Papsalátaleves:

Hozzávalók:
Papsaláta (jo sok)
10-15 dkg füstölt szalonna
4 gerezd fokhagyma
1 ek. liszt
3 tojás
2 dl tejföl
só,bors,ecet ízlés szerint
kevés olaj,vagy zsír

Elkészítés:
Az apró kockára vágott szalonnát kiolvasztjuk,majd a tepertôjét kiszedjük és félretesszük.A szalonnazsírba beletesszűk az apróra vágott fokhagymát,felengedjük forró vízzel.Megsózzuk,borsozzuk majd annyi ecettel fűszerezzük,hogy kellemesen savanykás legyen.Felforraljuk,beletesszük a salátát és puhára fôzzük.A lisztbôl hideg vízzel habarást készítünk és besűrítjük a levest.A tejfölet elkeverjük egy tojássárgával,és a tűzrôl levéve a levesbe keverjük.A megmaradt tojásfehérjét és 2 tojást felverjük,sóval ízesítjük,majd kevés zsíradékon omlettet sütünk belôle.Kockára vágjuk és a szalonnapörcökkel együtt a levesbe szórjuk.

(Papsaláta = Salátaboglárka
Ranunculus ficaria)

ezt nem lehetett kihagyni...annyira édes és finyom volt...

Távolkeketi svédasztal ínyenceknek:

mai ebédem:






(a vecsési savanyúk kurva jók voltak, a többire már nem is emlékszem... )

Nem tanácsos morogni, ha nem kapunk villásreggelit !
Jóóóóóóóóó az a müzli ! Ugye???????!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ez több...

(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 03. 27. csütörtök 18:00), amit ide kattintva olvashatsz)

Ezt a vekony eledelt latva,szinte nyitottam egy "Fogyózás" nevü topicot !
Vigyazz,nehogy Anyu "halalra" eheztessen !
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 03. 27. csütörtök 17:23), amit ide kattintva olvashatsz)

ma pld. ezt:

nagyon guszta!
jó étvágyat! (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 03. 24. hétfő 15:05), amit ide kattintva olvashatsz)

Husveti töltött barany erdelyi modra

Másik igen régi húsvéti eledelünk a tojás az élet és újjászületés archaikus jelképe. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható. A körmendiek például úgy mesélik, hogy mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszercsak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.
A tojásajándékozásnak a mai profán jellegével ellentétben korábban liturgikus szimbolikus jelentése volt. A régi időkben a keresztszülők azért ajándékoztak húsvéti tojást a keresztgyermekeiknek, hogy a megváltás kiváltságos örömére emlékeztessék őket. Göcsejben és Somogyban szinte máig szívósan tartja magát ez a hagyomány. Vásárosdombón ezen túlmenően még a kereszt- és bérmakomák, komaasszonyok korozsmával is megtisztelik egymást. A húsvéti korozsma szép fehér abroszba kötött hímestojásból, almából és süteményből áll. A húsvéti tojásnak más szentelményekhez hasonlóan sok helyen mágikus erőt tulajdonítanak. Például Nyírábrányban a húsvéti szentelt tojás héját szántották a földbe. Volt úgy is, hogy a tojást a vetőzsákba tették és a magot arról vetették.
A húsvéti tojással összefüggő ünnepi szerencsejáték a sokféleképpen emlegetett szerencsejáték a tojásütés (koccintás, kókányolás, stb.) A szokás egész Európában ismeretes. Lényege: a fiúgyermekek a locsolkodásért, vagy keresztszüleiktől kapott tojásokat párosával összeütik. Akié összetörik az a vesztes és köteles átadni annak, akié épen maradt.
A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek.

Húsvéti ételeink szimbolikájával, mágikus misztikus képzetkörével érdemes külön is foglalkoznunk.
A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelő napjukon pedig a zsidók a pusztába bűnbakot eresztettek.
Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthető, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányányak nevezik őt -az ószövetségi előképekre támaszkodva. Az Isten báránya ábrázolások a középkortól kezdve igen elterjedtek voltak az egyházi és világi építmények, pecsétek és egyéb tárgyak díszítményeiként.A húvéti bárány áldás-szövege már a Pray-kódexben olvasható, s azt is tudjuk, hogy a középkorban a tihanyi monostornak húsvéti bárányt ajánlottak fel a hívek. A húsvéti bárányáldozat emlékét a magyar néphagyományban is megtaláljuk: a régi szegedi felsőtanyai juhászgazdák például a leölt bárány vérével az ószövetségi zsidók módjára szokták megkenni az ajtófélfát, hogy az ő elsőszülöttjeiknek se legyen bajuk. A bárányt általában nagypénteken ölték meg, s elkészítés közben arra is ügyeltek, hogy csontját ne törjék meg (János evangéliuma 19,36). A csonttörés tilalma később sok helyen a húsvéti sonkával kapcsolatosan is felbukkan.

Egy kis primőr...imádom, mint a puncit...finom!