)
Tudtátok????
Jeges ínyencség nyárra
Gondolta volna, hogy a fagylalt a kínaiak találmánya? Már időszámításunk előtt 200 évvel készítettek jeges édességet hóból, tejből és gyümölcsökből. Története a későbbiek folyamán is érdekesen alakult: érdemes megismerkedni vele!
Az ókori görögök mézzel, gyümölcslével és borral ízesítették az Olimposzról származó, istenek eledelének tartott havat, így készítettek fagylaltot. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegeinek. Nagy Sándor élénkítőszerként kínáltatta körül katonái között a csaták előtt. Néró császár számára az albán hegyekből hozta havat, amit barlangokban gyűjtöttek össze, majd mézzel, fahéjjal és rózsavízzel ízesítették, mandulával, datolyával díszítették. A Római Birodalom bukásával a fagylalt is feledésbe merült. Marco Polo hozta újra divatba, amikor a 13. században ősrégi receptúrákkal tért haza Ázsiából, és a fagylaltkészítéssel kapcsolatos ismeretek Velencéből egész Európát elárasztották. Ekkor jöttek rá arra is, hogy a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, és így nem kell jeget keverni a masszához.
A 16. századi Olaszországban a fagylaltkészítésben forradalmi felfedezést jelentett az a megfigyelés, hogy a salétromsó hűsítő hatású. Ettől kezdve nyáron is lehetett fagylaltot fogyasztani. A hideg édesség mesterséges előállítása független lett az évszaktól és a földrajzi elhelyezkedéstől. Mindemellett a találmány főként a tehetős udvari körökre korlátozódott. A Medici Katalin és a későbbi francia király, II. Henrik esküvőjére érkező vendégek desszertként málnás, narancsos, citromos, hűs édességet kaptak. A recepteket államtitokként kezelték.
Az olaszok készítették az első fagylaltgépet 1660-ban, majd körülbelül 12 évvel később a párizsi Procope kávéház fagylaltspecialitással állt elő, így a fagylalt élvezete megszűnt az előkelőség privilégiumaként tetszelegni.
Magyarországon a reformkorban terjedt el a fagylaltozás. Sissi királyné legjobban az ibolyafagylaltot kedvelte.
Variációk fagylaltra
- Jégkrém: legalább 10%, soványabb változata legalább 3% tejzsírt tartalmaz. Különlegessége az előállítás módjában áll: a jégmasszát a homogenizálás és a pasztörizálás után rövid ideig hűtőtartályokban tartják.
- Tejes fagylalt: legalább 70% tej van benne.
- Parfé: 60%-a tejszín, vagyis magas a zsírtartalma.
- Krémfagylalt: 50%-a tejből áll, készítéséhez tojást vagy tojássárgáját használnak. 1 liter tejhez legalább 270 g tojás vagy 90 g tojássárgája szükséges.
- Gyümölcsfagylalt: legalább 20%-a gyümölcs - citrusból 15% -, ahhoz adják hozzá a vizet, a szőlő- és a gyümölcscukrot. Az egész gyümölcsökön kívül tartalmazhat még gyümölcshúst, gyümölcslevet vagy természetes aromákat is.
- Gyümölcsszorbet: jégkása - a fagylalt őse -, gyümölcsből és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Kalóriaszegény, ezért diétázáshoz is alkalmas.
Jeges ínyencség nyárra
Gondolta volna, hogy a fagylalt a kínaiak találmánya? Már időszámításunk előtt 200 évvel készítettek jeges édességet hóból, tejből és gyümölcsökből. Története a későbbiek folyamán is érdekesen alakult: érdemes megismerkedni vele!
Az ókori görögök mézzel, gyümölcslével és borral ízesítették az Olimposzról származó, istenek eledelének tartott havat, így készítettek fagylaltot. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegeinek. Nagy Sándor élénkítőszerként kínáltatta körül katonái között a csaták előtt. Néró császár számára az albán hegyekből hozta havat, amit barlangokban gyűjtöttek össze, majd mézzel, fahéjjal és rózsavízzel ízesítették, mandulával, datolyával díszítették. A Római Birodalom bukásával a fagylalt is feledésbe merült. Marco Polo hozta újra divatba, amikor a 13. században ősrégi receptúrákkal tért haza Ázsiából, és a fagylaltkészítéssel kapcsolatos ismeretek Velencéből egész Európát elárasztották. Ekkor jöttek rá arra is, hogy a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, és így nem kell jeget keverni a masszához.
A 16. századi Olaszországban a fagylaltkészítésben forradalmi felfedezést jelentett az a megfigyelés, hogy a salétromsó hűsítő hatású. Ettől kezdve nyáron is lehetett fagylaltot fogyasztani. A hideg édesség mesterséges előállítása független lett az évszaktól és a földrajzi elhelyezkedéstől. Mindemellett a találmány főként a tehetős udvari körökre korlátozódott. A Medici Katalin és a későbbi francia király, II. Henrik esküvőjére érkező vendégek desszertként málnás, narancsos, citromos, hűs édességet kaptak. A recepteket államtitokként kezelték.
