ezt nem lehetett kihagyni...annyira édes és finyom volt...

Távolkeketi svédasztal ínyenceknek:

mai ebédem:






(a vecsési savanyúk kurva jók voltak, a többire már nem is emlékszem... )

Nem tanácsos morogni, ha nem kapunk villásreggelit !
Jóóóóóóóóó az a müzli ! Ugye???????!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ez több...

(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 03. 27. csütörtök 18:00), amit ide kattintva olvashatsz)

Ezt a vekony eledelt latva,szinte nyitottam egy "Fogyózás" nevü topicot !
Vigyazz,nehogy Anyu "halalra" eheztessen !
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 03. 27. csütörtök 17:23), amit ide kattintva olvashatsz)

ma pld. ezt:

nagyon guszta!
jó étvágyat! (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 03. 24. hétfő 15:05), amit ide kattintva olvashatsz)

Husveti töltött barany erdelyi modra

Másik igen régi húsvéti eledelünk a tojás az élet és újjászületés archaikus jelképe. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható. A körmendiek például úgy mesélik, hogy mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszercsak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.
A tojásajándékozásnak a mai profán jellegével ellentétben korábban liturgikus szimbolikus jelentése volt. A régi időkben a keresztszülők azért ajándékoztak húsvéti tojást a keresztgyermekeiknek, hogy a megváltás kiváltságos örömére emlékeztessék őket. Göcsejben és Somogyban szinte máig szívósan tartja magát ez a hagyomány. Vásárosdombón ezen túlmenően még a kereszt- és bérmakomák, komaasszonyok korozsmával is megtisztelik egymást. A húsvéti korozsma szép fehér abroszba kötött hímestojásból, almából és süteményből áll. A húsvéti tojásnak más szentelményekhez hasonlóan sok helyen mágikus erőt tulajdonítanak. Például Nyírábrányban a húsvéti szentelt tojás héját szántották a földbe. Volt úgy is, hogy a tojást a vetőzsákba tették és a magot arról vetették.
A húsvéti tojással összefüggő ünnepi szerencsejáték a sokféleképpen emlegetett szerencsejáték a tojásütés (koccintás, kókányolás, stb.) A szokás egész Európában ismeretes. Lényege: a fiúgyermekek a locsolkodásért, vagy keresztszüleiktől kapott tojásokat párosával összeütik. Akié összetörik az a vesztes és köteles átadni annak, akié épen maradt.
A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek.

Egy kis primőr...imádom, mint a puncit...finom!