Az olaszok készítették az első fagylaltgépet 1660-ban, majd körülbelül 12 évvel később a párizsi Procope kávéház fagylaltspecialitással állt elő, így a fagylalt élvezete megszűnt az előkelőség privilégiumaként tetszelegni.
Magyarországon a reformkorban terjedt el a fagylaltozás. Sissi királyné legjobban az ibolyafagylaltot kedvelte.
Variációk fagylaltra
- Jégkrém: legalább 10%, soványabb változata legalább 3% tejzsírt tartalmaz. Különlegessége az előállítás módjában áll: a jégmasszát a homogenizálás és a pasztörizálás után rövid ideig hűtőtartályokban tartják.
- Tejes fagylalt: legalább 70% tej van benne.
- Parfé: 60%-a tejszín, vagyis magas a zsírtartalma.
- Krémfagylalt: 50%-a tejből áll, készítéséhez tojást vagy tojássárgáját használnak. 1 liter tejhez legalább 270 g tojás vagy 90 g tojássárgája szükséges.
- Gyümölcsfagylalt: legalább 20%-a gyümölcs - citrusból 15% -, ahhoz adják hozzá a vizet, a szőlő- és a gyümölcscukrot. Az egész gyümölcsökön kívül tartalmazhat még gyümölcshúst, gyümölcslevet vagy természetes aromákat is.
- Gyümölcsszorbet: jégkása - a fagylalt őse -, gyümölcsből és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Kalóriaszegény, ezért diétázáshoz is alkalmas.
Konyhai robot
Azt en is szeretem !
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 06. 25. szerda 15:26), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 06. 25. szerda 15:26), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 06. 25. szerda 15:26
az eper, cseresznye, meggy, málna szezon után jön a dinnye:
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (12 kg/db), hajtatható fajták.
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (12 kg/db), hajtatható fajták.
Ő pedig a konyha istennője:
az eper, cseresznye, meggy, málna szezon után jön a dinnye:
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (12 kg/db), hajtatható fajták. (Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2008. 06. 23. hétfő 06:57), amit ide kattintva olvashatsz)
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (12 kg/db), hajtatható fajták. (Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2008. 06. 23. hétfő 06:57), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 06. 23. hétfő 06:57
málna
A bogyós gyümölcseink, így a málna is rendkívüli hatással vannak szervezetünkre, mert sok ásványi anyagot tartalmaznak, valamint C vitamint.
A málna közkedvelt gyümölcsünk. Kiskertekben, főleg kellemes aromájú szörpjéért termelik, de lekvárt is főznek belőle. Gyerekeknek kedvenc itala. Ez nagyon jó, mert betegség esetén a gyerek igen csak kellemes gyógyszerhez jut, s észre sem veszi máris kilábalt a náthából. Használhatjuk szörpnek magában vagy más gyümölccsel keverve. A málnalekvárral készült sütemények szintén kedveltek.
Gyógyító hatása:
A málnalevél teát cukorbajra, vese és hólyagbántalmak ellen alkalmazzák, Izzasztó hatása is van, valamint számos teakeverék összetevő része. De meghűléses betegségre használható a szárított málnalevél és bogyó főzet is.
Vértisztító:
A málnaszörp és a gyümölcs frissen fogyasztva is jótékony hatású az egészségre. Vértisztító hatásai közé tartozik, a vércukorszint csökkentése, a magas vérnyomás csökkentése, a vér körforgásának serkentése, a menstruációs zavarok megszüntetése, a szívműködés szabályozása stb.
A bogyós gyümölcseink, így a málna is rendkívüli hatással vannak szervezetünkre, mert sok ásványi anyagot tartalmaznak, valamint C vitamint.
A málna közkedvelt gyümölcsünk. Kiskertekben, főleg kellemes aromájú szörpjéért termelik, de lekvárt is főznek belőle. Gyerekeknek kedvenc itala. Ez nagyon jó, mert betegség esetén a gyerek igen csak kellemes gyógyszerhez jut, s észre sem veszi máris kilábalt a náthából. Használhatjuk szörpnek magában vagy más gyümölccsel keverve. A málnalekvárral készült sütemények szintén kedveltek.
Gyógyító hatása:
A málnalevél teát cukorbajra, vese és hólyagbántalmak ellen alkalmazzák, Izzasztó hatása is van, valamint számos teakeverék összetevő része. De meghűléses betegségre használható a szárított málnalevél és bogyó főzet is.
Vértisztító:
A málnaszörp és a gyümölcs frissen fogyasztva is jótékony hatású az egészségre. Vértisztító hatásai közé tartozik, a vércukorszint csökkentése, a magas vérnyomás csökkentése, a vér körforgásának serkentése, a menstruációs zavarok megszüntetése, a szívműködés szabályozása stb.
